Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-22 / 17. szám
Hruscsov és Kennedy üzenetváltása Tisztelt - Elnök Űr! Megkaptam válaszát 1962. december 19-én keltezett üzenetemre. Megelégedéssel tölt el, hogy ön helyesen úgy értékelte a szovjet kormánynak ebben az üzenetben előterjesztett javaslatait, mint olyanokat, amelyek arra irányulnak, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsák az összes nukleáris kísérleti robbantás betiltását. Válaszát úgy értékeljük, hogy ön nem tiltakozott az ellen, hogy a föld alatti nukleáris robbantási kísérletek betiltásával , kapcsolatos egyezmény ellenőrzésének az alapja a nemzeti ellenőrzési eszközök legyenek az automatikus földrengésjelző állomásokkal együtt. Utalunk az ön hozzájárulására, hogy az automatikus földrengésjelző állomások felállítása hasznos abból a szempontból, hogy növeljék a föld alatti kísérleti robbantások betiltásával kapcsolatos ellenőrzés hatásossági fokát. A genfi leszerelési megbeszéléseken joggal hangoztatták — köztük az ön küldöttei —, hogy az ilyen földrengésjelző állomások elhelyezése megfelelő módszer a nemzeti földrengésjelző állomások munkája helyességének ellenőrzésére. A szovjet kormányt éppen ezek az elgondolások vezérelték, amikor javasolta, hogy a pug- washi tudósértekezlet javaslatának megfelelően állítsanak fel automatikus földrengésjelző állomásokat. 1962. december 19-én keltezett üzenetemben ismertettem azt a három térséget, amelyben tudósaink véleménye szerint szükséges lenne önműködő földrengésjelző állomásokat létesíteni a Szovjetunió területén. E térségeket azután választották ki, miután pontosan és sokoldalúan tanulmányozták e helyek földrajzi és szeizmográfikus feltételeit. Kokcsetav és Bodajbo térségében az önműködő szeizmikus állomásokat javaslatunk értelmében a hegy kristályos kőzetek végződésénél, Jakutszk térségében pedik az örökös fagy övezetében kellene elhelyezni. Ismeretes, hogy a kristályos eredetű és a nagy mélységben befagyott talajban mindig megfigyelhetők kisebb szeiz- mográíikus zavarok, amelyek megkönnyítik a föld alatti nukleáris robbantások hatásos feltárását. A Szovjetunió szeizmográfikus övezeteihez tartozó területeken elhelyezendő külföldi földrengésjelző állomásokkal együtt a megadott pontokon felállított automatikus állomások megbízható módszert jelentenek ahhoz, hogy ki lehessen küszöbölni a másik félnek azokat az esetleges kételyeit, amelyek a földrengésjelző állomások nemzeti hálózatának megbízható munkájával kapcsolatban adódnak. ön nem tett semmiféle megjegyzést az Altáj övezetben, Bodajbo város térségében elhelyezendő önműködő földrengésjelző állomásokkal kapcsolatban, és így ezt a kérdést mi elfogadottnak tekintjük. ön azonban kétkedését fejezte ki másik szovjetunió-báli szeizmográfikus övezetben létesítendő földrengésjelző automatikus állomással összefüggően — a távol-keleti és a közép-ázsiai állomások kérdésében. Az ön véleménye szerint ezekkel az övezetekkel kapcsolatban célravezetőbb lenne iiyen állomásokat létesíteni Kamcsatka és Taskent térségében. A szovjet tudósok véleménye szerint az önműködő földrengésjelző állomásoknak Taskent és Kamcsatka térségében történő elhelyezése rosszabb változatot jelentene a mi javaslatainkhoz képest, mivel az önműködő állomások munkáját e térségekben komolyan nehezítik majd a szeizmográfikus zavarok. De ha önök célravezetőbbnek tartják áthelyezni ezeket az állomásokat, mi nem tiltakozunk ez ellen. Az önhöz intézett üzenetemben már utaltam arra, hogy a Szovj^u:.! 1 kész arra, hogy keresse a kölcsönös elfogadható megoldást az önműködő földrengésjelző állomások elhelyezésében. Egyetértenénk azzal, hogy az önműködő földrengésjelző állomást helyezzék át Taskent térségébe, Szamar- kand város közelébe. A távolkeleti övezet állomását pedig állítsák fel a kamcsatkai szeizmográfikus térséghez tartozó Sze j mcsanban. Az önműködő földrengés- jelző állomásnak közvetlenül a Kamcsatka félszigeten történő elhelyezése a szovjet tudósok véleménye szerint nyilvánvalóan elfogadhatatlan, tekintettel azokra az erős zavarokra, melyeket az óceán közelsége és a magán a félszigeten fellépő erős vulkanikus tevékenység idéz elő. Mindez károsan befolyásolja az állomás munkáját. Ügy tűnik, hogy ily módon megállapodottnak tekinthetjük a Szovjetunió középázsiai és távol-keleti szeizmográfikus övezeteiben elhelyezendő önműködő földrengésjelző állomások kérdését is. A szovjet kormány a szakértőivel folytatott tanácskozás u'án arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió területén teljesen elegen lő önműködő földrengésjelző állomás létesítése. Ez annál is inkább így van, mivel az On üzenete Elnök úr, utal arra a lehetőségre, hogy önműködő földrengésjelző állomásokat helyezzenek el a Szovjetunió szeizmográfikus övezeteihez tartozó területeken — Hok- kaidon, Pakisztánban. Afganisztániban, — természetesen az illető kormányok hozzájárulásával. A szovjet kormány megnevezte azokat a helyeket, ahol a Szovjetunió területén önműködő földrengésjelző állomásokat lehet felállítani. Ezenkívül, Enök úr, figyelembe véve az ön óhajait, hozzájárulunk ahhoz, hogy két állomást új pontokra helyezzünk át. Teljes joggal várjuk ezért, hogy az Önök részéről is nevezzék meg azokat a bizonyos térségeket, amelyeken az Egyesült Államok területén ilyen állomásokat helyeznek el és az amerikai fél az állomáshelyeken kapcsolatos megállapodásban vegye figyelembe a mi óhajainkat is. Elnök Űr! Meggyőződésünk, hogy jelenleg adva van minden lehetőség az ellenőrzés kérdésének megoldására. Ismeretes, hogy az utóbbi időben riem egyszer hallottuk a nyugati fél részéről — járuljanak hozzá az ellenőrzés alapelvéhez, és akkor nyitva áll az út a megegyezéshez. Ügy gondoltuk és továbbra is úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nincs szükség az ellenőrzésre és ha mi hozzájárulunk az évenkénti két-három ellenőrzéshez, ez kizárólag abból a célból történik, hogy megszüntessük a megállapodást akadályozó véleménykülönbségeket. V Amint látja, igen komoly lépést tettünk előre, figyelembe véve az ön elgondolásait. A valamennyi nukleáris h~- talom területén végzendő ellenőrzések általunk javasolt száma teljesen elegendő. Hiszen a tanácskozások során az ön képviselői is elismerték: ahhoz, hogy visszatartsák az országokat a szerződés megszegésének kísérletéről, nem szükséges ellenőrizni minden gyanús jelenséget vagy ezek nagy részét. Eközben megnevezték az évenkénti ellenőrzések számát, amely gyakorlatilag egybevág az általunk javasolt kvótával. Magától adódik, hogy az ellenőrzéseket mindenekelőtt a szeizmográfikus térségekben célszerű végezni, ahol a legtöbb fel nem ismert szeizmográfikus jelenség léphet fel. Ha ön azonban .szükségesnek tartja, nem tiltakozunk az ellen, hogy ellenőrzéseket végezzenek a nem szeizmográfikus térségekben, azzal a feltétellel, hogy ezek az ellenőrzések megmaradnak az általunk javasolt évenkénti szám keretében. Felhívtam arra a figyelmet, hogy ön válaszában elismeri az ésszerű óvatossági infézke- dések szükségességét, amelyek kizárnák annak a lehetőségéti hogy az ellenőrzési utazásokat és az önműködő földrengés* jelző állomásokhoz vezető utazásokat titkos adatok szerzésére használják fel. Természetesen a helyszíni ellenőrzés során létrejöhetnek olyan körülmények, amikor as illetékes térségben valamilyen védelmi jellegű objektum található. Nyilvánvalóan ebben az esetben megfelelő intézkedéseket kel) tenni, amelyek kizárnák annak lehetőségét, hogy megkárosítják annak az országnak a biztonsagát, amelynek területén az ellenőrzést végzik. Ezzel kapcsolatban teljesen egye'értek az ön üzenetében kifejtett elképzelésekkel. Elnök úr, ön üzeme*ében javasolja, hogy képviselőink találkozzanak New Yorkban, vagy Genfben, hogy rövid ideig előzetes megbeszélést fely assanak az ön által érintet problémák némelyikéről. Nem tiltakozunk . az ellen, hogy képviselőink ily módon találkozzanak. A szovjet kormány e célból megnevez'c Fjodorenkót, a Szovjetuni: állandó ENSZ-képviselőjét, és Carapkint a Szovjetunió kép viselőjét a tizennyolchatalm. leszere’ésd bizottságban, akik íalálkozhatnak az ön képviselőjével, William C. Foster ral, január 7—10. között New York-ban. Eközben abból indultunk ki, hogy a képviselők találkozóinak már a közeljövőben a fennmaradt megoldatlan kérdések rendezéséhez kell veze+niök, hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bi- zo'tság munkájának felújításakor képviselőink közölhessék, nyitva áll az út az összes nukleáris kísérleti robbantás betiltásával kapcsolatos megállapodás előtt”. Kép az NSZEP kongresszusáról A Német Szocialista Egységpárt kongresszusán az első sorban (bairól-jobbra) Todor Zsivkov, W. Gomulka. N. Sz. Hruscsov és N. Podgornij látható. — A kongresszus hétfőn fejezte be munkáját. (Telefoto—MTI Külföldi Képszolgálat,) A De Gaulle—Adenauer tárgyalások a katonai szövetségről De Gaulle francia elnök és Adenauer nyugatnémet kancellár hétfőin délelőtt négyszemközti megbeszélést tartott az Elysée-palotában. Ezr zel egyidejűleg a kancellár kíséretében lévő miniszterek: Schröder (külügy), Von Hassal (hadügy), Heck (családvédelmi miniszter) és Von Hase (tájékoztatásügyi államtitkár) megkezdjék tanácskozásaikat francia partnereikkel. Az első teljes ülés, amelyen Adenauer és De Gaulle, valamint a miniszterek is részt vesznek, hétfőn délután 16 órakor kezdődött. A tárgyalásokról nem adtak ki hivatalos tájékoztatást, Adenauemak a Francia Rádió és Televízió részére adott nyilatkozatából azonban arra következtetnek párizsi diplomáciai körökben, hogy az Európai Gazdasági Közösség válsága, — amelyet De Gaulle-nak Nagy- Britannia csatlakozását elutasító álláspontja robbantotta ki, — háttérbe szorul, a tárgyalások fő témája a Párizs—Burai- tengely megszilárdítása lesz. Francia lapok' kiemelik, hogy Adenauer nyilatkozatában egy szóval sem említette a zsákutcába jutott brüsszeli tárgyalásokat, s ebből arra köve fesztéinek, hogy a kan;el- lár nem vállalja a közvetítő szerepét, annál kevésbé, mert maga is azt vallja, hogy Anglia csak akkor csatlakozzék a kontinenshez, ha Bonn és Párizs csak gazdasági, hanem politikai vezető szerepét is megszilárdította a ,diátok” közösségében. A már korábban kidolgozott tervezet szerint a hadügyminiszterek negyedévenként, a vezérkari főnökök egy évben legalább hatszor találkoznak, hogy a két hadsereg fegyverkezési és stratégiai kérdéseit összehangolják. Semmi sem zárja ki, hogy a Bundeswehr és a francia hadsereg szerves együttműködése az atomfegyverkezés kérdéseire is kiterjedjen. üz ENSZ-csapatok bevonultak Kolwezfbe Az ENSZ Katangában tevékenykedő csapatai hétfőn délelőtt helyi idő szerint 11 óra 40 perckor bevonultak Kol- wezibe, abba a városba, amely a szakadár Katanga-tarto- máhy utolsó bástyája volt — közölte Leopoldvilleben a világszervezet szóvivője. A nyilatkozat szerint Kol- weziben az Union Miniere bányatársaság tulajdonát képezi létesítmények ellen a katangai csendőrség nem követett el merényletet. 1963. január 83. (Folytatás az 1. oldalról.) nyíthetjük a leszerelési szerződés kidolgozását és még határozottabban hozzáfoghatunk a közöttünk sajnos, bőségesen fennálló többi halaszthatatlan probléma megoldásához Is. Kennedy válasza Hruscsovnak 1962. december 28-án Igen Tisztelt Elnök Űr! Nagyon örültem 1962. december 19-i levelének, amelyben ön kifejtette a nukleáris kísérletekre vonatkozó nézeteit. Úgy tűnik, nincs eltérés az ön és az én nézeteim között abban a vonatkozásban, hogy atomszázadunkban ki kell küszöbölni a háborút. Talán csak azok, akik felelősséget éreznek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséért, vannak teljes tudatában annak, milyen borzalmas pusztításokat okozna e fegyverek használata. E megfontolások alapján, az atomfegyver-kísérletek eltiltásának problémáját illetőn őszintén remélem, hogy az ön levelében tett javaslatok hasznosnak bizonyulnak olyan szempontból, hogy a megegyezés felé haladhatunk. Felbátorít az a tény, hogy ön hajlandó elfogadni a helyszíni ellenőrzés elvét. Fontosnak tartom ezt nemcsak azért, mert kongresszusunkban nyugtalanság tapasztalható, hanem azért is, mert úgy vélem, ezek az ellenőrzések a nukleáris fegyverkísérleteknek végetvető megbízható egyezmény leglényegesebb részét érintik. Ha nekünk az a szándékunk, hogy béke legyen az ideológiailag messzemenően eltérő rendszerek között, akkor meg kell találnunk az eszközökét, hogy csökkentsük, vagy kiküszöböljük a félelem és a gyanakvás ismétlődő hullámait, amelyek a tájékozatlanság talajából, a kölcsönös megértés hiányából, vagy abból fakadhatnak, hogy az egyik vagy a másik fél szerint szerződésszegés történt. Számomra a biztosíték eleme életbevágóan fontos tényező a békés kölcsönös kapcsolatok szélesebb körű kibontakozásához. Ami a helyszíni ellenőrzés kérdését illeti, én természetesen elfogadhatónak tartok bármely ésszerű javaslatot, amelyet ön terjeszt elő annak ellensúlyozására, hogy a helyszínre utazó ellenőrök — miként ön aggódik — „kémkedésbe keveredjenek”. Az ENSZ-ben elhangzott nyilatkozatában Stevenson kijelentette: az Egyesült Államok hozzájárul bármiféle ésszerű biztonsági intézkedéshez, arra az időre, mialatt az ellenőröket a helyszínre szállítják, azzal a feltételied, hogy az ellenőrök ésszerű módon megbizonyosodhassanak valóban azon a helyen vannak, ahova indultak és olyan szabadsággal rendelkeznek, amely az illető körzet ellenőrzéséhez szükséges. A helyszíni ellenőrzések számát illetően, úgy látszik, bizonyos nézeteltérés forog fenn. A jelek szerint önnek az a benyomása támadt, hogy Dean azt mondta Kuznyecov külügyminiszter-helyettesnek: az Egyesült Államok elfogadhatna évenkén t 2—4 helyszíni ellenőrzést. Dean engem úgy tájékoztatott, hogy az az egyetlen szám, amelyet Kuznyecov külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszélései során említett, 8—10 volt. Ez már azt jelentette, hogy az Egyesült Államok lényegesen csökkentette követelését, mert azelőtt 12—20 volt az a szám, amelyhez ragaszkodtunk. Azt reméltem, hogy az Egyesült Államoknak erre a lépésére a Szovjetunió egyenértékű lépéssel válaszol ahelyett a két vagy három Helyszíni ellenőrzés helyett, amelyet bizonyos idővel korábban tett kijelentése szerint megengedhetőnek tart Tudom, hogy a helyszíni ellenőrzés kérdése lényeges nehézségeket teremtett az Ön számára, bár nem értem teljesen, miért kell ennek így lennie. Számomra annyira fontos a nukleáris íegyverkiséle- tek eltiltásáról szóló szerződés hathatóssága, hogy nem engedném meg, hogy agy ilyen nemzetközi egyezményt megzavarjon azon óhajunk, vagy bármely más országnak azon óhaja, hogy másféle értesüléseket próbáljon szerezni a Szovjetunióról. Teljes őszinteséggel feltételezem, hogy ki lehetne dolgozni olyan egyezményt amely meggyőzné önt és minisztertársait is, hogy így áll a dolog. Ebben az összefüggésben bizonyos nehézséget támaszt számunkra az az utalás is, hogy a helyszíni ellenőrzésnek a szeizmikus körzetekre kell szorítkoznia. Igaz, az események szokásos menete ecetén nyugtalanságot kelthet-, nek bennünk a szeizmikus körzetekben előforduló jelenségek, mégis az igazi komoly gyanakvást az olyan fel nem derített szeizmikus jelenség keltené, amely olyan térségben zajlik le, ahol rendszerint nem fordulnak elő földrengések. Az Egyesült Államok feltételezése szerint ilyen körülmények között a Szovjetuniót megilletné a helyszíni ellenőrzés joga, ha ilyen jelenség megy végbe a mi. területünkön. Ennélfogva az Egyesült Államoknak szintén . rendelkeznie kell ugyanilyen joggal az évi ellenőrzések számának keretei között. ön talán azt mondja, hogy az ellenőrzésre kijelölendő más körzetek közül esetleg olyan helyen fordul elő szeizmikus jelenség, ahol rendkívül titkos védelmi objektum van. Elismerem, hogy ez tényleg probléma, de úgy vélem, hogy bizonyos intézkedések kidolgozásával meg lehet gátolni, hogy a kevéssé valószínű lehetőség leküzdhetetlen akadályt jelentsen. ' Hasznos, de véleményem szerint nem eléggé messzemenő az a javaslata, amely szerint a Szovjetunióban három helyen lehetne létesíteni személyzet nélküli szeizmikus állomásokat. Ezek az állomások ugyanis kívül esnének azokon az övezeteken, ahol a léggya- koriabbak a szeizmikus rengéseik és így nem regisztrálnának minden olyan jelenséget, amely ezekben az övezetekben történik. Ezek az állomások hasznosak lehetnének az egész ész- lelőrendsaer lehetöségeújek fokozása szempontjából, de kétlem, hogy ugyanilyen értékük lenne abból a szempontból, hogy csökkenjen a gyanús szeizmikus jelenségek száma oly módon, hogy e jelenségekről kiderítik, földrengéstől származnak. Ezért a személyzet nélküli szeizmikus állomásoknak, a földrengésektől leginkább fenyegetett övezetekben kell lenniök. Nem pedig ez övezetek határain túL Ennek érdekében egész sor állomást kellene felállítani Kamcsatka övezetében és a taskenti övezetben. Természetesen kissé csökkenteni lehetne a Szovjetunió területén létesítendő állomások számát, oly módon, hogy állomásokat létesítenek Hokkaido szigetén, Pakisztánban és Afganisztánban. Ha a szovjet területen lévő állom sokat ott állítanák fel, ahol nincsenek helyi rengések és ezeket az állomásokat időszakonként megvizsgálhatnák illetékes amerikai, vagy nemzetközi megfigyelek, akiknél hordozható földrengésmérők lennének és ezeket a megfelelő pontokon elhelyezhetnék: ez nagyon elősegítené az észleléssel járó problémák számának csökkentését. ön hivatkozott arra, hogy a szeptemberben Londonban lefolyt 10. Pugwash-értekezleten az úgynevezett „fekete dobozokról” megvitatásra került javaslat az Egyesült Királyság javaslata volt, amellyel az Egyesült Államok is egyetértett. Nem hiszem, hogy így állt a dolog. Ahogy velem közölték, ez szovjet javaslat volt, amely egyes amerikai tudósok részvételével került megvitatásra. A nyilatkozatot aláíró amerikai tudósok közül senki sem képviselte az Egyesült Államok kormányát és nem vitatta meg ezt a dolgot felelős hivatalos személyiségekkel. Mindaz, amit mondtak, saját véleményük volt és közülük senki sem volt 6zeiz- modógus. Egyetértésük csak azt jelentette, hogy ez olyan terület, amely további tanulmányozást érdemel. Az Egyesült Államok kormánya elvégezte ezt a ^tanulmányozást, és ennek eredményeként jutott a fentebb említett következtetésekre. E problémák ellenére felbátorított az ön levele. Nem hiszem, hogy az általam érintett problémák közül valamelyik is megoldhatatlan volna. Meg kell őket oldani. Szeretném tudni, hogy az ön véleménye szerint miként láthatnánk hozzá a legjobban e kérdések megvitatásához, aminek során szükségessé válhat bizonyos technikai kérdések megvitatása is. Gondolom, talán az ön óhajának is megfelel, hogy az Önök képviselője találkozzék William C. Foster-rel, a leszerelési és fegyverzet ellenőrzési hivatalunk igazgatójával, egy kölcsönösen megfelelőnek látszó helyen, például New Yorkban, vagy Genfben. örülnék, ha megtudnám, mik az. ön javaslatai erre nézve. A tárgyalások után értékelhetjük majd, mire jutottunk, és folytathatjuk közös munkánkat abból a célból, hogy létrejöjjön egy hatékony egyezmény az összes nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. Hruscsov január 7-én keltezett válasza Kennedy 1962. december 28-i üzenetére 9
