Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-07 / 183. szám
Amire nem telik az állam pénzéből A megtorlástól az átnevelésig Az új Büntető Törvénykönyv büntetési rendszere Irta: Dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnökhelyettese. Terveink nem csupán a kö- zeli, távoli jövőt is mutatják, megszabják azokat a feltételeket is, amelyek nélkül elképzelhetetlen a kiegyensúlyozott, arányos fejlőd<«ünk. Miután tervgazdaságunk «*adfc fő része a beruházás, a legkisebb szabálytalanságot sem szabad megtűrni azok előkészítésénél, lebonyolításánál. Minden indokolatlanul felhasznált forint, célszerűtlenül beépített tégla, akadályozója lehet fejlődésünknek. Annak ellenére, hogy az utóbbi években megszilárdult a fegyelem megyénk beruházási politikájában, még mindig találkozhatunk szabálytalanságokkal, következetlenségekkel. Több esetben már a beruházások előkészítésénél hibát vétenek. Jellemző példa erre a mátészalkai sertéstelep fejlesztése: csupán a férőhely növelésére gondoltak, megfeledkeztek a termelési költségeket tetemesen növelő járulékos létesítményekről: az útról, a vízellátásról, a takarmányszálií- táeróL Csak súlyosbítja égt az, hogy már ez év májusában hozzáláttak az építéshez, jóllehet az engedélyt csak egy hónappal később kapták meg: addig egyszámlájukról „emelték le” a pénzt, idő előtt beszerezték az anyagot, elvonták másoktól. Veszélyesen könnyelmű cselekedet az ilyen! Nem voltak körültekintőek azok sem, akik a kisvárdai baromfikeltető állomás 12 géppel való felfejlesztését dolgozták ki: tervbe vettek egy új agre- gátort is (ára 800 ezer forint), holott a nxglévő áramfejlesztő képes lesz a 24 keltetőgép üzemeltetésére is, — sőt, így használják ki a kapacitását. Fény derült a felesleges kiadásra, a megtakarított ősz- szegből talán nyolc családi ház, modern falusi kultúrotthon, vagy néhány iskolai tanterem épül fel. Sajnos, még mindig nem sikerült megszabadulnunk a „sose baj ha van” szemlélettől, amely megyei viszonylatban is százezreket emészt meg, — flllémyi haszon nélkül. Kihasználatlanul vannak megyénkben az 1959 óta épített permetlétomyok. A Kemecsei Állami Gazdaságban például azért nem üzemeltetik ezt a létesítményt, mert „nincs pénzük” egy 8—10 ezer forintos motoros szivattyúra, amely felnyomná a vizet a toronyba, — ezért a költségesebb megoldást választják: lajttal hordják a vizet a permetezéshez. Vagy: ugyanitt Másfél évi tag jelöltség után Pályi Ferenc ügyét háromszor vitatta a taggyűlés. Lejárt a tagjelöltségi ideje. Kérte tagfelvételét. Nem sok reménnyel. Sejtette, ha szigorúak, igazságosak elutasítják. Így történt. Megismétlődött másodízben is. Már szégyelte magát. Töprengett. Nem akart harmadszorra is úgy által a kommunisták elé, hogy ezt mondják: nem alkalmas a párttagságra. Ez már a tagjelöltség elvesztésével járt volna. A kántorjá- nosd pártszervezet hosszú türelmi időt adott Pályi Ferencnek. — Ügy érzem sikerült — vallja hosszas töprengés után a tsz-elnök Major József, Kovács Béla vb. elnök, pártvezetőségi tag és ifjú Szerencsi József kommunista jelenlétében. — Másfél évig voltam tagjelölt — folytatja. — Nagyon rosszul esett, mikor elutasítottak, de jogos volt. Nagy árat fizettem érte. — Néz maga elé. — Nem is annyira a havi 800 forint, amit a tsz-vezetősége megvont tőlem. Bár ez is. Inkább más. Nem is tudom kifejezni. Talán az emberek. Nem tévedett. Valóban bizalmatlanok voltak az agro- nómussal szemben. Akadtak, néhányan, akik bíztak: talán megváltozik. A többség azonban reménytelen esetnek tartotta. — S erre maga adott okot — vélekedik Szerencsi József. — Megtette azt, hogy itta« állapotban kordéllyal keresztül hajtott az árkon, kuglipályán. Ezt látták az emberek és csak csóválták a fejüket Amúgy rendes ember jól ismerem, együtt nőttünk fel. — Vezetett ezüst kalászos tanfolyamot is — magyarázza Kovács elvtárs. — És megvoltak vele elégedve. Csák ia pénz került a kezébe, akkor baj volt. Segítettek az vásban a cimborái is. Ezt -'Z'.án a munka sínylette meg. ts a családja. Ezért vonták meg tőle a pénz támogatást is. Ügyében hárman szólaltunk fél a taggyűlésen. Megmondtuk őszintén a szemébe: nem támogat] uk kérelmét addig, amíg nem változtat magatartásán. Pályi Ferencet mintha kicserélték volna. Rendesen hazaadja a Pénz*. Jobban törődik a munkával, a hozzá tartozó két brigáddal. Visszanyerte önbizalmát. — Mi azonban többet várunk tőle — vélekedik Major József, a Vörös Csillag Tsz- etaöke. Az a baja, hogy nem elég kezdeményező és önálló. Ez pedig egy szakembernél a szövetkezet szempontjából nagyon lényeges. És megmondom őszintén. Én még mindig kétkedve fogadom. Bár lehet, hogy tévedek, hiszen nem régen vágyott itt. Nem ismerem. Annyit tudok róla, amit az emberektől hallottam. Ha valóban tartós a fogadalma, akkor úgy gondolom nem lesz akadálya, hogy a vezetőség újra megadja részére a havi 800 forintot mint munkaegység kiegészítést — Őt csak irányítani kell — fordul a tsz-elnökhöz Kovács elvtárs. — Pályi elvtársat bántotta az is, hogy ezelőtt nem bízták meg komolyabb munkával. Csak küldözgették egyik helyről a másikra. Ezen most változtatták. Felelős munkaköre van. És Pályi elvtárs fogadkozik. Tudja, hogy- gyenge a szövetkezetük. S mindent megkíván tenni azért, hogy erősödjön és elégedettek legyenek az emberek. — Mi bízunk benne — mondja Kovács Béla. — Nem volt könnyű megváltoztatni, de úgy hiszem sikerült. Rendkívüli eset volt a Pályi elvtársé. És mondhatom hasznos is. Látják a pártonklvüliek. hogy a pártszervezetünk szigorú, magasak a követelmények és van elvi szilárdság. Ezért vonzódnak hozzánk. Jelenleg 10 tagjelöltünk van. Olyan példamutató emberek mint Gál István és Tóth István. És tudják: csak akkor lehetnek pártunk tagjai, ha munkájukkal, magatartásukkal rászolgálnak. A júniusi taggyűlésen tárgyaltuk. M. I. és Sz. J. tagjelölt felvételi kérelmét. Elutasítottuk őket. A kommunisták azt mondták: „először tegyenek a pártért, érjenek meg a tagjelöltségre, s akkor lehet szó arról, hogy közénk álljanak. De addig nem. És ezekről is tudnak a faluban. Tekintélyük van a kántorjánosi kommunistáknak. Őszinték, igazságosak. Gondjuk az emberek nevelése és megváltoztatása. Ennek köszönheti Pályi Ferenc is, hogy megtalálta a helyes utat. S ma már olyan az életmódja, viselkedése és munkája, amilyet várt tőle a falu. Farkas Kálmán két évvel ezelőtt nagy értékű burgonyakombájnt vásároltak. Azóta sem tudják hasznosítani, mert — érdekes, ezt nem látták előre? — a területük alkalmatlan erre. Másutt jó volna, — de Kemecsén vesztegel. Több éve használaton kívül van a Nyirmadai Állami Gazdaságban a tejhűtő agregátor. Kevés ha azt mondjuk: ablakon kidobott százezrek. Az okok keresése közben önkéntelenül kérdezzük kiket terhel ezekért a felelősség? Elsősorban a beruházókat, de nem mentesek a felügyeleti szervek sem. Nem elég a jó szándék — következésképpen az, hogy a termelékenység növelése, újítások alkalmazása és a munka jobb megszervezése mellett beruházással, műszaki fejlesztéssel is emeljük a termelés színvonalát. Az engedély nélkül megkezdett beruházás, a „majdcsak lesz pénz” és a „telik az államéból” — gondolkodásmód nem egyéb prédá- lásnál. Jóllehet megyénk iparában szü nőben vannak az ilyen esetek, egyre általánosabb a megalapozott, jól előkészített beruházás, — a folytatással azonban még baj van. Gyakran késnek a tervdokumentációk. Megyénk építőipara 26 helyen 33 millió forinttal volt kénytelen kevesebb munkát vállalni emiatt! Mit bizonyít ez? Azt, hogy nincs meg az összhang a beruházások kivitelezésében Most, a jövő évi beruházási program kidolgozása közben nem lehet fontosabb feladat annál, hogy az illetékesek okuljanak a fenti s az azokhoz hasonló hibákból. Ha tudjuk, hogy a beruházásra szánt ösz- szeget a legszükségesebb teendők megoldására kell fordítani, ne engedjék elfecsérelni az állam pénzét! Néhány hét múlva kezdődik a tanítás iskoláinkban. Milyen változásokat hoz az iskolareform, minden szülőt érdekel. Ezért kértünk tájékoztatást a megyei tanács művelődési osztályától Elsősorban is megtudtuk, hogy a tananyagban lényeges változás nem lesz. Már az elmúlt évben sok könnyítés történt, csSMent a tananyag mennyisége Az idén azonban megteremtik a feltételeit, hogy ezt a tananyagot jobban, biztosabban sajátíthassák el a gyermekek. Főként azzal, hogy számos intézkedést hoztak a pedagógusok szabadidejének biztosítására. Ezek közül fontos rendekezés, hogy pedagógust társadalmi munkára csak a megyei tanács engedélyével lehet igénybe venni. Kevesebb lesz a különféle iskolai értekezletek száma is. A pedagógusok legfontosabb feladata, hogy a gyermeltek oktatásával, nevelésével törődjenek. Az iskolareform célkitűzé- se, hogy a gyermekek több gyakorlati ismerettel, szaktudással kerüljenek ki az iskola kapuján, az idén még inkább megvalósul. Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma, ahol gyakorlati iktatást vezettek be. Az általános iskolák mintegy harmada már ilyen lesz. A járási székhelyeken központi műhelyeket rendeznek be. A középiskolákban mindenütt lesz politechnikai képzés. Csupán a kisvárdai leánygimnáziumA burzsoá büntető törvények a büntetés célját megtorlásban jelölik meg. Mégis hiába folytatnak kíméletlen harcot a bűnözés letörésére, a bűncselekmények száma állandóan növekszik. Ennek okát a rendszer alapjában, az ember által történt kizsákmányolásának rendszerében találjuk. A szocializmus társadalmi rendjének viszonyai között a bűnözés gazdasági, társadalmi és tudati oka fokozatosan Szűnik meg, majd a kommunista társadalomban végleg meg is szűnik. A szocialista államban a büntetés is haladó jellegű, mert segítséget nyújt a társadalom fejlődését gátló cselekmények elleni harc eredményességéhez, a büntetés pedig bár igen fontos, de nem egyedüli elemét képezi a bűnözés elleni küzdelemnek. A bűnözés elleni küzdelem fő frontja: a gazdaság és az ideológia. E viszonyok között tehát a büntetés céljai is mások. Ezt az új Büntető Törvénykönyvünk úgy fejezi ki, hogy „a büntetés célja: a társadalom védelme érdekében a bűntett miatt a törvényben meghatározott joghátrány alkalmazása, az elkövető meg- javítása, továbbá a társadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől.” A büntetési rendszerünkben tehát a nevelő jelleg, a büntetést megelőző hatása előtérbe kerül. Már magával a büntetéssel Is nevelünk. A szocialista államunk nemcsak hirdeti, hanem a gyakorlatban is megvalósítja az emberek átnevelését. Az első ízben elítéltek zöménél valóban — a tapasztalatok szerint — kellő nevelő hatással jár az elszenvedett joghátrány, mert többségük nagyon vigyáz arra, hogy ismét ne sértse meg törvényeinket Akikkel szemben pedig a kéz. detl nevelő hatású figyelmeztetés, büntetés nem használ, lilább bűncselekmény elkövetése esetén a felelősségre vonás mércéje., már szigorú. ban van néhány osztály, ahol még hiányzik, de lehet, hogy az idén ezek is megteremtik a feltételeit. Eddig három olyan őt plusz egyes középiskola volt. ahol a tanulók szakmai minősítő vizsgát tettek. Ennek lényege, hogy tanulmányi időben a szak’közéoisko- lák anyagának mintegy felét is elsajátítják, s ebből az érettségivel egyidőben minősítő vizsgát tesznek. Az a gyermek, aiki tanulmányait nem folytatja, üzemben dolgozva kellő gyakorlattal szakmunkás vizsgát tehet. Lényegesen rövidebb idő alatt, mint egyébként/ Ez évben már 8-9 gimnMuitban lesznek minősítő vizsgák Bővül a szakközépiskolák osztályainak száma is. Növényvédő gépész szakközépiskolai osztály nyílik a nagy- kállói gimnáziumban. Vízügyi szakközépiskolai osztály a nyíregyházi Vasvári gimnáziumban, két osztály mező- gazdasági elektromosbere*>de- aés szerelő szakmából ugyancsak a Vasváriban. A Kossuthban 1 gépTakatos osztállyal bővül a már bevezetett szak. I ényeges változás, hogy az az első osztályos, aki nem ért el szellemileg azt a fejlettséget, hogy eredményesen tanulhasson, egyévi halasztást kap tanulmányának megkezdésére. Ezt az iskolaigazgató engedélyezheti. Beíratás csak az első osztályban van. Iskoláink íM'lósága erősödik Ugyanez a cél az ifjúsági mozgalomban is. Ilyen tórekA büntetés céljának ilyen felismerése nyilvánvalóan kihat a büntetési nemek megválasztására. Az új BTK négy főbüntetést (halál, szabadság- vesztés javító-nevelő munka, pénzbüntetés) és hat mellék- büntetést (közügyektől való eltiltás, foglalkozástól való eltiltás, kitiltás, kiutasítás, vagyonelkobzás és pénz mellékbüntetés) ismer A szocialista büntetőjog, bár elvben ellenzi ä halálbüntetést, mert a büntetés céljának a nevelést tekinti, azonban az imperialista környezet miatt még ma nem nélkülözhetjük. Ezért a BTK is fenntartja, de csak mint kivételes és vagylagos büntetési nemet. Kivételes, mert csak akkor alkalmazható, ha a társadalom védelme más büntetéssel nem érhető el. Kivéte!es azért is, mert a cselekmény elkövetésekor 20-ik életévét betöltött személyekkel szemben lehet csak alkalmazni. E szabály alól a törvény csak a katonai fegyelem .alatt álló személyeket veszi kf. Ebben a szabályozásban is tükröződik a törvény mély humanizmusa. A fiatalabb életkorú személyeknél a társadalom hisz abban, hogy még a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövető személyek is átnevelődnek és a határozott tartamú börtön letöltése után beleilleszkednek a becsületes dolgozók társadalmába. Vagylagos a halál- büntetés azért, mert egyetlen bűncselekménynél sem írja elő a törvény egyedüli büntetésként. A büntetés céljának helyes felismerése vezetett arra, hogy a törvény nem ismeri az életfogytig tartó büntetést. Ha nem szükségszerű ugyanis a halálbüntetés kiszabása, akkor bizonyos idő múlva megvan a remény arra, hogy a nevelés hatása az elítélten megmutatkozzon. Ezt a leghosszabb időt a törvény 20 évben jelöli meg. A legáltalánosabb és legfontosabb büntetési nem a szabadságvesztés. Legkisebb vések eddig is voltak. Kisvárdán például önkéntes ifjúsági brigádokat szerveztek. Ezek 1 a brigádok öntevékenyen I vesznek részt az ifjúság nő- ívelésében. Utcai viselkedést ellenőrzik, hiányzásokat vizsgálnak felül stb. Hathatós segítséget nyújtanak, a pedagógusoknak és a szülőknek. Néhány iskolában KISZ osztály- szervezetek alakultak. Minden osztály alapszervezet, így jobban foglalkozhatnak a közösségüket érintő kérdésekkel, a fiatalok problémáival. De az osztályfőnök is eredményesebben segítheti a fiatalokat. E helyeken az osztályfőnökök KISZ segítőtanárok, akik a KISZ tanácsadótanár vezetésével eredményesebben segítik az ifjúságot. A tapasztalatok alapján az idén több iskolában szeretnék ezt bevezetni. Alaposabb oktatói munka, hathatósabb nevelés, több gyakorlati szakismeret — így foglalhatnánk össze az új tanév lényeges változásait Mindehhez természetesen a szülők akarata is szükséges, hogy ebben az irányban vezessék gyermekeiket, együtt az iskolával, a pedagógusokkal. Nem lényegtelen tehát az a törekvés sem, amelyet megyénk iskoláiban célul tűzték: szorosabbra fonni a kapcsolatot az eddigieknél te szülők és az iskolák között S. Itta rí ama 30 nap, legmagasabb mértéke 15 év csak halmazati (több bűncselekmény együttes elbírálása) és összbünteíés (több jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetés egyhuzamban való letöltése) esetében lehet 20 év. A szabadságvesztés büntetésre Ítélt köteles dolgozni. A munkával való foglalkoztatással a törvény kettős hatást kiván elérni A munkára szoktatja és a munka szeretetére neveli azokat akik életük eddigi folyamán nem végeztek rendszeres munkát. Másrészt olyan elítéltek kezébe, akik Ilyennel még nem bírtak, szakmunkát, szakfoglalkozást ad. A fiatalkorúak börtönében pedig elsősorban szakma tanulására nevelik a fiatalokat. A szabadságához minden ember ragaszkodik és megvonása esetén annak hátrányait személyileg érzi. A szabadságvesztés mellett azonban a törvény nem akarja a hozzátartozókat, a kiskorú családtagjait az elkerülhetetlen mértéken felül sújtani, ezért a börtönbe végzett munkájáért megfelelő díjazás illeti meg az elítéltet. Most már főbüntetés lett a javító-nevelő munka. Elvileg mindenkivel szemben kiszabható. E büntetési nem tartamát is a munka adja meg. Csakhogy itt a törvény nem fosztja meg aZ elítéltet a szabadságától, mert javítónevelő munka alkalmazására olyan kisebbsúlyú bűntettet elkövetőkkel szemben kerül sor, akiket még nem kell megfosztani szabadságuktól, mert a társadalom védelme anélkül is biztosítható. A munkahely kollektívájára, különösen a szakszervezetekre nagy feladat vár a büntetés végrehajtása során. A javító-nevelő munkára elítéltnek éreznie kell a közösség segítő készségét, amely főleg abban nyilvánul meg, hogy igyekeznek társadalmi ráhatásukkal levetkőztetni azokat a fogyaié- kosságokat, amely miatt éppen elkövették a bűncselekményeket. Pl. ha az elítélt ital hatására került összeütközésbe a törvénnyel, akkor a kollektíva erőfeszítésének főleg arra kell irányulnia, hogy az ital káros szenvedélyétől megmentsék, stb. A javitó- nevelő munka is tartalmaz joghátrányt. Kötelező munkakötelezettséget Jelent, másrészt munkabére 5—20 %-ig csökkenthető. A levont összegek állami bevételt képeznek. A hangsúly azonban nem a bércsökkentésben van, mert ez pénz főbüntetéssel is elérhető lenne, hanem a munkán, a közös munka a kollektíva nevelő hatásán van. A javító-neve- 16 munkára ítéltet megilletik mindazok a jogok, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben, pl. társadalombiztosítási szogáltatások. A pénzbüntetés 100—50 000 Ft-ig szabható ki. A kapitalista államokban a pénzbüntetés legnagyobb részt a vagyonos osztály kiváltsága, burkoltan annak a lehetőségét biztosítja, hogy a vagyonosok megválthassák a súlyosabb büntetést Nálunk elsősorban mint mellékbüntetés alkalmazandó, azokkal szemben, akik haszonszerzésből követték el a bűncselekményüket. A mellékbüntetések közül csupán a foglalkozástól való eltiltást emelem ki, mert a régi szabályozástól itt van a legtöbb változás. Most már felfüggesztett szabadságvesztés, vagy javító-nevelő munka vagy pénz főbüntetés mellett is kiszabható lesz. Törvényünk ezúttal mellőzi a foglalkozástól eltiltás végleges kimondását, mert ez nélkülözi a nevelő jelleget, ellenben lehetővé teszi, hogy a foglalkozás folytatását a bíróság új szakvizsga letételétől tegye függővé. Angyal Sándor A tananyag nem változik, de több a gyakorlati munka — Jobban foglalkoznak a gyermekekkel Változások az új iskolai évben 3
