Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
Csőmbe keserűen kifakadt amiatt, hogy „az amerikaiak akarnak Katangában a belgák helyére lépni és ellenőrizni akarják a katangai bányákat”. A katangai nyersanyagkincsek kiaknázásában erősen érdekelt angol konzervatív körök elkeseredett dühkitörésekkel fogadták Jadotvillé elfoglalásának hírét. Londonban egyáltalán nem adnak hitéit az ENSZ-tit- kárság hivatalos magyarázatának, amely szerint a város megszállására csupán „tévedésből”, a titkárság és a helyi ENSZ parancsnokság közötti érintkezés megszakadása miatt került volna sor. Az Union Miniere társvállalata, az angol Tanganyika Concession részvényesei mögött álló sajtó hevesen bírálja U Thant főtitkárt, s a „birodalmi érdekek” szélsőséges szócsöve, a Daily Express vezércikke egyenesen követeli: „Nagy-Britannia kövesse Franciaország példáját és jelentse ki, hogy egyetlen fillért sem fizet többé az ENSZ kongói költségeinek fedezésére”. A legélesebb támadások azonban Washington ellen irányulnak. Az amerikai kormány — itteni megítélés szerint — nemcsak ösztönzi, pénzeli és katonai felszereléssel támogatja az ENSZ katangai hadműveletét, hanem döntően megszabja politikai céljait is. Londonban mélységes gyanakvással fogadják az ENSZ New York-i főhadiszállásáról származó értesüléseket, amelyek szerint dr. Ralph Bunche helyettes főtitkárt azért küldték sürgősen Kongóba, hogy a helyszínen állapítsa meg „a hatáskörüket túllépő tisztviselők felelősségét”. A jadotvillé! „félreértés’ mindenesetre új csúcspontja a NATO-hatálmak kongói ellentéteinek, amelyek lényegét Fenner Brockwáy munkáspárti képviselő a Tribune hasábjain tömören így világítja meg: vajon miért is támogatja az Egyesült Államok U Thant főtitkárt? Mindenekelőtt azért, mert Katangában a belga és az amerikai tőke van uralkodó helyzetben. Ám ha az Union Miniere és a Tanganyika Concession amerikai tulajdonban lenne, kinek lehetne kétsége az iránt, hogy Csőmbe lenne amerikai üdvöskéje?! rikcs f®ltzjíf|& „elszigeteltség!" politikáját De Gaulle elutasító válaszának párizsi visszhangja Párizs, (MTI): De Gaulle Kennedyhez intézett — egyelőre csak nagy vonalakban ■ ismert — válaszát francia politikai körökben udvarias elutasításkén; értékelik. A válaszból kitűnik,, hogy De Gaulle a francia nemzeti atomhaderő építését élesen elválasztja az Egyesült Allaimos által javasolt közös NATO atomhaderő térvétől. Az elsőhöz feltétlenül ragaszkodik, a másodikat pillanatnyilag nem tartja időszerűnek, de hajlandó róla tárgyalni. Ez a tárgyalás hosszúnak ígérkezik, de lehetőséget nyújt arra, hogy Franciaország bizonyos atomtitkok birtokába jusson és ezzel megerősítse hatalmi pozícióját a nyugati táborban. A France Soir kommentárjában kiemeli: De. Gaulle szemében a nemzeti atomfegyver nemcsak Franciaország függetlenségének biztosítéka, hanem előfeltétele annak, hogy egy politikailag egyesített Európa élén „harmadik erőként” léphessen fel. De Gaulle nincs meggyőződve arról, hógy az Egyesült Államok érdekei azonosak az európai szövetségesek érdekeivel és attól tant, Heves vita a francia parlarasntben az államL’iztonsági törvénvszékröi széló terávjavasfa! miau Párizs, (MTI): A francia kormány törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé a katonai és polgári bírókból álló „állambiztonsági törvényszék” felállításáról. A javaslat szerint nemcsak az állam biztonsága és rendje ellen irányuló bűncselekmények tartoznak az Az indonéz kormány intézkedései a brunei helyzet miatt új bíróság hatáskörébe, hanem a politikai és az „állam tekintélye” elleni bűntettek is. A törvényjavaslat heves vitát váltott ki a parlamentben. Garcin kommunista képviselő rámutatott: az új bírói intézmény további elnyomó eszközt jelent a degaulleista rendszer kezében a személyi hatalom ellenfeleivel, a demokratikus ellenzékkel szemben. A törvényjavaslat szélesebb hatáskört szán az állam* biztonsági törvényszéknek, mint amilyennel Franco és Salazar hírhedt politikai törvényszékei rendelkeznek. A szocialista és a radikális párt képviselői is élesen bírálták á javaslatot. A Hold és a Pentagon hogy az Egyesült Államok az általános szovjet—amerikai enyhülés érdekében felújítja a hagyományos „elszigetel tségj” politikát A tábornokot az Egyesült Államok javaslatában elsősorban az érdekli: vajon Franciaország adott esetben kivonhatja-e majd saját erőit a létrehozandó közös NATO- atomhaderőből. Az Aurore szerint nehezen képzelhető el, hogy Kennedy végnélküli tárgyalásba bocsáfi kozzék nassaui tervéről. Számára a kubai válság megoldása után itt a kedvező pillanat, hogy dűlőre vigye a közös NATO-atomhadarő tervét. Franciaország elu asító válasza után előreláthatóan mindent megtesz, hogy a többi európai szövetségest megnyerje tervének. De Gaulle csak Adenauer részéről számíthat támogatásra és ez a körülmény fokozza a küszöbönálló De Gaulle— Adenauer találkozó jelentőségét. — A nyugata hatalmak közötti ellentétek Hruscsov számára jelentenek karácsonyi ajándékot — jegyzi még keserűen a szélsőjobboldali lap. Ismét Afrikára fordul a figyelem „A béke kilátása! jobbak“ Az ó- és újesztendő fordulóján változatlan élénkség jellemezte a nemzetközi politikát, bár különösen nagy események nem történtek. A vezető államférfiak újévi üzenetváltása a vitás kérdések békés megoldásét szorgalmazza. Hruscsov miniszterelnök a Daily Express kérdéseire adott válaszában konkrét kérdésekben sürgeti a megegyezést: január l-től megszüntetni minden nukleáris fegyverkísérletet; Közép-Eu- rópában elzárni a dolgok veszélyes fejlődésének útját, nehogy a világ a karibi válságból egy még nehezebben megoldható új válságba kerüljön, amiatt, hogy a nyugatnémet szoldateszka atomfegyver után nyúl. Javaslata: a NATO lobogója helyett tűzzék ki Nyu- gat-Berlinben az ENSZ zászlaját. Hruscsov állást foglalt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti „jó, ha lehetséges baráti kapcsolatok” létesítése mellett. A floridai Palm Beach-ben szabadságát töltő Kennedy elnök intenzív tárgyalásokat folytat minisztereivel és tanácsadóival, hogy kidolgozza politikai terveit 1963-ra. S mint azt a hírügynökségek közük, „a legmagasabb körök” által nyilvánosságra hozott elnöki kijelentések szerint „a közeljövőben nem kerül sor veszélyes szovjet- amerikai összecsapásra”... és „hosszabb távra a béke kilátásai jobbak, mint eddig voltak”. Kiélezett nyugtalanság Kongóban A nyugati saövetségeeek közötti ellentétek számát szaporította az ENSZ katangai akciója is, amelynek során új angol—amerikai ellentétek robbantak ki. Miközben Léte póldvillebeft Szinte a végsőkig megingott az Adoula-kormány helyzete, Kaszavubu elnök háromhónapos kényszerpihenőre küldte a parlamentet, s ez várhatóan rendkívüli politikai vihart kavar fel ismét Kongóban. Ez ez intézkedés kísértetiesen emlékeztet az 1960. évi eseményekre, amelyeknek következtében a kongói parlament és Lumumba törvényes kormánya az akkori államcsíny áldozatává vált. Mint ismeretes, az akkori államcsíny sugalmazója a Leopoldvillé-i amerikai nagykövet volt. Katangában a „bohóc-társa1- ség” (U Thant szavai) Anglia, Franciaország, Belgium és Portugália asszisztenciájával még mindig új mutatványokra spekulál. A zsoldos pénzen meggazdagodott politikái kalandor Csőmbe menekülés közben felajánlotta U Thant főtitkárnak, hogy hajlandó válogatott díszkísérettel visz- szasétálni Elisabethville-i rezidenciájába, ha ezer más óhaját is teljesítik. Ennek az ENSZ-akciónak a hadműveleteit azonban most erősebb hatalom irányítja. Katangában nem is Csőmbe az igazi főszereplő. Anglia felháborodottan tiltakozott az EN.SZ-ákCiő miatt, de a Kennedy-korfnáíijr nem alkuszik. • Uj fís^w’csapósok színtere Washington ragaszkodik ahhoz, hogy az ENS2 vegye át a hatalmat Katangában, bármilyen áron. Londonban nagy a felháborodás, a tóryk ellenlépésekét követelnék a kormánytól, a külügyi bizottság elnöke pedig tajtékozva kiáltja: „Szégyen, gyalázat, hogy Macmillan szavainak olyan csekély a súlya Kennedy előtt... Amerika nézeteinket semmibe veszi!” Közben az Egyesült Államok beavatkozásra készül, az elnök .elhatározta, hogy amerikai katonai missziót küld Leopold- ville-be az „ENSZ katonai szükségleteinek tisztázására”, majd újabb hír érkezik: az USA vadászrepülőgépekét, bombázókat és légelhárííó tüzérséget küld Kongóba. A jelek világosan afra mutatnak, hosy az amerikaiak ás Adoula-korfnány révéh kívánnak befolyást szerezni a katangai bényaipar fölött. Áz Egyesült Államok az utóbbi két esztendőben 5 mil- Uárd belga frankot hitelezett Ad&Ulá-körmányfták s természetesen ezután nem is lehet csodálkozni, hogy a külföldi rendeléseknél a valuta nagyobb része visszavándorol az amerikai szállítók ssebébé. A Katangában erősén érdékelt belga, angol és más tőkések ezért ellenzik az Egységes Kongó Állam létrehozását *— és ezért érdeke az Egyesült Államoknak. így persze nehéz lesz fenntartani Kongóban az „atlanti szolidaritást*. Űf da^eprl vísl erőmű építéséi kezdték meg Kijev, (TaSZSZ): Kanyevnál, — Ukrajna — megkezdődött a Dnyepr-i'olyó hatodik vízi erőművének építkezésé. A tervek szerint a vízi erőmű kapacitása 420 000 kilowatt lesz. Kany-ev körzetebén 3;3 milliárd köméter dr- tarlalmú víztárolót létesítenek. A kanyevi vízi erőmű felépítésével megnyílik a Balti- és a Fekete-tengert összekötő összefüggő hajóút első szakasza„Európai egységfront“ kialakítása a NATO-n belül Stikker NATO-főtitkár Bonnban „európai egységfrontót alakítsanak ki, különös tekintettél az eddigi NATO-stratégia felülvizsgálására”. — A tanácskozáson — folytatja a lap — elsősorban azokat a kérdéseket vitatták meg, amelyek a bahamai angol- amerikai megállapodás kihatásaival állnak összefüggésben. Mint ismeretes, Adenauer, Strauss és Norstad 1960 nyarán éppen Stikkemek a Co- mo-tó partján lévő villájában dolgozta ki az úgynevezett önálló NATO-atomhaderő tervét, amelynek révén Bonn hozzájuthatott volna a stratégiai atomfegyverek feletti rendelkezés jogához, A decemberi NATÖ-érte- kezleten Mcnaiíiöra amerikai hadügyminiszter által kifejtett tézisek, majd később a Kennedy és Macmillan között létrejött bahamai megállapodások azonban úgy látszik, keresztezik ennek az Adenauer— Stikker—Norstad tervnek a megvalósítását. A mostani bonni tanácskozáson nyilván arról Vart szó, bogy a Die Welt által emlegetett „európai egységfront” (a 1‘nely alatt természetesen elsősorban a Bonn—Párizs tengely értendő) segítségével hogyan torpedózzák meg az új amerikai stratégiai elképzeléseket és hogyan próbálják kierőszakolni az „önálló NATO- atomhaderő” Bonn számára kedvező formában való megvalósítását Több mint egymillió amerikai katona külföldön Berlin, (MTI): A Springer Konszern nyugat-berlini lapjainak értesülése szerint jelenleg a világ 41 országában több mint egymillió amerikai katona állomásozik. Közülük mintegy félmillió Nyugat-Európa népeit „szerencsélteti”. A 450 amerikai hadihajónak több mint a fele állandóan az Egyesült Államok vizein kívül manőverez. Amnesztia Bulgáriában Szófia, (MTI): Petr Tancsev igazságügyminiszter nyilatkozatot adott a Zemedeiszko Znafne című lapnak az új év előtt kiadott am- nesztiarendeletröl, amelynek értelmében 4000 személy teljes, és 2000 pedig részleges amnesztiában részesül. Petr Tancsév nyilatkozatában többek között hangoztatja, hogy ez az amnesztia a bizalom és a szocialista humanizmus aktusa volt. Petr Tancsev a továbbiakban, hangoztatja, hogy ilyen széles körű amnesztiára most másodszor kerül sor. Az elsőt 1947-ben Georg! Dimitrov javaslatára hajtották végre. New York, (MTI): Az ENSZ titkárságának szóvivője csütörtökön este sajtó- értekezletet tartott. Elismeréssel szólt a kongói ENSZ- csapatok ténykedéséről, amely Jadotvillé elfoglalását eredményezte. Jadotvillé elfoglalásával kapcsolatban egyébként újabb ellentétek merültek fel a katangai szeparatis- tákat támogató angol— belga körök és az ENSZ között. Olyan hírek terjedtek el ugyanis, hogy U Thant, ha vonakodva bár, de Ígéretet tett Belgiumnak: az ENSZ- csapatok megállnak a Lufira folyónál és nem vonulnak be Jadottville-be. Ezt az „Utasítást” a kongói ENSZ haderők nem teljesítették, mért állítólag megszakadt az összeköttetés az ENSZ New York-i központja és a Leopoidviílé-i ENSZ-kirendeltség között és „komoíy hibák történtek” az együttműködés tekintetében. Az ENSZ főtitkára különben szombaton utazott volna hivatalos látogatásra Jamaicába, útját azonban a kongói események miatt februárig elhalasztotta. Hivatalosan bejelentették, hogy Bunche, az ENSZ főtitkárának helyettese U Thant kérésére csütörtökön este repülőgépen Kongóba indult, hogy megbeszélést folytasson Gardinerrel, az ENSZ kongói főbiztosával és más kongói ENSZ-képviselőkkel a katangai helyzetről ENSZ-körökben nyomatékosan hangsúlyozzák azonban, hogy Bunche nem fog találkozni Csomtoéval, a katangai szakadárók vezetőjével. Az angol kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Gsombét rábeszélje: utazzék vissza Elisabethviliebe, Katanga tartomány székhelyére. Londonban ezt lényeges gyakorlati lépésnek tekintik a katangai helyzet rendezése felé. Az ENSZ állítólag hajlandó Katangában repülőgépet bocsátani Csőmbe rendelkezésére. Az AP katangai kölöntudó- sítóia és egy belga újságíró, megelőzve az előrenyomuló ENSZ-csapatokat, eljutott a nyugat-katangai Kolwezi-be, ahol az ottani légitámaszponton Csőmbe maga köré gyűjtötte minisztereit és berén- dezte ideiglenes főhadiszállá- " sát. Csőmbe nyilatkozatot adott az újságíróknak. Kijelentette, hogy „mindig hajlandó volt tárgyalni”, most azonban az ENSZ ezt „túl későnek” találja. „Ebben az esetben nem szüntethetjük be a harcot, ellenállunk a végsőkig. Ha Kolwezi elesik, a dzsungelben harcolunk tovább”. Csőmbe azt mőmdotta, hogy várja korábbi feltételeinek teljesítését és ebben az esetben kész visszautazni Elisa- be'hville-be. Djakarta. (MTI): Maraflihata, az indonéz há- ditengerészet altengernagya fikozott készültségi állapotba helyezte a Kalimantan (Bor- neol térségébe irányított haditengerészeti egységeket éz érződő brunei feszültség »nrítt *-*• jelenti az Arttatára hivatkozva az AP hírügynök- sót. Az indonéz hírügynökség a? >1 is tájékoztat, hogy az iriőftéz kormány visszautasította azt az angol jegyzéket, a rely biztosítékokat kért Inti' lékiától, hogy nem avatkozik be a brunei események menetébe. Az indonéz külügyminisztérium szóvivője bejelentette: h jegyzék „becsmérlő szavakat” tartalmaz, és nyömá tincs benne a korábbi baráti kangrtak. Azahari, a brunei szabadságharcosok Manilában tartózkodó vezetője a Mad Fa- dillath személyeben d akartai megbízottat nevezett ki. Bonn, (MTI): Stikker NATÖ-főtitkár pénteken Bonnba érkezett és több órán át tárgyalt Adenauer kancellárral, Straüss-szál és Schröder külügyminiszterrel, Valamint a hadügyi és külügyi államtitkárral. A megbeszélésekbe bevonták Tortsch tábornokot, a Bundeswehr főfelügyelőjét, valamint Kunzen tábornokot, a Bundeswehr vezérkari főnökét is. A megbeszélésekkel kapcsolatban Von Hasé államtitkár, a bonni kormány sajtófőnöke kijelentette, hógy részletes közleményt nem adnak ki a tárgyalásokról, mivel „ólyáft jellegűek, hogy nem lehet róluk részletesebb fórmában tájékoztatni a nyilvánosságot”. Stikker látogatásával kapcsolatban a Die Welt hangsúlyozza: a bonni tanácskozás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a NATO-n belül s ,.Az űr hadicélokra való felhasználásénak részletes amerikai programiában mind nagyobb jelentőséget Kap a Hold” — írjá Zsoítikov ezredes a Knasznaja Zvezda pénteki számában. Az Egyesült Államok politikai és katonai személyiségei — írja — különösén a Pentagon szakemberei rendkívül szeretnék globális hírközlésre, felderítésre felhasználni a Holdat, valamiféle kozmikus támaszponttá tenni azt. Lemnitzer tábornok bejelentette, hogy az amerikai hadsereg térképészeti szolgálata a közeljövőben kiadja a Hold részletes térképét. Az adatók megszerzéséhez mesterséges bolygókat használnak fel. A cikk szerzője, ismerteti a konkrét amerikai terveket, többek között, hogy nyolc— tíz éven belül hadi támaszpontot. építsenek a Hold túlsó Oldalán, s rámutat, hógy ez kozmikus atom- és rakétaháború előkészítését jelenti. „Idáig jutottak a Pentagon stratégák — írja Zseltikov ezredes, — csak az gátolja Őket kalandos tervük véshevilete- ben, hogy megfelelő rakéta- eszközök hiányában egyelőre nem tudják lábukat megvetni a Holdon”.
