Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

Csali rajtáik Dilik Héhány napja léptük át az 1962-es esztendőt, s újabb, na­gyobb feladattal vette kezde­tét az új év. A gazdasági mérések, mér­legkészítések napjait éljük ipari vállalatainknál. Épp ezért korai lenne teljes rész­letességgel értékelni az elmúlt év eredményeit, hibáit, hiszen s IV. negyedév adatait csak ké óbb ismerjük meg. Az el­ső kilenc hónap tapasztalatai és az utolsó negyedév előzetes felmérései azonban jól bizo­nyítják: az iparban becsület­tel teljesítették feladataikat dolgozóink. 1960-tól 19 62 végé- l(j több, mint 35 százalékkal hövettp összes termelését a me­gye szocialista ipara. Minden dicséretét megérdemelnek kü­lön is építőipari vállalataink, kisipari termelőszövetkezete­ink, amelyek együttvéve dup­lájára emelték teljesítményü­ket, s ezzel nagymértékben hozzájárultak gazdasági, kul­turális és egészségügyi éle­tünk gyorsabb fejlődéséhez. A fejlődés tehát egyenletes, a teljesítés arányban áll az ötéves terv követelményeivel. Különösen figyelemre méltó, hogy 1962-ben már nagy volt a haladás a lakosságnak törté­nd építés, javítás és szolgál­tatás területén is. Idén jóval nagyobb tervfel- adatókat kell megoldani a ta­valyinál. Több beruházást kell megvalósítani. Az építőipar­nak például folytatni kell a nyíregyházi konzervgyár, a tbc gyógyintézet, a megnö­vekedett lakásberuházások építési munkálatait, új gim­náziumokat, nagy egészség- ügyi létesítményeket kell meg­kezdeni és befejezni. Nagy feladat vár a mező­gazdaságban iS építőiparunk­ra. Az idén tövább növekvő termelőszövetkezeti beruházá­sok. különböző építkezések el­sősorban azt követelik. Hogy jő minőségben és a határidő­ket pontosan betartva dolgoz­zanak építőipari munkásaink, hiszen nagyréS- 5tuk mú­lik a megye ező­gazdaság) Jeáe*­órs­dai Vulkán ez étiben étté el, hogy az ország összes építke­zései számára gyártja a szüksé­ges radiátor mennyiséget. Fia­tal és életerős vállalataink, mint például a mátészalkai, a tuzséri fatelepek, a Rug- gyantaárugyár nyíregyházi üzeme, s többi üzemeink, vál­lalataink ez évi tervében is nagy a felfutás. Nagymérték­ben nőnek az igények a lakos­ság közve'lén szükségleteinek kielégítését szolgáló tanácsi, szövetkezeti és thágánkisipar­ban — elsősorban a jävitäs- szblgáltátásná) vén szükség további erőfeszítésekre. Feladataink szükségszerűen megkövetelik, hogy tövább nö­veljük ipari termelésünk szín­vonalát. Javüatiunk kell a termelés előkészítésén, meg­szervezésén. a munkafelt été­leken. Ma már jelentős köve­telmény a gyorsabb és minő­ségileg is jobb tervezés, s az hogy a vállalatok időben meg­ismerjék éves, illetve szaka­szos ffeladatáikát, ifiért csak így szervezhetik meg jól a munkát. Elmúlt évi tapaszta­lataink, sürgetik a jobb együtt­működést a megrendelő, szál­lító és árutermelő vállalatok között. Azon sem árt viszont javítani, hogy az illetékes fel­ügyeleti szervek konkrétab­ban és határozottabban segít­sék, irányítsák a termelő egy­ségeket. Ezek a legfontosabb utrava- lók az új esztendő megnöve­kedett feladataihoz. Lénye­gesnek tártjuk, hogy az ipar­ban dolgozó párt és társadal­mi szervezetek a termelési feltételek birtokában mozgó­sítsák, neveljék a vezetőket és munkásokat. Értékeljék a Versenvrriozga 1 om jó és rossz tapasztalatait, bontsák le min­den munkapadra a szocialista brigádmozgalom keretében történt vállalásokat, hogy azok a termelékenység emelé­sére, az olcsóbb és jobb ter­mékek előállítására szolgálja­nak. Gazdasági erőink, feltéte­leink adottak. Teljesen az irányító, a termelő, a műszaki és adminisztratív dolgozók fel­fedésén, szakmai és poli- felkészül tsésén múlik ~vi tervünk maradék- sí tése. í ’ottsá v Uralkodni a gépek felett Harminc szakemberjelölt között Megjelent a Társadalmi Szemle januári száma A Társadalmi Szemle leg újabb száma első Helyen Ne­mes Dezsőnek pártunk Vili. kongresszusáról szóló cikke el­ső részét közli. A cikk má­sodik része a februári szám­ban jelenik meg. Hetényi Ist­ván és Válvi Péter húszéves népgazdaságfej lésztési tervünk főbb kérdéseit ismertetik cik­kükben. Göncöl György a inéi kapitalizmus alapodoitságrtit és a szocializmusért folyó harc új feltételéit elemzi; „Tegyük általánossá a szo- bialista társadalom erkölcsi hermáit” címmel Balló Ist­ván írt cikket. A folyóirat részletekét közöl L. lljicsov előadásából, „A társadalmi fejlődés irányításának tudo­mányos álapja és a társada- lointudomáhyok feladatai'* érmíneL Hazánkban a múlt évben mintegy 90 000 házasságot kö­töttek, és 18 000 házasságot bántottak fel. Nem valami megnyugtató ez az arányszám a megyénkben sem. Leggyak­rabban a fiatalon, szinte gye­rekfejjel kötött házasságok kerülnek a bcmtóbíró elé. És milyen indokokkal? A névtelen levél B. K. amikor egyik este hazatért a munkahelyéről, az asztalon egy felbontatlan le­velet talált. A feleségének volt címezve. Az egyszerű füzet­lapra írt sorokból azt tudta kihámozni, hogy valakinek nagyon tetszik a felesége, és az találkáig kér tőle. Éttől kezdve féltékenységi rohamok gyötörték. Gyakori volt a veszekedés, de még a tettleges bántalmazástól sem •’"adt vissza. Felesége nem 'a tovább az oktalan sae- 1 és beadta a válópert iket a nyíregyháza já- 1. elutasította, mivel -kenysége alaptalan ’ven csekélység •’ felbontsák Az őszön történt: — Sajnds kevés a traktoros — mondták mindenütt a gép­állomásokon. Végül is a két- műszakos őszi munkák gyors elvégzéséhez úgy kellett ele­gendő traktorost toborozni. — Persze többségük szak- képzettség nélkül üit gépre — jegyzi meg a Fehérgyarma­ti Gépállomás üzemgazdásza. Bérecki Lajos műhelymester hozzáteszi: — Ez meg is látszik gépein­kén. A rossz időjárásból kö­vetkező őszi „hajrá”, — ami­kor sok beugró traktorossal dolgoztunk — nyomot hagyott. S hogy nem voltak kirívó és számottevő gépkiesésfek, azt annak köszönhetjük, hogy az egyik műszakban gyakorlott traktoros kezében völt a gép. ★ A gépállomás hatalmas sze­relőcsarnokában harmincán ismerkednek a szétszedett traktorok alkatrészeivel. A üáromhónapos tanfolyam rész­vevői á környék tsz-eiből jöt­tek. Egyikük másikuk arcáról szinté olvasni lehet a gondo­latot: „Nem is olyan ördön- gős”! Áz elméleti oktatás itt a gyakorlati órákon válik telje­sen érthetővé. Tizes csoportokba Verődve a körzeti szerélőkből lett ok­tatók magyarázzák meg a gép alkatrészeinek működését a különböző mechanikus folya­matokat. réti, és a gyermek érdekében hajlandó bármikor V.szatérni a férjéhez. A bíróságnak az volt az ál­lásfoglalása, hogy 63 nap ke­vés idő ahhoz, hogy alaposan értékelni tudják egymás eré­nyéit. Az ügyet elutasította. Válás a régi udvarló miatt Hat évig éltek együtt q£. J.-ék. A szomszédok és a ta­núk vallomása szerint boldog, jól sikerült házasság volt. Ám a férj máról-holnapra beadta a válópert. Miért? — Az esküvő napján rájöt­tem, hogy féleségemnek már volt valakije. Ezt előttem min­dég tagadta. Hat évi házasság után akart ezzel az indokkal élválni a fe­leségétől. Két gyermekük ván. Á bíróság nem látta indókolt- nak a kérélmet, élutasító íté­letet hozott. B. F. — Tehát mi a különbség a karburátoros motorok és a Diesel-motorok gyújtása kö­zött? — kérdezi Bunda Jó­zsef oktató, miután mindenki azt felelte, hogy érti a magya­rázatot. Lakatos Bélára esik a vá­lasztás és izgalommal mond­ja el az imént hallottakat. Ö, a kérsemjéni Úttörő Tsb-ből jött, ötödmagával. Először a benzinmotor hengerfejét ve­szi kezébe, utána a Diesel­motorét. Mutatja, s mondja* milyen folyamat játszódik le a gyújtáskor. Ha megakad, kisegítik a többiek. Legin­kább Varga Sándor. Az ő számára már ismerős a gépek néhány ^titokzatossága”. Az elmúlt évet itt töltötte a gép­állomáson és most a tanfo­lyam elvégzése után oklevél­hez jut, amely középfokú ké­pesítést jelertt. Szeretne jól vizsgázni és énnek eredményéként őtthon, Nábrádon a szövetkezét trak­torosa lenni. Balogh Pali szintén Kér- semjénből jött. ő csak most ismerkedik a traktorokkal. Ti­zennyolc éves, a tsz növény- termesztési brigádjában dol­gozott és tizenhét éves öcs- csével 480 munkaegységet szerzett a nyáron. Ez jó közepes, a felnőtt ta­pasztalt embereknek is dicsé­retére, válik, úgy tudja, 38 fdrint körül jüt égy munka­egységre. Fekete, forró szemű cigánygyerek. Szinte issza magába a magyarázatokat, a traktoros tudományt. Kérdé­semre mosolvogva feleli: — Jó traktoros akarok fen­ni, és szeretnék tovább tanul­ni. — A lehetőség ádvá van, — szól közbe Bereczki Lajos. — Akik kiemelkedő ered­ménnyel végeznek, azok meg­kapják a jogosítványt. De ezentúl az oklevél birtokában eljuthatnak a hathónapos szerelő iskolára és ezzel egy ki+űnő szakmát kapnak ke­zükbe. Persze tanulni kell! Kajái György üzemgaz­dásztól tudom meg. Hogy he­tenként három nap elméleti, három nap gyakorlati okta­tatás van. Megismerkednek a használatban lévő erő-, és munkasépekkel. az agrotech­nika főbb dolgaival, hogv ért­sék: miként uralkodjanak a gépek felett. V. Gr. cé Uttití g iúdi els ő éveitek Egy különös élmény — Jó vizsga után hosszú vakációk Interjú két külföldi ösztöndíjassal Még égy éve sincs, amikor -Mindketten negyedikesek vol- Szikora Taínás a Vasvá- -, Nagy Károly pedig a — Mi volt az első nagy él­mény a Szovjetunióban? Szinté egyszerre válaszolnak: K í-.i.--'’---- b-_ gyűléseken foglalkoztunk s VIII. pártkongresszus anyagá­val is. Ha a házastárs meggondolatlan... Sok az alaptalan válóper — Tallózás bírósági akták között asszonyka. — A férjein köte­kedő természetű, anyúkámmal is többször veszekedett már. Sokszor egy élet kevés ah­hoz, hogy a házastársak ala­posan megismerjék egymást. Nemhogy másfél hét. A bizo­nyítás során kiderült, hogy nem is ez az igazi válóok. A lány szülei egy „jobb partit” akartaik a lányuknak. Mivel ez a házasság nem az ők szája íze szerint történt, minden erővel azon voltak, hogy a fia­talok külön menjenek. Kéré­süket a bíróság elutasította. „Rábeszéllek a házasságra“ 63 napig éltek együtt M. K.-ék. — Sohasem szerettem a fe­leségemet. — mondta a fiatal férj. — Szüleim és rokonaim rábeszélésének engedtem, amikor elvettem feleségül. Nem bírom tovább ezt az éle­tet. A felesége viszont sze-

Next

/
Thumbnails
Contents