Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-14 / 215. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ARA: 50 FILLER 1962. SZEPTEMBER 14:. PÉNTEK „Félidő64 az Országos Mezőgazdasági Kiállításon — A második nap Belgrádban nagy meglepetésekkel— A Qaesaj Pest a legenda nyotmtban Egységesebb Ifjúság (Sipkay Barna.) Amikor napvilágot látott a párt irányelveiben: ezentúl a középiskolai, egyetemi felvételeknél kizárólag a tanulók tanulmányi eredménye alapján történnek, nem egy emberben felbukkant a kétely, nem lesz-e ez hátrány a munkás, paraszt származás-ú gyermekeknek? Azoknak, akik szüleiktől esetleg nem kapnak annyi segítséget, mint az értelmiségi, s más városi foglalkozású szülők tudnak nyújtani gyermekeiknek, s anyagilag sem képesek annyit áldozni, mint emezek. Ennek az alapjában jóindulatú féltésnek azonban nincs reális alapja. Nagyon is megfontolt előtanulmányok előzték meg ezt a határozatot. Még abban az esetben sincs kételyre ok, amely eset még fennáll, ha a tanyai, kis falusi iskolák nevelte gyermekekre gondolunk. Mert általában iskoláink szintkülönbsége a minimumra csökkent, és •ok faluban korszerűbb iskola, erősebb nevelőgárda oktatja a gyermekeket, mint nem egy városi iskolában. De persze, vannak még főként tanyai iskolák, ahol az iskolai feltételek gyengébbek. A gyermekek szülei nem tudják azt a segítséget nyújtani, mint a tanultabb, képzettebb szülők. Talán nem áll rendelkezésükre olyan jól berendezett politechnikai műhely sem, mint másutt. De igenis, rendelkezésükre áll minden egyéb, ami elsősorban fontos: a jó oktató, pedagógus. A szülők készsége, a társadalom egész segitiége. És nem az a célunk, hogy műveltebb, jobban felkészített ifjúság serdüljön fel hazánkban? Az idő, a kor sürget, hihetetlen nagy léptekkel halad előre a tudomány, a technika, a műveltség. Nem lehet belenyugod- nwk abba. hogy még vannak kevésbé ked vező körülmények között dolgozó iskolák. És nem is nyugszunk bele. Nagyobb gond. több törődés, több segítség — mindez legyőzi, mint ahogyan le is győzte eddig is a helyzeti hátrányt. Tapasztaltuk a középiskolák kollégiumaiban, ahol valóban voltak gyengébb felkészítésű, tanyai iskolákból bekerült gyermekek, hogy egy viszonylag rövid idő múltán eltűn,t ez a különbség ai gyermekek között, a helyes nevelői, oktatói munka eredményeként. Hogyan lehet tehát az aggályoskodás helyett megnyugtató helyzetet teremteni? Egyszerűen: nagyobb felelősséggel oktatni, nevelni. Nem is helye: a kifejezés. Nem nagyobb felelősséggel, hanem teljes felelősséggel. Olyannal, amilyennel kell egyáltalán viseltetni a tanuló gyermekekkel szemben. Egy sor intézkedés segíti ezt. A csökkenten tananyag, a pedagógusok egyéb megterhelésének csökkentévé, amelyek lehetővé teszik a jobb oktatói, nevelői munkát, az épülő új iskolák, kollégiumok, az ösztöndíj rendszer, az ifjúsági mozgalmak, napközi otthonok, az iskolai szakkörök, a tandíj eltörlése és sok-sok más. Munkás—paraszt ifjúságunk az elmúlt évtizedben bebizonyította, hogy legalább úgy megállja helyét az iskolában, mint akár az életben. Sőt, ennél többet is bizonyított. Közép- és felsőoktatási iskoláinkban igen nagy a túljelentkezés. Ifjúságunk szinte egésze tovább akar, szeretne tanulni! Sajnos, erre a nyilvános, nappali iskolai feltételeink meg nem elegendőek. Rendelkezésre áll azonban másfajta lehetőség, a dolgozók esti iskolája, levelező tagozatok, szaktanfolyamok és az ismeretbővítés számtalan más formája. A nyilvános, nappali iskolákban pedig azok tanulnak tovább (középiskolában például több, mint az egész ifjúság fele!), akik er- ■V leginkább rátermettek tanulmányi eredményük, szorgalmuk révén. A párt irányelvekbe foglalt azon kívánsága tehát, hogy megszűnik a származás feltétele az iskolai felvételeknél, tulajdonképpen tehát egy olyan védőkorlát megszűnését jelenti, amelyre már egyáltalán nincs szükség, a munkás—paraszt ifjúság iskoláztatása szempontjából. Másrészt azonban igen sokat jelent az ifjúság azon rétegének, amely eddig esetleg kedvezőtlenebb viszonyok között tanulhatott. Esetleg — igen, nem véletlenül használjuk ezt a szót. Mert bár eddig az iskolai feltételeknél szerepelt a származási feltétel is, s célja az volt, hogy megfelelő arányt biztosítson a tanulók származását illetően, gyakorlatilag sok rátermett értelmiségi, egyéb származású, sőt, osztályidegen származású gyermek tanulhatott, elérhette kitűzött célját. Ezek a gyermekek nem tehettek arról, hogy szüleik valamikor kizsákmányolok voltak, vagy olyan társadalmi pozíciót töltöttek be, amely szemben állott a nunkásosztály érdekeivel, de maguk később beilleszkedtek a mi társadalmunkba és dolgoznak becsületesen. Éppen ezért a párt a tanuló ifjúság, tanulmányi eredményén kívül azt kívánja, hogy népi demokráciánkhoz hűek legyenek, s ha. azok. ne viseljék szüleik múltjának elmarasztaló jeleit. Ezek a gyermekek már a mi iskoláinkban nőttek, többnyire azonos gondolkodásúak egész ifjúságunkkal, s velük közös érdekeket, célokat vallanak: magukénak. Ha visszaemlékezünk a dzsentri világ iskoláira, szomorú képet, idézünk magunk elé. Munkás, paraszt származású gyermek középiskolában kevés, főiskolákon alig volt. A anuiók zöme jómódú kispolgár, vagy kizsákmányoló gyermeke volt. Ezt a kizsákmányoló osztály emelte falat igenis, le kellett dönteni! És megfordítani az arányt! Munkás és paraszt ifjúsággal megtölteni az iskolákat, néphez, népi államunkhoz hű proletárgyermekekkel. akik elől a dzsentri világ elzárta a továbbtanulás útját. Ma azonban nincs már szükség «re az intézkedésre, amely a munkás—paraszt ifjúság többségét biztosította iskoláinkon. Társadalmunk e téren is kiheverte már a Horthy-kor okozta megnyomorítást a legkisebb tanyán éppúgy tanulni akar a parasztfiatal, mint városon, s ugyanazt a képzettséget nyerheti az általános iskolában is. Viszont tovább tarthatatlan, hogy jóképességű gyermekek esetleg ne kerüljenek az őket megillető iskolapadba — éppen a társadalom szempontjából! Nem lehet tovább ezzel az elavult intézkedéssel — a származás szempontjának fenntartásával — tovább megbontani az ifjúság egységét. Mert társadalmunk nevelő ereje oly nagy, hogy ifjúságunk gondolkodásmódja ma már általában szocialista, s az ifjúság maga az egységes népi, nemzeti erő megteremtése felé halad. Nincs mitől félteni munkás—paraszt ifjúságunkat A lehetőségek nagyok, és az ifjúság él is a lehetőségekkel. Az iskola társadalmi ügy lett. egész társadalmunk ügye. \ pedagógusok éppen az ifjúság gondolkodásmódjának haladó voltával bizonyítják, hogy szocialista eszményekhez hűen nevelik a jövő felnőtt társadalmát. S ez a társadalom nem ismeri majd a megosztottságot! Az irányelvekben foglalt s az iskolai felvételeket célzó pártprogram tehát jelentőségében igen nagy és sokkal több, mint azt első olvasásra gondolná az ember. Nem kétkedésre, ellenkezőleg, megnyugvásra, örömre ad okot: idáig értünk! És milyen gyorsan! ! Munkatársaink jelentik a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásokról 138 százalékra teljesíti az évi áruértékesítési tervét a jármi alkotmány Termelőszövetkezet Tíz nappal előbb fejezik be az őszi vetést a vállaji Rákócziban A jármi Alkotmány Termelőszövetkezetben már a tavaszi hónapokban látták, hogy az idei áruér iékesítésd tervük teljesítéséért nagy erőfeszítésre van szükség. Az elég jól pénzelő mákot a késői tavaszodé» miatt el sem vetettek. Nehezen szökött szárba a gabona. Selejtezni kellett a fejőstehenek közül. A közös babértékesítés sem valósult meg. Jeget is kapott a szövetkezet határának egy része, éppen ott, ahol a közös dinnye van. Ilyen előzmények után sokan úgy gondolták, hogy a pártkongresszust megelőző küldöttválasztó taggyűlésükön nem sok jóról tudnak beszámolni. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor másnap híre ment a faluban: a szövetkezet a kongresz- szus kezdetéig az éves áru- értékesítési tervét 100 százalékra, az év végére pedig 130 százalékra tudja teljesíteni, ha a betakarítást időben és megfelelő minőségben elvégzik. Ezt a vállalást másnap a hri- gád vezetőik. munkacsapatvezetők megbeszélték valameny- nyi munkahelyen. Mire vállalhattak, amikor nincs bab. mák és kevesebb a búza, a dinnyéből még egy fillért sem vettek be, a tej- értékesítési tervüket is 60 százalékra teljesítették. Erre a kérdésre a taggyűlésen részt vevők világos választ adtak. A vezetőség, amikor látta a kedvezőtlen helyzetet, már májusban úgy kezdte irányítani a termelést, hogy a hiányokat pótolják. Különösen nagy gondot fordítottak az értékes téli almájukra. Kétezer mázsát terveztek az év elején, most 3000 mázsára számítanak. A menv- nyiséggel együtt növelték a minőséget is. a tervezett félmilliós bevétellel szemben 1 200 000 forint várható jelenleg. A 18-szori permetezéssel szinte az utolsó darabig exportminőségű almájukat gondos szedéssel, csomagolással kell szállításra előkészíteni, erre mozgósít most a pártszervezet. A burgonya többszöri töl- tögetésével. műtrágyázásával és gazoló kapálásával 25 mázsával többet termelnek a tervezett 60 mázsánál. A tagságnak csak a többlet termésből prémium címen — 13 százalék — több mint 3 mázsa jut közvetlen-öt Különben minden növényből tervig és terv fölött is 13 százalék a prémium. A csillargfürtből 150 ezer forinttal teljesítették tűi a bevételi tervüket. Ezen a tájon igen ritka, de nagyon hasznos növény a málna. Korábban háztájiban termelték Jármiban a málnát, most pedig egy tíz holdas tábla már a közösben is van. A savanyú homokot mészszel javították és holdanként 150—160 mázsa istállótrágyát adtak a málna alá. Ebből 100 mázsát terveztek és 165-öt adtak rí. Hízott sertésből a tervüket már teljesítették. Most ter- j ven felül még 100 darabot állítottak hízóba, amit még ez évben eladnak. A kongresszusi versenyben tett 130 százalékos áru terv- teljesítés azt jelenti, hogy a tervezett 2 í>00 000 forintos bevételt 3 700 000 forintra teljesítik. A 29 forintos munkaegység érték a prémiummal együtt 40 forint fölé emelkedik. ha a vállalásukat , teljesítik. Márpedig a termés megvan, csak a gondos betakarításon múlik a siker. A vállait Rákóczi Termelőszövetkezet küldöttválasztó párttaggyűlésén a kommunisták és meghívott pártonkívü- liek úgy határoztak, hogy a betakarítás és a vetőágyak előkészítésének jó megszervezésével október 20-ig befejezik az őszi vetést. A határozat alapján mozgósították a termelőszövetkezet tagjait, s a kézi munkáknál három és félszáz asz- szony, leány szorgoskodik, a gépeket férfiak szolgálják ki. A sikerért, az emberi-, gépies fogatos erők teljes összhangjára van szükség. Végzik a silókukorica, burgonya, megkezdték a kukorica betakarítását. Harminchárom holdról a cukorrépát már el is szállították. Folyik a talajelőkészítés, műtrágyázás és a vetés. A munkák végzéséhez nyolc erőgép áll rendelkezésükre, amelyből három a saját traktoruk. Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szeptember 12-én és 13-án megyénkbe látogatott. Dr. Balasa György földművelésügyi miniszterhelyettesnek. az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének és munkatársainak kíséretében szerdán meglátogatta az ÉRDÉRT komorói és mátészalkai faátrakó és feldolgozó telepeit, s elbeszélgetett a vezetőkkel és dolgozókkal. Teg| A gépek éjjel-napal dolgoznak kettős műszakban: napal a betakarítást, szállítást és vetést, éjjel a talajelőkészítést végzik. A szervezett munka eredményeként a százötven hold őszi árpa talajából letakarították a silókukoricát, burgonyát, a ezen a héten itt befejezik a vetést. A szöszöskeverék vetésével már végeztek. A betakarítást mindig ott kezdik, ahová őszi kalászos kerül. A betakarítás üteme szerint végzik a szántást, gyűrűshengerezést, es a vetést újra hengerezcs kőveti, mert minden kalászost két henger közé vetnek. A rozs etoveteménye vöron- here. silókukorica és szemes kukorica. A rozs ■ vétésWrvé- nak közel egynegyedét végezték el eddig. A fogatok nemcsak a betakarításban. hanem a vetésben is dolgoznak. Nyolc fogatoo vetőgép ■ áll- rendelkezésükre. A termelőszövetkezetben napi ötven holdon kerülhetne földbe a mag a rendelkezésre álló erők alapján. Vállalásuk teljesítése során a búza vetésénél állhat .eiő akadály, mégpedig a cukorrépa miatt. Ugyanis a már elszállított cukorrépa mellett még nyolcvanhét hold termése vár felszedésre, s ennek a szállítását október 15-től ütemezte be a gyár. Október közepén még meleg az idő. Előre nem szedheti* fel és nen* tárolhatják a mkorrépát A szövetkezetbeliek véleménye szerint lenne munkaerő a cukorrépa mostani folyamatos betek rítá- sára és szállítására, s így elháríthatnák az akadályt vállalásuk időben való teljesítése elől. Cs. B.—S. A. nap a lonyai termelőszövetkezet gazdaságát tekintett« meg s hosszas eszmecserét folytatott a szövetkezet tagságával. Fehér Lajos elvtársat kétnapos megyei útja során elkísérték Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei párt- bizottság első titkára és dr, Fekszi István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke Fehér La fos elvtárs látogatása megyénkben
