Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

Hog? Idejében földbe kerüljön a mag Folyóparton Az őszi munkák a mátészalkai járásban A szálkái járás termelőszö­vetkezeteiben is sok az őszi tennivaló. Csaknem húszezer holdon kell betakarítani a burgonyát, szemes és siló- kukoricát, cukorrépát és nap­raforgót a közösben, é 22 000 hold az őszi vetések terüle­te. Ez idő szerint a burgonyá* nak felét, a silókukoricának háromnegyedét, a cukorrépá­nak egynegyedét takarították be. A kukorica törését két szövetkezetben kezdték Weg, s ezt a munkát a nagydobo­si Petőfi Tsz-ben már be is fejezték. A betakarítás ütemét ott tadják fokozni, ahol a gé­peket kellően kihasznál­ják. A burgonyaszedésben a mátészalkaiak, a nyír- csaholyiak, az ököritó- fülpösiek a gépi betaka­rítással értek el jó ered­ményeket. Viszont nyolc tsz-ben éppen hogy megke7.dték, vagy meg vezőttlenre váltózhat. A meg­termelt értékek megmentése nagyon fontos, ugyanakkor az sem közömbös, hogy a szövet­kezeti tagok milyen időjárási körülmények között végzik a betakarítást. Hűvös, szeles, csepergős időben felére is le­csökken a teljesítmény, s mégínkább kitolódik a beta­karítás befejezése, az őszi ve­tések, és a mélyszántás el­végzése. A nagy munkák mi­előbbi elvégzéséért igyekezze­nek a szövetkezetek igénybe is venni a traktorokat, és sa­ját gépeiket szintén dolgoz­tassák kettős műszakban. & A felvétele. Jól halad az álla íf el vásárlás Jobb munkát a burgonyafelváüárlás érdekében! sem kezdték ezt a fontos mun­kát A silókukorica betakarí­tásánál a gépkapacitás hiánya akadályozza a munka befeje­zését, s vannak olyan tsz-ek, »hol emiatt még meg sem kezdték a silózást. Ez a hely­set például Géberjénben is. A betakarítás vontatott- sága legtöbb szövetkezet­ben kedvezőtlen hatással Van a vetőszántásra és gabonavetések végzésére. A gabonavetések alá a szán­tást a terület egyharmadán végezték el, s kevés tsz-ben — Jármiban, Fülpösdarócon, Nyírmeggyesen, Szamoskéren — haladták túl az ötven száza­lékot. Egyes helyeken a szá­razságra hivatkoztak eddig viszont az ilyen várakozó ál­láspontnak a következménye az, hogy egyedül csak Válla­lón végeztek el az őszi árpa vetését, s néhány helyen még meg sem kezdték. A rozs ve­tésénél sem kedvezőbb a hely­set, pedig ennek a két nö­vénynek lényegében mérföld­ben lenne a helye. Az időjárás is azokat iga­zolta. akik idejében elvé­gezték a koraiak vetését, mert a magot a kiadós eső földben érte. s ezeken a területeken már biztosított a gyors kelés. Az időjárás szeptember vé­gén, Októberben gyorsan ked­Állat és állati termékek­ből az év első nyolc hónap­jában a felvásárlás — a to­jás kivételével jónak mond­ható. Különösen sikeres volt a hízott sertés és a baromfi- felvásárlás. Az előirányzott 76 000 darab hízott sertés szerződési tervet mintegy 10 000 darabbal túlszerződ­ték a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok. Az éves felvásárlási tervet elő­reláthatólag 10 százalékkal túlteljesítik megyénkben. Baromfiból 30 vagonnal szerződtek többet a tenyész­tők, mint a terv. Az idén a háztáji gazdaságokban is kedvezően alakult a szerző­déskötés: például liba hiz­lalásra az elmúlt évi 75 000 darabbal szemben 87 000 da­rabot szerződtek. Az éves tejfelvásárlási tervteljesítés is biztosítottnak látszik. To­jásból van lemaradás, a ké­sőd tavaszodás következtében a legnagyobb termelési idényben, a tavaszi hóna­pokban volt kiesés. Kenyérgabonából mintegy 1000 vagonnal több termett az elmúlt évinél A terveink teljesítésére meg van a le­hetőség. Egyes termelőszö­vetkezetekben azonban jóval a szükséglet fölött osztanak a tagoknak. A kisvárdai já­rás több termelőszövetkeze­tében 4 kilót is osztanak egy-egv munkaegységre, így az állattenyésztésben, vagy más olyan helyen dolgozók, akik nagyobb számú mun­kaegységet teljesítettek 15— 20 mázsa felesleggel Is ren­delkeznek. Felvilágosító munkával ezekben a szövet­kezetekben is a felvásárlás fokozására kell törekedni. Jelenleg legnagyobb fel­adat a burgonyafelvásárlás. Itt a napi ütemtervtől mesz- sze elmarad a felvásárlás. Szükséges megjavítani á fel­vásárlása apparátus szervező és felvilágosító tevékenysé­gét Különös gondöt kell fordítani a há2tájl gazdasá­gokban lévő feleslegek ér­tékesítésére. Ebben a mun­kában az eddiginél nagyobb segítséget adjanak a közsé­gi tanácsok is a felvásárló vállalatoknak. Cs. B. 1358 ingvenes véradó a nyíregyházi járásban Legutóbb Üjfehértón tartott ingyenes véradó napot a vö­röskereszt és a véradóállomás. Két nap alatt 313 «m adta« vért, az Üj fehértói Gyógynö­vénytermelő Állami Gazdaság és a kísérleti gazdaság dolgo­zói teljes létszámmal jelen­tek meg véradásra. A nyíregyházi járásban ed­dig Rakaxnazon, Szabolcsban, Demecserben, Tisza teleken, Tlszabercelen, Tímáron, Nagy­halászban, Senyén, Nyírturán, Kéken, Ibrányban, Kemecsén és Üjfehértón 1358 dolgozó adott vért. A nyíregyházi vér­adókörzethez tartozik Tisza- dada, Tiszailök és Tiszavas- várl, ahol november 15-ig szer­vezik meg az ingyenes vér­adó napot 13. Baranovszkij hórihorgas, esetlen mozgású ember vett és azt sem tudta, hova legyen örömében, hogy egy igazi há­té tászteli meg asztalát. Meg­kérte vendégeit, hogy foglal­janak helyet, Izgatottan sür- gött-forgott házában, és atzt sem tudta mihez kapjon — amitői figurája még mulat­ságosabbnak látszott. Ócska német egyenruhája, karján a fehér sávval olyan volt, mint­ha még a kamasz Baranovsz- lrijra szabták volna, nem pe­dig erre a jól megtermett, pocakos férfiúra! Ezt a po­cakot a policájfőnök seho­gyan sem tudta mundérjába préselni. Középső gombjai egyre-tnásra szétnyíltak — a felsők és alsók már eleve nyitvamaradtak —, s ilyen­kor a széles zubbony nyílás­ból előbukkant a hímzett fe­hér ing, amely sehogyan sem illett a német zubbonyhoz. 0tt. szeptember 23. GoMiring nem is bírta leplez­ni mosolyát, amikor erre az állítólagos mintapolicájra né­zett Baranovszkij kiadta felesé­gének az utasítást hogy süs­sön meg egy malacot, és egy­általán olyan ebédet készítsen „hogy a báró úr még Berlin­ben is megemlegesse" (a poli­cájfőnök ugyanis feltételezte, hogy a hadnagy nem ért oro­szul, s ezért meglehetősen szabadjára engedte nyelvét jelenlétében). Majd a had­nagy utasítása szerint Bara- novszkij nekiült, hogy össze­állítsa a falu policájainafc név­sorát Amikor ez a névsor elké­szült Heinrich riadót rendelt el. Három perc múlva az időt Goldring az óráján ellenőrizte — Podgomoje falu policáj csapata már fel is sorakozott. A névjegyzékben huszon­három név áll, a sorban pe­dig csak huszonegyet látok — jegyezte meg Goldring, mi­alatt Baranovszkijjal es V/olf- fal végighaladt a haptákban álló policájsor előtt. — A huszonkettedik én va­gyok — magyarázta készsége­sen Baranovszkij —, s ttmzau­harmatBK a templom** uny­ban tart ügyeletet Goldring a torony felé pil­lantott és ott valóban egy policájt látott, aki távcsövei kémlelte a messzeséget. — Gyakran meglátogatják magukat a partizánok? — kérdezte Goldring. — Egyelőre az Úristen meg­mentett tőlük. Ebben a pillanatban a to­ronyban eldördült az őrszem jelző lövése. — Jaj, végünk van! Va­rázslat történt! — kiáltotta Baranovszkij, s hirtelen a földre kuporodott fejét te­nyerébe temetve. Mire Goldring Wolff kísé­retében felrohant a toronyba, már távcső nélkül is megál­lapíthatták mi történik körü­löttük: a falutól délre és északra számtalan sok lovas és partizánokkal megrakott szekér vágtatott léleksza­kadva az országutak felé. Né­hány lovas és géppuskával ellátott szekér előretört — ezek már alig kétszáz méter­nyire voltak az úttól. Az őr­szem nyilván későn fedezte fel a partizánokat, mert elbá­mészkodott a lent sorakozó policájokon. Goldring nyugat fele pil­lantott, és meglátta a náddal benőtt nagy mocsara*. Né­hány pillanatig hunyorogva méregette, mintha most állí­taná össze hadi tervét. S úgy látszik, össze is állítatta, mert hirtelen futva otthagyta a tor­nyot, és megparancsolta Wur- zemak, aki embereit már előkészítette a harcra: — Vegye át a parancsnok­ságot a policájok fölött is, és a géppuskásokkal együtt tör­jenek át észak felé Túrna vino irányába. Abban az irányban a jelek szerint kevesebb az ellenség. — Hát ön, hadnagy úr? — Miattam ne aggódjék! Tegye azt, amit parancsol­tam... Maga pedig jöjjön ve­lem! — parancsolta Wólffnak. — De mégsem, először sza­ladjon el Baranovszkij laká­sára, és hozza ide a köpenye­met. De gyorsan! Mialatt Wolff a köpenyért futott, Goldring átrohant a policájok irodájába. Csodála­tosan nyugodt volt ebben a szorongatott helyzetben. Gyor­san összekapta a policájok jegyzékeit tartalmazó irattar­tót, melyet Wolff az asztalon hagyott, s valamennyit be- tnmködte az asztal fiókjába. Ekkor rontott be Wolff el­fúl ló lélegzettel. — Hadnagy úr, az isten szerelmére, siessen! Már hall­ja! Már lőnek! — Hadd lőjenek! Mi ketten nem bocsátkozunk harcba. A mi feladatunk, hogy minden­áron eljuttassuk a törzshöz az összegyűjtött anyagot! Sza­bad utunk csak egy van: homlokegyenest a mocsáron keresztül. Az erős segítse a gyengét!, A Termelőszövetkezeti Tanács megyénkben dolgo­zó tagjai megbeszélték a kongresszusi irányelveket. Szabó Jánosnak, a megyei iroda vezetőjének rövid is­mertetője után széles körű vita alakult ki az irányel­veknek a termelőszövetke­zetekről szóló részéről. A vitában kiemelkedően sze­repelt a gyenge termelőszö­vetkezetek segítése. Elmondták a tanácsban részt vevő elnökök, hogy ők, mint erős termelőszö­vetkezetek elnökei járják a szomszédos gyenge termelő- szövetkezeteket és átadják tapasztalataikat. Az ilyen látogatás is sok segítséget nyújthat, ha jól fogadják. Van azonban olyan észrevé­telük, hogy egyes termelő­szövetkezeti elnökök félté­kenyen fogadják a tanácsai­kat, féltik a tekintélyüket a tagság előtt. A segítésnek jobb for­mája az, asmikór az erős termelőszövetkezet elnökét megválasztja a gyenge szö­vetkezet elnöknek és akkor teljes joggal intézkedhet. Javasolták, hogy necsak az elnök, hanem a könyvelő, az agronómus és az állat­tenyésztő is járjon patronál­ni, mert sokszor jó meglá­tásai, a tagok nyelvén be­szélni tudó ember a gyenge termelőszövetkezet elnöké, de éppen á könyvelésben vagy az állattenyésztésben lenne szükség a segítségre. A legtöbb gyenge terrhe- lősaövetkezen'en baj van a háztáji terület kiadással, Az ibrányi Béke Tsz ker­tészetében nehezen kezdődött a munka. Alig volt munkás­kéz a 40 holdra, nem azért, mintha nem jutott volna, csakhát Ibrányban új volt még az öntözés, nem szíve­Bs Hsán rieh máris meggör­nyedve rohant a mocsár félé. A tagbaszakadt, negyven kö­rűn Wolff alig ért nyomá­ba. A báró azonban, mint kiderült, nemcsak remek futó volt, hanem nagyszerű baj­társ is. LátVa, hogy Wolff hátramarad, csökkentette az iramot, és várt, míg amaz utolérte. Wólff hálás pillan­tást vetett a hadnagyra. Közben az erdő" felől egyre erősödött a lövöldözés. — Gyorsan, gyorsan. Wolff! Egyetlen menekvésünk a gyorsaság! — sürgette a had­nagy a lihegő őrmestert. De már ott is volt előttük a mocsár. — Most pedig mindig á nyomomban! Egy lépést se félre — parancsolta Goldring és bátran nekivágott a sűrű nádnak. Vagy száz lépés Után hátra­pillantott. Wolff már úgy tántorgott, mint a részeg. A félelemtől, a kimerültségtől majdnem összerogyott Márpedig lé­pésről lépésre a hadnagy nyo­mában kellett maradnia, kü­lönbén hatalmába keríti a borzalmas ingovány, ahonnan nincs többé visszatérés. — Most néhány pillanatig pihenhetünk — mondta Gold­ring, amikor a mocsár belse­jébe értek. — Mit gondol, hadnagy úr, a mieink átvágják magukat? — kérdezte Wolff, miután kissé kifújta magát. Nagyon aggódom miattuk. Az erők túlságosan egyenlőt­lenek. Igaz is, őrmester, hol van a policájok jegyzéke? Hol az irattartó, amelyet ön hozott? (Folytatják) egyenlőtlenség van a pon­tatlan nyilvántartások és a részrehajlások miatt. Már ez elegendő ahhoz, hogy a tagság a munka helyett is vitatkozzon. Más helyeken a földjáradékot nem fize­tik, ami elsősorban a föld­del belépett tagok érdekeit sérti. Ezekben a szövetke­zetekben nem működik az ellenőrző és a fegyelmi bi­zottság. Tehát az alapsza­bályban rögzített jogokat és kötelességeket nem érvé­nyesítik. A gyenge termelőszövet­kezetekben nem ismerik megfelelően a rendeleteket, a lehetőségeket. Amit nem vállalnak az erősebbek, a vállalatok sokszor rájuk tukmálják. Nem tudják a jogaikat sem úgy érvényesí­teni, ahogyan kellene. Mint tapasztalatot elmondták az értekezleten, hogy a járási tanács mezőgazdasági osz­tályáról kiszálló dolgozók legtöbbször statisztikai ada­tokait gyűjtenek. Megkérde­zik má van elvetve és mi nincs, azzal mór tovább io állnak. Sokkal körültekin­tőbben kell segíteni a ta­nácsi szerveknek is a gyen­ge szövetkezeteket A gyenge termelőszövet­kezetek gazdasági megsegí­tésére javasolták a tsz-kö- zi összefogásokat Közös ba­romfitelepek, ser téshizialdák, építőbrigádok létrehozását A Segítésnek ttok módja van, csak tervszerűen, a külső szervek összefogásá­val meg kell kezdeni a fo­kozottabb segítségadást. Csikós Sen mentek oda dolgozni at emberek. Hát még amikor látták, hogy május végén is alig van látszatja a munká­nak. Hosszú volt a tél, későn láthattak munkához a kerté­szek, s így a tervezettnél is sokkal későbben tudták az el­ső szállítmányt útnak indí­tani. Aztán nagy változás történt. Amikor a kertészetből egy­más után fordult ki a retek­kel, hagymával rakott vonta­tó, és ahogy egyre több árut kapott a MÉK is, úgy válto­zott meg a kertészek munka­kedve is. Most már nemcsak csurrant-cseppent a közös kasszába a kertészeti bevétel­ből, hanem rendszeresen gya­rapodott a jövedelem,. Ma már 250 ezer forint körül jár­nak, s év végéig minden bi­zonnyal túlhaladják az Öt­százezret is. Néhány napja segítséget koptak a Béke Tsz tagjai. Szorgoskezű diákokat, az űj ibrányi gimnázium 52 első osztályos tanulóját, akik a po­litechnikai avakorlatot a ker­tészetben töltik. Már eddig paprikát, paradicsomot szed­tek a fiatalok, meg a takar­mánykáposztát kapálták: S nem is akárhogyan. Az ősszel meg gyűrnöd cste- lepitést tanulhatnak a Béké­ben a diákok. Forgatják már á talajt a 150 holdas gyümöl­csös és a 10 holdas szó!Őskert részére. Lombhullás után ül­tetik majd a csemetéket, ko­ra tavasszal meg a szölővesz- szőket. Jövőre a kertészeti brigád munkája megsokszorozódik. 110 holdon termesztenek majd paprikát, paradicsomot, káposztát és dinnyét. Persze most már nem félnek a megnagyobbodott feladatoktól sem. hiszem ebben az évben sokat tanultak. Jászai Károly főkertész Azt váTIja, hogy nem is adhattak volna jobb mun­kaerőt az időseknél. Rájuk- a nap bármely percében számi* tani lehet. Most meg, hogii a gimna­zisták Ide járnak üzemi gya­korlatra, egyenesen tanítók* nak csaptak fel az öregek. ijj munkáskezek

Next

/
Thumbnails
Contents