Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

Ä dombrád! Szőke Tisza tagsága bizakodva néz jövője elé

— Pár évre előremutató távlati tervünkben első és legfontosabb, hogy kialakítsuk a nagyüzemi állattenyésztést. Lehetőségünk, adottságunk követeli ezt. Talajunk igen kedvező kenyérgabona mellett abrak- és takarmányféleségek termelésére.

— Jelenleg 50 darab törzskönyvezett tehenünk van. Ennek szaporulatából és felvásárlásból két év múlva 100 darab kifogástalan fejőstehén net akarunk a közösben magunkénak tudni. Emellett egy gazdasági évben legalább 10 tenyészbika és 50 exportképes tenyészüsző nevelését irányozzuk elő. Hízó marha nevelésűnk körülbelül még 50 darab marad.

Sertésienyésztési, htzlalási adottságunkat is jobban érvényesítjük. A már kialakított 100 darabból álló tenvész- koca állományunk — amely fele-fele részben fehér hús- és mangalica-fajta — elegendő szaporulatot ad.

Állatállományunknál két év múlva az értékesítés a következő szerint alakul: Az ez évre tervezett 81 darab szarvasmarha helyett 130 darabot, 450 hízó sertéssel szemben 600-at értékesítünk, míg a 600 hektoliter tej' szállítását kereken megduplázzuk.

De mint említettem, az értékesítésre kerülő szarvas- marhák közül 30 elsőrendű tenyészbika és 50 export minőségű tenvészüsző lesz. A tejértékesítés megduplázása pedig a szaporulat nevelési igényének kielégítésén kívül történik.

Ánatten vesztésünk ilven arányú fejlesztése és minőségi javítása megköveteli a szükséges abrak- és takarmányalap biztosítását. 2005 hold közös szántónknak mintegy felét akarjuk erre a célra igénybe venni. Határunk nagyon kedvező pillangósok és abraktakarmányok termelésére.

Ez évben 110 holdon termelünk szerződéses vetőburgonyát.. Meggyőződtünk róla, és a szakembereknek is az a véleménye, hogy a hidegebb Tisza mentén húzódó talajban termelt vetőburgonya ellen állóbb a vírusos megbetegedésekkel szemben, a melegebb, túl' homokos -talajban termettnél. Vetésre termelt burgonyánk valóban jó minősítést kapott. Két év múlva 200 holdon foglalkozunk vetőburgonya termelésével.

Ilyen mértékben növeljük a cukorrépa területét is.

Nagyon jól bevált nálunk

a külföldi búzafajták termelése. Különösen a szovjet búza győzött! (Holdanként! átlaga közel 20 mázsa.) Már jövőre is, kenyérgabona Vetésünknek 50—60 százalékát teszik ki az intenzív búzafajták.

A Tiszalöki Erőmű megépülése óta, a legnagyobb szárazság idején is magasabb itt a Tisza vizszíntje, mint azelőtt volt: a folyóból kedvező a vízkivétel. Azt a lehetőséget kínálja, hogy szántóföldi öntözést alkalmazzunk. Ezt körülbelül 200 holdra tervezzük. 50 holdon konyhakertészetet létesítünk, esőztető öntözéssel.

Pártunk és kormányunk tanácsolja az ésszerű termelési reformokat, a helyi sajátosságok jobb kihasználását. Elünk a lehetőséggel. Szinte napirenden van nálunk: hogyan juthatunk tovább? Tagságunk bizakodva néz jövője elé. Annál inkább, mert ha számításainkat valóra váltjuk, akkor a mostani, átlag egy tagra eső 1200 forint havi jövedelemmel szemben legalább 2000 forint jut.

Elmondta: Pellei Sándor,

a dorrtbrádi Szőke Tisza Tsz. elnöke.

Lejegyezte: Asztalos Bálint.

Országos híre van a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetnek. Tucatnyi versenyben végzett a legjobbak között, sokszor került már hozzá értékes vándorzászló. Központi irodájának fala tele van elismerő okiratokkal.

— Milyen további tervek, célok foglalkoztatják leginkább a szövetkezetét? — kérdezem Recska Sándor elnök- helyettestől.

— Ideális számunkra a város közelsége — feleli. — Sajátos lehetőségeket kínál. Elsőnek azt, hogy növelnünk kellene a kertészeti termelésnél mind a hozamot, mind a területet Jelenlegi 42

^öerúező emberek

Szerettem volna riportot írni, ezért tértem be Tisza- kerecsenyben a Dózsa Termelőszövetkezetbe. Mikor mosolyogva hellyel kínált Kun István -főkönyvelő, szorongva gondoltam: no. mindjárt kelletlen lesz. „Ügy is rossz az időjárás, nincs ideje, — nem látom, hogy éppen számol? Ne kérdezzen. Kellemesen csalódtam. — Csak tessék kérdezni — mondta udvariasan —, mindenre válaszolunk. .. Hát akkor, mielőtt beszélgetnénk, szeretném tudni, mikor alakult meg ez a termelőszövetkezet?

1959-ben — válaszolt Hel- meczi Gusztáv, a tsz elnöke, aki bár az imént menni készült, — újból leült. Csak

1960-tól termelőszövetkezeti község Tiszakerecseny — folytatta. — Nem mondom,, nehéz volt kezdetben. Hiszen minden kezdet nehéz — magyarázza. — A nehézséghez hozzájárult az elmúlt évben a szárazság. Ügy elment a kedvük a tagoknak, hogy ka- pálatlan maradt még a határ is... de ez az év már más. Tudja mi hozta a változást? A vezetőség újjáválasztása. Helybeli vagyok magam is, az agronómus is, ismerjük a határt, úgy. mint a tenyerünket. Hát ez hozta a változást. Megférünk egymással, szeretjük a munkát. Tavasszal idejében felosztottuk a területet, egyéni művelésre. Mindenki tudta, mi lesz a munkája, mennyi lesz a területe. Igyekeznek is becsülettel elvégezni. Balogh Miklós pl. három részt vállalt, és úgy dolgozik, hogy bárki megnézheti. Említhetem Pere Bélát is, aki egymaga annyit hord a fogatával, mint más kettő. Legnagyobb munkánk ezekben a napokban a cséplés.

30 holdon vetettünk az idén étkezési borsót — veszi át a szót a főkönyvelő. Nyolc mázsát terveztünk holdanként és tíz mázsa 56 kg termett. így harmincezer forint többletbevételhez jutottunk. Még inkább szívesebben dolgozik a tagság, van miért.

Nemcsak a mennyiségre, a minőségre is vigyáznak. Ezt éppen a konyhakertészettel bizonyíthatjuk. Tíz hold az egész, de messzire virít a paradicsom, paprika, káposzta, meg a másodvetésnek vetett uborka. Szabó Bertalan vezeti a munkát, őt dicséri — bér nem is tudják — a nyíregyházi háziasszonyok meg a környék lakói, amikor azt mondják: dp gyönyörű paprika! Megérdemli a konyha- kertészetben dolgozó brigád, hogy megírjuk nevüket, özv. Gerzsenyi Gyuláné, Czakó Bertalanná, Dalnoki Károly- né és Kassai Ibolya, ő ugyan a legfiatalabb, sok idősebb példát vehet róla. Az ő területéről szüretelik a legtöbb paprikát, paradicsomot,

Nemcsoda hát. hogy bizakodva tervezgetnek. Jövőre húsz hold lesz a konyhakertészet. .. Azonban a tavasszal telepítet^ gyümölcsöst is féltve ápolgatják. Húsz hold almát és húsz hold diót telepítettek. Igaz, hogy tavasszal árvíz sújtotta őket. A fiatal fák egyrészét kimosta a víz, de ősszel pótolják. Munkaerőhiánnyal nem küzdenek a tiszakerecsenyi Dózsa Tsz tagjai, mert bár 2148 hold a tsz szántóterülete. 430 taggal ellátják a munkákat.

Szólnunk kell még a sertéstenyésztésükről is. Tizenhat kocával kezdtek, és három év alatt saját nevelésből már 60 darab lesz év végére.

Csicsák László sertésgondozónak köszönhető az állatlét- szám növekedése.

(sz. m.)

Milyen lesz a dohány?

A Nyírbátori Dohánybeváltó Üzem encsencsi telepén 40 hold Hevesi dohány termését szárítják mesterségesen. Az itt száradt citromsárga könnyű dohánnyal a finomabb cigarettákat „ízesítik”, egy jó része pedig exportra kerül.

A mesterséges szárítót a helybeli szövetkezet és a ter- melőcsoport látja el zölddohánnyal. A dohányipari szakemberek elégedettek. Az eddig beszállított mennyiségnek 40 százaléka elsőosztályú volt.

hold öntözése is sok problémát okoz. Reméljük azonban, megtaláljuk az öntözés bővítésének módját s akkor 50—55 holdra növelhetjük a kertészet területét.

Több tervet, elképzelést említ még Recska elvtárs.

_ Bizonyos mértékben módosítani akarjuk az eddigi vetésszerkezetet. • Tehenészetünk létszámát 56-ról jövő év végére 100 darabra fejlesztjük. Több abrak, több takarmány kell. Szárazföldi termelésünkben — a kertészet kivételével —, terület és fontosság tekintetében ezt a sorrendet alakítjuk ki: kenyérgabona, takarmányféleségek, kukorica, burgonya, dohány, cukorrépa — magyarázza Recska elvtárs.

* Ismerteti, hogy ez a változtatás szükséges. Nem kell szétaprózni a termelést, a legjobban megfelelő növényféleségeket termelik. Ez pedig azt jelenti, hogy olcsóbban többet, jobbat tudnak termelni. Azt mondja erről az elnökhelyettes:

— Igen, az a legfontosabb célunk, hogy a belterjes nagyüzemi gazdálkodást valósítsuk meg. Többet törődünk a talajerő visszapótlással, az új, bevált módszerek alkalmazásával, nem utolsósorban a gépesítéssel. Most még három erőgépünk van, de reméljük, hogy jövőre, méginkább két év múlva saját univerzális gépeink lesznek, amelyek segítségével olcsóbbá tesszük a termelést, csökkentjük az önköltséget. Bár a mienk elismerten jó, erős szövetkezet, az önköltség csökkentese terén jócskán van tennivalónk. Olcsóbban kell termelnünk több búzáit, húst, tejet, kukoricát, burgonyát, zöldféléket.

A. B.

Dévai Imréné csoportvezetőnek nagyon tetszik.

(Foto: Iíammel.)

Hórom

bosszantó — Mondókról

SAVANYŰ REJTÉLY. Talán nem kapunk külföldről — tehetnénk fel a kérdést, ha nem tudná minden csecsemő, hogy az ecet itthon készül. A Nyírség székvárosában havonta 6—800 hektó gördül ki az ecetgyárból. Ez épp elegendő ahhoz, hogy minden szabolcsi dolgozó asztaláról soha ne hiányozzék a savanyú folyadék.

Mándokon még sincs ecet. Ha néha van, dugaszolt, vagyis drágább a hordósnál. Kinek nem szimpatikus az ecet: a kereskedelem, vagy a FŰSZERT ítéli ízetlenségre a leveseket?

\

CSALÓ-KA MÉRLEG. A sütödében áll, azaz játszik a sokat emlegetett mázsa, melyen a bérben sütött kenyeret mérik. Mindig kilókkal többet mutat, mint amennyi a kenyér valóságos . súlya. Viszont a mérlegelés-technika csodája, hogy kevesebbet soha!

Méricskél a kenyér-mérleg, az emberek szitkozódnak, mindig többet kell fizetniük a kelleténél. Egyedül az bíztatja őket: vajamikor csak mérlegre kerül a csaló-ka masina — és kezelője?

FAGYLALT-DILEMMA. Az utcai mozgóárus — a gyerekek bosszúságára — csak 1 forintos fagylaltot árul, 50 fillérest nem. 1 forintos alapon kell elszámolnia az ostyával, így kapja, — védekezik.

Meghökkentő leleményesség, mely csupán két kérdést hagy nyitva: vajon a fagylalt-adagolást, vagy inkább a bevételt akarják ilymódon gyorsítaná?! *

(páll)

Máté Ferenc, a tiszakóródi Béke Termelőszövetkezet akadémiát végzett elnöke, mint kihelyezett vezető, harmadik éve dolgozik a tsz-ben. Elgondolása — a családja is ott lakik —, hogy nem köszön el a szövetkezetbeliektől, hanem továbbra is közösen tevékenykednek terveik valóra váltásán.

— Az első évben, 1960-ban ráfizetéses volt a tsz gazdálkodása. Tavaly 21 forintot ért, az idén megközelíti a 40 forintot egy munkaegység értéke. Nyugodtan állíthatom, hegy a fejlődés — a szervezeti erősödés mellett — az önÓnodvári Miklós

M. DOSSZIÉ

«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiimimiiiitiiimiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiitiiiiriiiiiiii

LII.

Az őrnagy váratlanul megkérdezte:

— Milyen kapcsolata volt Schmidt Roseval?

Horváth megszédült. Azt hitte, nem jól hallja ezt a nevet.

— Lehetetlen! — lihegte. — Nem ismerem Schmindt Rose! ..

Üveges őrnagy az íróasztalon heverő mappa alól kivette és átnyújtotta Horváthnak a távirati blankettát.

— ön írta ezt?

Üjabb meglepetés. Hogyan Jöttek erre rá? Tehát itt bukott le ezen a ponton? A távirat feladása óta figyelték? Kinek tűnt fel?

— Igen. Ez kérem egy magánjellegű távirat, nűismerő- sömnek, Solti Rózsának küldtem Budapestre...

— Solti Rózsa megkapta a táviratot. íme!

S a szabályszerűen kikézbesített táviratot megmutatta a megzavarodott ciiverzánsnak.

— Solti Rózsa a hadnagy elvtárs kíséretében el is jött ide, s most a másik szobában várja, hogy Schmidt Rose néven bemutatkozhassék önnek.

Horváth mindjobban összeroppant. Egymást váltották benne a feltételezések és a találgatások. Eszerint Rose bukott le? Rose árulta el! Lám... ő meg akarta menteni!. ..

Az őrnagy kitalálta a gondolatot.

— Még egy meglepetést tar. tógátok önnek. Azt hiszem, ez is érdekelni fogja. A lény nem hali meg. Ont odakint csúnyán rászedték. Simon Zsuzsa él és itthon van. A testvére pedig azonos azzal a szerencsétlen fiúval, akit erre a gaztettre felbújtatott.

XVII.

A titok kipattan

Bírósági tárgyalás Budapesten. ...

Szombat délelőtt. A meleg, májusi napfény beözönlik az ablakon. Kint orgona illatozik az udvaron. Autók futká- roznak, villamosok csilingelnek a széles úttesten, a főváros lüktető, zajos életét éli. A szemközti ház falát állványok borítják, kőművesek ko- pácsolnak, lent gép kavarja a maltert, estére itt is eltüntetik a lövedék becsapódások nyomait.

A teremben csend volt és fülledt levegő. Hallani lehetett a jegyző tollának sercegését. Az elnök gondolkodott. A vallomások alapján fény derült az amerikai pénzzel fenntartott kémközpont újabb mesterkedéseire; kibontakozott, a maga meztelenségében mutatkozott meg a „patkány-akció”. Gyárakat rombolni. a termelést akadályozni, ellenséges közhangulatot szítani, a szocialista építést akadályozni, a népgazdaságot gyengíteni. Sorba kirajzolódott a háttérben állók arca: kapitalista monopóliumok, háborús uszítok, fasiszták és véreskezű tömeggyilkosok.

— Tudja ön, hogy kicsoda Gyarmathy Ferenc?

— Nem tudom.

— Hóhér! Tömeggyilkos, horthysta tiszt, később nyilas vezér, aki a háború utol» napjaiban kétszáz munkaszol

gálatos katonával megásatta sírjukat, A felelősségre vonás elől megszökött és most ugyanazt csinálja, amit negyvennégy telén abbahagyott Lehullt a lepel valamennyiről: horthysta tisztekről, csalókról, sikkasztókról, népnyúzó földbirtokosokról, akik mint a sakktáblán a figurákat, müncheni és nyugatberlini kém központokból tolják előre behálózott ügynökeiket.

Törődött, hajlott hátú, negyvenes, szemüveges férfi állt a bírói pulpitus előtt. Csont- keretes szemüvegét időnként levette, zsebkendőjével meg- törölgette. Ilyenkor hunyorogva tekintett az emelvényre, összefolytak előtte az ablakok. Néhány nap alatt egészen megöregedett. Sápadt arca beesett, kiült a pofacsontja. Már nem remélt sokat. Fejére olvasták bűneit. Fuldokolva kapkodott levegő után, mint a vízbeesett ember, akinek minduntalan összecsapnak a feje fölött a hullámok. Megadta magát, fájdalmasan, mindenből kiábrándultán törődött bele elkerülhetetlen, megérdemelt sorsába. A bíró kérdéseire gépiesen felelt, nem titkolt, nem tagadott sémmit. Elkopott idegei összerándultak minden neszre és ha a tárgyalás me1 nete néhány percre megszakadt, leült, tenyerébe hajtotta fejét és érezte, hogy zuhan, zuhan le a feneketlen sötét semmibe. Néha azonban megcsapta az élet szele. Valami halvány, alig pislákoló

reménykedés volt ez, a két

ségbeesett fuldokló kapaszke dása a feléje úszó gyenge és törékeny szalmaszálba. Elrontott életere hivatkozott, amelyet tönkretett az ital, a nagyravágyód, a pénz utáni hajsza. Nem tudta, hogy mit csinál! El vakította a pénzszerzés lehetősége.

— Mondja — a biró szava keményen hangzott —, boldogította volna az a pénz, amelyhez ártatlan emberek vére tapad? örült volna az egyéni sikernek, amelyet egy békés életközösség alkotó munkájának romjain épít fel? Adott volna ez boldogságot és nyugalmat?

Lehorgasztotta a fejét. Az igazságos, kemény szavak szí- vensújtották.

A mellette álló lányon is meglátszott, hogy az utóbbi napokban keveset aludt. Szemei vérbefutottak, ernyedten, fátyolos hangon válaszolt a bíró kérdéseire.

— Hány éves?

— Huszonhárom.

— És... soha nem gondolt arra, hogy tisztességesen éljen?

Elpirult. Szeretett volna ellenségesen visszavágni, de nem volt hozzá ereje. Hiszen a bírónak igaza volt és csak a női büszkesége tiltakozott ellene. Hiszen mennyit gondolt erre, különösen az emlékezetes este óta, amikor Elza felkereste. De a félelem nem engedte, hogy ellenszegüljön.

(Folytatjuk.)

tőzéses gazdálkodás kiterjedésének köszönhető.

— Az idén 280 hold az öntözéses területünk az 1470 holdas közös szántóból. Két- -• százhúsz holdon rizst, a többin kukoricát öntözünk. Erről

a területről közel hárommillió forintos bevételt várunk. Ezeken a földeken korábban 2—4 mázsa napraforgó, és zab volt a termésátlag. Már maga ez az összehasonlítás mutatja; bűn lenne az öntözés lehetőségiéit figyelmen kívül hagyni.

— Későbbi gazdasági terveink, elképzeléseink az öntözésre alapulnak. A községben minden hold szántóra egy darab közös és háztáji szarvas- marha jut, így szerves-trágya gondjaink nem lehetnek. Viszont az állatállomány részére is biztosítani akarjuk az öntözéses takamtónytermeszitést.

— Ebben az évben —próbaképpen — sikerrel alkalmaztuk a csurgatok vizet legelőön- tö zésre. A csurgatékviz a rizs- földről nyáron leeresztett víztömeg, amelynek hasznosítása nyomán! a legelők egész idényben „májusi” fűhozamot biztosítanak. Ezt a csurgat ékvizet jövőre 60—70 hold legelőn hasznosítjuk, s 50—60 hold zöldségkertészetet is létesítünk. A kiszisták kísérleti zöldségparcelláján az idén száz forint körüli érték termett négyszögölenként.'

— Tapasztalatunk szerint a termelésből kikapcsolt rizssza- kaszon a szarvaskerep termelése a legkiíizetőbb. Ezt a hasznos takarmánynövényt 65 holdon öntözzük 1963-ban. A szántóföldi öntözést 100—120 holddal növeljük, s itt elsősorban - silókukoricát akarunk termeszteni, és a tavasszal telepítendő lucerna is öntözés alá kerül.

— Tervünk szerint jövőre a szántóterület- egyharmadán lesz öntözéses gazdálkodás a Túr' vizéből. A későbbiekben, két-három év múlva a Tisza vize is rendelkezésünkre áll, amikor elkészítik az öntözőfürtöt, s községünk határából 350—400 hold területet kapcsolhatunk be ebbe az öntözés) rendszerbe. Ha ezt is sikerre) végrehajtjuk, akkor el lehe' mondani: a tiszakóródi Béla Tsz gazdálkodását megalapoz tűk.

Samu Andrár

OLCSÓBBAN jobbat

Az öntözéses gazdálkodásra alapoznak

2