Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
fiz öiiköltságszámitás nem bürokrácia Géberjéni tapasztalatok P&r érc áj fogalommal ismerkednek a gyakorlatiban termelőszövetkezetelnik: au, 'iírtköltségszamjtással. Megyénkben még mindig éiég kieves közös gazdaságban találhatjuk meg ezt a fontos munkát Ennek oka nagyreszt abban rejlik, hogy sok helyen felesleges adminisztrációt látnak benne. Az már közismert, hogy minden termelést meg kell tervem L És a tökéletes tervezés nemcsak mennyiségeket és minőségeket határoz meg, hanem előre kiszámítja a termékek előállítására fordított összes eszközök költségeit Is. Megjelöli hogyan és miként akarunk többet és jobbat termelni. Ez a szocialista tervezés egyik fő feladata. Bitnek azonban csak az ön1960 Termék: Bruttó Ft/q. Búza 282,— Cukorrépa 30,90 Alma 367,— Sertés 1769,— Hízott marha 2345,— költség folytonos figyelőmnél kísérésével felélhetünk meg Ahhoz, hogy meg tudjuk mennyibe kerül a szövetkezetnek például egy mázsa sertés előállítása, a kővetkező főbb tényezőket kell figyelembe venni: a hizlalásra szánt sertés érteke, a felhasznált takarmány értétke és & gondozáshoz felhasznált munkaórák (munkaegység) értéke. Ha ezeket figyelemmel kísérjük, akkor azt is láthatjuk, hogy az önköltséget melyik tényező növeli, következésképi pen, hol és milyen módon lehet azt csökkenteni. A géberjéni Győzelem Termelőszövetkezetben 1960 ótá végeznek önköltségszámítást Az alábbi táblázat a szövetkezetben termelt főbb termékek önköltségét mutatja meg. 1961 1962 Bruttó Ft/q. Bruttó Ft/q. 170,90 110,— 62,—> 24,— 178,— 170.— 1945,—5 1400,— 2464,—3 1700,— Szembetűnő, hogy 1961-ben dezhetné bárki: „Ezért érdemes a cukorrépa, a sertés és a hí- voit számolgatni?” Igen, érdezómarha önköltsége maga, ™lt! ^ ™teég ilyen ,, „ alakulása a kővetkező adatosabb Tolt, mint 1960-ban. Kér- tot szolgáltatta: 1 A tavaszi aszály több gépi és emberi munkát igé- OyeH és a szárazság miatt lényeges terméskiesés volt. 5 Nem volt szakszerű a gondozás, egyoldalú volt a takarmányozás. 3 Az aszály miatt drága volt a takarmány. Ezekből a figyelmeztető jelzésekből kellett levonni a tanulságot. Például: ahhoz, hogy olcsóbb legyen egy mázsa sertés ; szakszerű gondozással csökkenteni kell az elhullása a ínyt és gyorsítani az álla- t , fejlődését A hagyomá- rvos árpa, vagy kukorica heti tt véglegesen át keli term *■ takarmánytápra. Ugyanis míg a hagyományos takar - rr ’ nnyokikal fél év volt a hiz- Ir.iási idő, takarmánytáppal é rik két hónapig tartott. Ez í t jelenti, hogy ha eddig a szövetkezet 400 darab átlagosan 150 kilós sertést állított élő hat hónap alatt akkor most ugyanannyi idő alatt 1200 darabot tud hizlalni. (Amennyiben van elegendő hízóba állítható süldője.) A szükséges munkaráfordítás az előzővel .szemben mégis háromszor kevesebb lesz, s ez az önköltség csökkentéséhez vezet. Innen márcsak egy lépés, hogy a népgazdasági kihatásokat is lássuk: többet, és olcsóbban tudunk adni a fogyasztásnak. Ez volt kiindulási pontunk lényege. Az önköltségszámolás tehát nem felesleges bürokratikus papírmunka, hanem nagyani3 elősegíti a szövetkezet ésszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodását. Ax állattenyésztési önköltség számolása viszonylag könnyű feladat. Sokkal nagyobb munkát igényel a növénytermesztés önköltségszámítása. A növénytermesztésnél jelentősebb az emberi munkaráfordítás, tehát a pontos önköltség megállapítása hoz időelemzést kell végezni. Minden egyes munkafázist külön-külön egységenként értékelve, — ki kell számítani a ráfordított munka mennyiségét. S ezt hozzá kell adni az önköltség többi tényezőihez. Az önköltség alakulása itt is megmutatja, hogy melyik területen lehet lefaragni abból: jobb vetőmag felhasználásával, v a gépi munkák kiterjesztésével, Olcsóbb növényvédőszerrel, vagy egyebekkel.Az önköltsétg figyelemmel kísérése tehát nem regisztrálás, nem a költségek egyszerű tudomásul vétele, hanem belőle rendszeres jelzéseket kaphatnak a szövetkezetek. Példáid Géberjenben 1962. márciusában tizenkettő, áprilisban és májusban tizenhat forint volt egy kiló sertés önköltsége. A háromhónapos átlag jelezte, hogy 14 forintért termelnek. A következő hónapokban takarmánytápot használtak, amellyel 9 forintba került egy kiló sertés előállítása.. Éves átlagban azért nem sikerült mégsem komolyabb eredményt elérni, mert a takarmánytápot nem tudták folyamatosan biztosítani. Az önköltségszámítás adatgyűjtése léLkiismeretes munkát kíván. Az állattenyésztésben leginkább a pontos mérlegelést követeti meg. A gyümölcs és növénytermesztésben pedig a munkaráfordítások gondos feljegyzését igényli. A géberjéni Győzelem Tsz példája azt bizonyítja, hogy megéri a többletmunkát, mert, ha az 1962-es aszályos év adatait elolvassuk a fenti táblázatban, akkor láthatjuk, hogy három év átlagában lényegesen sikerült csökkenteni az önköltséget. És ebben jelentős szerepe van Horváth Sándor főkönyvelővel az élén mindazoknak, akik ezt a munkát végzik. (vincze) Újabb öntözőfürtöket létesítenek Megyénk terméketlennek) mi konyhakerti gazdálkodást, illetve részben termőnek tar- Tunyogmatolcsnál a Szamos- tott szikes, zsombékos tájain bői ágaztatják ki az öntözőúja bb 37 000 holdon VálÖSfi- fürt fő csatornáját s így ki- ják még az öntözéses gazdái- lencezer hold föld állandó kodást, öntözőfürtöket léte- vízszükségletét biztosítják sítenek az Erdőhéton a Sza- nyolc termelőszövetkezet ha- mos-közén és a Keleti főcsa- tárában. torna mén lén gazdálkodó ter- 1965-ig a Tisza és a Keleti me! üszővel kezetek határában, főcsatorna mentén építik meg Tiszábecsnél még az idén a megye legnagyobb öntöző- „megcsapolják” a Tiszát egy telepeit. Összesen tíz öntöző- kileric^kilométer hosszan, há- fürtöt építenek Tiszavasvári, rom község határán át ki- Tiszalök, Tiszadada községek győző csatornával, hogy bő- határában, amely csaknem ségesen elláthassák vízzel a 25 000 holdon teszi lehetővé táj új növényét a rizst és a belterjes zöldségtermelést, megvalósíthassák a nagyüze- öntözéses takarmánytermelést. Zavarokat okozod az áramellátásban a viharos erejű szél Kedden este sokan bosszankodtak Nyíregyházán a több esetben is jelentkező áramszünet miatt. Telefonon érdeklődtünk a TITÁSZ nyíregyházi üzletigazgatóságánál, hogy mi okozta a zavart? — Az áramszünetet — mondja Papp György mérnök — a lökésszerűen jelentkező, viharos erejű szél okozta, amely több helyütt egymáshoz érint tette a vezetékeket. Az első áramszünet Nyíregyházán 19 óra 45 perckor jelentkezett és hosszabb, rövidebb időközökben, hat esetben ismétlődött meg. A továbbiakban elmondotta még Papp elvtáns, hogy ilyen zavarok jelentkeztek még Bak- talórántházán, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton, és az újfehértói vonalon is. — Éjszaka mintegy húsz ember volt talpon a hibák elhárításánál. Arra törekedtek, hogy a hibás szakaszokat kiiktassák és a fontosabb részek áramellátását biztosítsák. Mesaeaietlek kél vagon burgonyái a belvízkárul Tiszamogyoráson Szabolcsi-Szatrnár megye gonyát raktárakba szállítot- felsötiszatáján nagyarányú tak. A szövetkezet szakem- yolt a hóolvadás az. elmúlt bérei szerint még nem érné pókban. Kisvárda kömyé- té a kár a burgonyagumók kén nagy területeket ontott csiraképességét, ei a hóié és a feltörő talajvíz. A szövetkezeti község dolgozói szivattyúkkal/ ásók, kapák és egyéb szerszámok segítségével igyekeznek elvezetni a termőföldekről, különösképpen a kenyérgabonavetésekről. — A beregi Erdőháti tájakon még vasárnap is dölgozJak. hogy megelőzzék a kart. Vállaj község határában mintegy három külomé- tér hosszú . vízelvezető árkot tisztítottak ki. A tiszamogyorósi Égyakarat Termelőszövetkezet tagjai arra lettek figyelrnesák, hogy azt a területét, ahol vetőburgonyájukat tárolták, ellepte a víz. Munkához láttak, eltávolították az összegyűlt hólevet, felbontották a prizmákat és mintegy két vagon veíőburmm Ot napra ált a gyár?! Két hónap alatt 360 pár cipővel maradt el a tervteljesítésben a Nyíregyházi Cipőgyár. Ez a kimaradás már januárban jelenkezett, amikor a gyár csak hatodikén kapta meg a januári anyagkeretet. A helyzet azóta sem változott lényegesen. A cipőgyár éves tervében az idén már 100 ezer pár cipő szerepel, de az Országos Tervhivatal csak 80 ezer párhoz biztosított anyagot. Bár a kiesett mennyiség felét pótkeretként megkapják, 10 ezer pár cipőhöz az anyag még nincs biztosítva. — Az anyaghiány miatt — mondja Bagi Dömötör főmérnök — csak a napi tervek teljesítésére szorítkozunk. Arra gondolni sem merünk, hogy rákapcsoljunk, mert akkor anyaghiány miatt kell leállnunk. Tegnap reggel egy 3 és fél tormás tehergépkocsi ment Budapestre 500 kiló anyagért. A pótkeret terhére kért 1000 négyzetméter felsőbőrből ugyanis csak 500 négyzetmétert kaptak meg — Ez a mennyiség — folytat ja a főmérnök — csalt március iO-ig elegendő. A következő negyedévre előszállításban csak március 15-én kapunk anyagot. Ha sürgősen nem segítenek, akkor öt napra le kell állítani a cipőgyárat. A terv megvan, a feladatok végrehajtásához az emberek és gépek, — csak a nyersanyag hiányzik. Nem lehet ezen segíteni? T. Ä. ALEKSZ4MIR N4SZIB0V: Fordítottat SZATHMÁRI GÁBOR 13. — Szundítsunk egyet, őrnagy, — mondta Ribin ezredes, > azzal a gép falához dőlt. Felhajtotta kabátja gallérját, homlokára tolta a sapkáját és mind a két kezét mélyen a zsebébe dugta. Hideg volt. Ribin jóval időset*» voit Kerimovnál, s az állam biztonsági szerveknél betöltőt munkaköre szerint is felette állt. 1924 januárjának azon az emlékezetes napján, amikor Lenint temette az ország, Oroszt Ribin moszkvai vüllamoskalauz jelentkezett a kocsiszín párt- sejtjénél és egy tintával teleírt papírlapot tett a párttitkái asztalára. A titkár elolvasta, s utána szó nélkül betette az asztal szélé« álló dossziéba. Ribin jól láthatta, hogy elég sok ilyen papírlap összegyűlt már ábbán á dossziéban, s mindegyik ugyanazzal a szóval kezdődött mint az övé: ^Nyilatkozat* — Nos mi a helyzet? — kérdezte a titkárhoz hajolva. — Felvesztek? — Majd megvitatjuk. — Nem, most mond meg. — Ribin az asztal mögé ment s kezével rá támaszkodott — Nekem most azonnal tudnom kell. — Majd megvitatjuk, — ismételte a titkár. A titkár és Ribin ugyanabban a brigádban dolgozott. Ugyancsak itt, ennél a kocsiszínnél dolgozott Oreszt apja és a bátyja is. A titkár jól ismerte mind a hármukat Az öreg Ivan Ribin lakatossal pedig régi baráti szálak fűzték Össze. Biztos volt benne: Ribi- néjc megbízható emberek, igazi munkásivadék az egész család. Lehet rájuk számítani mindenben. De most valahogy másként, más szemmel nézett áz előtte álló fiátalemberre. Nagy kék szemei, amelyekben mindig valami meleg, ravasz vidámság csillogott (Ribirrt a kocsiszín első számú tréfacsi- nálójának és élcelődőjének tartották), most komolyaknak, szigorúknak látszottak, meg- rendültség és néma kérdés tükröződött bennük. Az ajkát úgy összes záritól ta, hogy szinte elfehércdett. Nyakában, vállában, karjában felszaibadulat- lan energia feszült. — Izgulsz? — kérdezte a titkár. Ribin nem tudta türtőztetni magát: — Mond meg hát! Ne gyötörj! — Jól vám, no, — mondta felmérten a titkár. — Azt hiszem, bizonyosan felveszünk. — Akkor itt van, — Ribin a belső zsebébe nyúlt, s még egy papírt húzott elő onnan. — Mert én nemcsak a pártba akarok belépni. A párttagság a legfontosabb. De ez is... Ugyanolyan fontos! Oreszt Ribin ebben a második nyilatkozatban arra kérte a pártszervezetet, hogy küldjék őt a GPU szerveibe dolgozni. Azért, hogy — amint 5 kifejezte magát — me hagy- juk garázdálkodni a kontrákat, tapossuk el a férgeket, akik miatt elpusztult Lenin elvtára, és akik rá akarják tenni a mocskos kezüket az egész szovjet hatalomra.” Ez történt azon az emlékezetes januári napon. Ribin ezredes azóta húsz esztendőt töltött el az állambiztonsági szerveiknél, s most a legjobb álíambiztonsági tisztek között emlegetik a nevét — Na, szundítsunk egy keveset, — ismételte Ribin, miközben igyekezett jobban elhelyezkedni a kemény ülésen. — Próbáljuk meg, — felelte Aszkser. — Különben én inkább előbb harapnék valamit — szólalt meg ismét Ribin. — Rettenetesen éhes vagyok. Ml a véleményed? — Őszintén szólva az én gyomrom is korog. Szheervusz Vasz! A világot járt pincér — Herceggel Párizsban Tizennégy éves kora óta pineérmesterséget azonban pincér Kóródí Sándor. Jelen- 1927-ben folytattam a Gutt- leg a mátészalkai fmsz utas- man Andor-féle vendéglőben; ellátó fizetőpincére. 1917-ben Megfordult ott a megye „szí- kezdte a debreceni Gabrium- ne-java,” állandó vendégnek ban. Még tanuló , korában számított pécsújfalusy Péchy járt Ausztriában, a huszas- László császári és királyi karharmincas evekben bejárta marás, a Johannita Rend lo- Európa nagy részét Pincéres- vagja. Róla mesélték, hogy az kedett Fiumében, Grazban, utca túloldaláról átkiáltott Berlinben, Triesztben, Paler- neki egy. inasigyerek: Szheer- toőfean, Abbáziában. vissz Vasz! S Péchy vissza— Amikor 1925-ben haza- köszönt: — Szervhusz kérlek- jöttem, Mátészalkán a Sár- ^ásan (Ugyanis rövidlátó kadi-féle Koronába kerültem volt > Ennek a vendéglőnek — emlékezik. — Az igazi voIt nevezetes, alakja Strasz- __________________ hoff Ignác- az Európa-szerte ismert szélhámos. A sörözőben mesél gette élményeit nagyszámú hallgatóság előtt, hogyan csapta be Vaszary Kolost, rheg a felsőbb mágnásvilágot Állítólag az öreg Guttman külön részesedést fizetett neki, hogy előadásaival hatalmas közönséget csalogasson a vendéglőbe. Sándor bácsi tizenegyhő- napig 1918-ban megvált a pin_ cér szakmától, elszegődött lovásznak herceg Eszterházy Antalhoz, A herceg kivitte Franciaországba is, ahol egy Párizs melletti helységben a herceg lova nyerte a Grand- Pix díjat Egy szerencsétlen esése után mondott búcsút a lovász mesterségnek, úgy öltötte magára újra a fehér kabátot Évekig dolgozott a fel- szabadulás előtt a szálkái Szunyogh-ban, a Kék Macskában, végül a földművesszö- vetkezet éttermeiben. Sándor bácsi ma is fürgén surran az asztalok között, feledteti évei számat... Könyvét tudna írni emlékeiből az „úri bitane- sagrőL’ Ny. K. Mind a ketten az előző napon éjjel két órakor fejezték be a munkát s akkor derült ki, hogy azonnal Bakuba kell repülniök. Az ál- lambóztonsági szervek vezetőit bővebben érdekelték Liss közlései. Bizonyos adatok azt is tanúsították, hogy igazat mondhat Ezért sürgősen ki kellett hallgatni a kémet, tanulmányozni a vallomásait, összevetni a más forrásokból már rendelkezésre álló anyagokkal. — Utazzanak oda azonnal, — mondták Kibúvnék és Keri- movnak — és a helyszínen gondoljanak át mindent alaposan. Sok mindenről többet tudnak, mint a helyi eivtár- sak. Segíteni tudnak majd Azizov ezredesnek. A kocsi már várja magukat. Azonnal induljanak a repülőtérre. így történt, hogy Ribin és Kerimov vacsora nélkül indultak útnak. Aszker egy kis csomagot bontott ki. Kenyér és néhány karika füstöltkolbász volt benne. Mindössze ennyit tudtak szerezni. Az egészet egy pillanat alatt elfogyasztották. Már három órája voltak a levegőben. A gép elhagyta Sztálingrádot, « Asztrahány felé tartott, amikor a pilóta- kabdnból kijött a rádiós. Zavartalak látszott. Kissé tétován közeledett a két nyomozó tiszt felé. Végül szó nélkül odanyújtotta Ribinnek a kezében tartott rádiógramot. Az ezredes azonnal elolvasta. Két rövid mondatból állt: ..A kiküldetést visszavonom. Stop. Azonnal térjenek vissza. Stop. Likov.” 20. Miután feladta a rádóigra- mot, Likov tábornok az egyik, a többitől kissé messzebb álló telefon kagylóját emelte fel. — Igein — hallatszott a kagylóban. — Jelenteni szeretnék: Ribin ezredest és Kerimov őrnagyot visszahívtam. — Rendiben van, — hangzott a válasz. Majd kis szünet után; — Ha nincs elfoglalva, jöjjön át hozzám. Likov összeszedte az asztalról a papírokat, betette a páncélszekrénybe, s kiment a szobából. A titkárságon ülő tiszt azonnal felállt — Küldjön a repülőtérre egy kocsit, — fordult hozzá Likov. ■— Ribin ezredes és Kerimov őrnagy visszajön. — Értettem, tábornok elvtárs. — Én pedig a vezető elvtárshoz megyek be. A tiszt bólintott Likovot egy hatvan év körüli, magas, szikár férfi fo- ganta. Feltűnően nagy szeme, s alig-alig őszült, sűrű, busa fekete haja volt. Egy karos- székre mutatott, amint megállt előtte Likov. Amikor a tábornok leült, közelebb tolta hozzá a cigaretta« dobozt — Köszönöm — mondta Likőr, s kivett belőle egy cigarettát — Kialakult már valamilyen véleménye, Alekszej II- jicS? — Nem... Intézkedtek, hogy Otto Lasst szállítsák ide? — Igen, ahogy a parancs szólt. — Rendben van. Holnapra azt hiszem itt lesz az a német katonaszökevény is. — Az előtte fekvő papírra nézett, — Georg Homann. — Bonyolult ügy, — mondta elgondolkozva Likov. — Bonyolult Gondolom, nem ellenzi, ha mind a kettőt Rióin re és Kerimovra bízzuk? (Folytatjuk) Megírtuk — intézkednek Laczkó János rozsályi olvasónk a kenyérellátásról írt, melyet a lapban is közöltünk. Fodor András elvtárs, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője válaszában megjegyzi: „Intézkedtünk a megyei tanács vb ipari osztályán keresztül. Folyó hó 22-én isfrnételten kaptunk Laczkó Jánostól levelet, melynek alapján újra intézkedésre volt szükség, amit azonnal megtettünk. Ezen intézkedésen túlmenően rövid idő múlva személyesen is megvizsgáljuk a «rozsályi kenyérellátást.” 2
