Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-08 / 210. szám
II falu egysége: a jólét forrása Ahol a mérce az emberi munka — A jövedelem alapjai A még néhány kívülálló közül ezen á tavaszon az egyik gazda „hívás nélkül” belépett a szabolcsi Szabadig Tsz-be. Ez az eset nem világraszóló jelenség, hiszen máshol is megtörténik, hogy az akkori, sokszor csupán a „csakazértis”, vagy számos más okból távollévők elhatározzák magukat, s a közösséget választják. A kérdés inkább az, hogy mi érleli meg az elhatározást. Annak is van köze a döntéshez, hogy bár a községen belül élnek, mégis idegennek érzik magukat, s a fontosabb: a gazdálkodásban beállt kedvező változások, a közösségi élet rendeződése, a mindinkább mércévé váló emberi munka megbecsülése az, amelyért érdemesnek látják vállalni a közösséget. Miért jó m közösségi viszony? Szabolcs kis község a megye nyugati szélén. Az alapvetően komoly gazdasági ellentétek itt korábban sem voltak annyira élesek, mivel a száznegyvenhárom szövetkezeti család közül húsz sem volt olyan, amelynek gazdasága meghaladta a tíz hold földet. Ez részben magyarázatot ad arra, hogy a tsz-köz- séggé válás gyorsan, különösebb zökkenő nélkül ment végbe. — Jó az embereknek a munkához, a közösséghez való viszonya, a vezető posztokon rátermettségüknek megfelelően arányosan vannak régi és új tagok, volt kis- és középparasztok. A vezetőségben három, az ellenőrző bi- íottságban egy, a munkacsapatvezetői poszton négy nő van — így sorolja Pamfli Péter. a párttitkár. Ezek az arányok megmutathatják-e a falu egységét, az egységes paraszti osztály kibontakozását? Bár tény, hogy ez a demokratizmus lényeges lépés,. a IggQk között nincs ellenségeskedés, komoly ellentét, a kérdésre mégis elhamarkodott dolog lenne igent mondani. Bodnár Gusztáv, a tavaszon belépett tizennégy holdas középparaszt azt mondja; egyrészt azért választotta a közösséget, mert a termelési fegyelem sokat javult, s valóban munkával mérik az embereket. A tg gok és vezetők egyöntetű véleménye az, hogy nehéz ez az esztendő, de belátják, ha nem dolgoznának, még mostohább eredmények lennének az időjárás miatt. A pártszervezet termelést befolyásoló tevékenysége sok segítséget adott a gazda- .sági vezetésnek, és ez jó. Viszont az emberek tudatának a formálásában, a falu egységének a tényleges kialakításában előttük álló feladatok végzésénél vannak olyan hiányosságok, amelyek gátolják a kibontakozás ütemét. Hogyan lehetett volna több is? A három éve tartó szeszélyes időjárás nem volt kedvező a gazdasági megerősödésre. Ennek hátrányát elsősorban a régi tagok, volt agrárproletárok közül érezték sokan. Ezek többsége más kenyérkereseti lehetőség után nézett. A? általános munkaerőhelyzet ezt meg is engedte. Azonban pontosan ezekre a férfi munkaerőkre és a fiatalokra lenne most legnagyobb szüksége a tsz-nek. Ha | tavaly és az idén jobban bővítették volna a jövedelmező, munkaigényes kultúrákat, akkor ezáltal nőtt volna a jövedelem, s a mintegy hatvan iparba került embernek is megélhetést lehetett volna biztosítani. Ez a mostani helyzet bontja is az egységet, mert a távollévők feleségeinek egy része nem veszi ki részét a munkából. Nem volt szerencsés megoldás az sem, hogy az elkívánkozó és eltávozott tagok olyan „elbocsátót” kaptak, hogy csak két év után kérhetik vissza magukat a tsz-be. így adódhatott olyan eset, hogy az egyik, különben becsületes munkásember — a tavaszon engedték el — nem ment el az iparba, hanem otthon, „parlagon hever” a munkaereje. Maga a párttitkár sorolja büszkén: „1960-ban alig volt közös alapunk. Azóta sokat gyarapodtunk, állatokat, gépeket vásároltunk. Mi történne, ha ezek most visszajönnének?” Sajnos, van ebben valami önző befeléfordu- lás is, pedig hát jó lenne arra gondolni, hogy azok az emberek régen — a titkár is közéjük tartozott — sokkal nehezebb körülmények között alapozgatták a kis szövetkezetben a jövőt. Az is tüske az egység felé vezető úton, hogy van olyan párttag — régen titkár is volt — aki kívül tartja magát a közösségen, s hiányzik a személyes példamutatása, kiállása az ország, a falu legnagyobb társadalmi eseménye, a szocialista mezőgazdaság megteremtése és fejlődése mellett. Még nincs minden rendben Még az idén sem sikerült maradéktalanul megoldani a háztáji gazdaságok kérdését. Zakar László, az ellenőrző bizottság elnöke rámutat, hogy még vannak visszaélések a háztáji területek kiosztása terén, s a vezetőség — a bizottság által kimutatott tények ellenére nem csinált semmit. (Az elnök iskolán volt, most, júliusban jött haza.) Nem közömbös a tsz — tehát gyakorlatilag a falu — és a még néhány kívülálló viszonya sem. Mert mint mondani szokás, ezek az emberek már lényegében „nem szoroznak, nem osztanak”, de mégis tagjai a tágabb értelemben vett faluközösségnek. Az az adminisztratív, és a földrendezési törvényt megsértő intézkedés, amely szerint megváltoztatva a kijelölt területet, más község határába „tolták ki” nyolc egyéni gazda földjét — egyáltalán nem öregbítette a közöttük lévő jó viszonyt, s ezzel a kívülállókat aligha sikerült közelebb vinni a szövetkezethez. Ezek a hiányosságok eltörpülnek az egység útján elért eredmények mellett, mégis nagyon fontos felfigyelni rájuk, mert ha megszűnnek, még nagyobb léptekkel, és sokkal gyorsabban juthatnak el a falu teljes egységéhez. Samu András X engerimorzsolás Ma már csak három zsúptetős ház őrzi Milotán is a múlt »»léket, de senki nem jósol neki hosszú életet. (Hammel József felv.) (Hammel József felv.) Takarékosság haszna a tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben Gondosan bánnak a közös takarmánykészlettel a tiszaberceli Bessenyei Szövetkezetben. Ennek köszönhetik, hogy a tervezett felhasználásból tekintélyes mennyiséget takarítanak meg. Kiszámították, hogy az értékesítésre előirányzott hízó sertéseken kívül, ebben az évben még külön 51 hízóba való süldőt tudnak meghizlalni. De, mert a tsz-nek jelenleg ilyen süldői nincsenek, a tagságtól vásárolja fel hivatalos áron. A tagság egyet ért a gondolattal. Akinek van háztáji gazdaságában eladásra szánt süldő, felkínálja szövetkezetének. Kétszáz öntözőberendezés Pénteken sajtótájékoztatót tartott az Országos Mezőgazdasági Kiállításon J. S. Lin- naetz, a nyugatnémet Mannesmann cég igazgatója. Elmondotta, hogy többek között 203 öntözőberendezést szereltek fel a magyar nagyüzemekben. Az idén újfajta silótornyot mutatnak be. A torony a gyártott típusok közül a legnagyobb méretű. A kiállításon láthatóhoz hasonló tornyot a közelmúltban helyeztek üzembe a Szekszárdi Állami Gazdaságban, úgyhogy a magyar állattenyésztési szakemberek a gyakorlatban is meggyőződhetnek az új módszerrel készült takarmány etetésének előny edrőL A vásárolt, hizlalásra kerülő sertéseket zárszámadás előtt értékesítik. Több mint 100 ezer forint terven felüli bevételhez jut a szövetkezet. Takarékosságuknak tehát bőven meglesz a haszna. A munkaegységekre jutó kereset legalább 1—1,30 forinttal növekszik. Ez pedig sok tagnál százasokat fog zárszámadáskor jelenteni. Még mindig „darázsfészek“ Az Arany ősapát! helyzet Ha alapos elemzéssel akarnánk feltárni az Aranyosapátiban, ezenbelül elsősorban a Béke Tsz-ben uralkodó állapotokat, nem kellene mást tennünk, mint a Kelet-Magyar- ország 1962. március 11-i cikkét újramásolni, mert lényegében azok az állapotok uralkodnak azzal a különbséggel, hogy újra „elfogyasztottak” egy tsz- és egy tanácselnököt... Tehát a tény maradt, hogy „a vezetők nem vezetnek, hanem marakodnak: az emberek nem bírják a vezetőket, nincs egység a pártszervezetben, uralkodnak a frakciók, a járás még mindig nem ura a helyzetnek.” Mindezek közül legveszedelmesebbek az egyes párttagok és pártonfcívüliefc pozícióharcban összekovácsolódott frakciói amelyek morálisan zül- lesztenek, ha belső erővel nem bírják, névtelen levelekkel „bombáznak”. S kikezdenek mindent és mindenkit, aki kikezdhető, hogyha más célt nem is tudnak elérni, legalább a zavarosban halászhassanak. Mit tettek a járási vezetők március óta? Mindkét tsz-ben új elnököt választottak. A Békébe egyetemet végzett, a másik tsz-be alapképzettségű, gyakorlati szakembert biztosítottak agro- nómusként. Ez utóbbi szövetkezetben kedvezőek a fejlődés jelei. A Béke Tsz-nél azonban nem volt ilyen, mert az elnök hamar „megért” a búcsúra, s nem volt szerencsés az agro- nómus kiválasztása sem, aki elméleti felkészültsége ellenére nem rendelkezik kellő gyakorlati tapasztalattal elsősorban a szervezés területén és így állandóan a különféle behatások szerint ingadozik. Az agronómust a járási vezetők nem alapos megfontoltsággal helyezték Aranyosapátiba, a „darázsfészekbe”. Az utóbbi hónapban a Béke Tsz tagjai a község másik szövetkezetének mezőgazdászát választották meg elnöknek, s most kap a tsz egy másik főkönyvelőt az eddigi helyett, és az Üj Élet Tsz-t agronómussal erősítik. Elhisszük, a járás párt- és tanácsvezetőinek nincs könnyű dolguk, és sok gondot ad ez a község. Mégis, hogy átütő erejű változás következhessen be, arra van szükség, hogy a legjózanabb, az olyan emberekből válasszák meg a vezetőséget, akik támaszkodhatnak a becsületes munkából megélni óhájtó tömegekre. Olyan vezetőkre van szükség, akik támogatják a segítségükre küldött elnököt, szakembereket. % Nem, egyáltalán nem les* könnyű dolguk azoknak, akik vállalják, hogy az intrika* egyéni haszonhajhászás, 6Ógor- ság-komaság veszedelmes átkától, a közös vagyon semmibevevésének mételyétől megszabadítják a Béke Tsz-t, hogy elindulhassanak azon^az úton, amelyiken a község másik szövetkezete az első lépést megtette. Legyenek a vezetők józanak, ingadozás és részrehajlás nélküliek, hogy a „darázs- fészek fullánkja” ne sebezhesse meg őket. Remény van arra, hogy a* új vezetők mentesek lesznek ezektől a veszedelmektől, azonban fokozottan szükséges, hogy a járási párt- és tanácsvezetők, munkatársak vigyázzanak azokra, akik ekkora feladatokat magukra vállalnak. — S. A. — Tizennyolc és fél vagon kenyérgabona terven felül a vásárosnaményi járásban A vásárosnaményi járás termelőszövetkezeteiben, a csép- lés befejeztével készítenek végleges számvetést. Kiszámolgatják a tagság évi kenyér- szükségletét, a vetőmagot félreteszik, a cséplőrész, adógabona, kölcsön és szerződések teljesítése után, ha van még felesleg gabonájuk, azt ugyancsak felajánlják a Termény- forgalmi Vállalatnak. ' Az ilyen számvetést végző szövetkezetek közül hét az eddigi szerződését 18 és fél vagon gabonával jegyezte túl. Csaroda terven felül 150, Marokpapi 350, Tiszaadony 200, Tiszakerecseny 250, Tiszaszalka 294, Vámosatya 400, Vásárosnamény pedig 200 mázsát ad el. Ezek a termelőszövetkezetek a korábbi hónapokban leTudósílónk írja: „Csibegyár“ Apagyon Szerényen húzódnak meg a lapos tetejű épületek a homokdombók között Apagy határában. Eredetileg téglagyár létesült volna itt, de az építkezés félbemaradt és sokáig kihasználatlanul álltak a kész és félig kész épületek, mígnem hosszú huzavona után az Apagyi Állami Gazdaság kapta meg azokat. Az épületek egy részében almatárolás és gépesített válogatás folyik, míg más részében csibéket nevelnek. Jelenleg 15 Ó00 db csibét gondoznak. Említésre méltó a gazdaság vezetőségének ötletessége, hogy a csibenevelő helyiség fűtésére, illetve a meleg levegő fűvatására a termény betakarítása után — az eddig kihasználatlanul álló — terményfúvató berendezést használták fel. Ezzel állandóan egyenletes meleg levegőt tudnak biztosítani a nagy csibenevelő helyiségben. (Más nagyüzemi gazdaságok figyelmébe is!) ötletességükkel jelentős beruházási keretet takarítottak meg. Egyébként a jövőben — az alma elszállítása után — még fokozottabban kíván foglalkozni a gazdaság csibeneveléssel. Megkezdték a földmunkáit a 120 ezer forintos beruházással épülő csibe előnevelő épületnek. A tervek szerint — mondotta Palásti János igazgató elvtárs — rövidesen „futószalagon” nevelik a csibéket s januártól májusig havonta 10—15 ezer darab 1 kilogrammos csirkét tesznek a népgazdaság asztalára. A szakszerű, gondos nevelést Szegvári Júlia, fiatal baromfigondozó nő irányítja, aki nemrég került ki a péceli baromfitenyésztő iskola padjai közül, hogy az ott tanultakat a gyakorlatban is hasznosíthassa. Kricsfalussy Béla szerződött mennyiséget, összesen 32 vagon gabonát már értékesítettek, a mostani szállítás ezenfelül van. Tiszaszal- kán 150 mázsát a tagoktól vásárolnak fel. A további póteladás tart* hiszen a termelőszövetkezetek, nek egy jó része még nem készített pontos gabonamérleget* csak a következő napokban tűnik ki, hogy mennyi is * feleslegük. Aki egy kicsit is ismeri a beregi táj áruértékesítési múltját, az jóleső érzéssel nyugtázza ezt a hatalmas fejlődést, ami ebben a járásban történt. Az elmúlt, esztendőben 52 vagon terményt adtak el ebből a járásból az ellátatlan községekbe pedig 140 vagon kenyérgabonát kellett az államnak adni. Az idén már több, mint 35# vagon gabona került a* állami raktárakba a termelőszövetkeze tekbőL t Mi a titka? A járás vezetői három fontos dolgot említenek: a jó talajelőkészítéssel egybekötött idejében való vetés, az intenzív búza nagy területen való termelése és a vetéstervek maradéktalan teljesítése. Cs. B. Tény észtyúk ok átalakított sertésólban A mátészalkai járásban nyolc termelőszövetkezet tízezer baromfit állított be eddig to- vábbtenyésztésre. A vállaji Rákóczi Termelőszövetkezetben ötezer darab fehér Ply- muth tyúk fog tojást termelni. A mátészalkai Egyesült Erő Tsz a nevelőházakat 2500, az átalakított sertésólat pedig 3000 darab tyúkkal hasznosítja majd tojás termelésre. Teljesítettük gabonafelvásárlás! tervünket A községi pártvezetőség javaslatára összehívtuk a tömegszervezetek vezetőit, ahol } a kenyérgabona-felvásárlást ( beszéltük meg. Nálunk a. köz- j ség többsége termelőcsoport- } ban dolgozik. Ezen a megbeszélésen a ( Hazafias Népfront elnöke volt ) az első, aki a gabonafeleslegét f eladásra felajánlotta. Példamu- j tatóan 3 mázsa terményt aján- j lőtt fel eladásra B. Sándor Já- ( nos járási tanácstag is. Kalucz Mihály a korábbi 3 mázsás szerződését még 2 mázsával ’ j megtoldotta. A Szöllősi testvé- , | rek 10 mázsát, a- Lakatos test- f vérek ugyancsak 10 mázsát ad- , tak el. j A neveket így sorolhatnám j végig. A termelőszövetkezet a szerződött gabonán felül a ta- , gok háztáji földadóját is ga- ( bonában fizette. Elértük, hogy j j községünk az előirányzott fel- ( vásárlási tervét teljesítette. . j Salamon Miklós [ 1 vb. elnök, Bököny. » _________________________ ________________ I Már ritkaság
