Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

Oe Gaulle síkra szállt a Bonn— i^ársss íí t a in tengely mellett Bonn, szeptember 8. Végre kibújt a s^ög a zsák­ból. — Általában ezzel a fel­kiáltással kommentálják a diplomáciai megfigyelők azt u beszédet, amelyet a Nyugat- Németországban körutazó fran­cia elnök a Bundeswehr ham­burgi akadémiáján mondott. Miután ugyanis a nyugatnémet kormány szóvivői napokon át igyekeztek letompítani'' De Gaulle-nak a francia—nyugat­német unió létrehozására tett kijelentéseit, a tárgyalásokról kiadott záróközlemény pedig közös frázisokkal leplezte a megbeszélések lényegét, De Gaulle Hanburgban világosan kimondta, hogy mi is az igazi célja a Bonn és Párizs körött je­lenleg nagyban folyó ba- rátkozűsnak. A francia elnök ? beszédében — nyilvánvalóan a francia atomfegyverkezési erőfeszíté­sekre célozva — kijelentette, hogy „az ütőképes fegyverzet ma olyan tudományos, techni­kai. ipari és pénziigvi eszkö­zök és képesség igénybevételét követeli meg, amelynek hatá­rai napról napra messzebbre terjednek”. De Gaulle ezután szó szerint így folytatta: „Franciaország és Német­ország hamarabb megsze­rezheti ezt a hatalmi esz­közt, ha egyesíti lehetősé­geit”. Bár Von Hase nyugatnémet sajtófőnök az előző napon még görcsösen tagadta azt, hogy az atomfegyverkezésről is szó esett volna De Ggulle és Ade­nauer tárgyalásain, a ma reg­geli lapok általában úgy kom­mentálják De Gaulle hambur­gi beszédét, hogy a francia elnök az atom- fegyverkezésben való együttműködésre szólította fel Nyugat-Németországot. „De Gaulle síkra szállt a Bonn —Párizs atomtengely mellett’ _ írja az első oldalon öles be­tűkkel a Neue Rheinzeitung, a Welt pedig kiemeli: „De ] Gaulle szorosabb együttműkö­dést sürgetett katonai terüle­ten”. Strauss hadügyminiszter, aki a francia elnököt üdvözöl­te a hamburgi katonai aka­démián, persze, ragyogó arc- | cal hallgatta De Gaulle kije- I lentéseit, amelyekben a fran- | cia elnök a nyugatnémet és a I francia hadsereg „szerves | együttműködését” sürgette és i a „katonák közti szolida­ritásról beszélve, való­sággal rehabilitációs iga­zolványt állított ki a hit­leri Wehrmacht-hadsereg tisztjei számára is. Strauss a maga részéről még | megtoldotta De Gaulle beszé­dét azzal a- kijelentéssel, hogy j „az elrettentés stratégiájának csak akkor van értelme, ha I hatékonyságát már lehetőleg j az első vonalban érezteti”. . A nyugatnémet lapok londo­ni jelentései szerint a brit fővárosban fokozó­dó aggodalommal követik De Gaulle nyugai-nénnet- országi látogatását. A Welt tudósítója szerint Lon­donban megütközést keltett, hogy sem De Gaulle, sem Ade­nauer egyetlen szóra sem mél­tatta beszédében Angliát. A De Gaulle által emlegetett francia—nyugatnémet unió terve brit felfogás szerint olyan európai szövetkezést je­lentene, amelyben Angliának nem jutna hely — írja a tu­dósító. De nemcsak Londonban, ha­nem Brüsszelben és Hágában is gyanakvó aggodalommal figyelik a bonni és párizsi vezetők demonstratív ölel­kezését. Nem véletlen, hogy Luns hol­land külügyminiszter hétfőn konferenciára ül össze belga kollégájával, Spaakkal é- megbeszéléseik fő tárgya hogy a Benelux-államok ho­gyan reagálnak a Bonn—Pá­rizs tengely által rájuk kifej­tett fokozódó nyomásra. Kennedy tartalékos-behívást tervérdi London, (MTI): Az összes | angol lap ismerteti Kennedy i elnök javaslatát százötven- | ezer tartalékos behívásáról és I közvetlenül a hír mellett kö- | zölt jelentésekben hangsúlyoz- I zák, hogy a szovjet hadsereg­ből nagyszámú tartalékost bo- \ csátottak el. A Daily Herald szerint an- i goi hivatalos körök a behívás I tervét „szokásos amerikai in- j tézkedésnek” tekintik és an­gol részről hangsúlyozzák, hogy semmi sem történt, ami a nemzetközi helyzet rosszab- j bodására mutatna. A Daily Express washingto­ni tudósítójának jelentése szerint Washingtonban úgy i érzik, hogy ez a lépés a Szovjetunió ellen folytatott hidegháború része. A Daily Telegraph wa­shingtoni jelentése arról szá­mol be, hogy az amerikai közönség és a politikusok Ku­bára gondolnak, a kormá>-”t azonban inkább Berlin ag­gasztja. Azt várják, hogy az ottani helyzet feszült marad és nagyon kritikussá válhatik, ha a Szovjetunió különbékét köt az NDK-val, A washing­toni törvényhozás felhatalma­zás a behívásokra külön ütő­kártyát fog adni Kennedynek, amelyet kijátszhat anélkül, hogy külön ülésszakra kelle­ne összehívni a törvényho­zást. ami súlyosbítaná a vál­ság légkörét Világhírek röviden MÜNCHEN: De Gaulle francia elnök, aki hivatalos látogatáson a Német Szövetségi Köztársaságban tar­tózkodik, szombaton repülőgé­pen Hamburgból Münchenbe érkezett CANBERRA: Hivatalosan bejelentettek, hogy a jövő héten U—2-es és B—57-es típusú amerikai re­pülőgépek érkeznek Ausztrá­liába. A repülőgépek állan­dóan Ausztráliában, a Victo­ria! repülőtéren tartózkodnak. TOKIO. Tokió lakossága 1962. augusz­tus 1-re 10 172 335 főre emel­kedett. PÁRIZS: 1954 óta 1 072 000 flővel nőtt Nagy-Párizs lakossága és jelenleg eléri a 8 400 000 főt A peremvárosokat nem szá­mítva Párizs lakossága 2 754 000 fő. NEW YORK: Trinidad és Tobago, a múlt héten függetlenné vált két szi­getből álló karib-tengeri or­szág pénteken hivatalosan kér­te felvételét az ENSZ tagálla­mainak sorába. WASHINGTON: Johnson, az Egyesült Ál­lamok alelnöke pénteken este visszatért az amerikai fővá­rosba tizenötnapos külföldi útjáról, amelynek során Liba­nont, .Iránt, Törökországot, Ciprust, Görögországot és Olaszországot látogatta meg. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai bolgár államférfiaknak DIM1TR GANEV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének, TODOR ZSIVKOV elvtárnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, ANTON JUGOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanács elnökének, Szófia A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, Bulgária felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából az egész ma­gyar nép és a magunk nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és a bolgár népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a bolgár nép­nek a szocializmus építésében elért eredményei, valamint az a tény, hogy a két nép közötti testvéri kapcsolatok szüntele­nül fejlődnek és erősödnek. A testvéri bolgár nép nagy sike­rei és népeink barátsága jelentős hozzájárulás a szocialista tábor erősítéséhez, megbonthatatlan egységéhez. Teljes szívből kívánjuk a bolgár népnek, hogy kommu­nista pártja és kormánya vezetésével további nagy sikereket érjen el szocialista hazája építésében. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Péter János külügyminiszter a bolgár nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Karlo Lukanovot, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét. Az algériai kommunisták támogatják az FLN Politikai Bizottságát de azt kívánják, hogy a népé legyen a döntő szó Párizs, (MTI): Larbí Buhali, az algériai Kommunista Párt KB első tit- ára az El Hurija (Szabadság) című lapban kifejti az algériai kommunisták álláspontját. A jelenlegi helyzetben a nép akaratának érvényesítése a legfontosabb — hangoztatja a cikkíró. — A választások előkészítéséhez központi ha­talomra van szükség, amely­nek hatásköre kiterjed az egész ország területére. Az adott kö­rülmények között ez csak az FLN Politikai Bizottsága le­het Tekintélyét azzal kell alá­támasztani, hogy testvériesen együtt dolgozik valamennyi hazafias irányzat és szervezet képviselőivel. Az algériai kom­A marsallbottól a méregfioláig (Bring marsall vagyonát a lengyelországi ha*«ca* során szá mos gyárral „gyarapítóita’’. ítéletek végrehajtására októ­ber 16-án hajnali egy órakor került sor. Volt azonban a halálra ítéltek között egy va­laki, aki elkerülte, illetve megelőzte az ítélet végrehaj­tását. A háborús főbűnösök kivég­zése előtt egy nappal történt. A nürnbergi várbörtönben, ahol a náci foglyokat a per időtartalma alatt fogvatartot- ták, az őrizet igen szigorú volt. Különösen, amikor vé­gül a háborús főbűnösök pe­rében elhangzanak a halálos ítéletek. Minden börtöncella figyelő ablaka előtt éjjel nap­pal ott állnak a katonai ren­dőrség emberei, és figyelem­mel kísérik a foglyok minden mozdulatát. Burton C. Andrus ezredes, a nürnbergi börtön parancsnoka az utolsó éjsza­kára fokozott készültséget rendel el. Hermann Goring nyitott szemmel fekszik prics- csén és a semmibe mered. Keze a takaró fölött, ahogy a szabályzat megköveteli. A börtön órája 22 óra 45 percet mutat. Két óra múlva kezdő­dik a kivégzés. Már több mint fél órája fekszik így a mar­sall, a kis ablakon át figyelő katona közben nagyokat ásit. Számára Göring már nem látványosság, hónapok óta végzi szolgálatát s ez az ál­landó figyelés rendkívül meg­erőltető. Göring keze idegesen matat ide-oda a takarón. A katona homlokát ráncolva fi­gyel. Göring keze reszket. Bi­zonyára a holnapi kivégzés miatt — gondolja a katona. De a reszketés most már a karokra is átterjed és a kéz görcsösen markolja a takarót... De mi ez? Most már az ar­ca is rángatózik, a felső tes­tét ide-oda dobálja, s a lábai­val rúgkapál... „Hé” — kiált be a katona. Semmi vá­lasz. A kiáltásra előjön az ügyeletes tiszt, ö is benéz, s a következő pillanatban fel- rántjálf a cella súlyos vasai­dét. A »-eszketés és rángás már megszűnt. Megrázzák Gö- ringet, de az már nem mozdul többé, halott! A halott szájá­ban megtalálják az el harapott méregfiola maradványait. Csak hosszú évek múltán de- lát, és hogy Göring hogyan rült fény Göring titokzatos öngyilkosságának hátterére. Arra, hogyan juttatta el hozzá egyik fogolytársa a méregfio- rejtegette azt az utolsó pilla­név alatt a San-Francisco-i Sü­ni tomo Bankban (japán vál­lalkozás.) Minthogy ezekben az esetekben tökéletes bizonyí­tékokat lehetett szerezni a részvénytulajdonos személyé­re vonatkozóan (Göring), eze­ket a résztvényeket a háború után értékesítették. Végül egy másik bankban felfedez­tek egy 400 ezer dollárra ru­gó összeget, mint Hermann Göring tulajdonát különböző bankjegyekben, amit egy chi­cagói import cég kezelt a bi­rodalmi marsall részéire. Az an­munista párt támogatja a Po­litikai Bizottságot abban, hogy minél előbb megtartsák a demokratikus választásokat, amelyekből megszületik az al­katmányozó nemzetgyűlés és a törvényes kormány. Az algériai kommunisták he­lyeslik Algír város demilitari- zálását. A rendet közvetlenül a Politikai Bizottságnak alá­rendelt polgári rendőrség tart­sa fenn. Ugyanakkor azonban el kell távolítani algírbói a francia katonai erőket is. Nem szabad elfelejteni — hangoz­tatja a cikk, — hogy az or­szágot fenyegető legnagyobb veszély továbbra is a neoko- lcmalizmus. A választásokkal kapcsolat­ban az AKP-nak az a kíván­sága, hogy az egységes válasz­tási listákat valamennyi ha­zafias irányzat és szervezet — köztük a kommunista párt — bevonásával állítsák össze. Amennyiben nem sikerül ilyen megegyezésre jutni, a kom­munista párt újból azt java­solja, hogy a választásokat az arányos képviseleti rendszer, a legdemokratikusabb szava­zási forma szerint bonyolítsak le. 1939: A birodalmi marsall díszszemlét tart. natig egy darab szappanban. Ugyancsak a háború befeje­zése után sikerült egy brit nyomozó irodának felderíteni Göring birodalmi marsall ho- ribilis méretű vagyonát. Esze­rint Göringnek hárommillió 575 ezer dollárra rugó vagyo­na volt készpénzben és igen nagy tétel értékpapírja az USA-ban. Ezek között az ér­tékpapírok között volt 750 ezer Pennsylvania Railroad, Betlehem-Steel, Illinois Cent­ral és City Service részvény. Ezeket a részvényeket hamis név alatt egy Ismert New York-i bank széfjében helyez­ték el. Ezeken a részvényeken kívül Hermann Göring birto­kában volt 600 ezer dollár ér­tékű Montecatini és Royal Dutch kötvény, szintén hamis goi nyomozóiroda jelentése Göringre vonatkozóan azzal zárul, hogy Göring összesen j 4 millió dolláros életbiztosí­tást kötött amerikai, svéd, holland és svájci társaságok­kal. íme néhány adat Hitler jobbkezének portréjához Gö­ring marsall és számos ha­sonló társa már régen halott, de nagyon sok egykori náci háborús bűnös ma is szabad­lábon járkál. És a neofasisz­ták Nyugat-Németországban, Franciaországban és Ameri­kában napjainkban újra sza­badon szervezkednek. Válto­zatlanul időszerűek tehát Julius Fuciknak, a siralomház- ból küldött utolsó szavai: „Emberek legyetek éberek!” B. S. Különös „sajtószabadság“ A bonni kormány szívesen tesz dörgő nyilatkozatokat a szólás- és sajtószabadságról. Adenauer és kormánya azon­nal ezzel a fennkölt fogalom­mal riposztozik, ha — és ez nem egyszer előfordul — Ke­letről vagy Nyugatról vád éri fasiszta irományok megjelen­tetése és reklámozása miatt. Közismert, hogy az NSZK könyvesboltjaiban bárki meg­vásárolhatja mondjuk Rom­mel vagy Kesselring emlékira­tait, az újságstandokon ott van a Soldatenzeitungtól kezdve a revansista szerveze­tek lapjainak légiójáig aizon sajtótermékek tömege, ame­lyek nyíltan határrevizióra, Európa térképének erőszakos módosítására bujtogatnak. Egy ma érkezett hír ismét bebizonyította, hogy ez a cso- dálaíos „szabadság” nagyon is véges: a Német Békeunió hes- seni székházában a rendőrség 150 „veszélyes irományt” kob­zait el. Hogy mi minősült ve­szélyesnek abban az ország­ban, ahol Kesselring memoár­jai sem minősülnek annak? A 150 elkobzott füzet Hrus- csovnak a moszkvai leszere­lési és béke-világkongresszuson elmondott beszédét tartal­mazta ... TW\ *sr**nfemt>er * hangú ítéletét. Tizenkét ha­lálos ítélet hangzott el: Gö­ring, Ribbentrop,\Keitel. Kal- tenbrunner. Rosenberg, Frick Frank, Streicher, Saucke’ Jodl, Seyss-Inquart és Marii : Bormann, akit távoliétében Ítéltek el. Hess, Funk és Rae- der tengernagy életfogytigla­ni börtönt kapott, Baldur von Schirach és Albert Speer 20—20 évi, Konstantin von íeurat 15 évi, Dönnitz, ten­gernagy, az utolsó, úgyneve­zett . flensburgi árnyékkor­mány feje 10 évi börtönnel ("teltek bűneikért. A halálos Huszonhárom évvel ezelőtt, 1939. szeptemberében indult el véres pusztító útjára az a náci hadigépezet, amelynek egyik szülőatyja Göring mar­sall volt. Tizenkét szörnyű ' esztendőn át, térdig vérben gázolva dúlja és pusztítja a német nácizmus csaknem egész Európa országait és né­peit. De a borzalmak sötét éjszakája egyszer mégis csak véget ér, elérkezik a leszá­molás órája. A szövetséges hatalmak: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselőibő álló nürnbergi Nemzetköz Katonai Bíróság hónapoko1 át tartó tárgyalások után 1946. október 1-én meghozza egy

Next

/
Thumbnails
Contents