Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

fl VIT csütörtöki eseményei Csütörtökön délelőtt szívé­lyes légkörű fogadás zajlott le a magyar VIT-küldöttség La- utta szigeti szállásán: az ame­rikai küldöttségnek egy cso­portja látogatott el a magyar tábort». A találkozón, amelyen jelen volt Szipka József, hazánk finnországi nagykövete is, a magyar művészek hangulatos műsort adtak vendégeiknek. A magyar küldöttség egy másik csoporti« csütörtökön az olasz VIT-küldöttség ottho­nába rándult át. mások pedig a Finn Agrárifiúsáéi Szövet­ség mejíuvásának tettek ele­get. Ezen a napon egyébként a kikötőben horgonvzó „Grúzia” hajó fedélzetén a szovjet és a kubai fiatalok találkozójára is sor került. A Joel Iglesias vezette kubai fiatalok kedé­lyes, fesztelen hangulatban, énekszóval és szívélyes beszél­getéssel ünnepelték a Világ­ifjúsági Találkozót és a két nép barátságát. Mint már ielentettük, csü­törtökön délelőtt megkezdő­dött az ifjúmunkások és a pa­raszt fiatalok két-kétnapos ta­nácskozása a munkakörülmé­nyek és a munkajog kérdésé­ről, valamint a küldötteket érintő más érdekes témákról. A nemzetközi klubban ezzel összefüggésben az ifjúmunká­sok életéről szóló filmeket ve­títettek. A nemzetközi diák klubban az egyetemi hallgatókat ér­deklő problémákról kezdődött szeminárium. Ezen a tanulmá­nyi értekezleten a téma: a di­ák ifjúság szerepe a népek függetlenségéért vívott harc­ban, valamint, a gyarmati vagy gazdaságilag fejletlen or­szágok politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseinek meg­oldásáért folytatott küzdelem­ben. Angol—egy i p tom i pénzügyi megállapodás London, (MTI): Lord Ho­me angol külügyminiszter a lordok házában bejelentette, végleges megegyezés jött létre az Egyesült Arab Köz­társasággal az 1956. évi szue­zi konfliktus után lefoglalt an goi javak kérdésének pénz­ügyi rendezésében. A külügyminiszter szerint a néhány napon belül alá­írásra kerülő egyezméy ér­telmében Anglia 715 000 font hitelt nyújt az Egyesült Arab Köztársaságnak, hogy külföldi valutában tudjon kártérítést fizetni azoknak, akiknek vagyontárgyait an­nak Idején lefoglalták. Közös Piac Közép-A merikában New York, (MTI): Az ENSZ egyik szóvivője szer­dán közölte, hogy július 31-én a Costa Rica-i San Jó­séban Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras és Ni­caragua képviselői több hetes tárgyalás után több oldalú megállapodásokat írtak alá, amelyek értelmében Közép­amerikai Kijzöe Piacot létesí­tenek. Az érdekelt országok a területükre belépő áruk több mint 95 százalékára azonos vámtételeket vetnek kL A kedden aláirt megálla­podások értelmében egységes törvényhozási Intézkedésekkel biztosítják a Közép-amerikai Közös Piachoz tartozó orszá­gok ipari fejlesztését. Lord Home bejelentette még azt Is, hogy a két or­szág között fennálló vala­mennyi vitás kérdésben si­került megegyezni. Növekszik a radioaktivitás Salt Lahe City, (Reuter): A Nevada sivatagban végrehaj­tott föld alatti atomkisérlet- sorozat nyomán magasra szökött a radioaktivitás mu­tatója Utah amerikai állam északi részében — közölte az utahi közegészségügyi szol­gálat. Július elején a Jodin— 131 radioaktív anyagot nem is lehetett észlelni, július 20-án azonban minden liter esővízben 1660 mikro-curie sugárzású Jodin—131-et mér­tek. Július 28-án a sugárzás 2050 mikro-curie-re emelke- detrt­Prado száműzetésbe ment Lima, (AP): Prado volt perui elnök, akit a Limában hatalomra jutott katonai kormány erő­szakkal távolított el tisztségé­ből még megbízatásának te­járta előtt, szerdán repülő­gépen elhagyta az országot, Prado Párizst választotta száműzetésének helyéül. A volt elnököt mintegy 300 ember kísérte ki a repülőtér­re. Prado nyilatkozatot olva­sott fel és ebben kijelentet­te, hogy a katonák által meg­semmisített június 10-i elnök- választás törvényes. Újabb durva provoháció Nyugat-Berlinben Nyugaf-Berlin. (TASZSZ): A nyugat-berlini hatóságok szerdán úiabb durva provoká­ciót követtek el» Alberts belü«rvl szenátor utasítására szerdán délu­tán rendöralakulatok ha­toltak be az NDK Irányí­tása alatt álló városi va­sút nyugat-berlini állomá­saira és leszaggatták, vagy fekete festékkel mázolták be az NDK közlekedési rendőrségének az állomá­sokon kifüggesztett hir­detményeit, amelyek szerint körözik a vá­rosi vasút ..Botanischer Gar­ten” állomásán iúlius 20-án történt robbanás tetteseit. Dünsing, nvugat-berlini ren­dőrfőnök Alberts szenátorral együtt megielent az egyik ál­lomáson és tanuia volt a ren­dőrök eljárásának. Arra törekedve, hogy azt a látszatot keltsék, mintha a nyugat-berlini rendőrség szin­tén keresné az említett rob­bantás elkövetőit, n rendőrök új plakátokat ragasztottak ki. Alberts szenátor nyilat­kozatot tett. amelyben kép­mutatóan azt állította, hogy a városi vasút nyu­gat-berlini szakaszán el­követett büntettek kivizs­gálása a nyugat-berlini rendőrség ha­táskörébe tartozik. Erdőtüzek F r anciaor szágban Párizs, (MTI): Hatalmas erdőtűz tombol a dél-francia­országi Provence-ban. A tűz­vész két községet is fenye­get, amelyeknek lakóit azon­ban idejében elköltöztették. Az oltást nehezíti, hogy még a háború alatt amerikai repülőgépekről ledobott és fel nem robbant egy tonnás bombák vannak valahol ezen a területen. Más jelentések szerint német hadianyagrak­tár is van a lángokban álló erdőkben. Bordeaux környékén is ki­gyulladt az erdő. Erdőtüzet jelentettek Toulouse környé­kéről is. Létrejött a megegyezés az algériai vezetők közöl Sok a nyitott kérdés — A nemzetgyűlési választásokra augusztus 27-én kerül sor Párizs, (MTT)t Csütörtökön délben hivata­los közleményben jelentették be Algírban, hogy a hosszú tárgyalások eredményeként végre létrejött a megállapo­dás az FLN vitatkozó veze­tői között. A súlyos helyzetben a meg­egyezés további elhúzódása kiszámíthatatlan következmé­nyekkel járt volna az ország számára, — hangoztatja a közlemény. A három pontból álló meg­állapodás első pontja értel­mében az FLN Politikai Bi­zottsága a Tlemcenben beje­lentett összetételben meg­kezdi működését. A második pont arról szól, hogy az alkotmá- nyozó nemzetgyűlési vá­lasztásokat előrelátható­lag augusztus 27-én tart­ják meg, és végül a har­madik pont szerint az Algériai Nemzeti Forra­dalmi Tanács (az algétriai parlament) egy héttel a nemzetgyűlési választások után összeül, hogy meg­oldja a problémákat. Ezek szerint a Politikai Bi­zottság tagjai a következők: Ben Bella, Mohamed Khider, Rabah Bitait, Mohamed Bu- diaf, Hoszin Ait Ahmed. Hadzs Ben Allah és Szaid Mohamedi. A közlemény nyilvánosság­ra hozatala után Budiaf ki­jelentette, hogy bár nem vál­tozott meg a véleménye a Po­litikai Bizottságot illetően és szükségesnek tartja, hogy a nemzetgyűlési válasz­tások után az Algériai Nemzeti Forradalmi Ta­nács határozzon véglege­sen ezekben a kérdések­ben, de abból a célból, hogy hozzájáruljon a türelmetlenül várt ál­talános megbékéléshez, cl kell fogadnia a részvételt a Politikai Bizottság munkájában. Ilymódon a héttagú Poli­tikai Bizottság hat tagja már elfogadta megbízatását, Ait Ahmed, a hetedik, aiki né­hány nappal ezelőtt kijelen­tette: visszavonul minden po­litikai tevékenységtől. Bár őt csütörtökön Párizsban felke­reste a Géniből ideérkezett Jazid tájékoztatás ügyi minisz­ter, hogy elhatározásának megmásítására birja, e meg­beszélés eredménye azonban még nem ismeretes. A csütörtökön délben el­hangzott bejelentések szerint — ha nem is az eredeti tervek szerint a csütör­töki nap folyamán, ha­nem csak pénteken este =» A második világháború egyik legkülönösebb kémtör­ténete: az ember, akinek meg­változtatták a személyiségét — (Quentin Reynold amerikai Író könyve nyomán.) V. George csoportjából nem egy ember került a Gestapo kezére, ö maga egyelőre ki­csúszott a hálóból. Múltjára már alig emlékezett. Minden gondolata a jelennel, a néme­tek elleni harccal foglalkozott. Sokszor nem volt könnyű dolga. Egy ízben egy fiatal va­dászrepülős „vizsgáztatásában” vett részt. Kiejtéséből, szófű­zéséből rögtön észrevette, hogy kanadai, méghozzá éppen az ő vidékéről való. Mennyire szeretett volna földije nyaká­ba borulni és megkérdezni, hogy élnek az otthoniak! De nem tehette. Továbbra is bam­bán bámult a kanadaira, nyit- vafelejtett szájjal, kifejezéste­len tekintettel. Talán ekkor érezte legjobban, hogy milyen nehéz szerepet játszik. Pedig még sokkal nehezebb napok következtek. George a Gestapo kezére került. 15 más emberrel együtt fogták el az utcán és börtönbe vitték. Mindenkit külön cellába zár­tak. Egyetlen reményük volt, hogy a Gestapo nem talált az illegális szervezet nyomára, csak vaktában fogott el né­hány embert és így próbált va­érhezhet Ben Bella Algír­ba — megszületett a vál­ság időleges megoldása — a jelek szerint Ben Bel- . Iának és híveinek győ­zelmével. Ez már a reggeli órákban is valószínűnek látszott Khi­der kijelentése után: nem tárgyalni jöttünk Algírba, hanem, hogy meggyőzzük testvéreinket álláspontunkról. Hangsúlyozni kell, hogy a megállapodás csak a lehető­ségét teremtette meg a tar­tós és szilárd egység megva­lósításának. Mint az Humanité algíri tudósítója előzetes kommen­tárjában írta, egy ilyen meg­egyezés nem oldhatja meg a válságot teljes mélységében, az érdekek és felfogások el­térése túl nagy ahhoz, hogy mintegy varázsvessző érinté­sére megoldjon mindent. A helyzet még sok tekin­tetben tisztázásra szorul: • a vilaják autonómiája, egyesek hatalmi vágya, a személyi versengés és ér­dekellentétek, az egysé­ges ideológia hiánya, mind mind sok nehézsé­get okozhat, s a neokolonializmue erőit sem szabad, a számításból ki­hagyni. Pompidou francia minisz­terelnök szerda esti televíziós interjúja is megerősíti, hogy a franciák érdekeik védel­mében az Algériában maradt katonai erők bevetésétől sem riadnak vissza. Az egyedüli helyes, végle­ges megoldást csak az hoz­hatja meg, amit a minap az Algériai Kommunista Párt javasolt: egy egységfront* amely magában foglal min­den politikai irányzatot és társadalmi erőt, közös prog­ram alapján, kölcsönös köte­lezettségekkel. , i Mi történik Peruitan? „A mai nap nevezetes Peru számára, mert ebben az or­szágban nincs többé diktátor. Nekem, itt nincs már mit tennem; a köztársaságban va­ló további tartózkodásom fur­csa, sőt hajmeresztő lenne, szégyent hozna Perura.” E szavakat a múlt század elején mondta Simon Boli­vár, a dél-amerikai felszaba- dítási harcok egyik vezetője, miután a spanyolok elleni hadjárat idején diktátort ha­talommal ruházta fel a par­lament. Akkoriban nem gon­dolták volna a peruiak, hogy 127 évvel később még mindig csak így sóhajthatnak: ,,Vaj­ha valóban nem lenne többé diktátorunk!” A tábornokok ugyanis — különösen az utóbbi évtizedekben — már nem szeretik ezt mondani: megyek — inkább ezt: jövök. Mielőtt tovább mennénk az események tagolásában, írjuk le néhány szóval Peru gaz­dasági helyzetét. Tipikus és nagyon szegény latin-amerikai ország, egyoldalú nyersanyag­termelő gazdasággal Az Egye­sült Államok ellenőrzi terme­lésének csaknem felét, a be­ruházások háromnegyedét, csaknem az egész ólom, réz és olajbányászatot. A befolyás és a hatalom fennmaradó része a félfeudális szenyorok, a gyapot és cukorkirályok ke­zében van. Ebből a helyzet­ből következik, hogy Peruban semmit nem lehet megérteni Washington szerepének vizsgá­lata nélkül. Kit támogatott tehát a vá­lasztásokon Washington és miért szakította meg kapcsola­tait a katonai juntával. A perui események során nem­csak egy kis ország helyzete került az érdeklődés közép­pontjába, megmutatkoztak az Egyesült Államok politikájá­ban található különböző irányzatok is. Megbízható hí­rek szerint a washingtoni hadügyminisztérium Odria tá­bornok jelöltségét támogatta — a külügyminisztérium vi­szont Haya de la Torret. Od­ria 1948-tól 1956-ig egyszer már diktátora volt az ország­nak, s a washingtoni tábor­nokok úgy gondolták, hogy jó, ha ismét keményen kéz­beveszi a nyugtalankodó or­szág ügyeit. Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának, pontosabban szólva, Kennedy kormányának ez a megoldás nem tetszik. A katonai juntákat egész Latin-Amerika gyűlöli: a dik­tátorok lejáratták magukat, csk szégyent és gyalázatot hoztak támogatóikra, az észak- amerikaiakra. Kennedy úgy látja, hogy sokkal jobban meg­felel egy olyan perui kor­mányzat, amely betartja a parlamenti játékszabályokat, amely nem szúr szemet ka­tonai elnyomással — és így szolgálja az észak-amerikai monopóliumokat Magyarán szólva, Peru az amerikaiak zsebében van, de Kennedy azt akarja. hogy ne valami durva katonai klikk, hanem szeli- debb, demokratikusabb ábráza. tú rezsim képviselje érdekeit. Ilyen volt Prado, s ezért látta volna szívesen az északameri­kai kormány Haya de la Tor­ret. aki Washington feltétlen híve. Jelenleg az a helyzet, hogy a washingtoni tábornokoknak nem lenne különösebb kifo­gásuk a katonai diktatúra el­len, kormányuk viszont meg­szakította kapcsolatait a jun­tával és felfüggesztette a dol­lársegélyt — annak ellenére, hogy a junta felajánlotta ma­gát Washingtonnak. Nyilván­való, hogy azok a latin-ame­rikai kormányok, amelyek ugyancsak megszakították, vagy felfüggesztették Peruval diplomáciai kapcsolatukat, Washington felszólítására tet­ték. Közben Lima utcáin folynak a tüntetések, a krízis tart — de egyelőre még nem az dől el, hogy a népé vagy az oli­garcháké legyen a hatalom. Eddig a monopóliumok és a földbirtokosok emberei mara­kodtak egymással. De Was­hington nem szereti, ha az általa irányított országokban nyugtalanság van, ezért meg­indult az egyezkedés és vár­ható a kiegyezés a különböző, csoportok között. Nkrumah ghanai elnök ellen sikertelen bombamerényletet követtek el Accra, (Reuter—TASZSZ): Accrában hivatalosan kö­zölték, hogy Nkrumah ghanai elnök ellen szerda délután si­kertelen bombamerényletet követtek el. Az elnök hazaté­rőben ..volt azokról a tárgya­lásokról, amelyeket a feiső- voltai elnökkel a hét elején folytatott. Észak-Ghanában, a felsővoltai határ közelében fekvő Kulungugu faluban az elnök és kísérete megszakí­totta útját, hogy iskolásgyer­mekek egy csoportjának és a falu lakóinak köszöntését fogadja., A gépkocsijából ki­lépő elnök közelében ekkor bomba robbant. A robbanás következtében egy iskolás­gyermek és egy rendőr éle­tét vesztette, 56-an megsebe­sültek, köztük az elnök kísé­retének tóDb tagja. A seoe- sültek nagy részének állapo­ta súlyos. Nkrumah elnök sértetlen riiaradt. lamilyen szálra találni, hogy feltárhassa a környéken vég­rehajtott számos diverzió tit­kát. A Gestapo Georget kegyet­lenül megkínozta. A 16 fogoly közül hárman belehaltak a vallatásba. Pedig csak kettő tudott valamit a szervezetről, egyikük George volt. Amikor Georget két héttel később éjszaka kidobták a börtön kapuján, emberroncs volt. Torka iszonyatosan fájt, mert forró vizet öntöttek belé. összetört ujja tehetettlenül lógott. Vérzett az arca, a lá­ba, a keze. Egész teste egyet­len seb volt. Minden erejét megfeszítve vonszolta magát, pedig nem is tudta, hogy merre tartson. Mégsem lepődött meg, amikor a sötétségből égy ismeretlen alak lépett ki és halkan így szólt: „Gyere utánam”. Nem csalatkozott barátaiban. Az ellenállási mozgalom részt vevői állandóan a börtön körül rejtőzködtek és gondjuk­ba vették a kiszabadultakat. A francia munkások biztos helyre szállították Georget és hozzáláttak ápolásához. Orvos is jött. Azután visszavitték a faluba, ahol a benzin állomá­son dolgozott. Hosszú heteken át feküdt itt barátai gondos ápolása alatt. A Gestaponál töltött hetek a „csendes kémnek” nemcsak testén, hanem lelkén is ma­radandó nyomokat hagyott. Sohasem tudott teljesen meg­szabadulni a lidércnyomástól, amit a rabság és a kínzás je­lentett. Hosszú évek múlva, ajmikor testileg már teljesen felgyógyult, az emlékek hatá­sára idegei újra meg újra fel­mondták a szolgálatot. Mégis munkához akart lát­ni, mihelyt kissé összeszedte magát. 1943 véaén a londoni utasítás szerint otthagyta ad­digi helyét és eev 60 kilomé­terrel távolabb lévő falucská­ba utazott. Itt kellett felvenni a kapcsolatot a helyi ellenál­lási mozgalommal. Amikor elhagyta a falut, ahoi 3 nehéz évet töltött, ösz- szeszámolta: 1952 szövetséges pilótát mentett mes az „egér- út” rábízott szakaszán. Űj munkahelyén egészen más feladat várt rá. A néme­tek gyors ütemben építették és modernizálták tengeralatt­járó flottátokat és a szövetsé­gesek ezt minden módon meg akarták akadályozni. Ezért magukban a tengeralattjáró gyárakban is szabotázst szer­veztek. Az ál-Pierre Touchette feladata az volt. hogv bejusson a nagy hamburgi tengeralatt­járó gyár területére. Ez csak látszólag volt nehéz dolog. Az ellenállási mozgalom megtud­ta: a németek arra készülnek, hogy az utcán embereket fog- dbssanak össze és kényszer- munkára vigyék őket a ham­burgi hajógyárba. George hát éiiel nappal az utcán lézengett ás várta a „jó­szerencsét”. Nem is kellett sokáig várnia. Az ál-félkegyel- müt néhány nao múlva sok más férfivel együtt teherau­tóba zsúfolták és asszonyok ,és gyermekek sírása és sikolto­zása közepette útnak indítot­ták Németország felé. (Folytatjuk) Kémtörlénet a második világháliorúból AZ ÁL-PIERRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents