Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-26 / 225. szám
Emberek formálódásáról mól az M?MP Szervezeti Szabályzatán« tervezete, mely remrég a pártosság elé került Már koru "V1'X» ^plése.is utal hallatlan faágára, s arra a tAnvre- Pártnak nincsenek külön ’ útjai. Különö__„ .r_jkozik ez a Szerveseit vor , , Q^lyza-tnak arra a amely a tagjelölt- /el kapcsolatos. |_,angzik: „A tagjelöit- -Adel tetőse, hogy a tag- ^®ttnegismerje, a pánt esz- céljait, politikáját, szer- szabályzatát és. hogy ^szervezet meggyőződjön * lölt alkalmasságáról. A ®lölteég ideje: egy év. A szervezet' köteles sesítsé- nvújtani a tagjelöltnek, íy felkészülhessen a pártosa gra”. Látszólag úgy tűnik, nincs üiyeges változás. Eddig is lyen értelmű volt ez a pont. Csupán — a tervezet szerint — hat hónapról egv évre emelnék a tagjelöltségi időt. Mégis, felfedezi az ember a politikai élettel összefüggő, Vagy inkább abból eredő új Vonásokat. Mert mit is mond «íz az „egy év?” Türelem, emberség, s egyben igényesség érződik abból, hogy ezentúl egy évet töltenek a leendő párttagok jelöli! minőségben. A gyakorlat bizonyította be számos pártszervezetnél: néhány hónap nem elegendő arra, hogy a tagjelölt felkészülhessen a párttagságra. Az emberek különbözőek, értelmi, érzelmi, jellembeli fokozatok vannak. egyik előbb érik meg a párttagságra, az önmagával szembeni szigorúbb törvények alkalmazására, mások később jutnak idáig. összetett, sok és változatos ilajdonságokkal felruházott r ember. S egy sor új tulaj- mságot kell kifejleszteni a endo kommunistáikban. a özöeségi érzést, a felelőssé- et a közös javak, a közös ondok iránt, az önzetlensé- et, a szerénységet, a gerin- ességet, és még sok-sok emeri jó vonást. Mindez nem »gykönnyen és nem rövid idő alatt fejlődik ki az emberekben, még az adott és kedvező környezetben sem. Ezért is indokolt és helyénvaló egy hosszabb távon, elbírálni a tagjelölteket. És a munka: mint egész társadalmunkban, a pártéiétben is alapvető; ká hogy dol- ./go zik, milyen értékes munkát végez, mit ad magából naponta, mit ad átlagon felül tehetségéből, ügyességéből, szorgalmából. Ma már a hangzatos és nagy szavak évszaka letelt, nem asszerint bírálják el egy-egy ember hovatartozását, érettségét a párttagságra. Mindennapi szükségletté vált a kiváló szakismeret, a lelkiismeretes munka. Néhány hónap nem ad valóságos képet egy emberről! Hol fedezhető fel a pontnál az emberiesség? Egy év alatt nemcsak sikerek, <je balsikerek, esetleg hibák is előfordulnak egy embernél, s egy év alatt bő alkalom nyílik a ki- sebb-nagyobb hibák kiköszörülésére. Van idő a pártszervezeteknek alaposan és többször mérlegelni a tagjelölt munkálkodását, tanulmányozni, hogyan kisebbednek gyengéi, miként gyarapodnak erényei. Az év sok ember véleményét gyűjtheti össze a tagjelöltről, s kiformálható együttesen a gyári, vagy tsz-beli közvéleménnyel mi jellemző a párt leendő tagjára. Nem törekedhetünk eszményi. hibanélküli emberre, amilyen legfeljebb az egysíkú, rossz, idealista regényekben található, — sorsdöntő, meglátni az uralkodó jellemvonásokat. Hiba minden emberben van, a felvett tagjelöltben is. A baj ott kezdődik, ha nem tudjuk kitapintani a jellemző emberi vonásokat. az ember egyéniségének mozgatórugóit. S, hogy a pártszervezeteket nem teheti nvugodttá az egyéves időtartalom, nem jelent holmi „pihenj1’ álláspontot, az szintén természetes. Sőt, nagyobb munkát kíván, mert ahogy nő az igény a tagjelöltekké! kapcsolatban, — s latba esik sok eddig ném tekintett szempont, mint például az iskolai végzettség, őszinte jellem, stb. — úgy növekszik az igény a pártszervezetek pártépítő munkájával szemben is. Ahogy mondani szokás, az élet diktálja a követelményeket! Sajnos egyes helyeken túlzottan leegyszerűsítik a tagjelöltek nevelését, nem szoktatják hozzá őket a pártélethez, nem igénylik véleményüket a taggyűlésen és azonkívül, egyszóval nem készítik fel őket kellően a párttagságra. Különösen kirajzolódik ennél a témánál az ajánlók felelőssége, szerepe. Nem ritka még, hogy a tagjelölt a sorsdöntő taggyűlés előtt kér meg valakit: legyen szíves őt ajánlani a pártba. Mennyivel jobb lenne, ha az ajánlók á tagjelöltség idején baráti módon törődnének az ajánlottal, s ők ajánlanák majd a párt soraiba is. Néhol már így van, s igen jó hatása kétségtelen. Magas erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező emberek neveléséről van szó, akik jó szokásait, hasznos szenvedélyeit, buzgalmát: szívesen követik mások is. Elsősorban, de nemcsak, pártügy a tagjelöltek nevetése. Nagyonis közérdek, társadalmi ügy; milyen emberekből áll az élcsapat, azok kapnak-e helvet benne, akik a legodavalóbbak. Páli Géza • » Ülést tartott a Hazafias Népfront „gazdagodjanak földjeink“ bizottsága A Hazafias Népfront székhazában csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának „gazdagodjanak földjeink” bizottsága. Az összejövetelen részt vett több főhatóság, köztük a Földművelésügyi Minisztérium számos képviselője is. A testület tagjai meghallgatták dr. Jócsik Lajosnak, a bizottság titkárának beszámolóját a végzett munkáról, s javaslatait a következő hónapok tevékenységére, majd a különböző munkacsoportok ' vezetői {■szegezték tapasztalataikat. Az ülés részt vevői sokrétű véleménycserét folytattak a feladatokról. Megállapították, hogy a földek termőerejének gadagítására kibontakozott akció még nem vált országos mozgalommá. Néhány országrészben már jó eredményeket értek él, de sok még a tennivaló, hogy ezek a sikerek általánossá váljanak. Hirtelen történt... A közlekedési lámpa zöldet mutatott és át akartam menni az utcakereszteződésnél fékező autó előtt. A kocsi fékje azonban a csúszós talajon felmondta a szolgálatot, majd hirtelen erős lökést éreztem. Elestem és a következő pillanatban a jobb első kerék nyomását éreztem a lábamon. Elgázolt az autó. Elgázolt? Nem is gázolás volt. A sárhányó hátbavágott és a kocsi alá sodort. Kereke, pedig egy centiméternyi területen gyengéden ráfeküdt a lábamra. Mint utólag megállapítottam, még a nadrágomat se szakította el. Ügynevezett szerencsés szerencsétlenség ért. A gázolás pillanatában azonban azt hittem, hogy nagyobb a baj. Nem mertem megmozdulni, mert féltem, h°9y a kerék jobban a lábamra csúszik. Kínos pillanatokat éltem át. Mint ilyen esetekben történni szokott, másodpercek Fehérgyarmati látkép Űj kórház, modern -lakónegye d. Hammel Józse A mi jövőnk, a szövetkezetünk jőve A kiállítás és a realitások Átkozott és áldott homok. Múltja átoktól terhes, jelene, jövője reményekkel teljes; ez a Nyírség. Szikár szálakon lengett a rozskalász, ökölnyi fejekkel bólogatott az árva napraforgó. Jól ismerik ezt a képet a nyírmeggyesiek. „Többet akarunk** Vadon Gusztávval, a nyírmeggyes! Petőfi Tsz fiatal elnökével arról beszélgetünk; mit látott a mezőgazdasági kiállításon olyat, amely ter- mékenyítőleg hat szövetkezetükre. Aznap reggel érkezett haza a fővárosból, a sok benyomás, a látottak még kuszában keringenek fejében, de a leglényegesebbek, azok, amelyekért oda utazott, újra és újra előre tolakodnak élményed közül. — A gépesítés, a baromfi- és sertéstartás, a kemázálási bemutató és a gyümölcstermesztés volt az, amely elsősorban érdekelt, mivel a mi jövőnk, a szövetkezet jövője ezeken múlik. Értünk el jó eredményt az idén is a baromfinevelésében. A legutóbbi háromezres csoportot háromszázalékos elhullás mellett kilónként 2,98 kilogramm takarmánnyal neveltük fel. Egy kiló baromfi nyolc forint hasznot hozott. De többet akarunk. A Petőfi Tsz-nek lehetősége lesz rá, hogy jövőre négyszer tizenkétezer darab baromfit neveljen fel modern tartási viszonyok — önetetés- itatás, infravörös fény biztosítása mellett. A sertéehizla- láshoz is a legmodernebb önetető berendezést vásárolták meg, azt, amelyet a nyíregyházi gépjavítóban készítenek. Ez a járható út ■ — A kiállításon látottak megerősítettek abban, hogy ez a járható út. — Mindemellett mégis a gyümölcstermesztés kérdése izgatott legjobba«. Mert a mi terveink... — Hanem erről talán a főagro- nómusunkkal, Mikó elvtárssal együtt beszélgessünk. Igaz, ő most gyengélkedik, de ahogy ismerem... Mikó Miklós lakásán, nagy, kétszeresére kihúzott asztal mellett ül. Dolgozik. Az asztalon térképek, különféle kimutatások tömege. Mondja, estig szerette volna az aznapra kitűzött munkáját elvégezni, de ha már ott vagyunk, szakít égy kis Időt. S a „kis időből” közel három óra hossza lett, mert az ilyen témát abbahagyni... — Az alapos talajvizsgálatok kimutatták, hogy a pannon-löszt csak kis vastagságú homok fedi — kezdte megmagyarázni elgondolásaik indítékait a most még „mindenes” főagronómus, aki lelke mélyén mindig kertész voll, s most végzi a főiskola harmadik évfolyamát. Az indokok, vélemények tömkelegéből kiderül, hogy azt a bizonyos pannon-löszt a szántóföldi növények gyökérzete nem éri el, a gyümölcsfák pedig kitűnően hasznosíthatják. Ilyen átkozott áldott területe a szövetkezetnek 1200 hold fölött van. Ez a föld gyümölcstermesztésre termett! S ha így van, akkor bűn lenne a lehetőséget elszalasztani. így született meg az elképzelés: egy 1250 holdas kertészet létrehozása —1 egyetlen összefüggő táblában. Az álmot, az elképzelést egész esztendőn át tartó komoly munka, a tervezés követte. A terv elkészült. A kertészeti „kolosszus** Á kertészeti kolosszust — amely a szövetkezetek történetében egyedülálló lesz — úgy valósítják meg, hogy egész évben folyamatos elfoglaltságot biztosít. Nem ér- dektelen talán, és nem untató egy rövid .szakmai rész’1, amely érzékelteti az előbbi megállapítást. A terv szentit almából 7x4-es telepítésben 250, 6x4-esben 283, őszibarackból 6x4-es 200. 4x2-es 66. meggyből 8x5-ös 60, cseresznyéből ugyanígy 20, dióból Az egyetlen megoldás A MÁV közleménye A MÁV Vezérigazgatósága értesíti a közönséget, hogy a dolgozók utazásának megkönnyítése érdekében október 1-tol, hétfőtől kezdve, munkanapokon a " következő új helyi vonatokat helyezi forgalomba: Budapest—Ceglédi vonalon: új járat indul Üllőről 4 óra 54 perckor, Budapest Nyugati pályaudvarra 5 óra 41 perekor «kérik. A Budapesti Nyugati pályaudvarról 22 óra 44 perckor induló 2638-as számú vonat Monor helyett csak Üllőiig Mktefcedig 13x7-es 140 hm 50, Tibiikéből 50, 25, csemegeszőlőé hold zöldségesből sze a kertészet. A * területen lesz. A fajok és fajták lása, a főbb munka- rét idejének küüc > teszi majd lehetővé a. letes foglalkoztatott — Tessék, a tér, érzékelhető, hogy n runk — mutatja a ni dász. — A gyümölcsé sági központja a nv vasút közé esik. A bekötő vágánya , mölcsös hosszá íA, v tott műutat érÁ m portszálllításit ->ic ik gyümölcsből \ dl lftani. A ifl 4; uh pealmásba ^ i az öntöz i; juk me' ivV1'? j« rítésse, óv,-hogy ez V kerülni? Kérws.gtf is biztos — n'nt tést készítettü more fordulás közepes eredm a bruttó jövec gi összes ráfor- meghaladja! Felkészüld fela c — Tudom, kérdt ide kívánkozik: mi sa lesz mindennek jövedelmére? Már i amikor meg csak részbe hasznot a kertészet, forintos munkaegysége ráutalhatunk. — A tagok túlnyom sége nagy lelkesedéssé terveink valóra Nagy munka, nag' 1 ség ez. Akadnak * akiknek egy-kétszi*z_( refcttermő .szőlőjük" c nagy telepítés mia< csé+elődött, de 1? belátják, rájönne tosabb az egész ben. — Kiterjedt ss da nélkül e hajai tot nem lehetne r ni. Éppen ezért technikumi oszt? amelybe már hu iratkoztak be, a1- sősorben a r gyümölcsterrs cialistái les? lödnek majd a télen két idősebbekből szakmunkás dúl. — Ezek a arra, hogy gjáimölcsterme: pestiesnek, a nö nek szenteljem a le,, met — mondja a ts. —, mert bizony nenr község népét., az ei önmagát is meg kell e feladatok láttán. . | San A formálódó ember Újabb szocialista brigádok a fémszerelvénygvárban tergályos, — és a Petőfi nevet viselő szerelőbrigád — amelynek vezetője Nagy László lakatos — teljesítette a szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit. A vállalat igazgatója pénzjutalomban részesítette a brigádokat. A két brigád abban az üzemrészben dolgozik, ahol a lakásépítkezéshez szükséges armatúrákat, víz- és gázcsapokat gyártják. Ez az üzemrész a kezdeti nehézségek ellenére, de éppen a brigádtagok jó munkájának eredményeként a műhely teljesítette tervét, javult a minőség és csökkent az önköltség. Ma már rentábilis a munkája. Az Április 4 brigád tagjai az anyagtakarékosságban, a Petőfi brigád pedig a gyártmányok minőségének javításában ért el szép eredményt. Mindkét brigád tagja lett az üzemi könyvtárnak, ma már rendszeres könyvtárlátogatók. Nem ritka, hogy közösen, a családtagokkal együtt szórakoznak és vesznek részt külöböző rendezvényeken. Az üzemben eddig egy szocialista brigád volt, az öntödei Jakus-brigád, de most már három van. További tervünk, hogy újabb brigádok nyerjék el a megtisztelő szocialista brigád címet Papp András—Sipos Gy. (Üzemi tudósítónktól.) , A legutóbbi termelési ta- j nácskozáson a gyár vezetésé- [ ge a szakszervezettel közösen 1 értékelte az üzemi munkaverseny állását.. Az üzem jelenleg is a büszke élüzem cím birtokosa. Éppen ezért a munkaverseny célkitűzései arra irányulnak, hogy a büszke címét megtarthassuk. Az értékelésnél számba vették a gyáregységek, áz üzem- j részek, a brigádok mun'-piát j Az elmúlt év eredmén- ei alapján az armatúragyártásnál dolgozó Április 4 esztergályos brigád — amelynek vezetője Bányai Miklós eszJó lenne kibújni a kocsi alól... Hátha jobban rámcsúszik a kerék, ha megmozdulok. .. Megfogtam egy ballon- nadrágos lábát: — Legyen szíves, húzzon ki! — Most nem érek rá — válaszolta —, tanú vagyok. Ismét a sofőrhöz fordultam: — Húzzon ki! — Ne zavarjon! — ordított a kocsi alá. — Most maga miatt nem értettem meg, hol lakik az ipse. Várjon a sorsára! Még egy tanú kell! Mit csináljak? — töprengtem és hirtelen kitűnő meútő- gondolatom támadt. Sikerült megfognom a sofőr bokáját. Bizalmas hangon szóltam fel hozzá a magasba: — Idefigyeljen! Én tudom legjobban, hogyan történt! Én vagyok a hibás! Maga nem tehet róla! A sofőr elorőMotita magát: — Emberek! Húzzuk ki gyorsan ezt a szerencsétlent a kocsi alóli Koronatanú! Palás« Látott* lést szenvedjen, amikor kiemeljük?; Szabad a nevét és a címét? Ezt a felszólítást persze nem hozzám intézte. A tanúkat gyűjtötte. Mialatt négy kitűnő tanúra tett szert, én állandóan kiáltoztam a kocsi alól: — Húzzanak ki! Még rám- csúszik az autó! A gépkocsivezető minden kísérletemet elfojtotta: — Maga hallgasson! Inkább vigyázott volna magára! Nem látja, hogy tanúkat szedek össze? Persze a tanúk! Ha én kártérítést kérek, ő előáll az öt-hat tanújával és bebizonyítja, hogy szántszándékkal gázoltattam el magam, kizárólag tusért, hogy neki kette- metlenséget okozzak. alatt hatalmas tömeg verődött össze a balesetem színhelye körül. Ilyen megjegyzéseket hallottam: — Ennek már kampec! — Ilyen az élet. Az ember reggel elmegy hazulról... — És azok a szegény hozzátartozók! — Telefonáltak már a mentőknek! — Itt már a meiltök se segítenek! — Mindenki láthatta, nem én vagyok á hibás. Ezt persze A gépkocsivezető mondta... Nagy meglepetést keltett, amikor én harsány hangon felkiáltottam a kerék alól: — Ne bámuljanak, hanem húzzanak ki! — Hogyisne! — kioltott rám c sofőr. — Hogy beásó térié-
