Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
Tegyék szervezettebbé a silózást a termelőszövetkezetekben! X silókukorica termesztése ács állattenyésztés takarmany- ellátásában mind nagyobb jelentőségűvé válik. Ezt a tényt a termelőszövetkezetek vezetői nem is vitatják. Maga a tagság is elsajátította a termelés technikáját, ugyanakkor örvendetes a silókukorica- termelés területének növekedése. A termeléssel nincs baj, de annál nagyobb a betakarítás körüli probléma. Egy hónapja kezdődött meg a silókukorica betakarítása, s a gépállomások a leszerződött területek nyolcvan százalékán végezték el még csak a munkát, pedig a gépek kapacitásával ekkor már a le nem szerződött területről is silóba kerülhetett’ volna a termés. Ezt bizonyítja többek között a járvasilózók 50—60 százalékos kihasználteágS foka! Sajnos, az időjárás kedvezőtlen volta nem növelte, hanem inkább csökkentette a termésátlagokat, azért ez is arra engedne következtetni, hogy gyorsan végeznek e fontos munkával. A valóság az, hogy legtöbb szövetkezetben vontatottan halad a silózás, s vannak tsz-ek, ahol még meg sem kezdték, pedig lassan már teljesen beérik a kukorica. A gépállomások és terme- lószövetkezetek kölcsönösen hibáztatják egymást — legtöbbször úgy, hogy egyik sem ismeri be saját felelősségét. A gépállomásoknál hiba, hogy nem szervezik eléggé, nem összpontosítják kellően a silózó gépek, és szállítóeszközök munkáját. De kedvezőtlen a megfelelő géposoportosítás hiánya is. Egy silózógép egy szövetkezetben közepes silógödör megtöltéséhez három-négy napig dolgozik. Ez az ütem igen rossz hatással van a készülő silótakarmány minőségére. Több erőgéppel és szállítóeszközzel egy helyen — kellő kézi munkaerő biztosítása mellett — lehet jó munkát végezni. Hiba, hogy a szövetkezetek a saját és a gépállomásokon meglévő lehetőségieket sem használják ki. Sok helyen egy silótöltő géphez csak egy pótkocsit biztosítanak, holott legalább kettőre lenne szükség, illetve egy vontató erőgépet két pótkocsival lehetne hasznosítani. A pótkocsikat lássák el magasítókkal, mert ezáltal ötven százalékkal növelhető a szállítási kapacitás. Vegyék igénybe a szövetkezetek a gépállomásokon lévő Mahláde- reket a silózáshoz, a trágyaszóró kocsikat a szállításhoz A munkák vontatottságát nagymértékben okozzák a műszaki hibák. A műszaki hibák arányát csökkenthetik azáltal, ha minden üzemelésre alkalmas órát hajnaltól késő estig kihasználnak — függetlenül attól, hogy a hét melyik napjáról van szó. A termelőszövetkezetek a gépállomásról érkező gépeket fogadják megfelelően: vágják körül a betakarításra kerülő táblát, készítsék elő a sdlógöd- röket, silózóhelyeket, biztosítsanak minden munkafolyamathoz elegendő munkaerőt, mert a gépek csakis így használhatók ki megfelelően, és mindemellett minden arra alkalmas saját erőgépüket, szállító kapacitásukat a silókuKo- rica betakarítására állítsák be, mert csak ezek alapján menthetik meg, takaríthatják be idejében az állatállomány fontos takarmányát, a silókukoricát. Gebri Péter Meseország A képen a moszkvai „március 8* KTSZ készítménye látható, amely az ismert orosz népmesét, a Csuka parancsára című történetet eleveníti meg. 16. Kubis hellyel kínálja vendégét, maga is leereszkedik székébe az íróasztal mellé, és hanyag mozdulattal félretolja az iratokat. Hát mégsem panaszkodhat azerencséjére, amely most Goldring bárót hozta ide. Először is tőle könnyen kölcsönkérhet három-négyszáz márkát, amivel kielégítheti Schul- zot Hogyis nem gondolt már korábban erre a lehetőségre? Másodszor pedig, íme a legkedvezőbb alkalom, hogy végrehajtsa Berthold ezredes megbízását. Valamilyen ürügyet kell találnia, hogy a bárót magára hagyja szobájában, és minden úgy maradjon ott, ahogyan most van. Itt ezek a papírok a „szigorúan bizalmas” jelzéssel, meg a félig nyitvaálló páncélszekrény. .. ilyen csalétkeknek mindenképpen fel kell kelteniük Goldring úr kíváncsiságát, ha nem megbízható személy!. .. Neki pedig elegendő lesz egy pillantást vetni annak a periszkópnak a nézőüvegébe, amelyet olyan mesteri módon építettek be a páncélszekrény mellé, hogy senki még csak nem is sejtheti. És akkor — tettenérik a bárót! De hát hogyan hajtsa végre mindezt? Legalább felkészült volna rá korábban; ha megbízta volna egyik alárendeltjét, hogy hivassa ki telefonon, most bocsánatot kérhetne, és felszólíthatná vendégét, hogy várjon... 6 maga pedig ezalatt.. Ilyesmire nem gondolhat. Goldring váratlanul érkezett, most hát kizárólag saját találékonyságára bízhatja magát. Majd csak lesz valahogyan! De mivel kezdje a beszélgetést, hogy vendégét tartóztassa, és hogyan terelje szavait olyan irányba, hogy két legyet üssön egy csapásra: megszerezze a kölcsönt, és végrehajtsa az ezredes utasítását? — Nos, mivel állhatok szolgálatára? — Idehallgasson — kezdte lassan Kubis, mintha nem találná a megfelelő szavakat. — Nagyon szeretném ismerni m öo véleményét több olyan kérdésben, amely kapcsolatban van az én munkámmal. A hírszerző tevékenységre gondolok. — Készséggel válaszolok minden kérdésére. — ön Oroszországban dolgozott, tehát ismeri az oroszok módszereit. Mondja, ha a szovjet elhárító szolgálat leleplezi egy hírszerzőnket, és letartóztatja, akkor lehet reménye . az illetőnek arra, hogy élve ússza meg a dolgot? — Körülbelül annyi lehetősége van, mint a halnak, amely már a serpenyőben puhul, hogy megint visszajuthat a folyóba. Békeidőben a mi hírszerzőnk még számíthat egy s más enyhítő körülményre, például, ha őszinte vallomást tesz. Háború idején azonban... de hiszen ön tudja, hogy a háborús törvények mindenütt szigorúak. — De mi van akkor, ha a mi hírszerzőnk az életének megmentése végett, vagy magas jutalomért hajlandó a szovjet felderítésnek dolgozni? — ö, Ilyen eset lehetetlen — mondta meggyőződéssel Goldring. — Tudja, a dolog lényég© az, hogy a szovjet Jánosbogárkák a mátészalkai határban Hazahívta a föld — „Sétatrak torozás46 üzemanyagért Ekevas-élesítés saját költségen — Nyolc éve acéínyeregben A föld megérezte a kiadós esői Az eketalp nedvesen fénylő csíkot hagy a barázdában. Három traktor szánt a mátészalkai Egyesült Erő Tsz. földjén. Három gép, két műszakban, mert sietteti; az idő, egyre hidegebbek a szeptember végi éjszakák. , Gyorsan földbe kell tenni a magot, hiszen az időjárásnak vannak kegyetlen tréfái.« ★ Közeledik az egyik Zetor a dombhajlathoz. Már szürkül. Leszáll a traktoros gépéről, beszédbe elegyedünk és leülünk a közeli akácbokrok tövébe. —• Még egy óra és váltunk — mondja Lőrinc József. Három napja ül traktoron, Debrecenből jött haza. Postaműszaki volt. Otthagyta, mert megelégelte a száraz kosztot, a távollétet ée itt a gépállomáson jobb a kérésiét is. Tetszik ez a munka, jó traktoros akar lenni. Ez mo6t a legfőbb gondja. A másik traktoros is kiemeli az ekét a barázda végén és mellé telepszik, ö Lőrinc József „patronánsa”. Nyolcéves „öreg” traktoros. Tapasztalt. A gép hangjából, rezgéséből is megért mindent. Ha hiba adódna kisegíti kezdő traktoros társát. Katona Sándornak hívják, 29 éves. Barna a Naptól és olajtól. A felesége is traktoros volt, úgy ismerkedtek össze a Mátészalkai Gépállomáson, de őt néhány esztendeje leszállította a gépről a két gyerek. Egy kisfiú és egy kislány. Az asszony most csak otthon dolgozik s készít férjének estebédre jóízű ételt, amikorra letelik a műszak és átadja váltótársának, Kovács Istvánnak a masinát. Az viszi tovább a sötét éjszakában. — Csak ne kellene négy kilométert, oda-vissza nyolc kilométert, sétáltatni a gépet — mondja Katona Sándor. Ennek az a magyarázata, hogy nem itt a földön váltanak, hanem a községiben, mert ott van az üzemanyag. felderítő szolgálat egészen más elvek alapján toborozza embereit, mint mi, akik fizetett ügynökökre bízzuk magunkat. A- szovjet felderítés ereje, sajnos, abban rejlik, hogy munkatársai meggyőződésből, mondhatnám fanatizmusból, és nem pénzjutalomért végzik munkájukat. — Igen, igén... — mondta Kubis százados, majd elhallgatott, azon törve a fejét, hogy térhetne át arra a kérdésre, amely e pillanatban leginkább érdekelte. Maga Goldring sietett segítségére. — Bocsásson meg, százados úr — mondta mintegy odavetve. — Meg kell mondanom, bánt az a gondolat, hogy kissé bajba sodortam önt. Igen, igen, hallgasson csak végig, aztán majd válaszolhat! Látja, tegnap, amikor leült játszani, arra kértem, hogy tanulhassak öntől. Ez nyilván kényelmetlen volt önnek, idegesítette, hogy folyton belenéztem a lapjába... Tudom, mert magam is mindig szörnyen bosszankodom, ha sakkozom. és valaki a hátam mögött áll! Ezért úgy érzem, hogy vesztesége nagymértékben az én hibámból ered. Nagyon kérem, ne nehezteljen rám, és ne is értsen félre, de tegnap este észrevettem. hogy bizonyos nehézségei vannak, nos, ezzel a Schulzzal... — Sajnos igaza van, báró, valóban adósa maradtam Schulz őrnagynak háromszáz- tizenöt márkával, és őszintén megvallva, nem Is tudom, hogyan fogok Tcijutni ebből a kellemetlenségből! — ö, igazán1 semmiség! Boldog leszek, ha megengedi. Ez igen! Úgy látszik e tekintetben a rugalmasság cserben hagyta a gépállomás illetékeseit. Mennyivel egyszerűbb és ésszerűbb lenne elegendő üzemanyagot szállítani a helyszínre, mint felesleges esti sétákat végezni?! Már sokszor bebizonyosodott, hogy olcsóbb az, ha Mohamed megy a hegyhez és nem a hegy Mohamedhez! Az a felesleges napi két út összesen 16 kilométer. Ha arra gondolunk, hogy milyen nagy szükség van a gyors vetőszántásra, akkor ez vétkes! — Ha már itt tartunk... És elmondja Katona Sándor azt is, hogy egy ekéhez egy ekevas van csupán. Ez a homokon is gyorsan elkopik, élesíteni kell. Azonban a Mátészalkai Gépállomás kovácsánál rendszerint torlódás van, és kivárni amíg elkészül — az felér a türelemjátékkal. Általában 2—3—4 órát kell várni, de volt példa arra is, hogy félnapot. — inkább megélesíttettem maszek kovácsnál saját költségemen — mondja a traktoros. Mennyivel kifizetőbb lenne két ekevasat adni egy ekéhez és akkor nem kellene órákat (Tudósítónktól) Vetési bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét tartott a nyírbátori járási tanács mezőgazdasági osztálya, ahol a járás termelőszövetkezeti elnökei, agronómusai és brigádvezetői vettek részt. Az ankét fő témája az intenzív búzák vetési, ápolási technikája volt. Az értekezletet Balogh József vb. elnökhelyettes nyitotta meg a kenyérgabona-terhogy kölcsönözzem önnek ezt a csekély összeget! Goldring előhúzott hátsó zsebéből egy csomag vadonatúj bankjegyet, és kérdő pillantást vetett Kubisra. — Drága báró, végtelenül köszönöm önnek! Bár meglehetősen kellemetlen nekem... hiszen még alig ismerjük egymást .. — Az őszinte rokonszenV érzése gyakran már az első találkozás után megszületik — mondta mosolyogva Goldring, és meghajolt. — Nos? — ön csodálatos ember, drága báróm! — kiáltotta megkönnyebbülten Kubis. — Becsületszavamra mondom, csodálatos ember, és *én örömmel igénybe veszem szívességét természetesén csak igen rövid időre. — Ó, igazán nem kell sietnie! Tessék háromszázötven márka Ennyi elég lesz? — Bőven! Kubis egy cédulát tépett ki noteszából, megírta1 az elismervényt, és átnyújtotta Goldringnak. Ez hanyag mozdulattal zsebre tette. — Felesleges, de ha éppen akarja.., — Ehhez ragaszkodom. Most pedig őszinte barátságunk jeléül igyunk meg egy-egy pohárka konyakot. Rendben van? Az igazat megvallva a fejem úgyis kóvályog a tegnap estiek után... — Nos, ha orvosságnak akarja, akkor igazán nem hagyhatom cserben — fogadta el az ajánlatot mosolyogva Goldring. — Ebben az esetben viszont arra kérem, engedje meg, hogy öt percig magára hagyjam. Csak átszaladok a lakószobámba. állni a gépeknek. Nem toldani kellene az állásidőket, hanem minimálisra csökkenteni. Nagy a tét — jövő évi kenyerünkről van szó! A két traktoros szavaiból e kenyér féltése bontakozik elő. Ezért szeretnének gyors és jó munkát hagyni maguk mögött ebben a termelőszövetkezetben is. A problé . nak, amelyeket elbeszéltek a letki- ismeret mondatott velük, mert úgy érzik sokszor az elégtelen szervezés kényszeríti őket állásra tétlenségre. Napi három és fél, négy hold a teljesítményük. S ha a munka buktatók nélkül mehetne, többre is futná. Ezeken a szinte látszólagos, de mégis bénító problémákon még most idejekorán kellene segíteni. Ismét nyeregbe pattan a« öreg és az ifjú traktoros. Ráállnák a következő barázdára. Még van néhán> perc a váltásig. A dombhajlatban alá- száll az őszi köd. A traktorok reflektorának fénykévéje kettévágja a kor ű sötétséget. Ezek a határ messzire fénylő jánosbogárkái Vincze Gyijigy mesztés jelentőségének ismer*« tetősével, majd Farkas Gyűlő, a nyírbátori Űj Barázda Tsz agronómusa tartott vita-' indító előadást. Sok értékes tapasztalatot mondott el a termelőszövetkezeti vezetők részére Balázs Ernő, a Nyíriugosi Állami Gazdaság főagronómusa. Ismertette, hogy gazdaságukban a szovjet Bezosztája búza 20,60 mázsát, a Szkoroszpelka 20,00 mázsát termett holdanként, míg az olasz Sanpas- tore csupán 12,30 kilót. A gazdaságban elért szép eredmények azért születtek* mert az időben előkészített talajból sem a műtrágyát, sem pedig vetőmagot nem sajnálták. Holdanként 300 kilogramm szuperfoszfátot, 150 kilogramm kálisót és 100 kilogramm pétisót használtak fel, vetőmagból pedig 140— 150 kilogrammot. A vita során az a Javaslat született, hogy olyan vetésekben, ahol a borona kárt tehet, a növényápolást küllő»- kapával végezzék. Többen elmondták, hogy eddig a vegyszeres gyomirtással egybekötött levéltrágyázáshoz kis töménységben használtak műtrágyát hektoliterenként 3—5 kilót. A mező- gazdasági kiállításon szerzett tapasztalatok alapján javasolták 100 liter vízhez a 15— 16 kilogramm műtrágya használatát. Néhány termelőszövetkezet vállalta ilyen irányú kísérlet, végzését. Ugyancsak kísérletezni fognak az agronómusok a különböző intenzív búzafajtákkal, hogy kiválaszthassák az üzemük adottságának a legmegfelelőbbet. A hasznos tapasztalatcsere vetési bemutatóval zárult. Helyszín a nyírbátori Üj Barázda Termelőszövetkezet intenzív búzatáblája volt. Többen vitatták, hogy búzának való-e az a terület, ahová a szövetkezet vet. A tsz elnöke, Koda János meghívta az értekezlet részvevőit, látogassanak el jövő tavaszon és aratáskor is a szövetkezetükbe. Tartják magukat a közmondáshoz: Ki mint vet, úgy arat. ök jó vetőágyat készítenek^ bíznak a gazdag aratásban Is. Varga Gjtla Ki mint vet, úgy arat (Folytatják.)
