Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-07 / 183. szám

Nálunk Is a szövetkezeti gazdaságé a fövő Nasszer beszélgetése q Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőjével ^Népszavazási“ manőver Puerto Ricoban Puerto Rico lakosságán at «pjré fokozódó függetlenség harca kótoptkpz'tetien az ámé- mg?: hatpságqjv — Éninl is­meretes — 'kénytelenek vol­tait 'ipegigémi, hogy népsza­vazást tartanak Puerto Ricc függetlenségének kérdéséről, i A sziget hazafias szerve- a^inek itepyiseiői ezzel kapcsolatban közős nyilatko­zatot írtak alá, ajnelyben megállapítják, hogy a nép­szavazás a ' jéléo' k^bnények között csüpáp bohózat Ipn- np. „e? a l’ppé? az Egyesült Államok gypkpnatpsító manő­vere, arppljmek’ célja végér­vényessé tépni országunkban a katpnpí beavatkozást és a gazdasági ki zsákm án y olást”. A borzalom évfordulója NW8Y“lés Hirosimában Tokió, (TASZSZ): A hírosimai béke pgpkhaD, ahol 17 évvel ezelőtt az ame­rikai atombomba egy Htllapat alatt több mint kétszázezer embert pusztított el, tpgnpp nagygyűlést tartottak az atom­bomba áldozatainak ppilé^ére. Nyolc óra Í5 perckor — eb­ben az időbed robbant l'f év­vel ezelőtt az amerikai bPtotea — megszólallak a dpraosok a városban. A polgármester koszorút helyezet el azoknak az emlékművénél, akik a legutóbbi év folyamán haltak meg az atomrobbantáskpr szer­zett betegségükben. Ézután a több mint harmincezer jelen­lévő előtt egy békefelhívást olvasott fél, amely hansúlyoz- zg: ppffi SZ^pad megengedni Hirosima ifli^smétlődését, mi­előbb meg kell valógítapi az általános és tejig? beszerelést. Ijasonló gyűléseket tartottak több japán városban is. Moszkva. (TASZSZ}: Az pgyiptopai forradalom j.p. pv- forddífijával kdppspiatfís ün­nepségeken az EAK korrqte nyának meghívására részt vett Szatyukov, a Pravda és Adzsdbej, az Jzyesztyija bő­szerkesztője is. Nasszer elnök fogadta a két’ szovjet vezető újságírót és beszélgefest foly­tatott velük. A Pravda toS~ napi szárpa frözlj a? Alexand­riában lezajlott bpszéigétést, amelynek ‘ során a szovjet új­ságírók kérdéseifé yálas?plya Nasszer ismertette az Egye­sült Argb Köztársaság tfzpves gazdasági fejlődését,' beszélt a gazdasági és politikai re­formokról, a nemrég elfoga­dott Nemzeti Alapokmány végrehajtása nyomán' kialakí­tandó ' belpolitikai rendszer­ről. Nasszer elnök elmondotta., hogy a forradalom gyö?pirop áfa eltelt tíz év alatt az ipar évi termelésének éf- tote (iso mulin tontfói 1300 millió fontra növe- Eedert­Sok százezer munkás szgp#- na biztosítja a fpglaikprta- tottsagot, bár még ma is több mint 3QQ opp munkapéíköli yan az országban- Ez utóbbinak az a magyarázata, hogy 30 év alatt kell megvalósítani Forradalmunk a munkások és parasztok forradalma Algír, (MTI): Idegtartotta első ülését a Nemzeti Fplszabadítási Fropt (FEN) politikai - BizotjsäSa- A megjelent közlemény beje­lenti: a bizottság rafipf közótf felosztották a ttplönboző P)eg­bizatási kőrőltet- Eszertoí Nfp- bamed ífbid'CF ű %W$F és ő foglalkozik a pppzügyi és tá- jekqztatijspSyi kérdésekkel is. Heath beszámolj MacrnjllanneL a „marat honi“ tárgyalásról-- Epndón, »(MTI): Heatb Lprdpecsétör, aki Brüsszelben, az Angliának a Közös Piacba ypiP belépésé­ről íolyp tárgyalásokon az angol küldöttséget vezette, vasárpap beszámolt Macmil­lan minis^torelnökn®^- Mfflí ismeretes, a négynapos meg­beszéléseken nem sikerül Bpn Bellát a katonai ügyek, kfpbaoted Bu^iatot pedig a kplügyek intézésével bízták meg. A 4-es számú yilaja vezetői nyilatkozató^ adta!5 4t a saJ­tónak. a fővárost eiienniN-s86 aiaf-t tartó katonai körzet ve­zetősége a pyilattíozatban meg­aüapitja hogy a nemzeti felszabadító hadsereg, pillanat­nyilag az egyetlen szervezett erő az országban. Forradal­munk a munkások és parasz­tok forradalma... az ALI7 és az FLN éberen orkpdik a győ­zelem vívmányai felett, — hangoztatja a nyilatkozat. Az algériai katonai hatósá­gok vasárnap szabadon bocsá­tottak 2fí európai foglyot- Egy­idejűleg bejelentették, ezzel a lépéssel is kifejezésre kíván­ják juttatni az algériaiaknak azt az őszinte óhaját, hogy. az európaiak hozzájárulhassanak az új és virágzó Algéria építé­séhez. sa alapján keletkeznék. Se­gítséget kapnak’ az 'államtól gépek beszerzésében, a ter­mékek óríé^íféséiton- Az ilyen termel uszövp; kezelek ke-, z<in jelenleg egymillió fedfjan fojd van­— A mezőgazdaság . kpltek- tivízálásóyol pzt a'fp célt kö­vetjük — mÓPdotta Nasszer —, hogy a lehető ’ íegracioná- lisabbap paszpóljuk fel a rendelkezésünkre álló földte­rületeket. Bankt|iitejt csak a termelő- szpyetkézetek kapnak. Ez is a szpvetkezés felé viszi a fellah okát. .Nasszer egy további kérdés­re elmondotta: a Nemzeti Alapokmány célul tűzte ki az Arab Szopjalistq Nffto to©P- terorniósét. Ez Í<?sz az az új politikai szervezet, amelynek célja a reakpió ejszfsptc- (psp, az erjk összefogása a? jmperiajizmus cllpp az új, szocialista társadalom felépítéséit folytatott hipclbam"' Az ^.rpb Sto,cja|is+a ílpíp továt)b fejleszti pjajd azokat a hagyományokat, amelyek akkor születtek meg. mikor a forradoiom gyozejmp ptop a féjszsbádHl/N liga műkö­dött, tavábpó azRkpt a i° ha­gyományokat. íppeíyok később a néjrizetB unióban vplta-k fpj- 1 rí hét ők. Ez’ Egyesült Köztársaságban a legfőbb ha­talmi szerv az Arab Szocialis­ta Unió kongresszusa lesz. Jjz irányítja majd az ország égesz politikai életét. Az Arab Szocialista Unió szervei rendszeresen tartanak mojd gyűléseket, kppferen- qjákat. kpngre^’sziispkat. Eze­ket) megválasztják az unió vezptő szerveit. A választott szerveknek legalább a felét munká­sokkal és paraszt óküal kell betölteni. Nasszer elmondotta, hogy: határtalan lehetőségek van­nak a Bzoyjptifpiő ős orszá- gjjnk 'barátságának és együtt­működésiének további erŐsö- lesére. Mi mindig e kapcso­latok gyarapítására töreked­ünk é5 ezután is ' mindent pegfeirtÜPk. ho8V PtoÉ sike- -esen fejlődjenek es prősöd- ienek. A beszélgetés végjén Nasz- izep pllipk ’ szjvplyes pdvözle- ét küldte á szovjet népnek, íonmány ának és Hruscsov- iák. A Helsinki VIT régiét vevőinek felhíyása a világ ifjúságához Helsinki, (MTI): Helsinkiben hétfőn este tartották meg a VIII. Világ­iftoíwgi és PÍákfctf4}lto?A zá* róiir. népségé:. Az egybegyűlt fiatalpk plőtt Pierp ^ipralji, a 'ÉgmblteaiikHs Ifjúsági Y\- íágszóveiseg elppke plvast^ fel a világifipsagí találkozó rgsfveyömek fetoiygsgf a vi­lág ifi óságához. Afrika, Amerika, Ázsia. Európa és Ausztríúia ifjúsága fpjpJÓssppp tudatában ps egy újabb világháború veszélyé­nek láttán a világ vaiameny- nyi népéhez és azok korma­Bqbok — szabadlábon A szocialista országikból emigrált és disszidált politi- kuso}c mittdfn évben kerek­nek egy időpontot, amikor magukra irányítják a figyel­met. Amerikai pénzen és né­hány szélsőséges amerikai - po­litikus támogatásával nyélpe ütik az úgynevezett „rab nem­zetele’ hétét, amikor elkez­denek emlékezni és gyűlö]- Jcpdto. Szatyrukba bpiktqtják a (p/nlö]pi és qtkozó$g,s sza­vait, banketteken siratnak 1961. augusztus 6-ári, egy esztendővel ezelőtt ismerte meg a világ a kozmikus kor­szak második hősének nevét. Annak a nevét, a ki az emlé­kezetes 'április 12. után má­fl második űrhajós földi útjai piinket, miséken imádkozni lelki üdvünkért, gyűlésekén emlékeznek azokra áz időkre, amilcor Ők, hej, a Nagy Fe- rencek, Varga Bélák, hata­lommal rendelkeztek. Az elsikkasztott, pénzek, a hazaárulásért Icapott salláfiu- tn°k, a hajdani politikai mes­terkedések szép emlékei ke­ringenek agyukban, s közben fel-felkiáltanak, hogy hű, de másként is lenne, ha még ma is ők lennének itthon a hang­adók! Hát mi tűrés, tagadást ez igaz. De másként is lenne. Akkor bizony nem kellene nekik Amerikában ünnepelni a „rab nemzetet", lenne ne­kik itthon kéznél egy Ez hiányzik nqkik. Ezért a bá­natuk, ezprt a felhajtás. Nagy Ferenc feltűnési viszketegsé- gépen rqár odáig elmegy, hogy az ünnepségeken kitüntetése- két ád át nyugati, főleg ame­rikai személyiségeknek. Ki­tüntet, adományoz, nyilatko­zik, sír és átkóz, hazudik és kesprea. Úgy neyezik ezt a kicsit gusztustalan rendezvényt, hogy „rab nemzetek’’ hete. Pedig lehetne ehelyett valami fob­beit }s keresni. Hogy mii;? Pél- dqm'azt. hogy ..rab e.r.po)iti­n%!?k hcítPű ExP°Mtikusoké, akik gyűlöletük rögeszméjük Tűtuai. Megalakult a KGST statisztikai állandó bjzfítfsága A KPST 16. ülésszakán a tagállamok gazplasági együtt- működesénpk eítnélyítése ér­dekében a többi között a kö­zös statisztikai munka tovább­fej Iesztésépöl is határozatot hoztak. Enppk alapján Moszk- vaban apgusztps 3-án meg- slpkpÜ a KGST statisztikai állandó bizottsága. A bizott­ságiak az a célja, hogy a statisztikai sajátos eszkpzpivel is elősegítse a tagállamok közptti gazdasági együttmű- köcips fejlődését, közpsep al­kalmazható statisztikai mód­szereket, mutatószámúkat dol­gozzon ki. 79C5. arreusztus pyához fordul, hangsúlyozva szilárd hogy megvédi a világ" békéjét — hangzik a felhívás. A helsin­ki vpp testvpei taldlkozmy^l. felvonulásaival és sportver­senyeivel felemeip toÓS-U íe' jezte ki az ifjú nemzedéknek azt az egy^pgp3-alFac§tát, (mgyi megszilárdítja a békét, elp- mozditja a népek kölcsönös megértpsét és . A VIT részt vevői felhíva- spjtban jsöye'felik finden' erő f^szpiejgasűh az eg-'«z világ nJ-ci cs it'jiís''^ barátságá­nak és m^g^rt^^nek bi^ío- sítására. „Bátorság64... A Time című tekintélyes amerikai lap lelkes, magas?- tajp sptofte'- BbíSPíu v°lt japán minisztere a hozsanna? Áz agg Rplíti(tu?. a hörtpayisélt háborús bűnös ugyanis egy díszebédpn beszédet monóott a Japán—Amerikai Társa­ság tagjaj elptt és kijdlentptte: Japánnak yaP szükspge. Ezért emel kalapot Jpshjda előtt a Time „EöM amper, aki mert’’ című említett írásában, A cikk szerzője a gypo- gpbbpk kedvéért megmügyarázza. hizony Japánban óriási hősipsség ^elj afijjoz, ppgy valaki az atpmíegyYe^etes meV" lett szálljon sikra, biszpn a közvélemépy határtaianpl gyű- iqjj pirpsjma és Nagaszaki pusztulásának okozoit és esz- közpij. űapán — rn4gyar4zza a továhW^an a Tfigpf — nemcsak az ejsp atombombák miatt, hanem földrajzi fek­vése tojyta'n a kpspböj angol' és amerikai kísérletek hatá­sa mtett is a nukleáris fegyverkezési verseny legnagyobb átdgzata. Japánnak — idézi az a0terikeŰ la», elajyadva a györ nyörűségtől,’ a továbbialiban Őosbidát :— megvan a tó£h- nikai kapacitása aljhoz, jiflgy akár maga is berendezkedjék nukleáris fegyverek gyártására. De azt már elfelejti megemlíteni a Time — pedig ép­pen ezprt nevezi bátor emberpejí az. ex-miniszterplnbköt,- — hogy JaRárinak mpgvan a k0zyel,qmqnye is az atom­fegyverek mcgszáUoítjainak élsöpr^cp^ ugyanazt, <pF“ Európában 300 év alatt ’ történt. Az ország 27 millió lako­sából rpálTió földművelés­sel foglalkozik,' s így a me­zőgazdaság igen fontos szere­pet játszjjv Óriási jelentőségű volt a földreform, amelynek so- rán 2.5 millió feddan föld (égy feddan 0,42 hek- táf) kerüff a parasztok birtokába. Ezzgl lppyegesen javult a kig­paraszipk, a fellahok helyze­té. Lépések történtek a Kollek­tív gazdálkodás bevezetésem is, ahol a kormány javasla­tát követve a félláhok a fölcj közös megművelésére szövet­keztek. Felszántották a meg­gyeket és ezeifcnél a jövede­lem 30—40 százalékkal mag4- sabb, mini a kisparaszti gaz­dasagokban. A kormány kü­lönben úgy reméli, hogy 19f!4-re az egyiptomi szán­tóföldeken mindenütt fel­szántják a mezsgyékéi- A mezőgazdaságban külön­ben a kollektív ' gazdaságqlc­p-dj? két íPFffi.4ia vün- Az egyip: öpkpptes tá-rsplas a föld kpzös megművelésére. A másik fpFpat azpk a tprfpp- loszpyefkezetek alkpfJOk. arF)P- lyek a fpldretorm végrebajiá­niegegyezést elérni," noha . szombaton megkezdődött ülés végkimerülésig, vasárnap haj nalig folytatták. Az apgpl kpupapy non tervez minisztertanácsot, azér előrelátható, bogy e?pn a hé ten az illetékes minisztere! megvitatják Bp§th jptept>é- ; sét. ' hány tálalálomra kiragadott mondat: „Most már értjük, «Pórt büszke önre az pn népe, az pn hazája. Rpndkí- yül sajnáljuk, hogy nem szo- rithatopk Ópnel kezet szppte“ lyespp ... ” „Njyápjűk,' jjpgy jó benypmásokkal térjen majd haza ebből az országból, s ezek a jó benyomások vezes­senek a jopb megértéshez, oFszágaipk és mindén ftFszág közptt pedjg tartós barátság­hoz és egységhez.” Éppen ezt az ügypt: a bpkpt, a pépek kötotti barátságot szolgálja German Tyjtov minden uta­zása. LEONYID GOREGLJAD repülp vezérőrnagy, a Szoyjétunió Hpse. nak a szovjet emberek a bé­kéért) több mpgihívást kappip: keresse lel Eittsburgh-öt, Seattle-t, San Franciscot, s még több más amerikai vá­rost. Amerika egyszerű emberei, akik látták Tyitovpt a tele­vízióban, vagy hallották a rá- (iiófj.an, Ijálás, meleg hangú üdvözletekkel árasztották el. A chicagói Benjamin Chapman például így írt: „Mi, egyszerű amerikaiak nem akarunk há- bqFŰf- Békét ökafiFOfe S kö­szönjük önnek, amit a beké érdekében tesz.” De idézhet­nénk más levelekből is. Né­ken alkalmanként egy-egy va­ros egpsz lakossága vett részt, máris megjriütatták, hogy az emberek mindenütt úgy fo­gadják Tyitovpt, mint annak a nagyhatalomnak küldöttjét, amely minden erejét az em­berek legdrágább kincséért, a világbékéért folytatott harc­nak szentpli. TyítoV földkörüli útja után — világkörüli útra indult, im­már idelent, s több mint 100 ezer kilométert tett meg. Ut­jának állpipasai: az NDK, Mongólia, Románia, Indoné­zia, Vietp^im, Burma, az Egyesjjlt Államok. Különösen mpleg f,oga<j'totasbari részesí­tette Tyitovot Indonézia. Bur­ma és vjptoam ifjúsága, a diakok számáfij meghh-detett beszámolóit a szokásos elő­adótermek helyett különböző sportlétesítményekben, sőt clykor pagypbb tereken kel­lett megtarümja, anpyj vplt az érdeklődő. Mindenki hal­lani akarta, mit mond a szov­jet űrhajó5- így vplt pz űáva szigetén, Rapgunban, Hanoi­ban is. Idén májusban Germpn Tyitov Amerikába látogatott. Eredetjibg dolgozni ment: a vílágpr békés felhasználásá­nak kérdéseivel foglalkozó nemzetközi bizottság ülésére; útját ötnaposra tervezte, de csaknem két hét lett belőle. Közvetlenül első televízió- fellépése, majd a Biztonsági Tanács épületében elmondptt felszólalása után (ahol Ismét arról beszélt, hogyan harcol­sorokat, üdvözlő szavakat küldtek Moszkvába. Tyitev még a Föld körül keringett, amikor már özönlöttek cimé- re a népek és kormányok meghívásai: látogasson el hoz­zájuk a világűr új hőse. Sok ilyen meghívás érke­zett. S ezek mind olyan szí­vélyesek voltak, hogy Ger- ■ man Sztyepanovics nem tu- : dott nemet mondani, s már i rpviddel Ünnepélyes mp£?kvai i fogadtatása után az NDK fő­városa : Berlin várta a máso- 1 (rifle szovjet űFteíjÓrt- 1 A Drezdában és Lipcsében r tartott sok ezres nagygyűlé­sek, az ünnepségek, amelye- i sodiknak hatolt be a világ­űrbe. S ez is, akárcsak az első, szovjet ember volt: Ger­man Sztyepanovics Yrttov őr­nagy. Föld—Hold távolság két­szeresének megfelelő 700 ezer kilométeres utat a máspdik számú priiajos rendkívüli gyorsasággal, mindössze 25 őrá ós pófaíPí port sJpri meg. S ez alatt a 25 óra és néhány perc alatt a becsüle­tes pmhérok világszerte örül­hettek p szovjet tudomány újabb győzelmének (hiszen a (szovjet űrhajósokkal a? egész emberiség érkezett ej az új, az űrkorszak küszöbére), s gratuláltak nekünk, köszönő 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents