Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

Ä tudomány az alvásról, az álmatlanságról Aludni jó — és fontos is. Élettani szükséglet: a köz­ponti idegrendszer elhasznált anyagai alvás közben pótlód­nak, újraépülnek. Az alvás az agykéreg védő gátlása, vagy­is védekezés a teljes, halálos kimerülés ellen. Aki 6—8 na­pig nem alhat, belepusztul. Jól tudták ezt a régi kínai császárok hóhérai éppen úgy, mint Hitler pribékjei. Panaszkönyv—■ túlzásokkal Napjainkban kétségtelenül kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy éveken át minden éj­szaka „úgy alszanak, mint a bunda”. Sok a rossz alvó, mert az élet irama az egész világon meggyorsult, mert nagyobbak a követelmények, az idegrendszer teherbírása pedig nem növekedett ebben az ütemben — ez igaz. De az is, hogy sokan maguk ár­tanak a legtöbbet saját ma­guknak. Valamilyen okból fá­radtan ébredünk, erre nap­közben sok feketét iszunk, es­te altatót veszünk be, de mi­vel nem sokat használ, reg­gel fáradtan ébredünk, feke­tével kezdjük a napot — ki ne ismerné ezt a körforgást? Pedig az „álmatlan embe­riség"’ végtelen oldalszámú panaszkönyvében a bejegyzé­seknek legtöbbször ilyen okait találhatnánk. Vagy még alap­talanabb panaszokat. Amikor például valaki azzal megy or­voshoz, hogy „egész éjszaka le sem hunyta a szemét” — holott egyszer-kétszer feléb­redt, és 6—7 órát aludt. Eset­leg egyszer sem ébredt fel — ilyen panaszkodókat is szá­mon tart az orvostudomány története. „ Ma is vannak, akik túloz­zák panaszaikat, az orvosokat terhelik és 'maguknak sem használnak. Akit például kel­lemetlenség ér, vagy a napi gondjai lefekvés után sem hagyják nyugton, ne retteg­jen mindjárt kóros álmatlan­ságtól. Igyekezzék inkább rendbehozni ügyeit, vagy a makkegészségesek tanácsát követni; tegyük a gondokat a ruhával együtt a székre, s jöjjön a frissítő, megnyug­tató alvás! Ha ez nem sikerül, ha á zaklatottság tartós, kér­jünk altatót az orvostól — és ne ismerőseinktől! Jól jegyez­zük meg: minden altató más­ként hat, s hogy kinek me­lyik a legjobb, ez az ő szer­vezetétől, egyéni adottságai­tól, pillanatnyi vagy tartós idegállapotától függ. . Esetleg más betegségétől, amelynek az álmatlanság csak követ­kezménye. Ezt pedig csakis orvos állapíthatja meg. Segít-e a békabrekegés? Az egészséges ember tíz perccel, fél órával a lefek­vés után elalszik. Sokan — az álmatlan éjszakától való félelmükben — különféle praktikákhoz folyamodnak. Ezerig számolnak, hullámzó búzatáblára, halkan folydogá- ló patakra gondolnak. Egy New York-i szálloda tompí­tott hangszórón át álmosító hanghatásokat közvetít ideges vendégeinek: esőcseppek egy­hangú dobolását, méla béka­brekegést, lágy szélzúgást. Mit szól mindehhez a tu­domány? Minden ilyen mód­szer bizonyos odafigyelést kí­ván meg, holott az élalvás lé­nyege épjpen a figyelem ella- zítása. Ha tehát az elalvás erőltetett szándékával idézünk fel vagy érzékelünk egyhan­gú, álmosító képeket — nem sok eredményt várhatunk. Sokkal célszerűbb, ha abban gyakoroljuk magunkat, hogy semmire sem gondolunk. Ta­lán különösen hangzik ez, de el kell hinnünk azoknak, akik képesek rá: nem lehetetlen és lassan, gyakorlással rá le­het szokni erre a legbizto­sabb, legkevésbé ártalmas al­tatószerre. Az is kipróbáltan jó, ha az ember elalvás előtt végig gondolja másnapi teen­dőit: milyen munka vár rá, hogyan fog pihenni és szóra­kozni. Végül: alvási igényünk an­nak arányában csökken, 7—8 óráról 5—6 órára, ahogy az idő múlik felettünk az izga­tószerek (nikotin, koffein, al­kohol) nem segítik elő éjsza­kai nyugodalmunkat: nincs olyan biztos altatószer, mint a jól végzett munka, az üdí­tő szórakozás és az egészsé­ges életmód. Süssünk— főzzünk DEBRECENI BÉLSZÍN Személyenként 15 deka bél­színt megtisztítunk, megsóz­zuk és édes nemes pirospap­rikával jól bedörzsöljük. Jól befedhető, lehetőleg hosszú­kás sütőben, lehet jénai tál is, órákig pihentetjük. Köz­ben 5 deka húsos füstölt sza­lonnát apró kockákra vágva serpenyőben kisütünk és 10 deka apróra vágott hagymát teszünk hozzá, amelyet üve­gesre fonnyasztunk benne. Egy negyed gerezd fokhagy­mát pici sóval összezúzunk és féideci paradicsommal együtt a bélszínre öntjük. Kevés meleg vízzel feleresztve, sü­tőben puhána pároljuk. Mi­előtt a bélszín teljesen meg­puhulna, 5 deka jól megmo­sott és tisztított gombát apró kockákra vágunk és a bél­színnel együtt puhára párol­juk. Zsírban sült burgonyá­val vagy ribazMvel tálaljuk. A róka meg a rászedett medve (M e s e) Volt egyszer egy ravasz ró­ka. Éppen olyan csalafinta volt, mint minden más róka. Ügy esett a dolog, hogy egész éjszaka zsákmány után kó­szált, de sehol sem talált. Hajnalban kisétált az út szé­lére, leheveredett egy bokor alá, s azon törte a kobakját, hogy mi módon találhatna falnivalót magának. Orrát el­ső lábára hajtotta és várt. Egyszer csak halszagot haj­tott feléje a szél. Felkapja a fejét és lenéz a völgy felé az út mentében, hát látja, hogy jön egy kétökrös szekér. Azzal már ugrott is ki a bo­kor alól és elnyúlt az út kö­zepén, mintha megdöglött vol­na. Amint a szekér a róka közelébe ért, meglátja az ökörhajtó ember, s azt gon­dolván, hogy csakugyan dög­lött, tarkón fogta a rókát s feldobta a halak tetejére, hogy majd jó lesz a bőre va­laminek. Az ember továbbhajtott. Az ökrök mellett ballagott, s egy­re gyorsabb járásra ösztökélte őket, mert már szerette vol­na otthon lenyúzni a róka bőrét. De alig mentek valamit az ökrök, a róka egymás után rugdosta le a halakat a szé­kéiről. Mikor már egy jó cső­GYERMEKREJT VÉNY mó hevert a földön, ö maga is leugrott nagy ügyesen és gyorsan kezdte összeszedeget­ni a halakat, aztán kezdte leszállítani a rókalyukba. Jót evett. De még jóformán le sem nyelte az első falatot, betoppan hozzá a medve. — Jó étvágyat, koma! Tyű, de sok halad van! Adhatnál nekem is, szörnyű ehetné- kem van! — Így felkophat az állad, komám. Nem tüzért vesződ­tem, hogy más egye el. — Taníts meg rá édes ko­mám, mert én nem tudom, hogyan kell halat fogni. A róka kivicsorította fogát és így szólt: — Hájjá komám1 Hát nem tudod, hogy a szükség olyas­mire is sarkall, amire semmi kedved, s olyasmire is meg­tanít, amit eddig nem tudtál? Hát idefigyelj, komám! Akarsz halat enni? Ha igen, estére menj le a mocsárhoz, oda az erdő szélire, lógasd a far­kad a vízbe, $ maradj vesz­teg, meg ne mozdulj regge­lig. A medve nem szólt egy szót sem, csak loholt a mo­csárhoz, az erdő szélére és a farkát belógatta a vízbe. Ezen az éjszakán olyan hi­deg szél kerekedett, hogy az ember nyelve megfagyott a szájában. A mocsár vize is alaposan befagyott, s a jég úgy odafogta a medve far­kát, mint valami he raoó fo­gó. Szörnyű haragjában, hogy így becsapta a róka, mind­járt indult is, hogy megölje. A ravasz róka tudta, hogyan kerülje ki a medve dühét. Kibújt a rókalyukból és el­rejtőzött egy közeli fa odú­jában. Mikor meglátta a far­katlan medvét, rákiáltott: — Hé komám! Tán meget­ték a halak a farkadat, vagy olyan falánk voltál, hogy nem hagytál egy halat sem a mo­csárban? A medve, mikor látta, hogy a róka még ki is kacagja, még jobban mérgelődött ét nekiszaladt a fájtak. De az odú szája olyan szűk volt, hogy nem fért be rajta. Ke­resett hát egy kampósbotot és kotorászni kezdett az odú­ban, hogy azzal piszkálja ki onnan a rókát s megfizessen neki. De amikor a kampós­botot a róka lábába akasz­totta, a ravaszdi így kiáltott: — Húzd csak, ostoba! Mit bánom én, ha el is húzód he­lyéből a fát! Mikor pedig a fába akadt a kampósbot, akkor így nyüszí­tett: — Jaj jaj komám, ne húzd a lábam, mert mentem eltö­rik! Erőlködött a medve, sza­kadt róla a verejték, de hiá­ba. Csak nem tudta kizavarni a rókát a fa odvából. Hát így szedte rá « róka a medvét. Új anyagok, új vonalak az őszi-téli férfi divatban Megkezdődött az őszi-téli cfi- vatbemu tató-sorozat. Arra a kérdésre, hogy milyen divat­újdonságokra számíthatnak a férfiak az ősz és a tél folya­mán, a következő tájékozta­tást kaptuk: — Öszi-téli kabátokból tíz- tizenöt százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly, A férfiaknál is mindinkább elő­térbe kerül a korszerűbb öl­tözködés. Egyre nagyobb teret hódítanak a könnyű anyagok és a sötét tónusú színeket mindinkább az élénkebb szí­nek, mintás anyagok váltják fel Az őszi-téli idényre már ebben az évben ilyen alap­anyagú fórfikabát kerül bol­tokba. Ezek a felöltőezerü, de a mi éghajlatunknak mégis megfelelő télikabátok igen jól öltöztetnek. Szabásvonaluk raglánszerű és valamelyest rö- videbbek az eddigieknél. Az őszi-téli forgalom új színfoltja az egészen olcsó, 400 forint körüli szövetfelöitő. Az eddig megszokott kon­fekcionált öltönyökön kívül az idén elfeő ízben árusítanak majd Pester és Yester alap­anyagból készült öltönyöket. Ezek könnyűek, elegánsak, éltartóak és bő szín- és minta- választékban kaphatók. Sza­básvonaluk modern, többnyire háromgombosak. A férfidivat Megfejtendő: (vízsz. 1. és függ. 11)... terveit szövöge­tik a háborús körök az USA- baai. Ezzel Igyekeznek elterel­ni a világ figyelmét az atom­leszerel ési tárgyalásokról és megakadályozni azok sikerét. Múlt heti megfejtés: peda­gógiai főiskola. Könyvjutalom: Révész Pi­roska Rétközberencs, Csányi János Tiborszalilás és Birtok János Nyíregyháza, Sóstói u. 34. egyébként követi az Európában egyre inkább ter­jedő mellény es megoldást. Az öltönyök nagyrészét mellény­nyel készítik, de az idén elő­ször adnak ki nagyobb meny­nyi ségben külön mellényt is. Az öltönyöknél is mindin­kább a szirtes és mintás alap­anyagok dominálnak. Jelen­tős változás, hogy majdnem kétsaerannyi 500—600 forint körüli tisztó műszál öltöny kerül forgalomba, mint ta­valy. Új fazonokkal bővül a sportzakók egyébként is szé­les választéka, mivei egyre többen felismerték azt az elő. nyét, hogy egy zakó több nadrággal színes, változatos öltözködést tesz lehetővé. A külön nadrágok között növe­lik a hajtóka-nélküli fazono­kat. Két érdekes divatvonal kezd elterjedni Európa-szer- te. Egyik a puha ki-készítésű zakóméit, amely lezserebben öltöztet. Az erősen kerekített elejű zakók egy felsőgomb megoldással készülnek. A má­sik érdekesség az enyhén töl- cséresített szárú nadrág. Ezek valószínűleg csak a jövő év­ben terjednek eí jobban, de már a tél folyamán is boltok­ba k^rül belőlük kisebb mennyiségben. IMA szeptember M ^MkAcLcpja Vízszintes: 1. Megfejtendő. 12. Észak-afrikai állam. 13. Innen ellentéte. 14. Hamis, nem igazi. 16. Ily keverve. 18. ...Margit, az Édes Anna c. film főszereplője. 19. Tisztít. 21. Fordítva: beszélőszerv. 24. NPI. 25. Ford.: Becézett Ka­talin. 27. Szunnyadj. 29. Régi római pénz 31. A monda sze­rint Góliát legyőzője volt. 33. Bajvívóhely a rómaiak ko­rában. 34. ÁSS. 35. Fordítva: nagyon öreg. 37. Sziget fran­ciául. 38. Egyszerű gép. Függőleges: 2. BT. 3. Maug­li magánhangzói. 4. Ragasztó- anyag. 5. Csokonai, Remény­hez című költeményének mú­zsája volt. 6. LS. 7. De, oroszul- 8. KNB. 9. Ford.: nát­rium vegyjele, kettőzve. 10. Hajdani nevezetes kurucfé- szek, Esze Tamás szülőfalu­ja. 11. Megfejtés. 15. Futás kerszava. 17. Becézett György. 20. Maró folyadék. 22. ELA. 23. NDÉL. 26. Erős fájdalom. 28. JNE. 30. Nem kevés. 32. Dawidov Éva.

Next

/
Thumbnails
Contents