Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

Árnyékban is pirít a levegő. Harminc fok felé csúszott a hőmérő higanya. Legény a tal­pán, aki ebben a melegben hosszú ideig bírja a tűző na­pot •S még inkább asszony és leány, Pintye Sándorné bri­gádjának tíz tagja. Noha, iz­zadnak, még sem hagyják a munkát. Tenni kell! És nem akárhogyan... Csak akkor tartanak pihe­nőt, amikor hozzájuk ér Gal­góczi István, a Mátészalkai Állami Gazdaság főagronómu- ea. Pár percre befejezik a munkát, s köré telepszenek. — Meséljen Pista bácsi... — Galgóczi elvtárs, milye­nek a szovjet lányok? — Festik a körmüket? — Hát a mezőgazdasági ki- éllítás... Számtalan kérdés röpköd a főegranómus felé, aki nemrég Szovjetunióban járt És Pis­ta bácsi szívesen mesél, de mindig erre hivatkozik: no, úgyse tudom elmondani, azt látni kellene. Azért elmondja merre járt, milyen kitűnő me­zőgazdasági üzemeket látott, • hogy találkozott festett kör­mű lányokkal is. Végül meg­ígéri, hogy majd még mesél. A női brigád ismét szétszé­led. Galgóczi elvtárs nézi se- rénykedésüiket, s aztán ennyit mond: — Nagyon szívemhez nőttek. Páratlan szorgalommal dol­goznak. Büszkék is a kukorica- táblájukra. A gazdaságban két növény­I termesztő brigád akarja el- 1 nyerni a szocialista címet. A Tirpák György féle férfi — és ez a női brigád. A tavaszon alakultak és munkacsapatonként művelik a reájuk bízott földet, vetéstől betakarításig. A gépi munká­nál gépkezelőként állnak helyt. Az a földterület, amelyen most dolgoznak április elején még ÖO százalékban víz alatt állt. A késői tavaszod ást jó munkával kellett pótolná. A gazdaság tervei szerint 70 má­zsa burgonya átlagot számí­tottak, s a mostani felmérés alapján 80—85 mázsára, vagy még többre van kilátás. Ha­sonlóképen kukoricánál 25 métermázsa májusi morzsoltra számítanak, a női brigád terü­letén a tervezett 20 mázsa he­lyett. Egyszóval a gazdaság hat munkabrigádja között ők ha­ladnak az élen. És nemcsak a munkában... ök olvasnak a legtöbbet is. A brigád tíz tag­jának öt „Magyar Mezőgazda­ság”, öt „Állami Gazdaságok” lapja jár. És mindnyájan előfi­zetői a Kelet-Magyarország- nak. — Nálunk új, első éves nö­vény az édes cirok (szudánl fű), — mondja Galgóczi elv­társ. A „Magyar Mezőgazda­ság” című lapban ismerked­tek meg vele. Amikor a bérfizetési jegyzéket böngésszük, az is kiderül, hogy a férfi és női szocialista brigád tagja egyenként átla­A Losonczi brigád példamutatása Gombamódra épülnek a la­kóházak Záhonyban. Közöttük egy tólenc lakásos épületet Lo­sonczi László ifjúsági brigád­ja épít. Az átadási határidő október 20, de a párt VIII. kongresszusa tiszteletére vál­lalták, hogy egy hónappal le­rövidítik a határidőt. Egy szürke hétköznapok egyikén történt... Hajnali három órakor kelt fel a brigádvezető és Ja- DovBzki István. Pár perc múl­va már nagyot nyújtózkodott az álmosan pislogó darus gépkocsi, s egyre másra emel­gette fel az emeletre a vasbe­tongerendákat. Reggel, mire eljött a munkakezdés ideje, a brigád minden tagja hozzá­foghatott a gerendák elhelye­zéséhez. Fel nap előnyt szerzett a bri­gád azzal, hogy nem hagyták kihasználatlanul az építkezés­re küldött darus gépkocsit. Gál Gyula KI MIT NKM Tl'D? Kedd. este remek műsorral lepett meg minden televíziós nézőt a tv. A Balaton mel­lől immár a sokadik Ki mit tud hangzott el, ezúttal még rögtönzöttebb formában. Nagyszerű volt a díszlet! Az esti Balaton, keringő vi­torlásokkal, fénypásztákkal, az ember szinte érezte a víz szagát és a szúnyogokat. Ki­vétel nélkül külföldi fiatalok léptek a színre, azazhogy a Balaton mólójára. Nemhiába a nap kiemelke­dő műsorának szánta ezt a tv. Kicsinyek, most tőletek el­búcsúzunk. Nézzék a felnőt­tek. És gyermek lettem újra. Nem fújtam rézkürtöt, de fújtam, nem ültem paripán, de az én sörényem borzoló- dott. Csendes és meleg emléke­séssel idéztem feleségemnek a tv agronómusát, aki ízes ki­ejtéssel beszélt fél órával a balatoni műsor előtt, és el­határoztam, hogy ezentúl mindig megnézem a Magyar Hirdető televíziós híradóját, mert azt gondosan szerkesz­tik és itt-ott szellemesen is. És közben izzadtam. Me­leg este lehetett a Balaton­nál. A konferansz azzal kezdte, hogy a műsorban fel­lép Kellér Dezső, Kőműves Sándor, Kazal László, Kabos László, Rátonyi Róbert és még jónéhányan a nevette- tők közül. Aztán megjelent a képernyőn a Ki mit tud eddigi műsorából ismert hang­utánzó, és rekedtre torzított torokkal elkezdte vezetni a műsort. Kőműves Sándor hangjára még emlékeztetett, Kabost is felismertük némi jóindulat! al, de a többiek el­vesztek a Balaton esti ködé­ben, s maradt egy kiadós ha- Iandzsa, ami elől a szomszéd szobába küldtem serdülő gyermekemet csupa tapintat­ból. Ne rendüljön meg bi­zalma a felnőttekben. Aztán gratuláltak hat külföldi für­dőruhás lánynak, amiért tánc ürügyén megmutatták, milyen kicsiny tud lenni a fürdő­ruha, gratuláltak egy daléne­kesnek, aki véletlenül élta­lálta a dal eredeti hangját is, gratuláltak egy ifjú francia táncos párnak, akiket bár­mely hazai táncparkettről er­kölcsvédelmi bizottság tilta­na ki, közben a hangutánzó olyan kétségbeesetten té- velygett a mólón, mintha sa­ját kíséftete lenne. És a legcsodálatosabb, hogy a műsort azért végigizzadta mindenki. Egyetlen A Hiba A Közvetítő Vonalban Van jelent meg, amikor is felkiál­tottam: na lám, mégiscsak van kritikai érzék a televí­ziónál! De nem: a hibát gyorsan kiküszöbölték. Ám legyen! Táncoljanak a fiatalok a Balatonnál. Éne­keljenek. Rendezzenek vidám esteket! És konferáljon a hangutánzó! De miért kell erről egy egész országnak tudomást vennie, a televíziós adás aznapi legfőbb műsor­számaként? Erről jut eszem­be, az utcámban a gyerekek megrendezték az első és nagyszabású' Ki mit tud dél­utánjukat. Ezúttal meghívom a t. tv-t. Nem kell aggódni! Van utánpótlás, és mindenki tud valamit, abban sem ké­telkedem. És így mehet ez még boldog időkig, amikor valaki felfedezi; hogy azért vannak még tudatlanok is írók, színészek, előadóművé­szek, szerkesztők, dramatur gok, rendezők és más csuda­bogarak , is a világon. Akik tán nem becsülik le a ked­ves közönség igényét. —a. gosan 200 forinttal keresnek többet, mání a többi brigádok tagjai. S ezért a 200 forintért dolgozni kell nemcsak fizikai erővel, hanem jó munkaszerve­zéssel, lelkesedéssel, fegye­lemmel. — Márpedig ebből nincs hi­ány! — ad nyomatókot a meg­állapításnak a főagronómus. — A tizennyolc éves Gégényi Irén és a tizenhét éves Szo- bosalal Margit példaként em­líthető. Fiatalok, mégis szavuk van, hallgatnak reájuk a többiek. Szob őszi a i Margit a brigád „matematikusa”, ö méri ki, a munkaterületeket, és ellenőrzi a teljesítményt. S amikor új munkába kezdenek, közösen megbeszélik a feladatot, fel­frissítik a baleset megelőzés teendőit. Teszik ezt azért, hogy za­vartalanul, ésszerűen, gyor­san haladjanak. (Még az sem kerüli él figyelmüket, hogy kint a földön étkezés előtt kézmosási lehetőségiét teremt­senek). Hajtja őket az összeforrt kö­zösség akarata. Amikor a gaz­daság vezetői a kukorica ka­pálás gyors befejezésére cél­prémiumot tűzött ki, elhatá­rozták: takarékba teszik a ju- talomipénzt, mert terveik van­nak. A brigád nyolc tagja még nem járt Budapesten, s úgy döntöttek, hogy ebből a cél­prémiumból együtt utaznak fel az őszi Mezőgazdasági Ki­állításra. Már most izgalom­ban vannak. Kérdezgetik is Galgóczi Pista bácsit a Mar- git-szigetről, a fogaskerekűről, a Gellért hegyről és minden­ről, amiről újságban, rádióban olvastak, hallottak. Még annyit — mondja Gal- góczd elvtárs, — hogy mi szí­vesen megteszünk ennek a szorgalmas, szocialista nő bri­gádnak, amit tudunk... A brigád tagjai Nagyecseden laknak, s ha a központba kell jönni­ük dolgozni, akkor idejükből sokat elvesz az utazás. Javas­latukra a gazdaság Vezetői ba­rátságos brigádszállót adnak át, augusztus elsején. Itt Má­tészalkán több alkalmuk lesz közösen megnézni a faluszín- ház előadásait, s így együtt jobban, hasznosabban tölthe­tik áz estéket, A brigád hétköznapjai tör­ténetté íródnak, s ebben az is szerepelni fog, hogy mint most szurtosan, kormosán fejezik be mindennap a munkát. A lá- pos talaj fekete földje porzik, s ettől estére feketék lesznek, mint a kéményseprő. S aztón amikor munka után megfür- denek, ismét olyan tiszták és olyan szépek lesznek, mint a mozgalom, amelyben verse­nyeznek. Vincze György Még egyszer a nyári tarlószántásról Ilyen bizonyítéka, mint az idén, még soha nem volt a nyári mélyszántás előnyének. Tiszadobtól Beregsurányig, Záhonytól Zajtéig, megye- szerte az emberek helyett is „beszél” a mélyszántásba ve­tett kukorica és cukorrépa. Büszkén mutogatják Bereg- ben a sötétzöld levelű kuko­ricát és mondják is a szö­vetkezeti tagok: a mélyszán­tásnak köszönhetjük, hogy le­győztük az aszályt. Egyik­másik községben alig 25—30 milliméter csapadék volt egész nyáron, mégis olyan a cukorrépa, mintha öntözték volna. Ilyen példák után azt lehet gondolni, hogy soha nem lá­tott ütemben végzik a mély­szántást a learatott gabona- földeken. Sajnos, nem így van. Augusztus elsejéig a ga­bonafélék tarlójának csupán 19 százalékán végeztek szán­tást, ebben benne van a tar­lóhántás is, ami háromszoro­sa a mélyszántásnak. Egyes járásokban a tarlót az aláb­biak szerint szántották le: Baktalórántházi járás 15,i % Csengerl járás 14,5 % Fehérgyarmati járás 6,5 •/, Kisvárdal járás 27.3 •/„ Mátészalkai járás 16,6 % Nagykállöi járás 11,2 % Nyírbátori járás 31,5 % Nyíregyházi Járás 23,9 •/« Tiszalökl járás 19,4 »/« Vásárosnaményi járás 13,2 % Nyíregyháza város 14,2 % A mélyein szántott terület csupán 5,5 százaléka az ösz- szes tarlónak. Sok évtizedes tapasztalat igazolja, hogy ara­tás után egy-két napig — bármilyen szárazság van is — jó talajmunkát lehet vé­gezni. Az ilyen talajban azonnal megindul a talajélet, a gyomok csírázása. Keve­sebb vonóerő kell. Közvetle­nül aratás után van is le nem foglalt gépi erő. Például je­lenleg a gépállomások ezer traktorral tudnák éjjel-nappal végezni a mélyszántást. Ha­marosan hatszáz erőgép a cséplést végzi. Néhány hét múlva a silózés és a burgo­nyabetakarítás újabb 300 traktort köt le. De ami a leg­lényegesebb, rossz minőségű lesz a később végzett mély­szántás, lassabban halad a munka és óriási mértékben rongálódnak a gépek a kő­keményre száradt talajban. Vajon mire számítanak a szövetkezetek? Az a néhány erőgép nem tudja' elvégezni idejében a szántást, ami a tulajdonukban van. Előbb- xtóbb a munkát úgy is el kell végezni. És miért akkor, ami­kor már sokkal költségesebb és rosszabb minőségű. Az állam nagymérvű szán­tási díjkedvezményben ré­szesíti azokat a szövetkeze­teket, amelyek mélyszántást végeztetnek. A legmélyebb (40—50 centiméter közötti) szántás is mindössze 180 fo­rintba kerül holdanként. A szántás díja az idei zárszám­adást már nem terheli, mert jövőre kell csak kifizetni. Előnye pedig a nyári mély­szántásnak legminimálisab- ban számolva is 4—5 mázsa szemes kukorica, vagy 30—50 mázsa cukorrépa. Nem ne­héz kiszámolni a hasznossá­gát. A nyári szántással irtjuk a gyomokat és a különböző kár­tevőket is. Mindezek után nehéz megérteni, hogy a nyíregyházi járás mezőgaz­dasági osztálya a 41 ezer hold tarlóból mindössze 2600 holdat tervezett nyári mély­szántásra, a tiszalökl járás pedig 300, azaz háromszáz I holdat az 1200 hold tarló­ból. Ha nem lenne mindez j papíron a megyei tanács me- [ zőgazdásági osztályán, el sem hinné az ember. De azt is nehéz megérteni, hogy Aja- kon, ahol egyetemi végzett­ségű vezető van, hatszáz hold nyári szántást most monda­nak le a gépállomásnak, ami­re korábban megállapodás volt! A tervek és az eredmé­nyek azt mutatják, hogy sem a községi, sem pedig a já­rási szervek nem sokat tet­tek eddig azért, hogy ezen az állapoton változtassanak. Ügy látszik, a nyíregyházi járás versenyéhez való csat­lakozás több helyen csak for­mális volt. Abban a válla­lásban hangsúlyozottan sze­repel, az aratás munkájával együtt a tarlószántás is! Csikós Bálám Vizsgázik az új gép Tarlót hanténak a fülesdl „Üj Élet” Tsz földjén. Most vizsgázik: az új Cseh Zetor 30—11-es. Tyukodi István ag- ronómus véleménye szerint sikeresen. Amd nagyon lénye­ges: kicsi az üzemanyag fo­gyasztása. Sokoldalú, szinte minden területen használni tudják az új Zetort. Büszkéit is rá a szövetkezetben. Min­denek előtt Pisák László, aki az acélparipa nyergében ül. Képünkön látható, hogyan szeli a tarlót a Zetor utón akasztott dupla eke. (Foto: Hammel) Semmi köze az én gyermekemhez! (?) Csavargó fiatalok, hanyag szülők — Jóindulatért sértegetés ,,Gyermekek az éjszakában“ című riportunk nyomán A közelmúltban „Gyerekek az éjszakában” címmel cikk jelent meg a Kelet-Magyar- Ország hasábjain. Felvetet­tük, jó lenne, ha a gyermek­védelmi bizottság gyakrab­ban szétnézne az éjszakában és felkeresné a szülőket is. Nyolc óra után Hétfőn a gyermekvédelmi bizottság ülést tartott, össze­gezték a tapasztalatokat, megbeszélték, mit lehetne tenni. Itt hangzott el: A felelősség elsősorban a szülőket terheli. Nevelésük­től függ, hogy gyermekeik el- csavarognak-e éjszaka vagy sem. Mint ahogy egy fecske nem csinál nyarat, úgy nem vezet eredményre az sem, ha csak néhány ember tekin­ti szívügyének az ifjúság problémáját. Számtalan eset- j ben a szülőkkel találják szem­ben magukat. — Semmi köze az én gyer­mekemhez, foglalkozzon a sajátjával! KI a felelős? Ilyen, és ehhez hasonló sértő kifejezésekkel illetik azt, aki jóindulatúan figyel­mezteti őket, hogy már el­múlt 8 óra, ideje végezni az esti sétával, haza kell men­ni a moziból, cukrászdából, tv előadásról. Több megértés1 kell a szü­lők részéről. Gyermekeik jö­vőjéről van szó. Aki ilyen fiatalon hozzászokik az éjsza­kai csavargáshoz, később ne­hezen tud lemondani róla Ha megfogadnák a pedagó gusok tanácsait, ez már fél megoldást jelentene. A másik rész a társadalmi szervekre vár. Fő a bevétel? A vendéglátó már többé­ke vésbé magáévá tette a ren­delkezést. Nyolc óra után nem szolgálnak ki fiatalko­rúakat a Cukrászdákban, presszókban, éttermekben. Kardoskodó szülők még itt is akadnak, de örvendetes, hogy egyre kevesebben. Hiányos az ellenőrzés a mozikban, tánc­esteken. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház szélesvásznú mozijából például egy 18 éven felülieknek vetített filmelő­adásnál több, mint 20 fiatal­korút kellett kiküldeni az el­lenőrzést végző rendőrnek. Előfordult, hogy egy kul- t úrházban lakkozott körmű 13 éves kislány hajnal ket­tőig ropta a táncot édesany­[ ja társaságában. A rendező­ség mindezt természetesnek találta. A rendeletről meg­feledkezett szülőt még csak nem is figyelmeztették. Mi­nek? Fő a bevétel. Megtörténik, ha az egyik helyről kiutasítják, elmennek a következő helyre, hátha ott beengedik őket. Ezt a kísér­letezést a laza ellenőrzés miatt nem egyszer siker ko­ronázza. Szigorú ellenérzést! Mi a megoldás? Erős összefogás, szigorú el­lenőrzés. A munkába vonják be az üzemek, vállalatok ak­tivált is. Rendszeres ellenőr­zés az utcán, nyilvános szó­rakozóhelyeken. A rendeletet meg nem tartó szülők ellen indítsanak eljárást! Bogár Ferenc Később költségesebben, rosszabb minőségben ? A „kéményseprő" lányok Célprémiumból utazik Pestre a brigád 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents