Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
Gimnázium, fürdő, emeletes lakóházak, gépesítés Kisvárost akarnak községükből as ibrányiak Eltűntek a cselédlakások Ibrányból. Tuskolány, Nagyerdő, Jalapár meg a többi környező tanya is átépült. Herceg Odeschalchy és a többi földbirtokos nyomor hagyatékát már nem látja a. átutazó. Helyettük egy szemmel látható törekvés eleven képe fogad. Emeletes iskola, amelyben most új gimnázium kezdte meg első osztályát, titka szép művelődési ház, önkiszolgáló bolt, és üzletek sora, tatarozott szép házak. Utca-, járda-építés, villamosítás. — Városiasodéi szeretnénk — mondja Kiss István, a tanácselnök. — Talán furcsán hangzik ez így, de a gondolat él minden ibrányi ember fejében. 1957-től egyre egységesebb a község e tekintetben, túl akarunk lépni a falu adottságain. Mindössze három szalmatetős ház van már csak, és a község több mint fele egészséges, modem épületből áll. A régi négy közkút helyett ma IC adja a vizet, ami igein nagy saú! Csak az tudja, aki falun él. 12 tanterem helyett 28 van, és jövőre megkezdik a gimná- ttum épületének alapozását is. Kinek a gondolata volt a gimnázium? — A falué — válaszol a vb. elnöke. — Tudatos cél ez is, a városiasodás irányában. S hogy mennyire tudatos, nem kell mást mondanom, mint azt, hogy rengeteg társadalmi munkát áldoz a lakosság. 29 emlékérmet adtunk át a napokban, társadalmi munkáért a legkiválóbbaknak. Üj tervek? — Szeretnénk 15—20 személyes fürdőt építeni, s ezzel javítani az egészségügyi helyzetet. Ez télen is üzemelne. Ha kész, s ha a víz elegendő, mellé nyitott medencét is létesítünk. Egyébként készül a község rendezési terve. Meg- 'ik a termelőszövetkeze- hogy az új házasok v e terv szerinti házhelye- építkeznek. Lehetséges, gyes helyeken lebontás- rülnek épületek, másutt v it emeletes házakat szere/" k emelni. A négy nevel«^ ikás már ilyen emeletes megoldásban épül majd. Azt hiszem, megnyerhetjük az ifjú házasokat is a tneszekben, hogy közös, emeletes új lakásokat építsenek. Szebb, & városiasabb lesz általuk a község, nem szólva arról, hogy ezek a lakások egészségesebbek, kényelmesebbek is. Hiszen nem kell már országos udvar a portákra! Gépesítik a szövetkezeteket te. Ott is megvan a törekvés az új, korszerű életformára. Kiss elvtára ezután még hozzátette: — Persze, tudnunk kell, meddig nyújtózkodhatunk. Mindennek meg kell az alapját teremteni. De mi bízunk magunkban, községünk akaratában, erejében. Napirenden az űi gimnáziumi fanterv vitája Végleges tanterv az 1962 —63-as oktatási év végére Középiskola! KISZszervezetek munkájáról A középiskolai KlSZ-szer- veaetek is felkészültek a nyáron az új oktatási évre. A fővárosban és a megyékben összesen több mint négyezer KISZ-vezető részére tíznapos tanfolyamokat tartottak, s ezeken megvitatták az új tanév feladatait, megbeszélték, hogy a KISZ-szervezetek milyen módon támogathatják az iskolák igazgatóit és tanárait. A középiskolai KlSZ-s'zer- vezetek feladatot vállalnak a gyakorlati oktatás terén is. Kapcsolatot teremtenek az üzemi KISZ-szervezetekkel, »hová gyakorlati foglalkozásra járnak. Ennek eredményeképpen az üzemi és középiskolai KISZ-szervezetek kölcsönösen arra törekednek, hogy a gyárakban megfelelően előkészítsék a politechnikai órákat. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint hozzáláttak az új gimnáziumi tanterv-tervezetek vitájának előkészítéséhez. Augusztus utolsó hetében kezdték meg a tervezet szétosztását. Eljuttatják valameny- nyi gimnáziumiba, továbbá mintegy 300 általános iskolába, hogy az ott dolgozó pedagógusok hozzászólhassanak a tervezetekhez. Az országos vita —, amelyet a minisztérium a pedagógusok szakszervezetével közösen rendez — október második felében kezdődik s az év végéig befejeződik. 1963 januárjában értékelik a tapasztalatokat s a végleges tanterv kidolgozásánál figyelembe veszik a vitákon elhangzott észrevételeket, javaslatokat, indokolt kéréseket. Az új gimnáziumi tanterv — előreláthatólag — az 1962—63-as tanév végére készül el, hogy megindulhasson az új tankönyvek írása is. A vitában — pedagógusokon kívül — a párt- és tömegszervezetek oktatási és kulturális kérdésekkel foglalkozó funkcionáriusai, továbbá üzemi és mezőgazdasági szakemberek, valamint a szülői munkaközösségek képviselői is részt vesznek. Megküldik a tantervi terveze eket a felső- oktatási intézményeknek is, ahol szintén szervezett formában kerül sor a megvitatásra, rendelkezésére bocsátják ezenkívül tudományos egyesületeknek, intézeteknek, művészeti szövetségeknek. Eljuttatják politikai, tudományos, kulturális ás gazdasági életünk kiváló képviselőinek is, azzal a kéréssel, hogy szintén tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat. A gimnáziumi tanterében foglaltak szolgálnak alapul a Száll a por, a falusi utcán. Erőgépek zúgnak el, kerékpárosok hajtanak fáradtan. Gyermekek iskolatáskával. Asszonyok mennek boltba, egymásnak átkiabálnak. Szürkül. A kúthoz is járnak néhányon. Jön egy férfi is, egyik kezében kupa, másikban kis vásárolt csomag. Fehér, rövidujjú inge vüjog. — Tanító úr! — szólítja meg kiáltva egy asszony. — Jaj, nagyon köszönöm., milyen jó tanácsot tetszett adni! Irt a gyerek, csupa jót, de milyen okosan írt, alig győzöm olvasni, többször is elolvastam! — Na látja! — kiáltja vissza a férfi, s míg húzza a kupa vizet, az asszony hozzásiet. — Élelmiszeripari tanuló « gyerek, írja, hogy milyen jó dolga van, bent a kollégiumban, hogy most volt a vacsora, segít a konyhában, azután ágyazás, és lefekvés. Csak ez kell, tetszik látni, hogy le legyen foglalva! — Persze. Legyen célja mindig, a munkájának. Meglátja néném' nem lesz vele ott semmi baj. — Pedig hogy izgattunk! ESTE A KÜTNÁL (Életkép) többi középiskola új tantervének elkészítéséhez is — fejezte be a tájékoztatást A nagy ellenfél i A RÁK As orvosok harca — IIj magyar gyógyszer a gyógyításra Melyik a legelterjedtebb ? Nincs a világnak olyan tája, ahol ne ismernék, ne rettegnének tőle. Minden nép így hívja: rák. De nyugodtan nevezhető az élet nagy ellenfelének. Az emberi szervezet legparányibb élő elemeit, a sejteket gyilkolja meg alattomosan és kegyetlenül. Évente 3 millió ember esik áldozatul a világon a ráknak. Magyarországon évi 20—25 ezerre, Szabolcs-Szatmárban pedig 1200—1400-ra tehető a rákban megbetegedők száma. Vagyis: a lakosság 2 ezreléke betegszik meg ebben a betegségben. Növekszik-e a betegek száma? Sok vita folyik arról: növekszik-e az utóbbi években a rákbetegek száma. A statisztiLl kezdték a csengeti gimnázium építését. mar itt is tanítás lesz. Egy év múlva (Foto: Hammel.) ka kérlelhetetlenül így válaszol erre: igen növekszik. Ellenben a gyakorlati rákkutatók, orvosok megcáfolják ezt az állítást. Ugyanis: évről évre magasabb életkort érnek el az emberek — márpedig a rák elsősorban az idősebb korosztály betegsége — s az életkorral együtt növekszik a rékbeiegék száma. Ezenkívül: állandóan gyarapodik a föld összlakossága. Ha e két fontos tényhez még hozzászámítjuk a harmadikat, — hogy mipd tökéletesebb rákkutatás, a betegek felderítése — képtelenség lenne azt állítani, hogy a rákbetegek száma abszolút mértékben növekszik. Nincs tehát alapja annak a feltevésnek, hogy a rák fertőző, s ilyen alapon terjed. Hasonlóan megdőlt az a tévhit, hogy a rák örökölhető. A tudomány .valójában soha nem állította az öröklődést. Bár néhány egészen ritka válfajánál, mint a szemráknál kimutatható egyes tapasztalaitok szerint az öröklődés, — azaz a hajlam, — de ez nem vonatkozik az elterjedtebb rákfajtákra, s általiéban a rákra. Nem más, mint babona, félelemkeltés az öröklődés meséje, melyből néhány szemfüles mai kuruzsló megpróbált hasznot húzni, csodás gyógyszereket ajánlva a betegeknek. A hármas gyógyítás Gyógyítható-e, vagv sem, és milyen mértékben? Ez. az emberek másik legizgatóbb kérdése, melyre őszinte választ várnak. A rák történelmének világraszóló eseménye volt száz évvel ezelőtt a mikroszkóp feltalálása. Ekkor vált láthatóvá a rák pusztító hatása a sejtekben. A korabeli orvos- tudomány meg is próbálkozott a veszedelmes kártevő ártalmatlanná tételével. A sebészkés lépett elsőnek a rákelleni küzdelem porondjára. Mindmáig ez a rákgyógyítás hagyományos eszköze. Mintegy 50 éve azonban a sugárzó anyagok felfedezése után a tudósok rájöttek, hogy megfelelő adagolással e sugarak elpusztítják a beteg sejteket, anélküi, hogy kárt tennének 1 az egészségben. A sugara* gyógyítás lett a második fegyver az orvosok kezébeg. A* utóbbi 20 évben pedig biztatóan fejlődik a gyógyszeres kezelés. Van egy magyar gyógyszer is, amely világszerte ismert és keresett. E hármas gyógyító eljárással küzdenek az orvosok a rák ellen, esetenként együttes kezeléssel. Sajnos napjainkban még nem találták meg a kutatók a rák kórokozóját, az előidéző tényezőket. De ez a jelenleg még nagy ellenfél nem kényszerítheti tehetetlenségre a világ orvosait, tudósait. Keresik a rák kórokozóját, vizsgálják: miért több a gyomorrákos az északi országokban, s miért ismeretlen a latin-amerikai országokban? Mi a magyarázata annak, hogy az egyik országban a légzőszerveket, a másikban az emésztőszerveket stb. támadja meg a rák? Éa ezernyi ma még rejtélyes kérdésre keresik a választ a világ tudósai. Nálunk a gyomorrák_ Magyarországon — me- gyénkben is — a legelterjedtebb a gyomorrák. összefüggésbe hozzák ezt a magyar rákkutatók a magyaros táplálkozással, a nehéz, fűszeres étkezéssel, de nem kevésbé az alkohollal. A nyálkahártya ingerei, — mint általában az ingerek — hozzájárulnak bizonyos rákképződmény kialakításához, szerepet játszanak a rák kifejlődésében^ Szabol cs-Szatmár rák-térképén a gyomorrákon kívül jelentős a bőrrák is, különösen a falusi mezőgazdasági lakosság körében. A bőr és ajakrák a megyében az össz-rák megbetegedések 30 százalékát teszi ki. Felelőssé teszik az orvosok a bőrráknál a nap ultraibolya sugarait, ugyanis, a bőrrák rendszerint a fedetlen, — kendő, kalap szegélyén túli részeken észlelhető, az. orron, arc kiugró részein stb. Nem ritka az alakrák sem Szabolcsban,. különösképpen a dohányzó embereknél,.. p. a (Folytatjuk.) „Tanéviét bölcsődékben... Szeptember a hagyományos iskolai hónap. Az előkészítőkben, az óvodákban és bölcsődékben azonban még csak most kezd megszokottá válni, hogy ilyenkor éj „tanév” féPanassü — vita és megoldás Mert nem rossz a gyerek, nem rossz, de ez van rendjén, nincs ideje rosszasság- ra. Gondoltam is én, hogy most megírok egy levelet, hogy csak fogják szigorúan, ne engedjék ki sehová, ne legyen egy perce se szabad! A tanító úr leteszi a fctt- pát.' Megcsóválja a fejét. — Nem jó lesz ez, néném. Maga csak ne írjon ilyen levelet. A gyerek ebből azt érzi, hogy nem bíznak benne, hogy nem bízik benne a saját édesanyja. — Igen? — hüledezik az asszony, fejkendöjét igazítva. — Persze. Csak éljen 6 olyan életet, amilyet a többiek. Meglátja, nem lesz semmi baj. Hat majd rá a kollektíva is. Hanem inkább azt tessék neki írni, hogy fiam, áldozunk nád, meglátjuk, mennyire értékeled a te szülőd áldozatát, s ha rászolgálsz, segítünk tovább is, hogy tanulhass. Ebből majd azt érzi, hogy szeretik, és törődnek vele, hogy felelőssége «an a szülejével szemben. — Jaj, nagyon köszönöm, tanító úr! így teszek! Ezt írom neki! — Egyébként hogy «on a fiú? — Nagyon jót! Jaj, olyan boldog vagyok, tanító úr! De még csak azt kérem, tessék neki írni egy levelet! Hagy örüljön, mert a tanító urat mindenkinél jobban szereti! — Majd írok neki, de csak úgy novemberben, amikor már belerázódik az új helyzetbe! Jön a csorda. A por átláthatatlan. A tanító megindul a csorda előtt, hogy még kevesebb porban érjen haza. — De tessék írni neki, tanító úr, nagyon várja ám a levelet a fiam! — írok, írok! — hangzik a porfelhő túlsó oldaláról. Vízért volt a tanító úr a hátnál. (Tiszabereel, szeptember.) sw»y Ban» le kezdődik. A bölcsődei korból kinőttek ünnepélyesen vonulnak át az óvodákba. — Ez így is van rendjén — mondja dr. Bíró Béla tiszti főorvos — a nehézség csak ott kezdődik, hogy a helyükre sokkal többen szeretnének menni. Különösen a város központjában nagy a kereslet a bölcsődei férőhelyek iránt. Van olyan hely, ahonnan 15 gyerek megy el és a helyükre ötvenen is mennének. Csak a dohánygyári és a guszevi bölcsőde kivétel, mivel távol van. — Hogyan lehet igazságot tenni? — A fő szempont az elhelyezéseknél az, hogy dolgozik-e mindkét szülő. Ennek a megállapításánál pedig mi sem egyszerűbb — gondolhatná valaki, pedig nem így van. Egyes szülők elkísérhetnék például nagyszülőkhöz is a gyerekeiket, de mivel a bölcsődében kénvelmesebb, mindent elkövetnek, hogy elhelyezhessék. A tanácshoz, a tö- megszer vezetékhez, közvetlen ismerősökhöz, néha hozzám jönnek, hogy segítsük elhelyezni a gyereküket. A város hét bölcsődéjében 337 férőhely van, természetes, hogy a bölcsődék vezetői nem ismerhetnek minden családot, nem könnyű megállapítani, kinek az elhelyezése indokoltabb... Ráadásul év közben is változik a helyzet. — Kik segíthetnének? — Elsősorban a tömegszervezetekre gondolunk. Nem mondom, hogy eddig nem segítettek, de az esetek többségében inkább elhelyezési kérésekkel fordulnak hozzánk. Gondoltunk egy bizottság szervezésére is, amely alapos környezettanulmánnyal segítene abban, hogy a lehető legigazságosabbak lehessünk a felvételnél. Lehet, hogy még most ősszel megszervezzük. A kérelmező szülők ugyanis nem nagyon tudnak tárgyilagosak lenni, saját gyerekük elhelyezését illetően. — Más panaszok? — Milyen beruházások lesznek? — Legközelebb a Selyem utca elején egy már meglévő épületben alakítunk ki egy negyvenszemélyes bölcsődét a mostani Soltész Mihály utcai bölcsőde helyett, ahol csak húsz gyerek számára van hely. Ez tehát már húsz többletet jelent. Szó van ezenkívül arról is, hogy a második ötéves tervben a Vécsey közben tervezett új bölcsőde építését két évvel előbbre hozzuk. Megkérdeztük a fejlesztésről Moskovits Károly megyei főorvost isi — Sokan bizonyára nem is gondolják, hogy egyetlen bölcsődei férőhely beruházási összege 40 ezer forint. Az eddigi felmérések szerint a megyében 530 férőhellyel bővítjük a bölcsődei férőhelyek számát a második öteves ben. Természetes, hogy azoknak a községeknek, üzemeknek az igényeit vehetjük elsősorban tekintetbe, ahol a legtöbb helyi beruházást, társadalmi munkát ajánlották fel. Különösen sok felajánlás érkezett a kisvárdai járásból. Amennyiben még jelentősebb helyi erőforrásokkal segítik ©gyes községek az új beruházásokat, lehet hogy a tervezettnél is több hellyel bővit- hetünk. Mindenesetre már a tervezett bővítés is jelentősen megkönnyíti gondjainkat. — Van azonban olyan tényező is — mondja dr. Bíró Béla főorvos, — amelyekre nem is gondolnánk egyébként, amikor az igények távlati kielégítéséről van szó: néhány évvel ezelőtt még jóval kétezren felül volt az újszülöttek száma évenként Nyíregyházán, tavaly már csak 750. Habár ez önmagában nem megnyugtató, megnyugtató lesz a bölcsődei helyzet az ötéves terv végén. Most pedig a szülők nagyobb megértésére, a társadalmi szervek fokozottabb segítségére van szükségünk ahhoz, hogy lehetőségeinkhex mérten kielégítsük az igényeket, illetve igazságosak legyünk. GB. 1962. szeptember 7.
