Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-16 / 191. szám
Miért nem működik a győrteleki őntözcfelep? KINCS! Miközben azon fáradozunk, hogy megyénk ipari termelését korszerűsítsük, nemcsak termelékenység fokozásá- a jobb munkaszervezésre gondolunk: szem előtt tartjuk a munka körülményeinek javítását, az alkotó emberek egészségének, életének védelmét is. Ahogy iparosodik megyénk, úgy kerül előtérbe a munkásvédelem. Miért? Talán tengernyi hiányosság tapasztalható a megye ipari üzemeiben? Korántsem. Az utóbbi években — időt és pénzt nem sajnálva — valamennyi üzemet ellátták az alapvető védőberendezésekkel. Ritka már az olyan eset, amikor szabálytalanul üzemelő gép a dolgozó egészségét, esetleg életét rabolja el. Sokat javult néhány év alatt az ipari munkások szociális ellátása is. Kevés kivétellel ma már minden jelentősebb vállalatnál üzemi étkezde, klub, könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Űj étkezdét kapott a közelmúltban a mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat közel ezer dolgozója, ön- kiszolgálóvá alakították át a tiszavasvári Alkaloida éttermét, sok helyütt korszerűsítették a konyhát, megszervezték az ebédkihordást a munkahelyekre. Ezek, s még ezernyi apróság: mind az emberért. Olvasom egy friss vizsgálat jegyzőkönyvét a nyíregyházi Szemek munkásvédelmi tevékenységéről. Visszatérő félmondatok: „Tiszta, rendes az üzem”, „Mindenkin munkás- ruha”, „Egy év alatt felére esőkként a balesetek, s a kórházban töltött munkanapok száma”. De mindez nem elég. A megyei építőipari vállalatnál — ahol a Közelmúltban 10 lakást építettek a műszakiaknak ■— azt tervezik, még az idén egymillió forintos beruházással korszerű legényszállást alakítanak ki a Sóstón, melynek egy része üdülési célokat szolgál maid. Jövőre modem, ?50 férőhelves munkásszállodát építenek fel a városban. A sütőipariak Nyír- esyházán és vidéken ú’abb fürdőket, férfi éls női öltözőket nyitnak meg. Sajnos, fény derült hiányosságra Is. A Patyolat Vállalatnál még mindig megoldatlan a munkatermek szellőztetése. Különösen aggasztó a vasalóüzemben dolgozók helyzete: a rossz levegő miatt hamar elfáradnak a dolgozók, csak nagy vigyázatuknak köszönhető. hogy nincs komolyabb baleset. Jő az, hogy a legtöbb helyen egyre inkább előtérbe helyezik a legdrágább kincs, az emberi élet védelmét. Ahol nem teszik ezt, bűnt követnek eL , —gyal. Méregzöld kukoricákat láttam, hatalmas csövekkel, magasra nyúlt szárakkal, széle levelekkel. Alig tudott áthatolni közöttük a napsugár de ahol bekukkantott, ott i: tükörképét látta a csillámlc vízben. Mert a Szamos-partor szivattyú emelte a vizet t vastag csövekbe, s onnar egyetlen hatalmas áradatta' zúdult tovább, átbújva az or szágút alatt, s aztán a csatornákon át behatoltak a tövek közé, elárasztva a szomjas földet, a nedvességért áhítozó töveket. Láttam nevető asszonyokat kukoricát tömi, s tengelytörés veszélyéig rakott szekereket. Elárvult motor De mindez csak álom, a valóság sokkal sivárabb, mert a sorok között nem csörgedezik a víz, a motor elárvulva pihen a Szamos-parton, ha nem is teljesen magára hagyatva, de félig-meddig kihasználatlanul hever a 83 holdas, öntözésre berendezett telep is. Vajon miért? Hosszúak a szálak, sokfelé vezetnek, s nem lehet senkit sem egyértelműen elmarasztalni. Mert hogyan is történt? Az elmúlt évben épült meg a gvőrteleki Aranykalász 83 holdas öntözőtelepe. A földmunka és a gép összesen 376 ezer 'forintba került. Csakhogy ez még nem foglalta magába a telep talaiának rendezését. Ez újabb 118 ezer forintba került volna. A szövetkezet állítólag kérte, hogy küldjenek gépet a föld elegyen getésére. de aztán valaki lebeszélte őket róla. pedig akkor a bank is könnyebben adta volna az újabb, hosszú- lejáratú kölcsönt. A későbbiekben ez a 7 holdas magaslat — amelyre nem juthat el a víz — volt minden baj kútforrása. Mert a szövetkezet azzal védekezett: nem lehet ott öntözni. Pedig ez a magaslat a tábla egyik sarkában van, a többi 76 hold öntözhető azért. Persze volt más ok is. Az anya- csatorna egy részén, ahol derékszögben fordul párhuzamossá az úttal, „csekélyke” 60 cm-rel sikerült alacsonyabbra a gát. Erre már az új agronómus, Kovács Gyula jött rá, s mire a vízügy elkészült a munkával, bizony már 1962 júniusát mutatott a naptár. Kérte ő már a terep rendezést is az idei tavaszon, csak most már nem nagyon kapdosott a munka után senki sem. Aztán történtek apróbb hibák is. A kertész, akinek gondjaira bízták a 83 holdas táblát, a terület felét pont a barázdákra merőlegesen vetette el a kukoricát. Végül is lássuk csak, kik követték el a parányinak egyáltalán nem mondható baklövést, kik sáfárkodtak rosszul a közösség vagyonával. Elsősorban a régi vezetők. A leváltott Antal János, Sáfrány Zoltán és Ga- csályi Zsigmond. Nekik kellett volna — s elsősorban Gacsályi agronómusnak — alaposan körülnézniük a telep átvételekor. Mert akkor észrevették volna, hogy az alacsony gát miatt nem juthat el a víz a télén legtávolabbi sarkába, s hogy e 7 holdas tábla tereprendezésével nem ajánlatos a következő évig várni. A másik pedig: vajon az építők nem tudták, hogy alacsonyabb lesz az anyacsatorna gátja, s egyáltalán, hoSzéo termés a pátrohai Rákóczi Tsz-bext Az idei szélsőséges időjárás ellenére szép termés ígérkezik a pátrohai Rákóczi Tsz-ben. Pere Sándor agronómus véleménye szerint a termésátlag jóval magasabb lesz a tervezettnél. Cukorrépából holdanként 150 mázsát terveztek, s valószínűleg meglesz a 200 mázsa. Egy hold őszi burgonya 60 mázsa helyett, 80—100 mázsát ad, magkenderből holdanként a tervezett 4 mázsa helyett 5 mázsát várinak. Az idén először foglalkoztak baromfineveléssel. Ezer darab csibét neveltek, melyek 3 hónap alatt elérték a 80 dekás súlyt. Szilágyi Bertalan baromi igondozó és családja a széltől is óvta a csibéiket. Fejlődésben lemaradott egyedet nem lehet találni. Mindössze két és félszázalékos volt az elhullás. Sempergel Gyula, a tsz-elnök véleménye szerint jövőre legalább ötezer szerződéses csibét nevelnek. Leszerződtek tíz növendék- bikát, amelyet 1963-ban kell beadni. Már elérték a három és fél, négy mázsát, s ebből is legalább 80 000 forintos jövedelmet várnak. A jó zárszámadásnak minden előfeltétele megvan. gy&n hagyhatták jóvá a tervet? Jó tanulság Az új vezetőség már jobban törődik a közösség vagyonával. A tábla tavasz óta öntözhető részén, 21 holdas konyhakertészet van, s tegyük hozzá, az eredmények nem rosz- szak. Ami pedig a rosszul vetett kukoricát illeti, nem lett volna szabad olyan nagy szabadkezet adni a kertésznek, akkor talán a barázdákkal párhuzamosan vetették volna a sorokat. Jó tanulság volt a győr+e- lekiek esete de nemcsak az Aranykalász Termelőszövetkezetnek. Intő példa mindenkinek, akire azt a feladatot bízták, hogy vizet juttasson a szomjazó földekre. Pallai János Az építöbrigád A nagyhalász! Petőfi Tsz építőbrigádjának keze nyomán számos épület emelkedett már a magasba. Jelenleg Körösi Antal, Nagy István és ácstársai a 300 férőhelyes szerfás sertéshizlalda anyagát készítik elő. (Hammel József felvétele.) Minden növényt ott termelni, ml y ahol nagyobb a haszna Tsz-elnökök tanácskozása a jövő évi gazdálkodásról Ismeretes, hogy a korábbi években gyakori volt a sablon, a mechanikus ügyintézés a termelőszövetkezetek gazdálkodási terveinek lebontásánál. Az esetek többségében nem alaposan átgondolt javaslat volt ez, hanem hivatalnoki szorzás-osztás — figyelmen kívül hagyva egy- egy gazdaság adottságait. Ezek a kevés meggondoltság- gal bíró „javaslatok” esetenként hozzájárultak egyes szövetkezetek gyenge eredményeihez. A feladat tehát az, hogy a tájegységek, ezeken belül az egyes gazdaságok természeti, közgazdasági adottságainak ismeretében olyan termelési terveket javasoljanak, amelyek valóra váltása lehetővé tesri a szövetkezet mielőbbi felemelkedését. A népgazdaság érdekeit szem előtt tartó — a megyére vonatkozó — előirányzatok megvalósítására megvannak a lehetőségek. Azon múlik, hogyan sikerül „aprópénzre váltani” a javaslatokat. Hogy megvan az útja- módja, arra bizonyítékul szolgált a tsz-elnököknek a megyei tanácson megtartott értekezlete. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya azzal a célzattal hívta össze ezt a tanácskozást, hogy az 1963. évi termelési irányszámok járási lebontása előtt meghallgassa a tájegységek néhány elnökének véleményét, s e javaslatok alapján készítsék el a tervezetet. Ez a tanácskozás — ha lehet ezzel a kifejezéssel élni — módszertani példa is a járási vezetők részére, hogy a községekre vonatkozó tervjavaslataikat szintén vitassák meg közösen a járás valamennyi tsz-elnöké- vel. A megye 1963. évi tsz-gaz- dálkodási előirányzatában vezérelv: minden növényt ott termeljenek meg, ahol annak legnagyobb a népgazdasági és termelőszövetkezeti haszna. Ennek az elvnek különös fontossága van akkor, amikor hangsúlyozzák: a helyi tervek nagymértékben hivatva vannak arra, hogy megvalósításukkal a jelenleg gyengének minősített szövetkezetek megerősödjenek. Harmincán sem voltak a tanácskozó elnökök, s mégis annyi helyes javaslattal gazdagították a megyei tervezők járások felé irányuló munkáját. hogy nem lesz szükség különös nehézségek bo- gozgatására. A homoki járások küldöttei örömmel vették, hogy az igen alacsony termésátlagot adó helyeken csökkenni fog a rozs vetésterülete, s helyette mód nyílik a nagyobb értéket adó dohány, és a taOnodvári Miklós Ä SÄEGA DOSSZIÉ MllimUllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMlllllll XI* Villanásnyi látomás volt az egész. A hármas számú felvevő- ablaknál váltás következett. Az orvos volt az utolsó ügyféL A postaalkalmazott összehúzta utána a kisablakon a zöld függönyt és hozzáfogott a rovatok összesítéséhez. Zsuzsa megkapaszkodott, hogy el ne essék. Arca elsápadt, falfehér lett. Forogni kezdett vele a terem, reszketett félelmében és rémülten ismételgette: — Lehetetlen! Lehetetlen! Dehát az orvos volt! Felismerte! Nem képzelődés, hiszen ezt az arcot örökre emlékezetébe véste az. annak idején kiállt fájdalom. Felismeri millió ember között is. Borzomgott: idegen szagok támadtak fél benne, összefüggéstelen hangokat vélt felismerni zakatoló kgyában, fülében, beteges kép1062. augusztus 16 zelebe orvosi rendelővé változtatta a postahivatalt. A fehér falak mellett üvekszekrények álltak, bennük csillogó műszerek, mindenfelé nyomasztó éterszag terjeng, föléje az orvos hajol, magyarul beszél hozzá, gyakran leveszi a szemüvegét és gyakran törülgeti izzadó homlokát. — Egy kicsit fájni fog... kibírja... Ugy.„ ne szorítsa össze a lábát... várjon... ne ordítozzon... még hozzá sem fogtam... Igen. Ezt az orvost jól az emlékezetébe véste, a hangot és a mozdulatokat is, csak a nevét nem tudja. Azt nem kérdezte meg sohasem. — Lehetetlen! Lehetetlen! Világosan emlékszik: az orvos arról beszélt neki, hogy Bécsbe mégy, állást kapott egy kórházban, s hogy éppen azért nem tartozik a műtétért semmivel, mert ezt az állást végeredményben neki köszönheti. — Miért jött hát vissza? Belül, titokban a lelke mélyén mindig hálát érzett az orvos iránt, de ez a váratlan megjelenés... most... amikor ő, meg János... Most, amikor lassacskán már kigyógyult rossz álmaiból. Éjszakánként gyakran hánykolódott álmatlanul az ágyon. Nem hagyta aludni a nagy titok. Mi lesz, ha a mama és István öccse megtudja? Mi történik, ha az a titok, amely úgy is örökké nyomni fogja a lelkét, valahogy kipattan? Megvetik, kigúnyolják, ha megtudják, hogy neki... gyereke lett volna. Akkor nyugodott meg, amikor hallotta, hogy a hűtlen szerető mégsem hajózott ki Amerikába. Rászedték őket. Az a fiatalokból álló társaság, akikkel elment, a francia idegenlégiónál kötött ki és gyermeke apját Sidi bel Abbesban szökés miatt kivégezték... Arra gondolt, az egyik ember magával vitte a titkot. A másik meg Bécsbe van valahol... Ezért sápadt el annyira, amikor megpillantotta az orvost — Telefonhoz kémek! — kiáltották, a kagylót nyújtva feléje. Rogyadozó léptekkel indult el, szédült, kábán zúgott a feje. Reszkető kézzel szorította füléhez a hallgatót János kereste. — Látlak ma este? — Nem... nem... ne várj! Ma este nem mehetek.» — Miért? Már nem szeretsz? _ De! János, az istenért, ma ne. Nem érzem jól magam. — Beteg vagy? Meglátogatlak. Mit vihetek? — Ma ne... nagyon kérlek, ne gyere... — Zsuzsa! Nem tudott válaszolni. Idegesen rakta helyére a beszélőt. Két perc múlva újra csengett a telefon. — Te vagy, Zsuzsa? — Igen. Ne haragudj... Majd holnap, vagy holnapután megmagyarázom. — Csak azt akarom mondani, hogy rosszul esett. Mivel érdemeltem ezt ki tőled? _ János!... De most a vonal másik végén kattant a készülék. Lerakták a kagylót. Riadt tekintettel meredt a telefonra, torkát sírás szorongatta. Gyorsan tárcsázta a rendőrség számát. — Hallgas meg, János... — Te nem hallgattál meg. Leraktad a kagylót, nem adtál magyarázatot. Mórt... jobb, há nem beszélünk. Ismét kattant a készülék. Zsuzsa kirohant a teremből, végigszaladt a hosszú ösz- szekötő folyosón, bezárkózott a mosdóba és keservesen zokogott Mikor jól kisírta magát, megkönnyebbült, és feléledt benne a reménynek" egy parányi szikrája. Hátha az orvos csak látogatóban járt Erdőslakon. Átutazott a városon és nem találkoznak többet. Vagy, vagy ha találkoznak, nem ismerné meg. De jó volna ebben bizonyosnak lenni! Visszasietett a hármas számú ablakhoz. — Erzsiként, készen vagy már a rovatolással? — Pár perc múlva készen leszek. Zsuzsa zavarban volt. Nem tudta, hogyan térjen rá észrevétlenül és feltűnés nélkül titkos céljára: hogy valami úton- módon megtudja legalább a nevét az orvosnak... Hiszen, ha nem is sokat nyer vele, némiképp közelebb viszi a megoldáshoz; most az volt a fő kérdés, hogy a váratlanul felbukkanó orvos Erdőslákon lakik-e, vagy sem? Talán... egyszer majd felkeresi és megkéri szépen... — Mi volt az utolsó tételed? — Égy távirat Budapestre. Az adminisztrátomő a töltőtollal írott távirati blankettára mutatott, amely ott állt előtte az íróasztalon. — Még nem adtam fél... (Folytatjuk.) laj tápértékét fokozó csillagfürt termelésére. A vásá- rosnaményi és fehérgyarmati járásban az őszi árpa előtérbe helyezését javasolták a szemes takarmány termelésénél, s azt, hogy zab helyett takarmányborsót termeljenek. Tárolóhely esetén örömmel termelnek több dohányt mind a beregi, mind a homokos területeken. A burgonyatermelés is jobban kiterjeszthető, mint azt a korábbi tervszámok lehetővé tették a na- ményi járásban. A baktaiak hangsúlyozták! ha kétszerese lenne a dohány területe a gyenge . tsz-ekben, akkor ezek problémája hamar megoldódna. Elmondották, több zöldségtermelési lehetőséget adjanak a homoki tszek-nek, mert itt a paradicsom és más zöldségféle hozama, jövedelme sokat segít a megerősödésben. Többen javasolták; a silány homokról el kell vinni a napraforgót jobb termőtalajra. A kisvár- dai, nyíregyházi járások elnökei a közösben1 termelendő burgonya vetésterületének növelésére tettek javaslatot. Mások hangsúlyozták, hogy a téli almatelepítések lényegében hét-nyolc év múlva hoznak hasznot, ezért nagyobb méretekben telepítsenek bogyósgyümölcsöt, amelynek jövedelme gyors segítséget jelent a ma még gyenge szövetkezetek megerősítéséhez. Valamennyien példákkal bizonyították az intenzív búzák — elsősorban a Bezosztája I. — jelentőségét, s javasolták az arány növelését elsősorban a kötöttebb területeken. A következőkben a járási vezetőkön a sor, hogy az előirányzatok olyan elosztást nyerjenek, hogy a népgazdaság és valamennyi termelő- szövetkezet közös érdeke tükröződhessen a majd elkészülő termelési tervekben. S. A. Nemesítik a kamillát A terméketlen szikesek vadon növő virága, a kamilla, hazai keresettsége mellett fontos exporttermékünk is. Bár hazánk természeti viszonyai kedveznek ennek a növénynek, s még az idén is jó közepes termést gyűjtöttek be, az időjárás változékonysága miatt a vad termésre nem lehet biztonságosan számítani. Ezért néhány évvel ezelőtt kísérletek indultak a kamilla nemesítésére és kultúrába vételére. A Gyógynövénykutató Intézetben az ország minden részéből és számos európai államból több mint 40 kamilla- fajtát gyűjtöttek össze. A legértékesebbekből már több kiváló törzset alakítottak ki. Ezek jóval több illóolajat és legalább kétszer annyi azu- lént tartalmaznak, mint • vadon térmö növényét 8
