Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-05 / 182. szám
Jó kedv, ;ó termés Zúgnak a cséplőgépek a nagyhatásúi határban Por gomolyog, s a meg-meg mozduló, lassan cammogó légáramlat elkapja a törek szemeket. Viszi, odatapasztja a cséplőgépek munkásainak verejtékező testéhez. Kánikula ez a javából. A vízhordók is megérdemlik ilyenkor a munkaegységet. Alig győzik kielégíteni a szomj azokat. 16 000 kereszt A nagyhalászi Petőfi Tsz tagjai a kenyémekvaló betakarítását — a gyors aratás után — most itt folytatják a cséplőgépeknél. Tizenhatezer kereszt — van mit csépelni. Reggel 5 órától, amig csak fel nem jönnek a csillagok, zúgnak, zümmögnek a cséplőgépek. Négy masina sorjázik egymás mellett. Az egyiknél most tartanak uzsonna szünetet. Tóth Imréné és Laska Ica, ketten a törekhordók közül, már az új lisztből sütött tésztát eszik, mert a hét elején egy-egy mázsa idei búzát kaptak a tagok előlegképpen. Falatoznak, viccelődnek, az idősebbek és a fiatalok egyaránt. Talán a jó termés okozza a jókedvet?... Bizonyos, hogy szépen fizet a szovjet búza Nagyhalászban: tizennyolc mázsát ad holdanként. Ki a legszorgalmasabb? Ezt Zelei János növénytermesztési brigádvezetőtől tudom meg. S azután is kíváncsiskodom, melyik a négy közül a legjobb cséplőcsapat, ö azonban óvatosan elhárítja oly módon a kérdést, hogy senkit sem akar megsérteni, minthogy annyira egyformán szorgalmasak, hogy nem lehet őket megkülönböztetni. Vége az uzsonnának. Heti István, traktoros elindítja motorját és megiramodik a gép- szij. Tóth Pál és Benedek István eteti a cséplőt, szakadatlanul, ahogy az csak nyelni bírja a kövér kévédet. Szekérről adogatják fel hozzájuk. Néni osztagéinak, ha néni fc lyamatosan hordásból csépelnek. Nyolc fogat hordja szüntelenül, s ha netán kevésnek bizonyulnának, két pótkocsis von+ató is besegít. Gyorsan telnek a zsákok és szaporodnak Radvánszki István mázsáján. Leméri, s onnan egyenesen az átadó helyre viszik a terményt. Naponta ezer mázsa szép búza kerül ki a négy gépből. S a másik oldalon a jó szagú, friss aranyszínű szalmát kapja és viszi magasra az elevátor, fel a ka- zalrakókhoz. Úgy mondja a brigádvezető, tizennégy nap alatt végeznek, ha az időjárás nem készít valami újabb tréfát, s ez idő alatt tizennégy ezer másza kerül a magtárba. Aztán, ha végeznek ezen a szérűn, összepakolnak, és indulnak a következőhöz, ösz- szesen hét telepre összpontosítják a szövetkezet csépelni- való terményét. Szép és nehéz szertartás Nehéz, de szép, sz'ertartásos munka a csép'is itt Nagyhalászban is. Óiják a termés minden szeméi, ezért is igyekeznek mielőbb zsákokba látni az összesét. S arra is vigyáznak, nehogy most, amikor már majdnem az övék — eleI mi csapás martaléka legyen. Ezért töltötték szinültig a vi- ! zeshordókat, minden pillanatban készen állnak a legrosszabb, a tűz megzabolázására. Élvezet nézni, a szorgalmas, fürge kezeket, a közösség szelleme által megszaporázott munkát. Olyan nagyszerű látvány ez, ami sokáig marasztalja az embert. Hamarosan alkonyodik. S ha feljönnek a csillagok, a mai napra elhallgatnak a cséplőgépek. Ezer mázsával ismét előbbre jutottak. V. Gy. Érdekességek Az Eurovizió, ez az egész Európát felölelő televíziós közvetítő hálózat valóban hatalmas szervezet, 1072 televíziós közvetítő állomás sugározza adásait és 17 európai országban huszonhárom és félmillió előfizetője van. Az Eurovizió-hálózat teljes az Euro víz" óról hossza 43 430 kilométer. Ebből 3400 kilométer esik a London—Moszkva közti vonalra, amely Franciaország, Belgium, Svédország és Finnország adóállomásai útján összekapcsolja egymással a nyugati és keleti országokat. Világhírű almát termednek a géberjéniek. A Győzelem Tsz gyümölcsöseiből Jonatán, Arany Parmen, Starting és Húsvéti Rozmaring kerül a Mezőgazdasági Kiállításra. Kozgonyi György kertészeti brigádvezető a gyümölcsösben, (Hammel József felvétele) Ónodvári Miklós aiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiuiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimmimiiiimiiiiiirimiiii XXXI. Horváth csodálkozva, a meglepetéstől csaknem tátott szájjal nézte a lányt. Szinte hinni sem akart szemének. Rose lenne hát? Ugyanaz a Rose, aki a ..szanatóriumban’’ olyan kéjes vágyakozással szorította meg az asztal alatt kezét, hogy majd felszisszent tőle és az agyába futott a vére. „S én... én... le akartam vetni azon az estén a tüll ruhát. Én... én... én akartam levetkőztetni Rosét. Könnyűvérű szeretőnek néztem a tapasztalt kémnőt. Az ezredes babájának, vagy mit tudom én kinek. Milyen nyugodtan beszél, milyen határozott, mintha nem is ezer veszély között, el1962. augusztus 5. lenséges területen, hanem valahol a Stax-vendéglő teraszán ülnénk. Meg kellene kérdezni, hogy Elzával találkozott-e már, de nem... ez lehetetlen, Rose nem találkozhat itt Elzával és én sem. — Tudom, hogy fáradt vagy — mondta a lány, aki nem olvasta ki a férfi gondolatait —, de mégis utaznod kell. Nincs vesztegetni való időnk. Mi már csak akkor pihenünk meg, ha visszamentünk, mert addig . .. addig Magyarországon folyamatos izaglomban leszünk. Félsz?. — Nem! — felelte meggyőződéssel az orvos. Meglátod, ügyes leszek, magam robbantom fel ezt a nagy kohót... Rose azonban leintette: — Ekkora buzgóságot nem kérünk. Még otthagynád a fogad. Jó les? arra más is. Rád még számítanak odaát: Körner és Mr. Rogger egy hónap múlva veled akar vacsorázni, s könnyen lehet, hogy lesz ott még valaki.., — Elza? — kérdezte idegesen és meglepetve az orvos. Rose tekintete elborult. De csak egy másodpercig tartott, a másik nem vette észre. Hangjában valami sajnálko- zásféie vegyült. — Nem tudom ... Lehet... csak gondolom. Mr. Rogger nagyon zárkózott természetű, nem szereti a nagy társaságot, Elzát csak látásból ismeri, egyszer én mutattam be neki. — Mit gondolsz, itt van még Magyarországon? — kockáztatta meg mégis Horváth. — Aligha! Már visszament azóta, s te meg se kíséreld, hogy utána érdeklődjél. Elzának sohasem szabad megtudnia, hogy mire vállalkoztál. Fél ettől a veszélyes foglalkozástól ... Utólag sem nyugodna meg soha. — Pedig... érte teszem! — mondta leplezetlen őszinteséggel az orvos. Rose hozzáugrott, haragosan tapasztotta a szájára a kezét. — Csitt! Ilyet sose mondj Az anyagi érdekeltség elvének | érvényesülése termelőszövetkezeteinkben JkS egyénik mezőgazdasá gá1 nak átszervezése után fontos feladatunkká vált, hogy a szövetkezeti útra lépett dolgozó parasztokat meggyőzzük: alapvető érdekük a közös munkában való rendszeres részvétel, családtagjaikkal együtt. Ennek alátámasztására megyénk néhány szövetkezetében még a központi határozatok megjelenése előtt alkalmazták a premizálást, váltakozó formában és eredménnyel. A termelt javakból való részesedés fő formájának, a hagyományos munkaegység rendszernek a javítására az eredményességi munkaegység jóváírást alkalmazták, esetenként ezt kiegészítve — a terven felüli termékekből — prémiummal. Azóta már megyénk termelőszövetkezeteinek többségében bevezették a premizálást. A kapásnövények termésének (tervtől és teljesítéstől függetlenül) 10 százalékát, a terven felül termelt mennyiségnek pedig 50 százalékát adják ki természetben, vagy pénzben prémiumként. A gyümölcstermesztésben és az állattenyésztésben iS ösztönző módszereket vezettek be. A párt és a tanács javaslatát a premizálás rendszerének bevezetéséről termelőszövetkezeteink párttag- gyűlésen és közgyűlésen vitatták meg. Ahol a pártszervezetek politikailag jól készítették elő a premizálásról folyó vitát, ott a közgyűlések helvesen döntöttek, s nemcsak határozatban foglaltak állást a termelést fokozó anyagi érdekeltség mellett, han-em a valóságban is alkalmazták. Ahol a premizálásra vonatkozó helyes közgvűlési határozatokat maradéktalanul megvalósították, jelentős javulás következett be a gazdálkodásban. Mmden munkát időben <% in minőségben végeztek el. Jobb lett a munkaszervezés, a tagok a vetéstől, a betakarításig el vannak látva munkával. A terület családokra való lebontása u+án a szövetkezeti családok apraja nagyja részesévé vált a közös munkának. Igen ösztönző hatású, hogv mindenki előre kiszámíthatja: mennyi lesz a jövedelme, ha a tervezettnél többet termel. A császárszállási Űj Alkotmány Tsz-ben megszabott részesedésen kívül minden munkaegységre hét forint prémiumot is kifizettek, szövetkezeti tagonként á+lasbon 2645 forintot. Máriás Mihály tehenész, a tehénkén ti 2700 literes tej termelési tervet 3500 literre teljesítette. A terven felüli tej 40 százalékát prémiumként kapta. 6888 forint értékben. Az anyagi ösztönzés érvényesítése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez a termelőszövetkezet első lett megyénkben a tejtermelést versenyben, átlagban tehenenként 3500 liter tejjel. Ugyanitt Piskóti Lajos sertésgondozó — a közgyűlési határozatnak megfelelően — 16 darab malacot kapott prémiumként 3486 forint értékben. Családja pedig csupán a burgonytermelési terv túlteljesítéséért 4585 forint prémiumban részesült. S ahol így járt el a termelőszövetkezet vezetősége, megnőtt a munkakedv, becsülete lett a közös munkának. Az anyagi ösztönzés kedvezően na4ott a családtagokra is. Hernádi Andrásáé 1800 négyszögölön termelt burgonyát. Tervét kétszeresen teljesítette, s ezért burgonyából 4174, egyéb kapásokból 9561 forint prémiumot kapott. Azokban a sző vetkezet ek- ben, ahol végrehajtották a közgyűlés premizálásra vonatkozó határozatát, s látták a szövetkezet tagiai, hogy a vezetők becsülettel teljesítik ígéretüket, növekszik a vezetők iránti bizalom, javul a munkafegyelem, jobban védik a közöst. Ezektien a szövetkezetekben mindig népes a hátát, nem késne* a munkával most sem. A vasmegveri Micsurin Tsz közgyűlésén kedvező határozat született az állattenyésztés fellendítése érdekében. Voltak, akik bizalmatlanul fogadták az anyagi érdekeltség fokozását szolgáló határozatot. Mikor azonban látták, hogy a szót tett követi, és a gondozók megkapták az őket megillető prémiumot, megváltozott a helyzet. Az elmúlt évben már 610 darab nízott sertést értékesítettek a vasmegyeinek, kétezer holdról 350 ezer forint tiszta haszonnal. S amikor a premizálást bevezették a növénytermesztésnél is, kevésnek bizonyult a vasmegveri határ: a szomszédos községekbe is szívesen elmentek dolgozni, ha ott művelhető földet kaptak. Mindezek igazolják, hogy ahol érvényt szereztek a premizálásra vonatkozó határozatoknak, ott növekedtek a hozamok, gyarapodott a jövedelem. Megyénk termelőszövetkezeteiben általában helyesen, alkalmazták a premizálást. Bizonyítja ezt, hogy az elmúlt évben közel 100 millió forintot osztottak ki prémiumként megyénkben, s ennek mintegy felét természetben kapták a termelőszövetkezeti tagok. Csupán tejből 15 millió torint értékű célprémiumot osztót-, tak ki. Az eredményeit ellenére azonban akadnak olyan szövetkezeti vezetők, akik nem Körnerék előtt, de még előttem sem többet. — Bocsáss meg, Rose! Dohát ... tényleg így van. Nekem már nem számított a életem én már valahogy kiábrándultam mindenből, az ön- gyilkosság gondolatával foglalkoztam, amikor megismerkedtem vele. S azóta... minden másként van ... azóta... élni akarok. Már teljesen besötétedett, Rose felkattintotta a villanyt. — Nem! Oltsd el! — kérte az orvos. — Jobb így. Pántja a szememet. Álmos vagyok. Rose a rekamiéra telepedett, s elmélázott. — Szereted? — Azt hiszem... igen! Sóhajtott, mintha csalódást okozott vájna neki ez a kijelentés, Horváth észrevette, megsajnálta egy kicsit — Bocsáss meg, Rose. Téged is szeretlek. Mindig jó barátod leszek, mert valahogy úgy érzem, hogy hozzád is húz valami de ugye, megérted? ... — Megértelek — mondta halkan Rose — és igazad is van. De azért azt, amit az imént mondtál, ne mondd többet. Elza is alighanem -.. szeret téged ... egyszer mesélt nekem rólad, s láttam a szemén, megérettem a hangján. egyszóval: tudom én azt. Megérdemelitek, hogy egymásé legyetek; hát akkor... vigyázz magadra nagyon. Ügy kapaszkodott Rose szavaiba, mint a zuhanó ember a mentőkötélbe. — Mesélj róla, kérlek, mesélj róla, Rose. Hiszen most már tudod, hogy szeretem!... mondd el, hogy mit mondott neked. Rose sokáig gondolkodott. Nehezen kezdett hozzá, mintha fájnának neki ezek az emlékek. — Tudod, egy este nálam vacsorázott. Sűrűn meglátogatott, mert nincs más barátnője. S beszélgettünk.., szerelemről, mindenféléről. Akkor mondta, hogy ismer egy Horváth Károly nevű magyar orvost. Elmondta, hogy s mint éltél Nickelsdarf ben, aztán Bécsben, ahol szintén találkoztatok. — Folyton terád gondol, és amikor karácsonykor csak éjfél utánra ért oda a megbeszélt randevúra, sírva keresett az utcákon és a lakásodon. — Ne mondd! — így van — mondta Rose — nekem elmondta. És tudom biztosan, hogy szeret Horváth kimondhatatlanul boldog volt. (Folytatjuk.) helyeslik az anyagi érdekeít- ■ ség fokozását. Néhol a pre- ! mizálást összeegyeztethetetlennek tartják a szocialista ei- : osztás elvével. Egyesek saját I jövedelmük csökkenésétől félnek, ha fokozódik az anyagi érdekeltség. Nem értették meg, hogy a szövetkezeti gaz- jdálkodás kezdetén — és még I később is — nem elég csu- ;pán az erkölcsi ösztönzés, fel 'kell használni az anyagi érdekeltség kedvező hatását. Egyes helyeken a közgyűlési j határozat ellenére sem adták ki a prémiumot. Ez történt a demecseri Dimitrov Tsz-ben is. annak ellenére, hogy országosan is elismerésre méltó eredményt értek el az alma- tenmelésben. Holdanként 178,3 mázsa almát termeltek, s ebiből 145,7 mázsa export minőségű volt. A gyümölcstermesztők mégsem kapták meg |Sz ígért prémiumot. Kék községben prémium helyett munkaegységet írtak a tagok javára. Mari apó csőn a premizált növényféleségek megmunkálásáért nem írtak munkaegységet. llLeken a helyeken meg- rendült a szövetkezeti tagok bizalma, csökkent a munkakedv. Joggal érezték becsapva magukat. Károsan hatott ez a termelésre, kedvezőtlenül befolyásolta a hangulatot Előfordult, hogy a prémiumot nem az egyes növényféleségek betakarítása idején, hanem jóval később adták ki. Néhol egyformán kapott a jól és a kevésbé jól dolgozó tag. Nagvkálló egyik szövetkezetében joggal kifogásolták azok, akik holdanként 30 mázsa kukoricát termeltek, hogy azonos mennyiségű prémium-kukoricát kaptak azokkal, akiknek a gondjaikra bízott területükön csak a fele termés volt. Ezeket a jelenségeket bírálták a szövetkezeti pártszervezetek, • ma már egyre kevesebb helyen ismétlődnek meg. Sajnos, azonban egyes szövetkezeti pártszervezetek sem tettek meg mindent, megelégedtek annyival, hogy ismertették a premizálási feltételeket, de nem gondoskodtak azok betartásáról. A premizálásra vonatkozóan ismét megvizsgáltuk a legjobb formákat, módszereket, s ennek megfelelően újabb javaslatokat tettünk. A kapásnövényeknél és az állattenyésztésnél lényegében nem történt változás. Kiterjesztették azonban a premizálást a zöldségtermesztésre, a szálas takarmányok betakarítására, a traktorosokra, a fogatosok- ra és a szövetkezeti vezetőkre akik a brigád tagjainak átlagát —, illetve az elnök, a vezető beosztású agronó- mus és a főkönyvelő a brigádvezetők átlagprémiumát kapják. A kőzgvűléseWen a pre- mázálásí feltételek között rögzítették, hogy csak azok részesülhetnek prémiumban, akik a közös munkarendet betartják, részt vesznek a közös munkában, teljesítik az alapszabályban előírt munkaegységet, igazolatlanul nem hiányoznak, a vezetők utasításait betartják, becsülik, védik a közös vagyont. Mindezek kedvező hatást gvakorolt.sk, s ma már egyre kevesebb azoknak a száma, akik megsértik a közös vagyont. Egyre többen látják: érdemes jól, becsületesen dolgozni, többet, jobbat, olcsóbban termelni, mert ez egyaránt érdeke minden szövetkezeti gazdának, a közösségnek és a népgazdaságnak. Nagy Tibor a Szabolcs megyei Pártbizottság munkatársa. Wcsjelent a Pártélcfbrn, a Magyar Szocialista Munkáspárt Koarpopti Bizottságának folyóiratában. 3
