Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

Miért bukoíf meg? Vita egy nevelési eszközről Nem idejétmúlt pedagógiai eszköz-e a buktatás? Gyakorló pedagógusok és elméleti szak­emberek vitatkoznak ezen a kérdésen. Tény, hogy társadalmunk sok olyan okot szüntetett meg, amely korábban elkerül­hetetlenné tette a buktatást: az anyagi feltételek megvan­nak, az oktatás mindenütt in­gyenes, a tankönyvek olcsók, nincsen szükség többé a gyer­meki munkára, egy te keve­sebb az egy-két osztályt Vég­zett szülők száma, akik nem tudnak iskolás gyermeküknek segíteni. A bukás és a tanulók képességei Azonban az is tény, hogy a múlt iskolai évben a 14 éveseknek csak 72,7 százalé­ka járt az országban az álta­lános Iskola nyolcadik osztá­lyába, 23,2 százaléka alsóbb osztályokba járt. És ennek a lemaradásnak nyolcvan szá­zalékban bukás az oka. Nyíregyháza legnagyobb ál­talános iskolájában, a IV. számúban kerestem a magya­rázatot arra, hogy miért buk­nak meg a gyerekek. Az igaz­gató, Agárdi József idén ün­nepli nevelői pályafutásának negyedszázados jubileumát. Jellemző, hogy az iskola 1364 tanulója közül mindösz- sze 23 felsős és 11 alsós bu­kott meg. — Ha testileg és szellemi­leg egészséges, fejlett gyere­kekről beszélünk, — márpe­dig egy-két kivételtől- elte­kintve csak ilyenek vannak az iskolákban — egyetlen esetben sem lehet a bukás oka: a gyerek képességének a hiánya. Legtöbb esetben hiányzás­sal kezdődik a dolog. A hiány­zónak pótolni is kell és halad­nia is a többiekkel. Nem könnyű dolog. Ha a tanár észreveszi a gyerek elmara­dását, időszaki korrepetálás­sal, egyéni foglalkozassál se­gíthet rajta. Csak persze ket­tőn áll a vásár. Ügy ér va­lamit, ha a gyerek is igyek­szik. — Melyik tantárgyból leg­több a bukás? — Számtanból. Az ötödik osztály 14 bukott . tanulója közül 11 bukott meg szám­tanból. A számtan alapisme­reted valóban láncszemként kapcsolódnak egymáshoz és ha néhánv kimarad, csak ösz- szekapesolás után lehet foly­tatni. Természetesen nem vé­letlen az sem, hogy 23 felsős bukott közül 14 ötödikes. Az alsó tagozatban egy kéz alatt vannak, a felső tagozaton már szaktanárok tanítják őket. Nem könnyű az átme­net. És ez figyelmeztető le­het a szülőknek is. Különö­sen ötödikes korukban segít­senek gyermekeiknek. Hogyan fogadják a szülők az elégtelent ? — Vannak, akik inkább gyereküknek hisznek, mint a nevelőnek. Volt olyan eset is, hogy az édesanya kért bennünket: el ne áruljuk a gyerek apjának, hogy elégtelent kapott a gye­rek, mert akkor ő is kikap vele együtt. Ilyenformán vá­lik az anya a gyerek cinko­sává. Jó néhány ellenőrző­könyvet meg lehetne nézni, hogy mindig az anya írja alá. Előfordul ugyan fordított eset is, de nagyon ritkán. Mások ahelyett, hogy rend­szeresen eljárnának a két he­tenkénti fogadónapokra, a szülői értekezletekre és fi­gyelemmel kísérnék gyerekük fejlődését, lehülyézik a gye­reküket, meggyőzik őket ar­ról, hogy milyen buták. Ad- dig-addig hallják, hogy végül kisebbségi érzésük támad, ami még inkább visszaveti őket fejlődésükben. Az alkohol — Szám szerint nem so­kan vannak, de gyerekük éle­tét teljesen tönkre teszik a rossz családi életet élő szü­lők, az alkoholisták. Előfordult például, hogy a családlátogatásra érkezett né­velőt egyszerűen elzavarta az iszákos apa azzal, hogy sem­mi köze a gyerekéhez. Nevelést és oktatást nem lehet különválasztani. Há­romszáz gyerek jár napközi­be. Reggeltől estig nevelői felügyelet alatt vannak. Ez­zel nagyon sok szülő teljesen leveszi a gondját a gyerek­ről. A tanulmányi eredmé­nyükkel nincs is semmi baj hiszen egyetlen bukott tanuló van csak köztük. Iskolán kí­vül viszont sok baj van a vi­selkedésükkel. Elavult ? — Szerintem feltétlenül el­avult, — mondja Agárdi Jó­zsef — hiszen a pedagógus soha nem adhatja fel a nevel­hetőség elvét. Márpedig ha nevelhető a gyerek, akkor mi szüksége van a buktatásra? Más kérdés az, hogy jelen leg még kénytelenek va­gyunk buktatni. De azt is az­zal a szándékkal tesszük, hogy megszüntessük minél előbb. Szeptemberig pótolják a mulasztottakat a bukott ta­nulók, akik még tehetik. Kor­repetálásokon segítenek ne­kik a tanárok. A szülőknek is tudomásul kell azonban venniük, hogy a bukás meg­szüntetése elsősorban nem ok­tatási, hanem nevelési fel­adat. És a gyerekeknek ők is éppen olyan nevelői, mint a tanárok! Az 6 lelkiismeretes nevelő munkájukon is múlik, hogy a buktatás minél előbb az elavult pedagógiai eszkö zők lomtárába kerüljön, a testi fenyítés mellé. Gál Béta Olvasónk írja: Hogy fel ne szálljon a vörös kakas Már lebukott a nap a bak- talórántházi erdő mögött, amikor a gépkocsi elhagyta a község határát az éjjeli ellen­őrző körútra induló járási tűzvédelmi bizottság tagjai­val. Az út első állomása a vajai Béke Termelőszövetkezet por­tája volt, ahol katonás rend­ben sorakoztak a piros tűzoltó vedrek és lapátok. A fogat a szolgálati helyén, és az idős éjjeliőr pontosan elsorolta egy esetleges tűz esetén adó­dó feladatait. Itt a termelő- szövetkezet vezetősége meg­követeli a tűzrendészet! sza­bályok betartását. A bizottság következő állo­máshelyén, az őri Petőfi Ter­melőszövetkezetnél azonban már másként állt a dolog: a fogatszolgálat és a fogatos nem volt a helyén, a terme­lőszövetkezet vezetősége, el­nöke mégis nyugodtan hajtot­ták álomra fejüket. Hasonló mulasztást tapasztalt a bizott­ság a nohodi Űj Élet Terme­lőszövetkezetben is, ahol a telephez közeleső szérűn a tűzoltáshoz szükséges víz nem volt biztosítva, sőt az ott lé­vő vfzlajt is teljesen üres volt. De hiányzott a fogat­szolgálat is. Helytelen, hogy egyes ter­melőszövetkezeti vezetők nem tulajdonítanak jelentőséget a tűzrendészet! szabályok be­tartásának, r Kricsfalussy Béla MEGGYŐZÉSSEL NEVELÉSSEL A szövetkezetek gazdasági megszilárdításával egy- időben jelentkezett a közös gazdaságok politikai, szerve­zeti egységének erősítése. A nagyüzemek pártirányítását azonban sokan nem ismerték kellően. Ezért az MSZMP megyei bizottsága és a járási bizottságok kezdettől fogva fontos feladatuknak tartották, hogy az új és kislétszámú pártszervezeteket a legjobb pártmunkások, aktivisták se­gítsék. Több járásban o párt­végrehajtóbizottság tagjai vállalták ezt a munkát. Sok helyen brigádok segítették a kislétszámú pártszervezetek politikai munkájának növelé­sét. Fontos feladat hogy a kis­létszámú pártszervezetek tevé­kenységét a szövetkezetek gaz­dasági vezetői segítsék. Kö­zös vezetőségi üléseket tar­tottak a szövetkezeti intéző bizottságok és pártvezetőségek. Együtt határozták meg a fel­adatokat. Közösen vettek részt a munkában. Ez a módszer is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink viszonylag gyorsan megerő­södtek, s Idejében megkezd­ték a közös munkát, a nagy­üzemek kialakítását. A párt­munkások, aktivisták most is segítik a kislétszámú pártszer­vezeteket. A járási instrukto­rok megkülönböztetett gond­dal támogatják a helyes párt- és gazdasági vezetés kialakítá­sát Vf annak jól dolgozó kis- T létszámú és vannak ke­vésbé jól dolgozó nagylétszá- mú pártszervezetek. A kislét­számú és gyengén dolgozó pártszervezetekben elsősorban a hibák okait igyekeztek fel­tárni, elemezni. A fehérgyar­mati járásban megállapították, hogy egyes kislétszámú párt- szervezet munkája nem azért gyenge, mert kevés párttag dolgozik a közösben, hanem azért, mert a pártszervezet* vezetősége részéről közömbös­ség, nemtörődömség, hanyag­ság mutatkozott a pártmun­kával szemben. J elentősen erősödtek egyes kislétszámú pártszervezetek a tag. és tagjelölt felvételek­kel. De csak ott, ahol nem volt öncélú a pártépítőmun­ka. " Több kislétszámú pártszer­vezetben megvizsgálták a tagság összetételét. Azt ta­pasztalták, hogy néhány szö­vetkezeti pártszervezetben több volt az alkalmazott, mint az itt dolgozó párttag. Ezek az elvtársak nem Ismerték kel­lően a szövetkezet belső éle­tét, a megoldásra váró fel­adatokat. így kevés segítséget nyújtottak. tf islétszámú pártszerveze­teink többsége az el­múlt két évben sokat erősö­dött. Az eredmények ellenére azonban még most is előfor­dulnak olyan jelenségek, ame­lyek gátolják a kislétszámú pártszervezetek politikai mun­kájának hatékonyságát. Ez hanyagság, nemtörődömség Ezért váltották le a kisszeke­res! és kisnaményl párttitkárt. Helyükbe rátermettebb, a dol­gozók által jobban megbecsül vezetők kerültek. S a munka eredményes. Egyes helyeken a kommu­nisták még most sem értették meg a pártonkívüll aktivisták munkájának jelentőségét. Pe­dig ezekre a kislétszámú párt- szervezeteknél nagy szükség van. Ahol nem Igénylik a pártonkívüliek munkáját, ott általában problémák vannak a vezetés színvonalával. De nincsenek helyes munkamód­szerek sem. Akadályozza még a politikai munka kibontakozását egyes gazdasági vezetők szűk látó­körűsége is. Ezek nem értik meg, hogy a pártszervezet te­vékenysége jelentősen hozzá­járulhat a gazdasági feladatok sikeres megvalósításához. Ke­vés segítséget nyújtanak a pártszervezeteknek, de nem is igénylik a kommunisták segít­ségét. Máshol egyes pártszer­vezetek válogatás nélkül sze­retnék növelni a párttagok létszámát. Cégénydányádon 4 tagjelöltet vettek fel. A párt járási végrehajtó bizottsága azonban megfelelő indokok miatt nem erősítette meg a tagjelöltfelvételeket. Ezért így vélekedik a pártvezetőség: Nem veszünk fel tagjelölte­ket, mert a járás úgysem hagyja jóvá". Tévednek. Ha becsületes, a termelésben és magánéletben példamutatók kérik felvételüket, akik ére^ tek a párttagságra, tagjelölt­ségre, jóváhagyja a párt já­rási végrehajtó bizottsága. Hiba, hogy egyes kislét­számú pártszervezetekben nincs önálló elemző mun­ka , hiányzik a kezde­ményezés. Van ahol így vélekednek: „Kevesen va­gyunk, s így nem lehet ered­ményesen dolgozni”. Nem ke­resik a jó módszereket, a ve­zetés színvonalának javítását szolgáló lehetőségeket. Még nagyobb baj, hogy egyes he­lyeken ezt vallják: „Nincs tagjelöltségre és párttagságra alkalmas szövetkezeti gazda.” Vannak kislétszámú pártszer* vezetek, ahol két éve nem volt tag- és tagjelölt felvétel. I? gyes kislétszámú párt» szervezetekben akadnak kommunisták, akik több jo­got formálnak maguknak, mint a pártonkívüliek. Min- deh tisztséget csak párttagok­kal szeretnének betöltetni. Ha pedig mégis pártonkívülit bíz­nak meg vezetéssel, megsér­tődnek. Ahol ilyen szemlélet urakodik, ott megtalálható a tömegszervezetek lebecsülése is. Gyügyén, Csaholcon azt mondják: „Nem érdemes fog­lalkozni a tömegszervezetek­kel, mert úgy sem csinálnak semmit”. Az említett hibák, jelensé­gek ellen küzdenek a párt- szervezetek Ma már egyr® kevesebb kislétszámú párt- szervezetben fordulnak elő ae említett jelenségek. Amíg azonban hatnak az Ilyen té­nyezők,netn lehet eredménye­sen növelni a politikai munka hatékonyságát. Elsősorban ne­veléssel, meggyőzéssel küz­dünk a káros jelenségek, tu­lajdonságok ellen. Naw Tibor Három és félezer csirkével f oglalkozlk Törő Bertalanná és Kovács Sándorné a nagydobosi Petőfi Termelőszövet­keze tben. Hammel felv. Kedves barátom — szólított meg pesti ismerősöm, — hogyan tudsz te vidéken élni? Olyasformán kérdezte ezt, mintha a vidék valahol az Északi-sarkon, vagy a lakatlan őserdőben lenne. Aztán én faggattam ki, hogyan él ő Pesten? Elmondta, hogy szerényen, nyugodt körülmények között él, nem jár úgyszólván sehová, van egy tele­víziója, azt nézi. Reggel villamos, dél­után villamos, hetijeggyel, s néha néha egy színház, de az is mind kevesebb, mióta televíziója van. — Miért kérded akkor, hogy vidé­ken? ... — kérdeztem, de félbeszakított. — Barátom! Pest! Az mégiscsak más.... Elgondolkoztam a dolgon. Miben más hát Pest? Erre a megállapításra jutot­tam: Pest valóban más. Sok a színháza, sok a hangversenye, nagyobb szabású a sportélete, nagyszerű múzeumok, kiállí­tási termek, művelődési otthonok sora várja az érdeklődőt. Az érdeklődőt! De az én kedves ismerősöm dehogy érdek­lődik. Az én kedves ismerősöm Pesten is vidéki, a szó ilyen értelmében véve. Mert vidéki azt jelenti eme fogalom­ban, hogy mindentől elzárt, magára ha­gyott, kultúra és szórakozás nélküli, kezdetleges körülmények között ten­gődő, jobb sorsra érdemes ember. És a vidék? Tudjuk. De hát így lenne ez valóban? Fedi ez a fogalom ezt a pe­nészes, régi és kétes márkájú értelme­zést? Futólag végiggondoltam, hogy a fal­vakban esténként hány helyen láttam televíziós adást, telt művelődési házak­Vidékiség, vagy igénytelenség ? ban, hány könyvtárban válogattak ol­vasók, hány helyre jár ki a faluszín­ház társulata, hány kiállítást rendez­tek az utóbbi időben megyénkben; a rádióról, folyóiratokról, irodalmi estek­ről és egyebekről nem is szólva. Az én pesti ismerősöm irodalmi esten pél­dául egyetlen egyszer sem nett részt, és van olyan falusi ember, aki évente három-négy ilyen estét is meglátogat. Sőt! Rendszeresen nézi a televíziót is, sőt, tagja a könyvtárnak, és még éne­kelni is jár, a falu énekkaréba. Persze, az én pesti ismerősömnek van. nak vidéki rokonai. Szintén vidékiség- ben szenvednek. Megfutok, ellep a por engem itt, vidéken — mondogatják. Ennek is utána gondoltam. Ezeket a vidéki ismerősöket soha sem látom se­hol. Se hangversenyen, se színházban, még moziban sem, legfeljebb, ha a strandon. Nem is lehetne. Könnyű ki­számítani. Nyíregyházának van ötven nem tudom hány ezer lakosa, ebből bi­zonyéra akad tízezer, aki megjelenhet­ne egy hangversenyen. Mi lenne ebből! Még csak elgondolni is rossz! A TIT 150 férőhelyes klubtermét ritkán töltik meg egészen, inkább marad még né­hány tucat szék üresen. A színházban — különösen az értékesebb előadáso­kon, — akad jegy a későnjövőnek, a kiállítások látogatottsága, háj... nos, le­hetne róla beszélni. Hány színház tár­sulata jár megyénkbe? Három? Négy? És jár. Mert közönsége van, ha nem is a kétszerese, ötszöröse, tízszerese, mint lehetne. De van. Tehát, alighanem itt lesz a hiba, kedves pesti ismerősöm. Ez lenne a vidékiség, ez a bizonyos fajta kö­zöny, amely nemcsak itt, vidéken, de Pesten is fellelhető. Nem nevezném én ezt vidékiségnek. Jobb szó akad rá. Igénytelenség. Elnézést kérek a zenepedagógusok­tól, hogy ismét a zenei példát raga­dom ki. Egy egy hangversenyt három­szoros létszámmal is kitölthetne Nyír­egyháza, ha a zeneértők valóban ér­deklődnének. Hát még a hozzáértők kö_ rében is van vidékiség? Azaz hogy_ Nincs kivétel. .Az igénytelenség — különböző fokon — mindenütt megvan, ahol emberek élnek. Nem mai beteg­ség ez. Ügy vagyunk vele, mint a tébé- cével, éppen most sok a beteg. Nem, mintha valójában most történt volna sok megbetegedés. De azelőtt nem volt ennyi vizsgálat, és sokan maguk sem tudták, hogy betegek. Napjainkban, •imikor annyira hangsúlyt kapott a kü­lönböző lakóhelyek, országrészek, város és falu élétének egyszintűre, emelése éppen most kell felfedeznünk ezt a régi-régi betegséget, az igénytelenséget. Fel kell fedeznünk, hogy harcoljunk ellene valóságos orvosi beavatkozással, hogy eltűnjön, megszűnjön betegség tü­nete, a közöny. Kedves pesti ismerősöm! Sürgőse*» kezeltesse magát vidékiség ellen. Nem különben önök is, néhány és igen tis*» telt vidékiségben szenvedő ismerőseim. Őszinte jóakarattal. Sipkay Barna Míg az új évad megkez­dődik, — szeptember 2-én s Déryné Színház Éjféli nyomo- zás Című előadásával, — né­hány könnyű estet rendeznek a nyíregyházi szabadtéri szín- fiadon. Augusztus negyedikén a Háziipari Szövetkezetek or­szágosan legjobb öntevékeny csoportjai lépnek fel. 19-én és 20-án a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be Millöc­ker Koldusddák című nagy­operettjét. 26-án ugyancsak a miskolciak a Néma leven­tét adják elő. 29-én az Or­szágos Rendező Iroda operett estet rendez. A nyári szezon utolsó előadása a Csokonai Színházé, szeptember elsején Fall Leo: Pompadour című operettjét láthatjuk ismét, Somorjai Évával a főszerep­ben. Szándékosan hagytuk ki a felsorolásból az augusztus 25-1 estet. Ekkor a tavalyihoz hasonló, gyönyörű színházi est vár a nyíregyháziakra. Gounod: Faust című operájá­nak bemutatója, a debreceniek előadásában. A Debreceni Csokonai Szín­ház összeállította már jövő évi műsorát és meghirdette a nyíregyházi színházi bérle­tet. A bérleteket augusztus 13-tól kezdődően adják ki, de jelentkezni már is lehet. A régi bérlők külön felhívást kaptak. A nyíregyházi színházban csak a Csokonai Színház elő­adásai bérletesek. Hogy íze­lítőt adjunk: bemutatásra ke­rül a szeptemberben kezdődő új évadban négy zenés víg­játék, illetve operett, két ope­ra, nyolc vígjáték, illetve drá­ma. Ezek között Lehár Fe­renc: Vig özvegy című ope­rettje. Németh László: Az utazás című színműve, Mó­ricz Zsi gmond Úri muri cí­mű drámája, s Offenbach Hoffmann meséi című operá­ja. Shakespeare, Miller, Mes­terházi nevét találjuk a szer­zői névsorban. A jövő évad első felében a Déryné Színház előadásai is ismeretesek már. Bemutatás­ra kerül Jókai: A kőszívű ember fiai című színmű, melyből ifjúsági előadást is tartanak. Dihovicsnij Nász­utazás című zenés vígjátéka, két operett és Tabi László új vígjátéka az Egyszerű kis­lány. Az eddig ismert műsorból megállapíthatjuk, hogy jövő­re vidámabb az általános mű­sorválasztás, több a vígjáték, operett. Ezek mellett komoly darabok is előadásra kerül­nek. Augusztus 13-tói adják ki a színházi bérleteket

Next

/
Thumbnails
Contents