Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

Az év első újszülöttje A múlt évben nagy volt a „forgalom" a nyíregyházi me­gyei kórház szülészeti osztá­lyán. 2 431 gyermek látta meg a napvilágot. Természetesen ezzel párhuzamosan igen so­kan keresték fel az Anyák Boltját is, ahol 1962-ben 1 458 darab utalványos babakelen­gye került új gazdájához. A fényképen látható Kiss Csaba Antal az év első újszü­löttje. a budapesti I. számú szülészeti klinikán jött világ­ra 1963. január elsején 0 óra 1 perckor, a vidéken szüle­tett első csecsemő a kiskun- halasi ördög Ildikó. Mindket­ten „kezhezkapták” a 20 000 forintos életbiztosítási köt­vényt, amelyet 18. éves koruk­ban felvehetnek. (MTI loto — Bojár S. felv.) ELSŐ ASSZONY a má­sodikhoz: Megvan a véle­ményem a mai fiatalokról. Este kilenc óra volt, ami­kor a szomszédunk kislá­nyát, a Marikát hazakísér­te az a huligán külsejű Mráz Tóni. MÁSODIK ASSZONY a harmadikhoz: Marikát es­te 11 után kísérte haza az a Tóni és legalább egy óra hosszát csókclództak. A szemérmetlenek/ Ügy tet­tek, mintha senki sem, lát­ná őket. Pedig én figyel­tem a fürdőszoba ablaká­ból. HARMADIK ASSZONY a negyedikhez: Micsoda vi­lág! Látta volna az este a Marikát! Mit este? Éjfél is elmúlt. Tóni levetette a lány kabátját és térdenáll- va vallott szerelmet neki. NEGYEDIK ASSZONY az ötödikhez: Már javában pitymallott, amikor haza­jöttek. Mit gondol, hol le­hettek olyan sokáig? A nyilvános szórakozóhelyek legkésőbb kettőkor bezár­nak. Nem akarom kimon­dani, nyilván maga is tud­ja. És hogy a kapu előtt w w Ok csak tudják NYOLCADIK ASSZONY: Mit szólnék? Marika mozi­ban volt Tónival, nyolc­kor hazajöttek, kilenckor pedig már az igazak ál­mát aludta. HETEDIK ASSZONY: Ne mondja! Akkor mégis igaz, hogy Tóni nem is a Marikával, hanem a Mari­ka édesanyjával... NYOLCADIK ASSZONY: Itt áll ön előtt. HETEDIK ASSZONY: Kicsoda? NYOLCADIK ASSZONY: Marika édesanyja vagyok. HETEDIK ASSZONY: Részemről szerencse! Po- macsekné rxigyok! Milyen cuki a ruhája! Nem hal­lotta, hogy Csutoráék Ju­liskája két hétig volt Len­gyelországban■.. egyedül!!! Megvan a véleményem a mai fiatalokról...! . (bogár) Száll a füst, de hol a meleg? Nehezen tapad a malter — Sürget a határidő Téli munka a vízügyi székház építkezésen Lenn a pincében még keve­rik a habarcsot, de fenn a harmadik emeleten már az asztalosok dolgoznak. A té­liesített vízügyi székház épít­kezésén fűrészporos- és sza­bad tüzelésű kokszkályhák ontják a meleget és a — füs­töt. Fűtenek, az ablakok, aj­tók is zárhatók már, de a me­leg mégsem akar meghono­sodni a hideg falak között. A füst néha szinte kibírha­tatlan... — Ahol a füst, ott a meleg is — évődik valaki, de Já­vor István, a nyolctagú kő­művesbrigád vezetője mind­járt kontráz: — Meg lennénk a nélkül is... Néha fél napot is nehe­zen lehet kibírni ebben a gá­zos levegőben... Kell a segítség A brigádvezető a régi épü* le tót az újjal összekötő épü­letrész folyosóján dolgozik. Kar és ujjvastapságnyi ber- mannesövek között rakja a téglát a folyékony habarcsba Lassan, óvatosan, hogy az ak­kumulátorszoba szellőző nyi­lasa is épségben megmarad­jon. — Ez aztán a munka — mondja tréfásan — még hoz­zá sem lehet férni. Ezek a villanyszerelők jobban már nem is tudták volna össze- pókhálózni a falat. — Határidőre? kérdez visz sza. — Hát... nagyon kelligye­■ keznünk, hogy január 31-re i átadhassuk! Sok a pótmunka. : Ez az épületrész például nem - is szerepelt az eredeti terv­■ ben. Ha csak... Most jött á+ • egy kőművesbrigád a Olokk- : lakásépítkezésről, segíteni. Hz ■ szorít a cipő, biztosan kapunk • még több segítséget is. Garázdálkodott a fagy A telefonközpont számára készülő helyiségben félig már száraz, félig friss vakolat tar- kázza a falakat. A fagyás miatt lenn a föld­szinti összekötő épületrészben is hasonló a helyzet. Nehezen tapad a malter az átázott téglákra. Gipsszel ke­verik, így gyorsabban köt. — Jobban kellene fűteni a helyiségeket —, hogy hama­rabb száradjanak a falaís — mondják a kőművesek. Az utcai front helyiségeiben már barátságosabb kép fo­gad. A szobák jó részén már a festők is dolgoztak. A harmadik emeleten a ktsz már szereli a beépített szekrényeket és polcokat. Az építőipari vállalat asztalosai pedig az ajiók pászítását, a zárszerelést és. küszöbleraká­sát végzik. Újra a határidőre terelődik a szó. — Ha a kőművesek igye­keznek, akkor mi is megtesz- szük a magunkét. Itt már nem sok munka vár ránk... ★ Seprűvel és lapáttal felsze­relve három nő járja a helyi­ségeket. Takarítanak. Itt, az utcai fronton már csino'od- nak a szobák, meglátszik a nyári igyekezet eredménye. Csak a későn kezdett összekö­tő épületrészben van elmara­dás, folyik a küzdelem a hi­deggel és a füsttel. Mert nem tréfadolog még zárt helyiség­ben sem malterral és a hideg téglákkal dolozni! Tóth Árpád — Halló? Halló!?... Halló!! Gyorsabban kapcsolják Rakamazt. kevesebb hívást törölnek a postán — Javul a megyei távbeszélés Sokszor bosszankodnak a vidékiek: olykor órákig kell várni, amíg a posta kapcsol­ni tudja a megyeszékhely va­lamelyik számát. . Meggyest József, a nyíregy­házi posta munkatársa mond­ja: — A megnövekedett igé­nyeknek nem mindig tudunk eleget tenni. Kevésnek bizo­nyul a meglévő áramkör, s ezért bizony többször töröl­nünk kell a már bejelentett hívásokat is. E kellemetlen helyzet mi­előbbi felszámolása végett — hosszas megfigyelés után — kimutatták, legnehezebb hely­zetben a Levelek-Napkor kör­nyékiek voltak. Éppen ezért már 1962-ben megkezdték a hálózat bővítését s 1963. ja­nuár 3-án be is kapcsolták a forgalomba az új áramkört. A statisztikából kitűnik, ha­sonló kellemetlenségek boss- szantják a telefonálókat a Nyíregyháza—Rakamaz vona­lon is. Néhány termelőszövet­kezetnél a hiányos távbeszélő­rendszer miatt nem tudnak kellő időben jelentést adni^ tanácsot kérni, intézkedni. — Nem kell már sokáig bosszankodniuk a Rakamaz- kömyékieknek: még 1963 el­ső negyedévében megépítjük az új áramkört. Ezúttal nemcsak Rakarnaz hanem Gáva, Venesellő s a környékbeli falvak is „köze­lebb jutnak” Nyíregyházához. mert a rakamazi központ köz­vetlenül tudja kapcsolni azo­kat a megyeszékhelyeknek. Államunk 200 ezer forintot fordít erre a fejlesztésre. (a. s.) Jehova tanúitól a heti 900 oldalig Harc a szekták, az analfabétizmus, az érdektelenség ellen egy nyírségi faluban Tipikus nyírségi falu Las- kod a baktalórántházi járás­ban. — Még alig másfél évtizeddel ezelőtt reménytelen, szegény Perspektive jú szomorú emberek éltek itt Egy-két tanító volt a faluban és siralmasan sok az analfabéta. A bús kilátástalan- ság babonaság homályát ter­jesztette, különböző vallásos szekták (jehova tanúi, pünkös­dié ák) nagyon is kétós igazsá­gait kezdték egyesek hirdetni — idézi a múltat Antal Mi­hály tanácstitkár. Amihez még nem volt hasonló... A falu másfél ezres lakossá­gának 90 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Az el­múlt évben először készült olyan tartalmas művelődési program, amelyhez hasonló még itt nem volt. Előadásso­rozatokat szervezett a Vörös- kereszt, a nőtanács, a KISZ, a népfront helyi szervezate és a Vorosilov Tsz. Helyet kaptak a gazdag tematikában az egészségügy, a család, a poli­tika, a mezőgazdaság, a tudo­mány, a művészet aktuális kérdései. A folyamatos nép­művelési munka helyzetét a tanáes a pártszervezet vezető­ségével karöltve, rendszeresen megvitatta, és további segít­séget adott. — S akik ismerik az írás, olvasás tudományát, csak elő­adásokat néznek vagy hallgat­nak? — Dehogy. Különösen a téli hónapokban mind többen ol­vasnak. Otthon. Maguknak. A könyvtárból vesznek ki köny­vet. Egyébként, szeretnénk gyakorlattá tenni azt a jel­szót: ahány ház, annyi olvasó. Mennyi a norma? Mindjárt meg is látogatunk egy olvasó parasztot. Eles Ist­vánnak hívják, 64 éves. Mi- ó.a megszerette a könyveket, dehogy tudná megmondani, hányat olvasott ki. Most Szmir- nov; Fiúk című könyve van előtte. A szekrényből Lev Tolsztoj: Gazda és cseléd című művét veszi elő. Tegnap vég­zett vele. — Mióta olvas? — Nem éppen most kezdem. De igazán ebben a rendszer­ben. Az utóbbi pár év óta ide is jó könyvek jönnek — fe­leli Éles bácsi és meglehetős ■ ájékozottsággal sorol jónevű magyar és külföldi írókat, könyveiket. Aztán legyint. — Azelőtt Rinaldó, Bogár Imre és hasonló olvasmányok kerül­ök a magamfajta kezébe. Nem volt azoknak se ízük, se színük. Olyasmik voltak, mint a színes szappanbuborék. — Mennyi a norma? — Egy hét alatt könnyen taegeszek nyolc-kilencszáz ol­dalnyi betűt — feleli nevetve. Ilyen parasztok is vannak már Laskodon. 1961 őszén került az első televízió a faluba. A pár szer- vezet helyiségében helyezték el. Sokan kételkedtek a tech­nika eme nagyszerű vívmá­nyában, amolyan mumusnak, kommunista propagandának tartották. Ma három ilyen „mumus” van a faluban, s mikor műsort közvetítenek, a nézők egymás hegyén-hátán tolonganak előttük. Különösen a fiatalok szeretnek, tisztelnek minden újat. Bemegyünk egy olyan ház­ba, ahol fiatal van. Még hozzá csillogás tekintetű, nagyon kedves beszédű leány. Éles Valériának hívják. „Több Éles nevű család van itt” — súgja Bengi István KISZ-titkár, aki egyébként falubeli fiatal peda­gógus. Volika így kezdi interjúját: — Mi, fiatalok, mindjobban megvagyunk elégedve. Én pél­dául elvégeztem a nyolc álta­lánost és fegyáltalán nem vá­gyom el a faluból. Ha akarok itt is tanulhatok! Ami a szóra­kozást illeti, van televíziónk, nemrég vettünk egy magnót. Moziba is mehetünk. Jó a színjátszó csoportunk, énekka­runk. Sokat segít nekünk Dani Károly pedagógus. Általában nagyon szeretjük a pedagógu­sokat, érdekes előadásokat tar­tanak. Legutóbb a fiatalok he­lyes erkölcséről hallgattunk előadást. Sportolunk is, tánco­lunk is. Van több sportfelsze­relésünk. Mindenki mindent akar tudni. A színjátszó cso­portban veszekedünk a szere­pekért ... Van lemezjátszónk is. — Mikor szövetkezetivé lett 3 falu, sok fiatal „kirepült”? — Túl sok neia Most meg jönnek vissza! Fél év alatt tizenketten jöttek haza. Itt laknak mindjárt. Szilágyi Sa­nyi rendes, szorgalmas fiú. Szeretik a Céeszben. Fogatos... Szabó Zoli... Jó cimborája Szilágyi Sanyinak. Arra a kérdésre, hogy mégis, a gyarapodó lehetőségek közül mi hiányzik még, meglepő vá­laszt ad Valika. Azt kifogásol­ja, hogy nyáron ritkán lehet a faluban fagylaltot kapni. Nyír­kárászról szállítanak át néha. — Presszó is kellene! Akik érdektelenek Persze, az eredmények nem könnyen születnek, és főleg maguktól nem. Ezután is cél­tudatosan, türelmes munkára van szükség. A falu lak osságá­nak mintegy hét százalékát törvénytelen szekták béklyói szorítják; makaosul érdektele­nek minden emberi jó és szép iránt. Megszabad!, ásuk a tisz­ta, tudományos élet számára a falu vezetői egyik legfonto­sabb feladatuknak tartják. De ettől eltekintve sem minden meglett ember olvas még any- nyjt, mint Éles István, és nem minden fiatal Bengi Ist­ván, Éles Valéria, Szilágyi Sándor, Szabó Zoltán... De a mérleg egyre kedvezőbben bil­len a haladas oldalára. Asztalos Bálint. Szülők, vigyázat! „Kori“ az úttesten Ellenőrző körút Nyíregyháza utcáin Az újságokban nap mint nap olvashatunk közlekedési balesetekről. A gyalogosok a gépjárművezetőket okolják, azok pedig a gyalogosokat. Hogyan is áll a helyzet? — A síkos idő beálltával óvatosabbak lettek a gépjár­művezetők — mondja a me­gyei rendőrfőkapitányság köz­lekedésrendészeti alosztályá­nak munkatársa. — Ellenben baj ’van a gyalogosokkal, és különösen a — gyerekekkel! Különben győződjön meg róla a saját szemével. Tani son ve­lünk egy ellenőrző körútra. Indul a gépkocsi, s az üveg mögül figyelő tekintetek pász­tázzák az úttestet. A Kalinin utcán haladunk. Csak lépés­ben, mert síkos az út. Előt­tünk az úttesten egy 14 év kerüli tanuló a kisöecsét szán- káztatja. Szalad vele egy da­rabon, aztán ellöki magától. A kisfiú kacag a gyönyörű­ségtől. Sajnos, a szánkó nem mindig arra megy, amerre szeretnék. Most is az út kö­zepén áll meg. „Blokkolnak” a kerekek, az összeütközést sikerült elkerülni. — Nem vettem észre a ko­csit — mentegetőzik B. János, általános iskolai tanuló. — Csak egy kicsit szórakozni akartunk... Igen. Szórakozni akartak, ami könnyen súlyos kimene­telű is lehetett volna. A Rá­kóczi utcán egy hatalmas far­kaskutya vontatja a szánkót. Rajta pöttömnyi legényke ül. A különös fogatot rikoltozó gyerekhad követi. Dudál a gépkocsi, a gyerekek meg­szeppenve szerteszaladnak. A kutya magáramarad utasával. Közben szemben is feltűnik sgy teherkocsi, minket is előzni akar egy Warszawa. A kutya keresztül cikázik az út­testen a kocsik között. A szán­kó felborul a járdaszegélyen, a kisfiú keserves sírásba kezd. Egy kicsit meghorzsol- a a kezét, de nagyobb bnj '?nr tervér4. A gyerekek leleményesei! Mindig megtalálják a megfe Lelő szórakozást. A korcsolya pálya messze van, de meg-te szí a Dózsa György út is. Iga? logy nem tükörsima, de azér isúszik rajta a „kori”. D< slég egy kiálló kődarab és a: fjú bajnokjelölt az útteste urnán. Csak a gépkocsiveze ő kitűnő refiekszeinek kö izönhető, hogy kikerülte ; >ónuljárt diákot! Gyerekek még, meggondo atíanok. A felelősség tehá ilsősorban a szülőket terhe i. Felkerestünk néhány szü .őt is. Legtöbbjük nem i; udta, hogy gyermeke hov; nent. N. Péter mozilátogatá irügye alatt kéredzkedett e itthonról, közben az úttestei corcsolyázott. K. József arr< úvatkozott, hogy átmegy eg: isztálytársához rádiót javíta ú. Helyette ródliversenyt ren leztek a Kossuth Lajos utcán Bogár Fereri' Hz első összefoglaló mii a magyar földmunkás* és szsgényparaszt-mozgaSmak történetéről A 12 fejezetre tagolt, több mint 1100 oldalas munka „Földmunkás és szegénypa- raszt-mozgalmak Magyaror­szágon 1848—1948” címmel ez év első napjaiban került ki a nyomdából. A nagy jelentőségű mű is­merteti a címében jelzett moz­galmak előzményeit, okait, fejlődését, eredményeit. Ki­emelten tárgyalja e mozgal­mak legöntudatosabb, legte­vékenyebb reszt vevőinek, a kubikosoknak a szerepét. Megmutatja, hogyan függtek össze ezek a mozgalmak az ipari munkásság harcaival. Sokoldalú, tudományos elem­zéssel világítanak rá a mű szerzői, hogy a mezőgazdasági munkásság és a szegénypa­rasztság ösztönös mozgalmi te­vékenysége hogyan vértező- dött fel fokozatosan tudomá­nyos szocializmus, a mar­xizmus elméletével. 3 mit müveitek? Leültek a hóba és ott beszélgettek. ÖTÖDIK ASSZONY a hatodikhoz: Ezt nem gon­doltam volna a Marikáról. Hajnalban, amikor haza­jöttek, se szó, se beszéd, bevezette Tónit a lakásba. Néhány perc múlva elol­tották a villanyt. HATODIK ASSZONY a hetedikhez: Hallotta? A Marikáiknál kopog a gó­lya.. ..! HETEDIK ASSZONY a nyolcadikhoz: Szerencsét­len lány! Tönkretette ez­zel a könnyelmű lépéssel egy család harmonikus éle­tét. Az édesanyja öngyil- ~~ kosságot kísérelt meg, az apa pedig kezébe vette a vándorbotot... Mit szól hozzá?

Next

/
Thumbnails
Contents