Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-03 / 180. szám
Miért bukoíf meg? Vita egy nevelési eszközről Nem idejétmúlt pedagógiai eszköz-e a buktatás? Gyakorló pedagógusok és elméleti szakemberek vitatkoznak ezen a kérdésen. Tény, hogy társadalmunk sok olyan okot szüntetett meg, amely korábban elkerülhetetlenné tette a buktatást: az anyagi feltételek megvannak, az oktatás mindenütt ingyenes, a tankönyvek olcsók, nincsen szükség többé a gyermeki munkára, egy te kevesebb az egy-két osztályt Végzett szülők száma, akik nem tudnak iskolás gyermeküknek segíteni. A bukás és a tanulók képességei Azonban az is tény, hogy a múlt iskolai évben a 14 éveseknek csak 72,7 százaléka járt az országban az általános Iskola nyolcadik osztályába, 23,2 százaléka alsóbb osztályokba járt. És ennek a lemaradásnak nyolcvan százalékban bukás az oka. Nyíregyháza legnagyobb általános iskolájában, a IV. számúban kerestem a magyarázatot arra, hogy miért buknak meg a gyerekek. Az igazgató, Agárdi József idén ünnepli nevelői pályafutásának negyedszázados jubileumát. Jellemző, hogy az iskola 1364 tanulója közül mindösz- sze 23 felsős és 11 alsós bukott meg. — Ha testileg és szellemileg egészséges, fejlett gyerekekről beszélünk, — márpedig egy-két kivételtől- eltekintve csak ilyenek vannak az iskolákban — egyetlen esetben sem lehet a bukás oka: a gyerek képességének a hiánya. Legtöbb esetben hiányzással kezdődik a dolog. A hiányzónak pótolni is kell és haladnia is a többiekkel. Nem könnyű dolog. Ha a tanár észreveszi a gyerek elmaradását, időszaki korrepetálással, egyéni foglalkozassál segíthet rajta. Csak persze kettőn áll a vásár. Ügy ér valamit, ha a gyerek is igyekszik. — Melyik tantárgyból legtöbb a bukás? — Számtanból. Az ötödik osztály 14 bukott . tanulója közül 11 bukott meg számtanból. A számtan alapismereted valóban láncszemként kapcsolódnak egymáshoz és ha néhánv kimarad, csak ösz- szekapesolás után lehet folytatni. Természetesen nem véletlen az sem, hogy 23 felsős bukott közül 14 ötödikes. Az alsó tagozatban egy kéz alatt vannak, a felső tagozaton már szaktanárok tanítják őket. Nem könnyű az átmenet. És ez figyelmeztető lehet a szülőknek is. Különösen ötödikes korukban segítsenek gyermekeiknek. Hogyan fogadják a szülők az elégtelent ? — Vannak, akik inkább gyereküknek hisznek, mint a nevelőnek. Volt olyan eset is, hogy az édesanya kért bennünket: el ne áruljuk a gyerek apjának, hogy elégtelent kapott a gyerek, mert akkor ő is kikap vele együtt. Ilyenformán válik az anya a gyerek cinkosává. Jó néhány ellenőrzőkönyvet meg lehetne nézni, hogy mindig az anya írja alá. Előfordul ugyan fordított eset is, de nagyon ritkán. Mások ahelyett, hogy rendszeresen eljárnának a két hetenkénti fogadónapokra, a szülői értekezletekre és figyelemmel kísérnék gyerekük fejlődését, lehülyézik a gyereküket, meggyőzik őket arról, hogy milyen buták. Ad- dig-addig hallják, hogy végül kisebbségi érzésük támad, ami még inkább visszaveti őket fejlődésükben. Az alkohol — Szám szerint nem sokan vannak, de gyerekük életét teljesen tönkre teszik a rossz családi életet élő szülők, az alkoholisták. Előfordult például, hogy a családlátogatásra érkezett névelőt egyszerűen elzavarta az iszákos apa azzal, hogy semmi köze a gyerekéhez. Nevelést és oktatást nem lehet különválasztani. Háromszáz gyerek jár napközibe. Reggeltől estig nevelői felügyelet alatt vannak. Ezzel nagyon sok szülő teljesen leveszi a gondját a gyerekről. A tanulmányi eredményükkel nincs is semmi baj hiszen egyetlen bukott tanuló van csak köztük. Iskolán kívül viszont sok baj van a viselkedésükkel. Elavult ? — Szerintem feltétlenül elavult, — mondja Agárdi József — hiszen a pedagógus soha nem adhatja fel a nevelhetőség elvét. Márpedig ha nevelhető a gyerek, akkor mi szüksége van a buktatásra? Más kérdés az, hogy jelen leg még kénytelenek vagyunk buktatni. De azt is azzal a szándékkal tesszük, hogy megszüntessük minél előbb. Szeptemberig pótolják a mulasztottakat a bukott tanulók, akik még tehetik. Korrepetálásokon segítenek nekik a tanárok. A szülőknek is tudomásul kell azonban venniük, hogy a bukás megszüntetése elsősorban nem oktatási, hanem nevelési feladat. És a gyerekeknek ők is éppen olyan nevelői, mint a tanárok! Az 6 lelkiismeretes nevelő munkájukon is múlik, hogy a buktatás minél előbb az elavult pedagógiai eszkö zők lomtárába kerüljön, a testi fenyítés mellé. Gál Béta Olvasónk írja: Hogy fel ne szálljon a vörös kakas Már lebukott a nap a bak- talórántházi erdő mögött, amikor a gépkocsi elhagyta a község határát az éjjeli ellenőrző körútra induló járási tűzvédelmi bizottság tagjaival. Az út első állomása a vajai Béke Termelőszövetkezet portája volt, ahol katonás rendben sorakoztak a piros tűzoltó vedrek és lapátok. A fogat a szolgálati helyén, és az idős éjjeliőr pontosan elsorolta egy esetleges tűz esetén adódó feladatait. Itt a termelő- szövetkezet vezetősége megköveteli a tűzrendészet! szabályok betartását. A bizottság következő állomáshelyén, az őri Petőfi Termelőszövetkezetnél azonban már másként állt a dolog: a fogatszolgálat és a fogatos nem volt a helyén, a termelőszövetkezet vezetősége, elnöke mégis nyugodtan hajtották álomra fejüket. Hasonló mulasztást tapasztalt a bizottság a nohodi Űj Élet Termelőszövetkezetben is, ahol a telephez közeleső szérűn a tűzoltáshoz szükséges víz nem volt biztosítva, sőt az ott lévő vfzlajt is teljesen üres volt. De hiányzott a fogatszolgálat is. Helytelen, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők nem tulajdonítanak jelentőséget a tűzrendészet! szabályok betartásának, r Kricsfalussy Béla MEGGYŐZÉSSEL NEVELÉSSEL A szövetkezetek gazdasági megszilárdításával egy- időben jelentkezett a közös gazdaságok politikai, szervezeti egységének erősítése. A nagyüzemek pártirányítását azonban sokan nem ismerték kellően. Ezért az MSZMP megyei bizottsága és a járási bizottságok kezdettől fogva fontos feladatuknak tartották, hogy az új és kislétszámú pártszervezeteket a legjobb pártmunkások, aktivisták segítsék. Több járásban o pártvégrehajtóbizottság tagjai vállalták ezt a munkát. Sok helyen brigádok segítették a kislétszámú pártszervezetek politikai munkájának növelését. Fontos feladat hogy a kislétszámú pártszervezetek tevékenységét a szövetkezetek gazdasági vezetői segítsék. Közös vezetőségi üléseket tartottak a szövetkezeti intéző bizottságok és pártvezetőségek. Együtt határozták meg a feladatokat. Közösen vettek részt a munkában. Ez a módszer is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink viszonylag gyorsan megerősödtek, s Idejében megkezdték a közös munkát, a nagyüzemek kialakítását. A pártmunkások, aktivisták most is segítik a kislétszámú pártszervezeteket. A járási instruktorok megkülönböztetett gonddal támogatják a helyes párt- és gazdasági vezetés kialakítását Vf annak jól dolgozó kis- T létszámú és vannak kevésbé jól dolgozó nagylétszá- mú pártszervezetek. A kislétszámú és gyengén dolgozó pártszervezetekben elsősorban a hibák okait igyekeztek feltárni, elemezni. A fehérgyarmati járásban megállapították, hogy egyes kislétszámú párt- szervezet munkája nem azért gyenge, mert kevés párttag dolgozik a közösben, hanem azért, mert a pártszervezet* vezetősége részéről közömbösség, nemtörődömség, hanyagság mutatkozott a pártmunkával szemben. J elentősen erősödtek egyes kislétszámú pártszervezetek a tag. és tagjelölt felvételekkel. De csak ott, ahol nem volt öncélú a pártépítőmunka. " Több kislétszámú pártszervezetben megvizsgálták a tagság összetételét. Azt tapasztalták, hogy néhány szövetkezeti pártszervezetben több volt az alkalmazott, mint az itt dolgozó párttag. Ezek az elvtársak nem Ismerték kellően a szövetkezet belső életét, a megoldásra váró feladatokat. így kevés segítséget nyújtottak. tf islétszámú pártszervezeteink többsége az elmúlt két évben sokat erősödött. Az eredmények ellenére azonban még most is előfordulnak olyan jelenségek, amelyek gátolják a kislétszámú pártszervezetek politikai munkájának hatékonyságát. Ez hanyagság, nemtörődömség Ezért váltották le a kisszekeres! és kisnaményl párttitkárt. Helyükbe rátermettebb, a dolgozók által jobban megbecsül vezetők kerültek. S a munka eredményes. Egyes helyeken a kommunisták még most sem értették meg a pártonkívüll aktivisták munkájának jelentőségét. Pedig ezekre a kislétszámú párt- szervezeteknél nagy szükség van. Ahol nem Igénylik a pártonkívüliek munkáját, ott általában problémák vannak a vezetés színvonalával. De nincsenek helyes munkamódszerek sem. Akadályozza még a politikai munka kibontakozását egyes gazdasági vezetők szűk látókörűsége is. Ezek nem értik meg, hogy a pártszervezet tevékenysége jelentősen hozzájárulhat a gazdasági feladatok sikeres megvalósításához. Kevés segítséget nyújtanak a pártszervezeteknek, de nem is igénylik a kommunisták segítségét. Máshol egyes pártszervezetek válogatás nélkül szeretnék növelni a párttagok létszámát. Cégénydányádon 4 tagjelöltet vettek fel. A párt járási végrehajtó bizottsága azonban megfelelő indokok miatt nem erősítette meg a tagjelöltfelvételeket. Ezért így vélekedik a pártvezetőség: Nem veszünk fel tagjelölteket, mert a járás úgysem hagyja jóvá". Tévednek. Ha becsületes, a termelésben és magánéletben példamutatók kérik felvételüket, akik ére^ tek a párttagságra, tagjelöltségre, jóváhagyja a párt járási végrehajtó bizottsága. Hiba, hogy egyes kislétszámú pártszervezetekben nincs önálló elemző munka , hiányzik a kezdeményezés. Van ahol így vélekednek: „Kevesen vagyunk, s így nem lehet eredményesen dolgozni”. Nem keresik a jó módszereket, a vezetés színvonalának javítását szolgáló lehetőségeket. Még nagyobb baj, hogy egyes helyeken ezt vallják: „Nincs tagjelöltségre és párttagságra alkalmas szövetkezeti gazda.” Vannak kislétszámú pártszer* vezetek, ahol két éve nem volt tag- és tagjelölt felvétel. I? gyes kislétszámú párt» szervezetekben akadnak kommunisták, akik több jogot formálnak maguknak, mint a pártonkívüliek. Min- deh tisztséget csak párttagokkal szeretnének betöltetni. Ha pedig mégis pártonkívülit bíznak meg vezetéssel, megsértődnek. Ahol ilyen szemlélet urakodik, ott megtalálható a tömegszervezetek lebecsülése is. Gyügyén, Csaholcon azt mondják: „Nem érdemes foglalkozni a tömegszervezetekkel, mert úgy sem csinálnak semmit”. Az említett hibák, jelenségek ellen küzdenek a párt- szervezetek Ma már egyr® kevesebb kislétszámú párt- szervezetben fordulnak elő ae említett jelenségek. Amíg azonban hatnak az Ilyen tényezők,netn lehet eredményesen növelni a politikai munka hatékonyságát. Elsősorban neveléssel, meggyőzéssel küzdünk a káros jelenségek, tulajdonságok ellen. Naw Tibor Három és félezer csirkével f oglalkozlk Törő Bertalanná és Kovács Sándorné a nagydobosi Petőfi Termelőszövetkeze tben. Hammel felv. Kedves barátom — szólított meg pesti ismerősöm, — hogyan tudsz te vidéken élni? Olyasformán kérdezte ezt, mintha a vidék valahol az Északi-sarkon, vagy a lakatlan őserdőben lenne. Aztán én faggattam ki, hogyan él ő Pesten? Elmondta, hogy szerényen, nyugodt körülmények között él, nem jár úgyszólván sehová, van egy televíziója, azt nézi. Reggel villamos, délután villamos, hetijeggyel, s néha néha egy színház, de az is mind kevesebb, mióta televíziója van. — Miért kérded akkor, hogy vidéken? ... — kérdeztem, de félbeszakított. — Barátom! Pest! Az mégiscsak más.... Elgondolkoztam a dolgon. Miben más hát Pest? Erre a megállapításra jutottam: Pest valóban más. Sok a színháza, sok a hangversenye, nagyobb szabású a sportélete, nagyszerű múzeumok, kiállítási termek, művelődési otthonok sora várja az érdeklődőt. Az érdeklődőt! De az én kedves ismerősöm dehogy érdeklődik. Az én kedves ismerősöm Pesten is vidéki, a szó ilyen értelmében véve. Mert vidéki azt jelenti eme fogalomban, hogy mindentől elzárt, magára hagyott, kultúra és szórakozás nélküli, kezdetleges körülmények között tengődő, jobb sorsra érdemes ember. És a vidék? Tudjuk. De hát így lenne ez valóban? Fedi ez a fogalom ezt a penészes, régi és kétes márkájú értelmezést? Futólag végiggondoltam, hogy a falvakban esténként hány helyen láttam televíziós adást, telt művelődési házakVidékiség, vagy igénytelenség ? ban, hány könyvtárban válogattak olvasók, hány helyre jár ki a faluszínház társulata, hány kiállítást rendeztek az utóbbi időben megyénkben; a rádióról, folyóiratokról, irodalmi estekről és egyebekről nem is szólva. Az én pesti ismerősöm irodalmi esten például egyetlen egyszer sem nett részt, és van olyan falusi ember, aki évente három-négy ilyen estét is meglátogat. Sőt! Rendszeresen nézi a televíziót is, sőt, tagja a könyvtárnak, és még énekelni is jár, a falu énekkaréba. Persze, az én pesti ismerősömnek van. nak vidéki rokonai. Szintén vidékiség- ben szenvednek. Megfutok, ellep a por engem itt, vidéken — mondogatják. Ennek is utána gondoltam. Ezeket a vidéki ismerősöket soha sem látom sehol. Se hangversenyen, se színházban, még moziban sem, legfeljebb, ha a strandon. Nem is lehetne. Könnyű kiszámítani. Nyíregyházának van ötven nem tudom hány ezer lakosa, ebből bizonyéra akad tízezer, aki megjelenhetne egy hangversenyen. Mi lenne ebből! Még csak elgondolni is rossz! A TIT 150 férőhelyes klubtermét ritkán töltik meg egészen, inkább marad még néhány tucat szék üresen. A színházban — különösen az értékesebb előadásokon, — akad jegy a későnjövőnek, a kiállítások látogatottsága, háj... nos, lehetne róla beszélni. Hány színház társulata jár megyénkbe? Három? Négy? És jár. Mert közönsége van, ha nem is a kétszerese, ötszöröse, tízszerese, mint lehetne. De van. Tehát, alighanem itt lesz a hiba, kedves pesti ismerősöm. Ez lenne a vidékiség, ez a bizonyos fajta közöny, amely nemcsak itt, vidéken, de Pesten is fellelhető. Nem nevezném én ezt vidékiségnek. Jobb szó akad rá. Igénytelenség. Elnézést kérek a zenepedagógusoktól, hogy ismét a zenei példát ragadom ki. Egy egy hangversenyt háromszoros létszámmal is kitölthetne Nyíregyháza, ha a zeneértők valóban érdeklődnének. Hát még a hozzáértők kö_ rében is van vidékiség? Azaz hogy_ Nincs kivétel. .Az igénytelenség — különböző fokon — mindenütt megvan, ahol emberek élnek. Nem mai betegség ez. Ügy vagyunk vele, mint a tébé- cével, éppen most sok a beteg. Nem, mintha valójában most történt volna sok megbetegedés. De azelőtt nem volt ennyi vizsgálat, és sokan maguk sem tudták, hogy betegek. Napjainkban, •imikor annyira hangsúlyt kapott a különböző lakóhelyek, országrészek, város és falu élétének egyszintűre, emelése éppen most kell felfedeznünk ezt a régi-régi betegséget, az igénytelenséget. Fel kell fedeznünk, hogy harcoljunk ellene valóságos orvosi beavatkozással, hogy eltűnjön, megszűnjön betegség tünete, a közöny. Kedves pesti ismerősöm! Sürgőse*» kezeltesse magát vidékiség ellen. Nem különben önök is, néhány és igen tis*» telt vidékiségben szenvedő ismerőseim. Őszinte jóakarattal. Sipkay Barna Míg az új évad megkezdődik, — szeptember 2-én s Déryné Színház Éjféli nyomo- zás Című előadásával, — néhány könnyű estet rendeznek a nyíregyházi szabadtéri szín- fiadon. Augusztus negyedikén a Háziipari Szövetkezetek országosan legjobb öntevékeny csoportjai lépnek fel. 19-én és 20-án a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be Millöcker Koldusddák című nagyoperettjét. 26-án ugyancsak a miskolciak a Néma leventét adják elő. 29-én az Országos Rendező Iroda operett estet rendez. A nyári szezon utolsó előadása a Csokonai Színházé, szeptember elsején Fall Leo: Pompadour című operettjét láthatjuk ismét, Somorjai Évával a főszerepben. Szándékosan hagytuk ki a felsorolásból az augusztus 25-1 estet. Ekkor a tavalyihoz hasonló, gyönyörű színházi est vár a nyíregyháziakra. Gounod: Faust című operájának bemutatója, a debreceniek előadásában. A Debreceni Csokonai Színház összeállította már jövő évi műsorát és meghirdette a nyíregyházi színházi bérletet. A bérleteket augusztus 13-tól kezdődően adják ki, de jelentkezni már is lehet. A régi bérlők külön felhívást kaptak. A nyíregyházi színházban csak a Csokonai Színház előadásai bérletesek. Hogy ízelítőt adjunk: bemutatásra kerül a szeptemberben kezdődő új évadban négy zenés vígjáték, illetve operett, két opera, nyolc vígjáték, illetve dráma. Ezek között Lehár Ferenc: Vig özvegy című operettje. Németh László: Az utazás című színműve, Móricz Zsi gmond Úri muri című drámája, s Offenbach Hoffmann meséi című operája. Shakespeare, Miller, Mesterházi nevét találjuk a szerzői névsorban. A jövő évad első felében a Déryné Színház előadásai is ismeretesek már. Bemutatásra kerül Jókai: A kőszívű ember fiai című színmű, melyből ifjúsági előadást is tartanak. Dihovicsnij Nászutazás című zenés vígjátéka, két operett és Tabi László új vígjátéka az Egyszerű kislány. Az eddig ismert műsorból megállapíthatjuk, hogy jövőre vidámabb az általános műsorválasztás, több a vígjáték, operett. Ezek mellett komoly darabok is előadásra kerülnek. Augusztus 13-tói adják ki a színházi bérleteket