Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-09 / 211. szám
Szüretelik az almát XIX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ära 60 fillér 1962. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP (Vetni keit As idén kétszázezer hóid őszi kalászost kell elvetni megyénk termelőszövetkezeteiben. Ekkora terület talaj- előkészítése, vetése, ha egyéb munka nem sürgetne, akkor is komoly erőfeszítést kívánna, Amióta a kalászosok aratásának gépesítésében előrehaladtunk, a mezőgazdasági munkacsúcs szeptemberben— októberben van. Különösen vonatkozik ez a mi megyénkre, ahol a nagymérvű burgonya-, alma- és dohánytermelés még fokozza a tennivalókat. A vetést elsősorban nem az egyéb teendők miatt kell jól megszervezni, hanem a sikeres gabonatermelés érdekében máris szükséges megkezdeni. A műit évben is hasonló aszályos volt az időjárás, mint az idén. Akik nem vártak esőre, hanem szeptember elején megkezdték a vetést, két-három mázsával több termést takarítottak be holdanként. mint a késlekedők. A ven csellói Szabadság Termelőszövetkezetben az augusztus végén elvetett őszi árpa 13—14 mázsát adott holdanként, a szeptember második felében vetett már csak 8 mázsát. Tanulva a tavalyi tapasztalatokból, a hét közepéig már több, mint 500 hold kalászost vetettek el. A vá- sárosnaményi járásban az idei sikeres gabonatermesztést az idejében való jó tala jeüőkészítésnek és a korai vetésnek tulajdonítják. A nyírbátori és nagykállói járás néhány termelőcsoportjában pedig azért fizetett a rozs 4—5 mázsát holdanként, mert még október második felében is gondolkoztak, hogy vessenek-e. Régi szólásmondás már: ősízeJ porba, tavasszal sárba vetünk. Nagyapáink, akik lóval, ökörrel dolgoztak, azok is a korai vetés mellett voltak, de ők nem mindig akkor vetettek, amikor akartak, hane^. amikor • az , időjárás engecue. Ma a gépekkel a legkeményebb talajból is jó vetőágyat tudunk készíteni. A géDállomások és termelőszövetkezetek több. mint 2500 darab erőgéppel rendelkeznek. Óriási erő ez! Hát még megkétszerezve! És megkétszerezhető. Jó példa erre a tavaszi nagv hajrá, amikor egy hónap alatt kellett — a hosz- szúra nyúlt tél miatt — elvégezni a szántást-vetést. Ugvanúgy most is arra van szükség, hogy valamennyi sér> két műszakban dolgozzon. Jelenleg ez még nem így van. A gabonafélék egy tekintélyes része újra gabona utón kerül, egyre többet vetünk korai kapások és különféle pillangósok után is. Ezeken a területeken a talajelőkészítést már be kellett fejezni, ahol nem így van, ott nem voltak talpon, elkényelmeskedték az időt, A nagyobbik gondot a következő hetekben felszabaduló kapás területek jó talajelőkészitése adja. Itt nyilván a betakarítás üteme szabja meg a talaj előkészítés menetét is. A dohány, burgonya és silókukorica területek néhány napon belül felszabadíthatok. A napraforgót, kukoricát pedig ott kezdjék takarítani, ahol az őszi vetésterületbe beleesik. Ezekre a táblákra mozgósítsák a szövetkezet minden erejét, kézi és fogatmunkát egyaránt. Bármerre járunk a megyében, mindenütt örömmel újságolják, hogy a külföldi búzák 2—3 mázsával többet termettek a hazai fajtáknál. Ezek a búzák nemcsak többet teremnek, de gondosabb agrotechnikát is követelnek. Az intenzív jelzőt nem véletlen- ségből kapták — belterjesebb talajelőkészítést is kívánnak. Külön szólni kell a vetőmag mennyiségéről. Sok szövetkezetben néhány mázsa búzát azon akarnak megtakarítani, hogy a kívántnál kevesebb vetőmagot tesznek a földbe. Ez nagyon drága takarékosság! Ha az intenzív búzából a 140—150 kilót, hazaiból a 110—120, rozsbót pedig a 100 kilót nem vetjük el, már eleve elestünk a jó terméstől. Az ilyen spórolás másfél-két mázsával is csökkentheti holdanként a termésátlagot. Megyénkben jól bevált a két henger közé való vetés. Ezt eddig a rozsnál alkalmazták. de ilyen száraz. időben kívánatos a búzavetéseknél is bevezetni. A növényvédelemre már most kell gondolni, egyetlen szövetkezetben sem vessenek búzát csávázás nélkül. Valamennyi termelőszövetkezetben ezekben a napokban tartják a küldöttválasztó-taggyűléseket. Az a kommunista kollektíva végez jó munkát, ahol a taggyűlés megszabja a közvetlen előttük álló feladatok minőségi és mennyiségi teljesítése érdekében nemcsak a kommunisták, de az egész szövetkezet teendőit. Sok gépünk van, jó vetőmaggal, több műtrágyával rendelkezünk. mint a korábbi években. de ezek a technikai lehetőségek csak akkor válnak több mázsa búzává, ha a szövetkezeti tagok és a családtagok is egv • emberként veszik ki részüket a munkából. Emberek győzik le a gépek segítségével az aszályt és embereknek, elsősorban a kommunistáknak keli legyőzni á fejekben, a gondolkozásban lévő akadályokat is. Az elmúlt év tapasztalatára bátran lehet hivatkozni. A több termés érdekében vetni és vetni kell! Csikós Balázs Vágyak és összhang Ordasok között (Folytatásos regény) Kultúra — Irodalom 120 perces küzdelem után: Bp Honvéd — Dukla 4:4 Beérett a téli aranyparmen alma a rakamazi Győzelem | Termelőszövetkezetben. Gondos kezek szedik a fákról a mosolygó almákat. (Hammel Józsel felvétele.) Sajtótájékoztatót tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szombaton délelőtt sajtótájékoztatót tartott. A Kelet-Ma- gyarország, a helyi rádió és a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztőségének munkatársait — kérdésekre válaszolva I — Bíró László,' a városi ta- l nács vb elnöke és az osztályvezetők tájékoztatták a gaz- I dasági, kulturális élet helyzetéről, fejlődéséről. Többek között elmondották, hogy Nyíregyháza most készül várossá | nyilvánításának 125. évfordulója megünneplésére. Erre az alkalomra gazdag programot készítettek, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális és egészségügyi intézmények hálózatának fejlesztése mellett különösen a lakásépítkezés ölt nagy méreteket. A tizenötéves lakásfejlesztési terv szerint állami erőkből nyolcezer új lakást építenek. A lakások száma a jelenleginek pontosan a duplájára emelkedik. Városiasabb jelleget kap Nyíregyháza, mert nagyrészt többszintes lakóházakat létesítenek. így arz emeletes épületek százaléka a mostani kettőről 30-ra emelkedik. Üj városrészeket alakítanak ki. Az úgynevezett déli alközpont építése már évek óta tart, s eddig kb 600 lakást emeltek. Jövőre megkezdik a kialakítandó új kőrút mentén az északi alközpontban is az építkezéseket. Új kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásáról, a közös gazdaságok továbbfejlesztéséért Koszorúzás! ünnepség a Bolgár Hősök * Emlékművénél Bulgária nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából szombaton Jancso Georgiev nagykövettel az élen a budapesti bolgár nagykövetség tagjai és á Baranya megyei bolgár kolónia képviselői megkoszorúzták a harkányi Bolgár H§si Emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt Rapai Gyula, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, a j Központi Bizottság póttagja, | Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács VB elnöke, Zágor György, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Skdnda Ödön, a Külügyminisztérium proto- kollosztályának helyettes vezetője, valamint Harkány község párt- és tanácsi vezetői. Az új 3004/5-ös kormányhatározat az eddig elért fejlődés [ alapján bizonyos módosításokat tartalmaz az állami támogatás rendszerében. A támogatás 1963. évi rendszere j még nagyobb mértékben segíti i elő a második ötéves terv ter- ; meiléspolívikad célkitűzéseinek i maradéktalan teljesítését., Az j állami támogatás fő célkitű- : zése változatlanul az, hogy elősegítse a Jól gazdálkodó - termelőszövetkezetek továbbfejlődését és a ma még gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek mielőbbi megszilárdulását. Ennek érdekében elsősorban a talajjavítás, a talajvédelem, az üzemen belüli vízrendezés, a rét- és legelőgazdálkodás, a szőlő- és gyümölcsös telepítés, valamint a szarvasmarha- tenyésztés terén nyújt további kedvezményeket. A termelés és az árutermelés fejlesztése terén — a többi j között — új kedvezmény, hogy a termelőszövetkezetek az üzemen belüli vízrendezésnél az általuk végzett földmunka minden köbméteréért 10 forint vissza nem térítendő állami támogatást, ezenfelül pedig középlejáratú hitelt kapnak. A nagyüzemi szőlő- és gyű- | mölcsös telepítések elösegí- : tése érdekében a telepítések j teljes költségére, valamint a termörefordulásig felmerülő i összes költségre a termelőezö- 1 vetkezetek hosszúlejáratú hí- | telt kaphatnak. Üj vonása a rendelkezésnek az is, hogy növekszik a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös telepítések utáni hitelelengedés mértéke. * ; ' , A .szántóföldi művelésre ke-'i vésbé alkalmas területeken az esetleg szükséges tereprende- ; zési munkák költségeinek 80 százalékát — legfeljebb hol- ' dánként 7000 forintot — az | állam viseli, a további költsé- J gekre pedig hosszúlejáratú hd- i tel folyósítható. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös telepíté- •sek tervezési munkáit és a szakmai felügyeletet az illetékes vállalat díjmentesen végzi el a termel őszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek épít- | kezéseinek támogatására növelik a dohánypájta építésénél a hitelelengedés mértékét, továbbá kiterjesztették a hitelelengedést a palántanevelő telep, gépkarbantartó műhely, fürott kút. víztorony és víz- J vezeték-hálózat építésére is. A határozat széleskörűen segíti a terme 1 őszöve' kezetek 1 szakember ellátását is, 1963Megkezdték a vetést a tímárt Béke Termelőszövetkezetben. (Hammel József felvétele.) ban állama támogatással mintegy 600 újabb szakembert lehet a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkezetekbe átirányítani, akik 3—5 évig részesülhetnek állami támogatásból jövedelemkiegészi- tésben. A most hozott határozat, valamint a korábbiak alapján átirányított szakemberek 1963 január-l-től egységesén a kői rabbi 'fizetésüknek 80 százalékát kapják állami támogatásként. A termelőszövetkezeti közgyűlések kérelmére meghosszabbítják a korábbi határozatok szerint átirányított szakemberek állami támogatását. Ezt a kedvezményt a közepesen gazdálkodó termelő- szövetkezetek további 2 évre, a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkeze'.ek pedig 5 évre kérhetik. Azok a szakemberek, akik a gazdaságilag meg nem erősödött -termelőszövet,kezetek ben jelentős mértekben javítják a gazdasági eredményeket, külön jutalomban , is részesülhetnek. Az átlagosnál nagyobb termelési költségek csökkentésére, valamint a gépi munka fokozott alkalmazására azoknak a gazdaságilag még meg nem erősödött term előszőve' kezeteknek, amelyek kedvezőtlen természeti és üzemi viszonyok között • gazdálkodnak, az éltem a gépi munkadíj 20 százalékára, hegyvidékén, homok- és szik+érületeken pedig további 20 százalékára, összesen 40 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást nyújt. Ezek a szövetkezetek a növényvédőszerek és gyomirtó- szerek 30 százalékos vásárlási kedvezményén felül további 20 százalékos kedvezményt kapnak. A gépi talajjavítás, valamint a - talajvédelem gépi munkáinál az említett szövetkezetek a költségek 80 százalékára vissza nem térítendő állami támogatásban részesülnek. Ugyancsak ezek a szövetkezetek a rétek- és legelők feltörése, újratelepítése és ápolása során végzett gépi munka költségének 50 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. | A 3004'5-ös kormányhatározat 1963. január 1-én lép ha- hatályba.
