Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
A Kelet-Magparomág január 19-én közölte a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb javaslatát — megvitatás végett — a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének a tokozására. A javaslathoz számos észrevétel érkezett a termelőszövetkezetekből, * ezek felhasználásával alakult ki a premizálási javaslat végleges formája. KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszuséinak határozata kimondja, hogy gazdasági előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése. A II, ötéves terv előírásai szerint a mezőgazdasági össztermelést a megelőző 5 év átlagához képest 22—23 százalékkal kell növelni. Pártunk VIII. kongresszusa ismételten, félreérthetetlenül meghatározta: „termelőszövetkezeteinkben a termelési színvonal felemelése, a közös gazdálkodás megerősítése érdekében igen nagy jelentősége van az anyagi ösztönzőknek, tehát a munkaegységrendszert kiegészítő munkadíjazásd módszerek széles körű alkalmazásának.” A rounkadíjazás és jövedelem- elosztás formáiban a fejlődés iránya mindinkább a biztonságos jö- vedétemrésaesedés felé halad. Egyre nagyobb a jelentősége a termelő- szövetkezet saját ereje által biztosított rendszeres előlegezésnek, az előlegezés garantálásának, a termelőszövetkezet által garantált munkadíjazás bevezetésének, a pénzbeli munkadíjazásnak és az önálló elszámolás alkalmazásának. Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlettebb mankadíjazásá és jövedelemelosztási formákat azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol erre a feltételek megvannak vezessék be. Az elmúlt években alkalmazott eloszlási, premizálási módszereket és azok gyakorlati végrehajtását a termelőszövetkezeti dolgozók bevonásával elemeztük és ennek alapján — az általános jó tapasztalatok niellett — az alábbi hiányosságokat állapítottuk meg. 1. A tervezési, nyilvántartási és elszámolási munkákat nehézkessé tette 2. Egy«« termelőszövetkezeti vezetők nem ismerték fel az anyagi ösztönzők nagy jelentőségét, s ezért — késve, vagy nem megfelelően ismertették a tagsággal a premizálási javaslatokat — . nem biztosították időben a premizálás alkalmazásának előfeltételeit pL: a kapásnövények területének lebontását stb. — a közgyűlés által megállapított prémium időbeni kifizetését nem biztosították, vagy esetemként azt csökkenteni akarták. 3. Egyes termelőszövetkezeteknél az anyagi ösztönzők a termelési tervekbe nem kerültek beépítésre. 4. A premizálásból való kizárást, vagy annak csökkentésével járó szankciókat, egyáltalán nem, vagy csak igen elvétve alkalmazták. A felsorolt hiányosságokból levont következtetések alapjáh szükségét látjuk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően — a szocialista elosztás elvét szemelőtt tartva — a tsz-ek egyszerűbb, a tagság számára érthetőbb és ösztönzőbb elosztási, premizálási formát vezessenek be. Az anyagi ösztönzők alkalmazásának tökéletesítésénél különösen figyelemmel voltunk arra, hogy ez megfeleljen mind a termelőszövetkezeti tagok egyéni érdekeinek, mind a népgazdaiság érdekeinek, elősegítse a megye sajátosságának és távlati célkitűzéseinek megfelelő kultúrák nagyobb arányú elterjedését és megszüntesse a különböző termelési ágak között jelenleg fennálló feszültségeket A fenti elvek alapján szükségesnek tartjuk a premizálás alkalmazásával együttjáró néhány szempont rögzítéséit az alábbiak szerint: 1. A termelőszövetkezet vezetőségének a járási ás megyei szerveknek feltétlenül ügyelni kell arra, hogy egy-egy termékféleségből munkaegység, prémium és egyéb címen a tagok részére természetben kiosztott mennyiség ne legyen több az össztermés 30 százalékánál. 2. A termelőszövetkezet?, tagság érdekében a közösvagyon megkárosítóival,' a munkafegyelem megsértőivel szemben szigorúan fel kell lépni. Ha a közösség vagyonát valamely tag, vagy vezető megkárosítja, vagy az általa irányított területen azt elnézi, az őt megillető prémiumot a kártétel nagyságától függően a vezetőség, illetve a közgyúAz MSZMP és a tanács megyei vb-nak javaslata az anyagi érdekeltség fokozására lés csökkentse, illetve vonja meg A vezetők premizálásának csökkentésére, vagy megvonására a járási tanács mezőgazdasági, osztálya és a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság közösen tegye meg javaslatát a közgyűlés elé. 3. A javasolt premizálási módszerek az ifjúsági munkacsapatokra is vonatkoznak. Hisszük, hogy a premizálás alkalmazása a fenti javaslataink figyelembevételével az eddiginél is fokozottabb segítséget fog nyújtani termelőszövetkezeti gazdaságaink megszilárdulásához, tenmelőszövet- kezeti parasztságunk életének szebbé és- boldogabbá tételéhez. I. Növénytermesztés BURGONYA ÉS KUKORICA A termelőszövetkezeti tag a javasolt munkaegység jóváírása mellett az össztermés 15—17 %-a erejéig részesüljön prémiumban. A kukon- catermesztésenéi még külön a ku- koricasaár 50—60 százaléka illesse meg a szár levágásáért. CÉLPRÉMIUMKÉNT a tőszóm növeléséért, arrfennyiben burgony a esetében legalább a 23 Ü00 tő, kukorica esetében a 21 000 tő, kát. holdanként megvan (hiányos kelés esetében a tsz-tag a pótlást is elvégezte) és a kapálás idejében, jó minőségben megtörtént, kát. holdanként az első kapálás megtörténte után 50 it, a második kapálás elvégzése után kát holdanként ugyancsak 50 Ft. célprémium kifizetését javasoljuk. Ezért a javadalmazásért a tag köteles a burgonya válogatásában részt venni, a betakarítást pedig a vezetőség határozatának megfelelően elvégezni, a közösbe kerülő burgonya őszi válogatását, - valamint a prizmázást szakszerűen veg- rehaj tani. A kukorica és burgonya vetésében, kapálásában részt vevő ío- gatosok és traktorosok részére az egy tagra jutó átlag célprémium megadását javasolj uk abban az esetben, ha a vetést és a fogasolást, vagy gépi kapálást jó minőségben végezték el. A fentiekben meghatározott célprémiumokat az első és a második kapálás elvégzése után közvetlenül ki kell fizetni. A brigádvezető részére célprémiumként a területén dolgozó tagok egy tagra eső átlagát javasoljuk az említett munkák elvégzése után két részletben kifizetni. Javasoljuk, hogy az elnök, fő- agrpnómus (és ha van beosztott ag- rexnómus is) az említett 23 000—21 000 tőszám biztosítása, a vetés és növényápolás! munkák időbeni elvégzése, a növényvédelem jó megszervezése, a közgyűlés által elfogadott vetéstervek teljesítése esetén 500— 500 forint célprémiumot kapjon. A célprémium kiadás feltételeinek teljesítését az ellenőrző bizottság a helyszínen állapítja meg, és amennyiben a feltételek teljesítésében hiányosságot tapasztal, úgy a célprémium megvonására, vagy csökkentésére — a hiányosiságok mértékétől függően tegyen — javaslatot a közgyűlésnek (elnök, főagranomus esetében a járási mezőgazdasági osztállyal egyetértésben). HAJTATOTT (csírás) BURGO- N Y A-termesztése esetén a burgonyatermesztésnél közölt feltételek teljesítése után javasoljuk, hogy az össztermés pénzbemi értékének 15— 17 százaléka illesse meg a termelőszövetkezeti .tagot, amelyet az értékesítés után közvetlenül ká kell fizetni. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag a csíráztatást háztáji helyiségében végzi el, úgy az össztermés értékének 20 százalékát javasoljuk részére kiadni. SILÓKUKORICA-termesztése munkaegység jóváírás mellett, vagy az össztermés 10 százalékát, vagy a gazdaságban termesztett kukorica 1 kát. holdjára tervezett szemes, illetve csöves kukorica átlagtermése 10 százalékát javasoljuk a tagoknak prémiumként kiadni. Ha a silókukorica kétszeri- kapálása nem felelne meg a minőségi követelményeknek, a vezetőségnek az ellenőrző bizottság javaslatára joga van a fenÄ százalékot csökkenteni. Javasoljuk továbbá, hogy a sí- lókurocia betakarítása, a silózás időbeni elvégzése esetén (tejesérés állapotban) a silózásban részt vett dolgozók és az elnök, agronómus, továbbá az illetékes brigádvezető célprémiumot kapjon. A célprémium minden kát hold silókukorica jó minőségben történő besilózása esetén 25—30 kg. májusi morzsolt szemes kukorica Ft. értéke, amelyet a fentiek szerint egyenlő arányban osztanak ki. A silózás minőségét a járási mezőgazdasági osztály és az ellenőrző bizottság bírálja és értékelje. A célprémiumot a silózás elvégzése után kell kifizetni. CUKORRÉPA: A cukorrépatermesztés énéi javasoljuk, hogy a termesztéssel foglalkozó tag a munkaegység jóváírása mellett kapja meg az Össztermés 15—17 százalékát pénzben és cukorban. NAPRAFORGÓ: Javasoljuk, hogy a napraforgó- termesztésben dolgozók a munkaegység jóváírása mellett kapják meg az össztermés 15—17 százalékát pénzben. A tag köteles a napraforgószárát is betakarítani. Ezért a munkáért, munkaegység jóváírása nélkül a napraforgószár 70—80 százalékát javasoljuk kiadni. DOHÁNY: Dohánytemesztés esetében javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti tagot az össztermés értékének 40 százaléka illesse meg munkaegység jóváírása nélkül. A dohánytermesztő termelőszövetkezeti tagok által még kevésbé ismerd peronoszpora fertőzés elleni védekezés érdekében javasoljuk, hogy a paiántanevelés közös helyen történjen. A 40 százalékért a tag köteles minden Kézi munkát a melegágyrakásíöl a dohány átadásáig elvégezni. A dohánytermesztésben részt vevő tsz- tagok hozzájárulását a melegágyi trágyaszükséglethez a közgyűlés határozza rneg. A jég és tűz esetéből adódó kártérítés a kár erejéig, de legfeljebb 40 százalék erejéig illetheti a tagot. ROSTKENDER: Kát. holdanként a 20 q-án felüli termés 50 százalékát javasoljuk prémiumként kiadni. Ebből 15—15 százalék az elnököt, agromómust, 70 százalék • a termelésben közvetlen részt vevőket illeti meg. SZÁLAS TAKARMÁNYOK BETAKARÍTÁSA: A szálas takarmányok betakarításánál (lóhere, lucerna, szarvas- kerep és egyéb nyári szálasak) javasoljuk, hogy a megtermelt meny- nyiség 80 százaléka munkaegység jóváírás nélkül illesse meg azt a tagot, aki a szálas takarmány kaszálásában, szárításában, gyűjtésében, behordásában és kazalozásában részt vesz. A takarmányok tápanyagtartalmának megőrzése érdekében javasoljuk, hogy valamennyi termelőszövetkezetben alkalmazzák az állami gazdaságokban jól bevált szérűn történő állványos szénaszáritási módszert, ebben az esetben 35 százalékot javaslunk a tag részére kiadni. EGYÉB TAKARMÁNYTERMESZTÉS: A közős és háztáji állatállomány takarmánybázisónak biztosítása érdekében javasoljuk, hogy a tök és takarmány céljára termesztett répafélék 30 százaléka illesse meg a szövetkezeti tagot munkaegység jóváírása nélkül. Fiatal gyümölcsösben köztesként váló termesztése esetében pedig az össztermés 50 százaléka. Az édescsillagfürt-szalma (kombájnozás esetén) betakarításában részt vevő dolgozóknak munkaegység jóváírása mellett a szalmatermés 10 százalékát javasoljuk prémiumként kiadni. AMENNYIBEN KÖZTESBABOT termel a dolgozó, javasoljuk részére a megtermelt mennyiség 80— 100 százalékát kiadni. ZÖLDSÉG: A jó minőségű és megfelelő mennyiségű primőráru termesztése érdekében javasoljuk, hogy valamennyi zöldségfélénél, munkaegység jóváírása nélkül, a megtermelt termék pénzben! értékének 40 százaléka illesse meg a termelőszövetkezeti tagot, amelyet az értékesítés után közvetlenül kell kifizetni. A jó minőségű palánta érdekében a palántanevelést közös melegágyakban javasoljuk megoldani. Elemi kár esetén az Állami BiztosiSZŐLŐTERMESZTÉSBEN részt vevő termelőszövetkezeti tagok részére munkaegység jóváírás mellett a megtermelt szőlő értékének 8— 12 százalékát javasoljuk prémiumként kiadni a szőlőtermesztésben szerzett munkaegység arányában. TRAKTOROSOK, LÓFOGATOSOK PREMIZÁLÁSA: Javasoljuk, hogy a traktorosok és a fogatosok egy-egy brigádhoz legyenek beosztva és a brigád összteljesítménye alapján jussanak prémiumhoz, vagyis az egy tagra jutó átlágprémiumot kapják az előzőekben megállapított célprémiumoktól függetlenül. LEGELŐGAZDÁLKODÁS : A legelők tisztántartása érdekében javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségei a pásztorok részére határozzanak meg célprémiumot: 5—10 holdanként 2 munkaegységet javasolunk azért, ha a legelőn lévő káros gyomnövényeket kiirtják, A fűhozam növelése céljából a helyi viszonyoknak megfelelően további célprémiumokat javaslunk kitűzni mind a szakaszos legeltetés bevezetésiénél, mind a legelőöntözés megvalósításánál az elnök, az agro- nómus és közvetlen a legelőgazdálkodásban dolgozók részére. tó által fizetett kártérítés 40 százaléka illesse meg a termelőszövetkezeti tagot GYÜMÖLCSTERMESZTÉS: ALMATERMESZTÉS esetén a gyümölcsösben dolgozó termelőszövetkezeti tag részére a munkaegység járandóság mellett — a gyümölcsös termőképességétől függően — az össztermelés! érték 5—7 százalékát javasoljuk prémiumként kiadni, mégpedig export minőségnél 7 százalékot, a nem export minőségnél 5 százalékot. CSERESZNYETERMESZTÉS esetén a szedésben részt vevő dolgozók részére az össztermés értékének, 30—40 százalékát javasoljuk kiadni munkaegység jóváírás nélkül. A szedésen kívüli munkákat munkaegység jóváírásával deli elvégezni, MEGGYTERMESZTÉSBEN a szedési munkákat végző dolgozók részére az össztermés értékének 40 50 százalékát javasoljuk kiadni, az ezenkívüli munkákat munkaegység jóváírásával kell elvégezni. SZAMÓCATERMESZTÉSBEN részt vevő termelőszövetkezeti tagok részére az össztermés értékének 30 százalékát javasoljuk kiadni munkaegység jóváírása nélkül, tízért a tag köteles minden munkát (ápolás, szedés stb.) elvégezni. RIBIZKETERMESZTÉSBEN részt vevő termelőszövetkezeti tagok részére az össztermés értékének 40 —50 százalékát javasoljuk munkaegység jóváírása nélkül kiadni. Ezért a tag köteles minden munkát — ami a termesztéssel kapcsolatos — elvégezni, MÁLNATERMESZTÉSBEN részt vevő termelőszövetkezeti tagok részére az össztermés értékének 30— 40 százalékát javasoljuk munkaegység jóváírás nélkül kiadni. Ezért a tag köteles minden munkát elvégezni. SZJLVATERMÉSBEN a gondozott kultúríkertekben az export szilva összértékének 30—35 százalékát javasoljuk munkaegység jóváírása nélkül a szedésben részt vett dolgozók részéire kiadni. Nem export sailva esetében 25— 30 százalékát munkaegység jóváírása nélkül. Az egyéb munkálatokat munkaegység jóváírása mellett kell elvégezni. DIÖ betakarításéért, munkaegység jóváírás nélkül, az össztermés 30 százalékát javasoljuk a tag részére kiadni, ezért a dió letisztítását is köteles elvégezni. 3000—3500 liter tejet termelő tehenek 3500—4000 liter tejet termelő tehenek 4000—1500 liter tejet termelő tehenek 4500—5000 liter tejet termelő tehenek jutalomban részesítsék évente. Javasoljuk továbbá, hogy a tejzsír százalékának növelése érdekében 3,6 százalékon felüli tejzsír ellenértékének 50 százalékát a fejőnek prémiumként fizessék ki. SZARVASMARHA-HIZLALÁSNÁL javasoljuk, hogy az 1 kg. rabi zl alt súly után — takarmányértékesítését is figyelembe véve — 15— 30 fillért fizessenek a hizlalásban részt vevő dolgozóknak az állat értékesítése után munkaegységjóváírá- son felül. SERTÉSTENYÉSZTÉS: Javasoljuk, hogy a kocagondozó termelőszövetkezeti tag a terven (mangalicánál 5 db. fehér hússertésnél 7 db.) felül ellett és egészségesen leválasztott malacszaporuiatból 30—50 százalékig természetben kapjon prémiumot. A prémium kifizetésének feltétele, hogy a malacok súlya a tervezett leválasztás! átiagsúlyt elérje. (A választási súlyhatár mangalicánál 10 kg. fehér hússertéseknél 12 kg.) NÖVENDÉKSERTÉS tartásánál, süldőnevelésnél a gyarapodást javasoljuk figyelembe venni. Minden kg. súlygyarapodás után 40—50 fillért javasolunk juttatni a süldone- velésben dolgozóknak munkaegységen felül. Továbbá a TEGI útján értékesített tenyészsüldőkért (te- nyészkoca, tenyészkan) db-ként 10 Ft-ot javasolunk kifizetni. SERTÉSHIZLALÁSNÁL javasoljuk, hogy minden ráhizlalt súly — kg. után — a takarmányértékesí- téstől függően —. munkaegységen felül 20—30 fillért fizessen ki a II. Állattenyésztés SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS: Az anyaállatok gondozásában részt vevő dolgozó részére javasoljuk: MINDEN LEVÁLASZTOTT BQUJÜ UTÁN 20 Ft-ot kapjon prémiumként a munkaegység járandóság mellett. A növerdékállat nevelésében részt vevő dolgozó részére az alábbi jutalom megadását javasoljuk: MINDEN LEVÁLASZTOTT ÜSZŐ UTÁN 3—6 hónapos koráig ha a 160 kg-os súlyt eléri 50 Ft-ot; ha 1 éves korára eléri a 250 egot újabb 100 Ft-ot; ha 2 éves korára vemhesül, további 150 Ft-ot. MINDEN LEVÁLASZTOTT Ntt- VENDÉKBIKA után, ha 6 hónapos koráig a 170 kig. súlyt eléri 50 Ft-ot; ha 1 éves koráig a 300 kg-ot eléri újabb 10 Fí-ot; ha 18 hónapos koráig az 500 kg-ot eléri 150 Fteat kapjon a gondozó. Tejtermelésnél javasoljuk, hogy — a tervtől függetlenül — a kifejt tej 8—10 százalékát, vagy tejiá terenként 20—30 fillért a tehenek gondozásában és ellátásában részt vevő tagok prémiumként kapják meg, és ezt a termelőszövetkezet pénzben, vagy természetben adja ki. A prémiumot havonta ki kell fizetni. A tehenek gondozásában részt vevő dolgozóikat továbbá: után tehenenként 50 forint, után tehenenként 100 forint, után tehenenként 155 forint, után tehenenként 200 forint, termelőszövetkezet a hizlalás! munkában részt vevő dolgozóknak, továbbá ha a hízott sertés IC—12 hónapos koráig 105 kg. súlyt meghaladja, darabonként 5—10 Ft jutalmat kapjanak a termelőszövetkezettől. A fenti járandóságokat az értékesítés után közvetlenül el kell számolni. JUHTENYÉSZTÉS: A juhtenyésztésnél a gyapjú- és tejtermelés, valamint a szaporulat képezze a premizálás alapját. Javasoljuk, hogy a terven felül termelt gyapjú ellenértékének 20 százalékát a juh gondozója kapja meg prémiumként. Javasoljuk továbbá, hogy a kifejt tej 10 százaléka, illetve, annak értéke g fejőjuhászt illesse meg. A bárányszaporolulatnál javasoljuk, hogy minden terven felül leválasztott harmadik bárány a gondozót illesse meg természetben. Fűnek feltétele, hogy . a bárányok súlya a tervezettet elérje, valamint büdös sántaságtól és rühósségtől mentes legyen az állomány. B AROMFITENY ÉSZTÉS: Baromfitenyésztésben, ha a baromfigondozó a gondjaira bízott naposcsibéket 12 hetes korig 1 kg-os súlyra felneveli, akkor — munkaegységen felül — a 90 százalékon felüli felnevelt csibéket prémiumként kapja meg. A tojáshozam növelése érdekében, amennyiben a tyúkonkénti to- jashozam eléri a 80 darabot, akkor a tojás 1—2 százaléka, 90 db. esetében 2—3 százaléka, 100 db. esetében pedig 3—4 százaléka a gondozót üléssé meg. (Folytatás a 3, oldalon.)
