Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

TOKIÓ: Az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikája csúfos kudarcra vau ítélve A szovjet nyilatkozat további visszhangjai Peking: A Renmin Ribao és a lob­bi központi kínai lap csütör­töki száma ismerteti a Szov­jetunió kormányának az ame­rikai provokációról tett nyi­latkozatát. A Renmin Ribae rámutat arra, hogy ezek a nukleá­ris világháború katasz­trófájába sodorhatják aa egész világot. Tokió: A sankei Simbun, a kon­zervatív beállítottságú japán lap arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Álla­mok Kuba-ellenes politikája csúfos kudarcra van ítélve. London: A nemzeti függetlenségért és a békéért küzdő nyugat­indiai bizottság a londoni Grosvenor Square-n, az ame­rikai nagykövetség épülete előtt szerdán több órás ülő­tüntetést rendezett A TASZSZ londoni tudósí­tója több tüntetővei beszél­getett akik hangoztatták, hogy az amerikai imperialis­ták Kuba elleni provokációi az amerikai kontinens min­den államára veszélyt jelen­tenek. New York-: A New York Times csütör­töki száma hangoztatja, hogy az amerikai kormánynak meg kell gátolnia a kubai emig­ránsokat az Egyesült Államok területének Kuba-ellenes bá­zisként történő felhasználásá­ban. Bármilyen kevéssé sze­retjük a Castro-rezsimet az Egyesült Államoknak nem szabad megengedni, hogy más országokkal fennálló kap­csolatait a területén élő kül­földi vendégek befolyásolják, mégha szívesen látja is terü­letén e vendégeket és ügyüket rokonszewel kíséri, — álla­pítja meg a lap. A New York Times cik­két e szavakkal fejezi be: „Ha az Egyesült Államok kormánya véget akar vet­ni ezeknek a veszélyes kalandoknak, azt minden bizonnyal megteheti, Csu­pán felhívást kell intéz­nie a kubai emigránsok fe­lelős vezetőihez az ilyen kalandok abbahagyására. E felhívásnak nyíltan kell megtörténnie. Washington: Az Egyesült Államok kor­mánya szerdán válaszolt a TASZSZ közleményére, amely figyelmeztet a Kuba miatt kirobbanó nukleáris háború veszélyére. A nyilatkozatot a rádióállomások 38 nyelven sugározták és az amerikai tá­jékoztató szolgálat írásban is eljuttatta 102 állam kormá­nyához, mint azt a Reuter washingtoni jelentése közli. Az amerikai kormány nyi­latkozata csupán általá­nosságokat tartalmaz és azt hajtogatja, hogy „az Egye­sült Államok kormánya egyetlen népet és nemze­tet sem fenyeget és nem hagyja megfélemlíteni ma­gát fenyegetésektől”. Berlin: A Neuses Deutschland utal arra, hogy a szovjet kormány nyilatkozatban olyan időszak, ban jut kifejezésre a szoci­alista külpolitika lényege, amikor az emberiség vég- eredmében már csupán a bé­kés együttélés és az atomhá­ború lehetősége között vá­laszthat 400 fiatal kubai érkezett az „Admirál Nahimov” hajóval Ogyesszába. A kubai fiatalok közül 300-an mezőgazda­sági szakiskolára mennek a krasznodari és sztavropoli te­rületen. A képen: kubai fiatalember jelvényt kap egy szovjet kislánytól. De Gaulle diktatúrát készít elő Etienne Fajon a köztársasági elnök alkotmány-módosító tervéről Párizs, (MTI): De Gaulle francia köztársasági elnök szerdán a kormány ülésén bejelentette, hogy népszavazást kíván ren­dezni az elnökválasztás eddigi rendszerének meg­változtatásáról. A népszavazáson a szavazók arról döntenének, hogy a jö­vőben a köztársasági elnököt általános választásokon köz­vetlenül válasszák-e meg, vagy pedig a jelenlegi rend­szer fennmaradását óhajtják. Az alkotmány mai előírása szerint az elnököt mintegy ötvenezer főből álló elnökvá­lasztó kollégium választja meg — többségükben a par­lament tagjai és polgármeste­rek. Az elnökválasztás üj rend­szerének életbeléptetésé­hez meg kell változtatni az alkotmányt, s ehhez van szükség a népszava­zásra. Alain Peyrefitte, a kormány szóvivője közölte hogy a kér­dést még megvitatja a jövő szerdán összeülő miniszterta­nács is. Ezen minden minisz­ter kifejti véleményét a köz- társasági elnök javaslatáról. Noha az elnökválasztási rendszer megváltoztatásának szándékát csak most jelentet­ték be hivatalosan, az eddig kiszivárgott részletek alapján már több párt kifejtette róla véleményét. Á kommunista párt, a radikális párt, az Egyesült Szocialista Párt, va­lamint Guy Mollett szocialista pártja ellene foglalt állást, a függetlenek és a keresztény- demokraták még nem nyilat­koztak. Az UNR, De Gaulle pártja természetesen támogat­ja a tervet. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja az Huma- nité vezércikkében yámutat: Dé Gaulléhak már csak' m korlátlan ha­talma van, s a tervezett alkotmánymódosítás a de­mokrácia maradványainak felszámolására irányul. — De Gaulle azt a látszatot akarja kelteni, hogy a nép­akarat megtestesítője, ugyan­akkor úgy érzi, hogy nem tar­tozik felelősséggel sem a nép­nek, sem senki másnak — írin Etienne Fajon és rá­mutat: a népszavazás látszólag demokratikus intézménye lényegében a diktatúra előkészítését szolgálja De Gaulle kezében. A demokratikus pártok ezért mind elvetik De Gaulle ter­vét. líelHíoptcp, páncélautó, kegyetlenkedés Amerikai lapok az Egyesült Államok szennyes dél-vietnami háborújáról A közelmúltban Dél-Viet­namból hazaérkezett több amerikai laptudósító. Az új- j ságírók huzamosabb ideig tar- ! tőzkodtak Ngo Dinh Diem diktátor hadseregénél, megfordultak a hadmű­veletek színhelyén, szem­tanúi voltak az ameri­kai „instruktorok" által vezetett büntető operá­cióknak. Nem titkolja, hogy rokon- szenvük a dél-vietnami ható­ságok oldalán áll, mégis kénytelenek elismerni, hogy az Egyesült Államok „szeny- nyes írtóhéborút” szervez itt és elősegíti annak vitelét. A Newsweek című folyó­irat írja, hogy az Egyesült Államok Dél-Vielnamban mindennap több mint egy­millió dollárt dob ki. A Re­porter című folyóirat szerint Washington csupán 1961-ben másfél milliárd dollárt költött a dél-vietnami diktátor zsol- i dósainak eltartására. Saigonba egyre újabb amerikai fegyverszállít- mányok, katonai helikop­terek, páncélautók és kü­lönböző hadianyagok ér­keznek. Körülbelül lÖOÖO-re rúg már áz itt tartózkodó amerikai személyzet létszáma, s a „há­borút még mindig nem nyertük meg” — írja a Re­porter tudósítója. Ugyanez a lap leírja az egyik saigoni büntető egység működését. A laptudósító maga Is végignézte, miként ke- , gyetlenkedik 3 diemista katona több foglyul ejtett partizánnal az amerikai „tanácsadók” je­lenlétében. Ismét az U—2 Az Australian Associated Fress hírügynökség jelenti, hogy két amerikai Ü—2-es kémrepülőgép szerdán le­szállt Lavertonban, Melbour­ne közelében. A fidzsd-szige- tekről érkeztek a gépek. A hírügynökség rámutat, hogy U—2-es repülőgépek ál­landóan állomásoznak majd Lavertonban, az ausztráliai légierők támaszpontján. ÉV végéig még több U—2-es gép és körülbelül 200 amerikai katona érkezik ausztráliába. A legfontosabb a leszerelés • Moszkvai vélemények a 17. ENSZ-kőzgyűlésről Moszkva, (MTI); Moszkvában egyre több saó esik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 17. ülésszakáról, amely nem egé­szen egy hét múlva, szeptem­ber 18-án kezdődik meg New Yorkban 104 állam képvise­lőinek részvételével. Szovjet diplomáciai megfigyelők a tavalyi közgyűlés óta eltelt esztendő mérlegét megvonva sajnálattal állapítják meg, hogy a IS. közgyűlésen sző­nyegre került problémák leg­nagyobb része máig sem ol­dódott meg, a nemzetközi helyzet továbbra is feszült. Ezzel kapcsolatban hangoztat­ják. hogy a 17. közgyűlésre különösen nagy felelősség há­rul. A közgyűlés asztalán fek­vő 100 kérdés közül Moszk­vában egyöntetűen a leszere­lés problémáját ítélik • leg­fontosabbnak. MoSley, az angol fasiszták vezére elvesztette a Daily Worker ellen Indított perét, amelyben kérte a bíróságot, végzéssel tiltsa meg a lapnak ama Vádja újabb közlését, hogy Mosley „fajgyűlöletet, antiszemitizmust és gázkam­rák útján végzendő tömeg- mészárlánst ajánl, s hogy ölyan személy, akinek néze­tei, tevékenysége és politiká­ja azonos Colih Jordánnak, a Nemzeti Szocialista Párt ve­zetőjének nézeteivel”. A bíróság elutasította a kérelmet és az eljárási költségek megfizetésére kötelezte MosleyC A londoni rendőrfőpa­rancsnokság megfellebbezte a feliebbviteli bíróság döntését, amely Colin Jordan nád ve­zetőt felmentette a kiszabott börtönbüntetés alól és Tyn­dall pártszervezö börtönbün­tetését tíz font pénzbírságra enyhítette. A rendőrség sze­rint a fellebbviteli bíróság el­nöke, Seaton helytelenül al­kalmazta a közrend-törvényt Egyébként kiderült hogy ugyanez a Seaton 1961-ben ki­lenc havi börtönbüntetésre ítélte George Clark-ot, az atomleszerel ési mozgalom szá­zas bizottságának tagját, mert a mozgalom londoni tüntetése során a járdára ült és ezzel „akadályozta a közönségét szabad mozgási jogának gya­korlásában”. London keleti negyedelnek ifjúsága néma tömegfelvonu­lást rendezett A menet, amelynek tagjai 18 éven aluliak voltak, a fasiszta verekedésekről hírhedt Rydley utcából a miniszterelnöki hivatal elé vonult a következő felira­Az általános és teljes le­szerelés szerződésének szovjet tervét már igen régen ter­jesztették elő, de azóta item sok haladás történt. A 18 ha­talmi bizottság munkája sem­miféle gyakorlati eredmény­nyel nem járt, s a nyugati hatalmak továbbra is a jogi­lag szentesített kémkedési rendszer megvalósítására akarják felhasználni a lesze­relési tárgyalásokat. Ha a közgyűlésen nem változtat­nak álláspontjukon és nem mutatnak hajlandóságot á jó­zan tárgyalásra, az újabb vi­ta sem hozhat sok eredményt. Ugyancsak nem sikerült kö­vetkezetesen megvalósítani a gyarmati rendszer felszámolá­sára hozott közgyűlési hatá­rozatot sent, noha az érre vonatkozó nyilatkozatot már a 15. közgyűlésen elfogadták. Ezzel kapcsolatban emlékez­tú zászlókkal: „Feketék és fehérek, egyesüljetek! — Nem tűrjük a faji gyű­löletet! — Tisztítsátok meg Angliát a fasisztáktól!” A négy mérföldes útvonalon röplapokat osztogattak, ame­lyek a fiatalok nevében a fa­sizmus eltiltását sürgetik. A miniszterelnöki hivatal­ban kérvényt nyújtottak át, amely hangoztatja: nem tű­rik a gyűlölet szítását honfi­társaik ellen, nem akarják a harmincas évek gyalázatos erőszakoskodásainak megis­métlődését. Eelhívják a kor­mányt, hozzon olyan törvényt, amely büntetendő cselek­ménynek nyílvánítja a faji gyűlölet szitását. Atgfr, (Reuter—A FF): Az FLN poíitákal bizottsá­ga csütörtökön — a vilaják képviselőivel folytatott ta­nácskozások befejezése után — nyilvánosságra hozta a szeptember So-ra kitűzött al­gériai választások jelöltlistáit. Az FLN egységes listákat ter­jeszt a választók elé, akiknek az a feladatuk, hogy igennel vagy nemmel szavazzanak a hivatalos jelöltekre. Afneny- nyiben a választók a listákat jóváhagyják — s ez biztosra vehető — Ben Bellának Al­gériai első nemzetgyűlésében több mint 80 százalékos több­sége lesz. tétnek rá, hogy a 16. közgyű­lésen a szovjet küldöttség konkrét javaslatot nyújtott be: legkésőbb 1962 végére ad­janak függetlenséget minden gyarmati népnek. E javaslat helyett azonban tavaly a 38 afroázsiai ország indítványát fogadták el, amely nem kö­tötte határidőhöz a gyarmati rendszer végleges megszün­tetését. Éppen ezért Moszk­vában úgy vélik, hogy a Szovjetunió ismét közeli és pontosan megszabott határ­időre tesz majd javaslatot. A 17. közgyűlés ugyancsak szemügyre veszi a nemzetközi kereskedelmi értekezlet össze­hívásának kérdését. Mint is­meretes, a szovjet kormány ez év májusában javasolta egy ilyen értekezlet megtar­tását, hogy létrehozzák hát­rányos megkülönböztetések nélkül működő, a világ min­den országát magában foglaló kereskedelmi világszervezetét. Ez az eszme támogatásra ta­lált; az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának genfi ülésén elhatározták, hogy az értekezletet arz ENSZ égisze alatt össze is hívják, s 1963 elején összeül a napirend meghatározására hivatott elő­készítő bizottság. Moszkvában rámutatnak, bogy a 17. közgyűlés »gyík legfontosabb és leghalanztha- tatlanabb feladata k a Kínai Népköztársaság “ törvényét ENSZ-jogainak helyreállítása. Ma már megvan annak a lehetősége, hogy a közgyűlés valóban a béke és a nemzet­közi biztonság érdekében döntsön a legfontosabb kér­désekben is. Ezt a lehetőséget kell valósággá tennie a 17. közgyűlésnek. Ilyen remé­nyekkel utazik New Yorkba a szovjet küldöttség is. A különböző találgatások ellenére valószínű, hogy az ENSZ-közgyűlésre utazó szov­jet küldöttség színvonala a szokásos diplomáciai színvo­nal lesz. Ez Idő szerint nincs szó arról, hogy Hruscsov mi­niszterelnök részt vegyen a közgyűlésen. • Hírügynökségi jelentések szerint bizonyos módosítások történtek a korábbi jelölt- jegyzékeken. Kihagyták pél­dául azokat, akiket korábban a 4. vilaja követelésére vet­tek fel a névsorba, kimaradt továbbá több ismert politikus, aki semleges magatartást ta­núsított a politikai bizottság és a 4. számú vilaja közti vi­szályban. Ez utóbbiak között első helyen áll Bén Khedda, az algériai ideiglenes kor­mány miniszterelnöke. Nem szerepelnek az új listán a következe nevek sem: Rad- ma Malek, az El Mudzsahid című lac főszerkesztője, Bu- szuf, Ben Khedda fegyver­kezésügyi minisztere, Ben Jahia, a franciákkal folyta­tott első béketárgyalások részvevője. A 196 tagú nemzetgyűlés 16 európai képviselőjelöltje az új listán is ugyanaz, mint az előzőn volt Köztük van egy római katolikus pap, aki az algériai háború idején a felszabadítók soraiban volt továbbá az idegilenes végre­hajtó 6zerv mindkét európai tagja. Az algériai nemzetgyűlés közvetlenül a választási* után összeül, hogy kinevezze az ország első törvényes kor­mányát és hozzálásson az al­kotmánytervezet kidolgozásá­hoz. 1962. szeptember M. De Gaulle: — Szorosabbra kell bűzni a kötelékekéi Bonn és Párizs között. — Húzd Szeld, te nagyobb hatással vagy a tábornokra! Mosley elvesztette a Daily Worker elleni perét Angol fiatalok tüntetése a fasiszták ellen Nyilvánosságra hozták az algériai választások jelöltlistáit

Next

/
Thumbnails
Contents