Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
Az év első újszülöttje A múlt évben nagy volt a „forgalom" a nyíregyházi megyei kórház szülészeti osztályán. 2 431 gyermek látta meg a napvilágot. Természetesen ezzel párhuzamosan igen sokan keresték fel az Anyák Boltját is, ahol 1962-ben 1 458 darab utalványos babakelengye került új gazdájához. A fényképen látható Kiss Csaba Antal az év első újszülöttje. a budapesti I. számú szülészeti klinikán jött világra 1963. január elsején 0 óra 1 perckor, a vidéken született első csecsemő a kiskun- halasi ördög Ildikó. Mindketten „kezhezkapták” a 20 000 forintos életbiztosítási kötvényt, amelyet 18. éves korukban felvehetnek. (MTI loto — Bojár S. felv.) ELSŐ ASSZONY a másodikhoz: Megvan a véleményem a mai fiatalokról. Este kilenc óra volt, amikor a szomszédunk kislányát, a Marikát hazakísérte az a huligán külsejű Mráz Tóni. MÁSODIK ASSZONY a harmadikhoz: Marikát este 11 után kísérte haza az a Tóni és legalább egy óra hosszát csókclództak. A szemérmetlenek/ Ügy tettek, mintha senki sem, látná őket. Pedig én figyeltem a fürdőszoba ablakából. HARMADIK ASSZONY a negyedikhez: Micsoda világ! Látta volna az este a Marikát! Mit este? Éjfél is elmúlt. Tóni levetette a lány kabátját és térdenáll- va vallott szerelmet neki. NEGYEDIK ASSZONY az ötödikhez: Már javában pitymallott, amikor hazajöttek. Mit gondol, hol lehettek olyan sokáig? A nyilvános szórakozóhelyek legkésőbb kettőkor bezárnak. Nem akarom kimondani, nyilván maga is tudja. És hogy a kapu előtt w w Ok csak tudják NYOLCADIK ASSZONY: Mit szólnék? Marika moziban volt Tónival, nyolckor hazajöttek, kilenckor pedig már az igazak álmát aludta. HETEDIK ASSZONY: Ne mondja! Akkor mégis igaz, hogy Tóni nem is a Marikával, hanem a Marika édesanyjával... NYOLCADIK ASSZONY: Itt áll ön előtt. HETEDIK ASSZONY: Kicsoda? NYOLCADIK ASSZONY: Marika édesanyja vagyok. HETEDIK ASSZONY: Részemről szerencse! Po- macsekné rxigyok! Milyen cuki a ruhája! Nem hallotta, hogy Csutoráék Juliskája két hétig volt Lengyelországban■.. egyedül!!! Megvan a véleményem a mai fiatalokról...! . (bogár) Száll a füst, de hol a meleg? Nehezen tapad a malter — Sürget a határidő Téli munka a vízügyi székház építkezésen Lenn a pincében még keverik a habarcsot, de fenn a harmadik emeleten már az asztalosok dolgoznak. A téliesített vízügyi székház építkezésén fűrészporos- és szabad tüzelésű kokszkályhák ontják a meleget és a — füstöt. Fűtenek, az ablakok, ajtók is zárhatók már, de a meleg mégsem akar meghonosodni a hideg falak között. A füst néha szinte kibírhatatlan... — Ahol a füst, ott a meleg is — évődik valaki, de Jávor István, a nyolctagú kőművesbrigád vezetője mindjárt kontráz: — Meg lennénk a nélkül is... Néha fél napot is nehezen lehet kibírni ebben a gázos levegőben... Kell a segítség A brigádvezető a régi épü* le tót az újjal összekötő épületrész folyosóján dolgozik. Kar és ujjvastapságnyi ber- mannesövek között rakja a téglát a folyékony habarcsba Lassan, óvatosan, hogy az akkumulátorszoba szellőző nyilasa is épségben megmaradjon. — Ez aztán a munka — mondja tréfásan — még hozzá sem lehet férni. Ezek a villanyszerelők jobban már nem is tudták volna össze- pókhálózni a falat. — Határidőre? kérdez visz sza. — Hát... nagyon kelligye■ keznünk, hogy január 31-re i átadhassuk! Sok a pótmunka. : Ez az épületrész például nem - is szerepelt az eredeti terv■ ben. Ha csak... Most jött á+ • egy kőművesbrigád a Olokk- : lakásépítkezésről, segíteni. Hz ■ szorít a cipő, biztosan kapunk • még több segítséget is. Garázdálkodott a fagy A telefonközpont számára készülő helyiségben félig már száraz, félig friss vakolat tar- kázza a falakat. A fagyás miatt lenn a földszinti összekötő épületrészben is hasonló a helyzet. Nehezen tapad a malter az átázott téglákra. Gipsszel keverik, így gyorsabban köt. — Jobban kellene fűteni a helyiségeket —, hogy hamarabb száradjanak a falaís — mondják a kőművesek. Az utcai front helyiségeiben már barátságosabb kép fogad. A szobák jó részén már a festők is dolgoztak. A harmadik emeleten a ktsz már szereli a beépített szekrényeket és polcokat. Az építőipari vállalat asztalosai pedig az ajiók pászítását, a zárszerelést és. küszöblerakását végzik. Újra a határidőre terelődik a szó. — Ha a kőművesek igyekeznek, akkor mi is megtesz- szük a magunkét. Itt már nem sok munka vár ránk... ★ Seprűvel és lapáttal felszerelve három nő járja a helyiségeket. Takarítanak. Itt, az utcai fronton már csino'od- nak a szobák, meglátszik a nyári igyekezet eredménye. Csak a későn kezdett összekötő épületrészben van elmaradás, folyik a küzdelem a hideggel és a füsttel. Mert nem tréfadolog még zárt helyiségben sem malterral és a hideg téglákkal dolozni! Tóth Árpád — Halló? Halló!?... Halló!! Gyorsabban kapcsolják Rakamazt. kevesebb hívást törölnek a postán — Javul a megyei távbeszélés Sokszor bosszankodnak a vidékiek: olykor órákig kell várni, amíg a posta kapcsolni tudja a megyeszékhely valamelyik számát. . Meggyest József, a nyíregyházi posta munkatársa mondja: — A megnövekedett igényeknek nem mindig tudunk eleget tenni. Kevésnek bizonyul a meglévő áramkör, s ezért bizony többször törölnünk kell a már bejelentett hívásokat is. E kellemetlen helyzet mielőbbi felszámolása végett — hosszas megfigyelés után — kimutatták, legnehezebb helyzetben a Levelek-Napkor környékiek voltak. Éppen ezért már 1962-ben megkezdték a hálózat bővítését s 1963. január 3-án be is kapcsolták a forgalomba az új áramkört. A statisztikából kitűnik, hasonló kellemetlenségek boss- szantják a telefonálókat a Nyíregyháza—Rakamaz vonalon is. Néhány termelőszövetkezetnél a hiányos távbeszélőrendszer miatt nem tudnak kellő időben jelentést adni^ tanácsot kérni, intézkedni. — Nem kell már sokáig bosszankodniuk a Rakamaz- kömyékieknek: még 1963 első negyedévében megépítjük az új áramkört. Ezúttal nemcsak Rakarnaz hanem Gáva, Venesellő s a környékbeli falvak is „közelebb jutnak” Nyíregyházához. mert a rakamazi központ közvetlenül tudja kapcsolni azokat a megyeszékhelyeknek. Államunk 200 ezer forintot fordít erre a fejlesztésre. (a. s.) Jehova tanúitól a heti 900 oldalig Harc a szekták, az analfabétizmus, az érdektelenség ellen egy nyírségi faluban Tipikus nyírségi falu Las- kod a baktalórántházi járásban. — Még alig másfél évtizeddel ezelőtt reménytelen, szegény Perspektive jú szomorú emberek éltek itt Egy-két tanító volt a faluban és siralmasan sok az analfabéta. A bús kilátástalan- ság babonaság homályát terjesztette, különböző vallásos szekták (jehova tanúi, pünkösdié ák) nagyon is kétós igazságait kezdték egyesek hirdetni — idézi a múltat Antal Mihály tanácstitkár. Amihez még nem volt hasonló... A falu másfél ezres lakosságának 90 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Az elmúlt évben először készült olyan tartalmas művelődési program, amelyhez hasonló még itt nem volt. Előadássorozatokat szervezett a Vörös- kereszt, a nőtanács, a KISZ, a népfront helyi szervezate és a Vorosilov Tsz. Helyet kaptak a gazdag tematikában az egészségügy, a család, a politika, a mezőgazdaság, a tudomány, a művészet aktuális kérdései. A folyamatos népművelési munka helyzetét a tanáes a pártszervezet vezetőségével karöltve, rendszeresen megvitatta, és további segítséget adott. — S akik ismerik az írás, olvasás tudományát, csak előadásokat néznek vagy hallgatnak? — Dehogy. Különösen a téli hónapokban mind többen olvasnak. Otthon. Maguknak. A könyvtárból vesznek ki könyvet. Egyébként, szeretnénk gyakorlattá tenni azt a jelszót: ahány ház, annyi olvasó. Mennyi a norma? Mindjárt meg is látogatunk egy olvasó parasztot. Eles Istvánnak hívják, 64 éves. Mi- ó.a megszerette a könyveket, dehogy tudná megmondani, hányat olvasott ki. Most Szmir- nov; Fiúk című könyve van előtte. A szekrényből Lev Tolsztoj: Gazda és cseléd című művét veszi elő. Tegnap végzett vele. — Mióta olvas? — Nem éppen most kezdem. De igazán ebben a rendszerben. Az utóbbi pár év óta ide is jó könyvek jönnek — feleli Éles bácsi és meglehetős ■ ájékozottsággal sorol jónevű magyar és külföldi írókat, könyveiket. Aztán legyint. — Azelőtt Rinaldó, Bogár Imre és hasonló olvasmányok kerülök a magamfajta kezébe. Nem volt azoknak se ízük, se színük. Olyasmik voltak, mint a színes szappanbuborék. — Mennyi a norma? — Egy hét alatt könnyen taegeszek nyolc-kilencszáz oldalnyi betűt — feleli nevetve. Ilyen parasztok is vannak már Laskodon. 1961 őszén került az első televízió a faluba. A pár szer- vezet helyiségében helyezték el. Sokan kételkedtek a technika eme nagyszerű vívmányában, amolyan mumusnak, kommunista propagandának tartották. Ma három ilyen „mumus” van a faluban, s mikor műsort közvetítenek, a nézők egymás hegyén-hátán tolonganak előttük. Különösen a fiatalok szeretnek, tisztelnek minden újat. Bemegyünk egy olyan házba, ahol fiatal van. Még hozzá csillogás tekintetű, nagyon kedves beszédű leány. Éles Valériának hívják. „Több Éles nevű család van itt” — súgja Bengi István KISZ-titkár, aki egyébként falubeli fiatal pedagógus. Volika így kezdi interjúját: — Mi, fiatalok, mindjobban megvagyunk elégedve. Én például elvégeztem a nyolc általánost és fegyáltalán nem vágyom el a faluból. Ha akarok itt is tanulhatok! Ami a szórakozást illeti, van televíziónk, nemrég vettünk egy magnót. Moziba is mehetünk. Jó a színjátszó csoportunk, énekkarunk. Sokat segít nekünk Dani Károly pedagógus. Általában nagyon szeretjük a pedagógusokat, érdekes előadásokat tartanak. Legutóbb a fiatalok helyes erkölcséről hallgattunk előadást. Sportolunk is, táncolunk is. Van több sportfelszerelésünk. Mindenki mindent akar tudni. A színjátszó csoportban veszekedünk a szerepekért ... Van lemezjátszónk is. — Mikor szövetkezetivé lett 3 falu, sok fiatal „kirepült”? — Túl sok neia Most meg jönnek vissza! Fél év alatt tizenketten jöttek haza. Itt laknak mindjárt. Szilágyi Sanyi rendes, szorgalmas fiú. Szeretik a Céeszben. Fogatos... Szabó Zoli... Jó cimborája Szilágyi Sanyinak. Arra a kérdésre, hogy mégis, a gyarapodó lehetőségek közül mi hiányzik még, meglepő választ ad Valika. Azt kifogásolja, hogy nyáron ritkán lehet a faluban fagylaltot kapni. Nyírkárászról szállítanak át néha. — Presszó is kellene! Akik érdektelenek Persze, az eredmények nem könnyen születnek, és főleg maguktól nem. Ezután is céltudatosan, türelmes munkára van szükség. A falu lak osságának mintegy hét százalékát törvénytelen szekták béklyói szorítják; makaosul érdektelenek minden emberi jó és szép iránt. Megszabad!, ásuk a tiszta, tudományos élet számára a falu vezetői egyik legfontosabb feladatuknak tartják. De ettől eltekintve sem minden meglett ember olvas még any- nyjt, mint Éles István, és nem minden fiatal Bengi István, Éles Valéria, Szilágyi Sándor, Szabó Zoltán... De a mérleg egyre kedvezőbben billen a haladas oldalára. Asztalos Bálint. Szülők, vigyázat! „Kori“ az úttesten Ellenőrző körút Nyíregyháza utcáin Az újságokban nap mint nap olvashatunk közlekedési balesetekről. A gyalogosok a gépjárművezetőket okolják, azok pedig a gyalogosokat. Hogyan is áll a helyzet? — A síkos idő beálltával óvatosabbak lettek a gépjárművezetők — mondja a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának munkatársa. — Ellenben baj ’van a gyalogosokkal, és különösen a — gyerekekkel! Különben győződjön meg róla a saját szemével. Tani son velünk egy ellenőrző körútra. Indul a gépkocsi, s az üveg mögül figyelő tekintetek pásztázzák az úttestet. A Kalinin utcán haladunk. Csak lépésben, mert síkos az út. Előttünk az úttesten egy 14 év kerüli tanuló a kisöecsét szán- káztatja. Szalad vele egy darabon, aztán ellöki magától. A kisfiú kacag a gyönyörűségtől. Sajnos, a szánkó nem mindig arra megy, amerre szeretnék. Most is az út közepén áll meg. „Blokkolnak” a kerekek, az összeütközést sikerült elkerülni. — Nem vettem észre a kocsit — mentegetőzik B. János, általános iskolai tanuló. — Csak egy kicsit szórakozni akartunk... Igen. Szórakozni akartak, ami könnyen súlyos kimenetelű is lehetett volna. A Rákóczi utcán egy hatalmas farkaskutya vontatja a szánkót. Rajta pöttömnyi legényke ül. A különös fogatot rikoltozó gyerekhad követi. Dudál a gépkocsi, a gyerekek megszeppenve szerteszaladnak. A kutya magáramarad utasával. Közben szemben is feltűnik sgy teherkocsi, minket is előzni akar egy Warszawa. A kutya keresztül cikázik az úttesten a kocsik között. A szánkó felborul a járdaszegélyen, a kisfiú keserves sírásba kezd. Egy kicsit meghorzsol- a a kezét, de nagyobb bnj '?nr tervér4. A gyerekek leleményesei! Mindig megtalálják a megfe Lelő szórakozást. A korcsolya pálya messze van, de meg-te szí a Dózsa György út is. Iga? logy nem tükörsima, de azér isúszik rajta a „kori”. D< slég egy kiálló kődarab és a: fjú bajnokjelölt az útteste urnán. Csak a gépkocsiveze ő kitűnő refiekszeinek kö izönhető, hogy kikerülte ; >ónuljárt diákot! Gyerekek még, meggondo atíanok. A felelősség tehá ilsősorban a szülőket terhe i. Felkerestünk néhány szü .őt is. Legtöbbjük nem i; udta, hogy gyermeke hov; nent. N. Péter mozilátogatá irügye alatt kéredzkedett e itthonról, közben az úttestei corcsolyázott. K. József arr< úvatkozott, hogy átmegy eg: isztálytársához rádiót javíta ú. Helyette ródliversenyt ren leztek a Kossuth Lajos utcán Bogár Fereri' Hz első összefoglaló mii a magyar földmunkás* és szsgényparaszt-mozgaSmak történetéről A 12 fejezetre tagolt, több mint 1100 oldalas munka „Földmunkás és szegénypa- raszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1948” címmel ez év első napjaiban került ki a nyomdából. A nagy jelentőségű mű ismerteti a címében jelzett mozgalmak előzményeit, okait, fejlődését, eredményeit. Kiemelten tárgyalja e mozgalmak legöntudatosabb, legtevékenyebb reszt vevőinek, a kubikosoknak a szerepét. Megmutatja, hogyan függtek össze ezek a mozgalmak az ipari munkásság harcaival. Sokoldalú, tudományos elemzéssel világítanak rá a mű szerzői, hogy a mezőgazdasági munkásság és a szegényparasztság ösztönös mozgalmi tevékenysége hogyan vértező- dött fel fokozatosan tudományos szocializmus, a marxizmus elméletével. 3 mit müveitek? Leültek a hóba és ott beszélgettek. ÖTÖDIK ASSZONY a hatodikhoz: Ezt nem gondoltam volna a Marikáról. Hajnalban, amikor hazajöttek, se szó, se beszéd, bevezette Tónit a lakásba. Néhány perc múlva eloltották a villanyt. HATODIK ASSZONY a hetedikhez: Hallotta? A Marikáiknál kopog a gólya.. ..! HETEDIK ASSZONY a nyolcadikhoz: Szerencsétlen lány! Tönkretette ezzel a könnyelmű lépéssel egy család harmonikus életét. Az édesanyja öngyil- ~~ kosságot kísérelt meg, az apa pedig kezébe vette a vándorbotot... Mit szól hozzá?