Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-24 / 197. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XIX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1962. AUGUSZTUS 24. PÉNTEK Javítási szolgáltatást szerveznek a falvakban — Olvasóink fóruma Magyarország—Olaszország 5 : 0 (vízilabdában), jelentések az úszó Európa-bajnokságról SZABAD AZ UT Valljuk, hogy az embert . munka tette emberré. Di már látjuk és tapasztaljuk az is, hogy a közösségben, az új szocialista termelési viszonvo) között végzett munka fele mell az embert Átformálja új tulajdonságokat fejlesz ki benne. Megváltoztatja gon do! kodását, kollektív lénnyé a közösségért felelősséget érző emberré változtatja. E fejlődési folyamat a magyar falvakban a mezőgazdaság szocialista átszervezése után vette kezdetiét. Jelentősége további előrehaladásunknak fontos feltétele. Ezt summázza győzelmi ténykén az MSZMP Központi Bizottsága Vili. kongresszusának Irányelvei is amikor megállapítja: ,.A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész fagazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új törtéMelnn jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett”. Igen, mert a szocialista termelési viszonyok győzelmével a falun is megteremtettük a feltételét az egységes, új, szocialista parasztság kialakulásának, osztállyá szerveződésének. Ezért hangsúlyozzák az Irányelvek: „Megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja^ a munkás-paraszt szövetség.” Űj tartalmat kapott, közelebb keitiit egymáshoz céljaiban is a két alapvető dólgozó osztály a munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság.. S ezt Igazán csak akkor értékelhetjük, akkor tudjuk mérlegelni jelentőségét, ha vissza pillantunk és tényekkel bizonyítunk. Mindnyájunk emlékezeteben él még a kisparcellákra szabdalt laiu. Ez nemcsak a földeket, hanem az embereket, erejüket, céljaikat is megosztotta. Sokszor szembe állította egymással a szegény parasztot, középparasztot és a kulákot. Napirenden volt a civakodó«, zsörtölődés, haragoskodás. A két-három ölért valósággal ölre mentek egymással az emberek. Milliókat elijesztettek meg a mezsgyeperek. Apák és fiúk, családok álltak egymással szemben évtizedekig a föld miatt. Burjánzott a kispolgári, kapitalista szellem, a nyerészkedés. Foggal, körömmel ragaszkodtak a röghöz. S, hogy hez jusson. Emezeik viszont kérkedtek: „Nézzük mire mentek nélkülünk” hangoztatták. Elmosódóban vannak az ellentétek. Nem kereskednek már az egykor haragot tartó pereskedő falusa ember elmaradottságán az ügyvédek. Le- áldozik lassan a nagyhangú, keveset cselekvő emberek napja is. Munkájuk után értékelik az embereket. A tuda- lékosok helyébe józan gondolkodású, szakképzett vezetők kerültek. Látja már közös célját á belépés után még ellenkező szegényparaszt, középparaszt és kulák. S nemcsak a régi elvek, életmód és gondolkodás tűnik ei, hímem helyét újak váltják feL Mindjobban megtalálják helyüket a termelőszövetkezetben. A laskodá Zakor András, aki talán a legnyakasabb volt az agitálá- sok idején, ma párttitkár. Palozsa Sándor, akit régsebben azért vetették meg, mert kulák volt az apja, ma a petne- házi tsz. legjobb traktorosa. A nyírkércsi volt középparasztok, akik lenézték az állattenyésztői teendőket, most jó munkát végeznek itt. A brigádokban ma már nem nézik azt ki volt szegényparaszt, s ki kulák, vagy más. Egy érdekli őket: a munka, a közösség eredménye. így születik lassan, fokozatosan, harcok, véleménycserék, viták hevében az új arcú szövetkezeti parasztság, mely már havaly, de főleg az idei tar vászon és nyáron is megmutatta mire képes. Szorgalmas parasztságunk új álra lépett. Űj termelési viszonyok megszabadítják őket minien régitől, elavulttól. Képességeit szabadon kifejtheti az »gesz társadalom javára. S ;zért döntő az Irányelvekben őglalt meghatározás: „A merőgazdaság szocialista átszervezésével egyszer s minden- corra megszűnt annak a lehe- ősége, hogy egyik ember a násikat kizsákmányolja. Meg- >zünt a kapitalizmus visszaál- ításának társadalmi és gaz- lasági lehetősége.” Szabad az út a szocializmus eljes felépítéséhez. Elcscpelre 122 123 fonna kenyérgabona 373 traktor két műszakban Gyorsítani kell a csépiést és tar!ószánt ást Nyári hajrában a gépállomások Ko^zoruzási ünnepség a nyíregyházi ROMÁIN HŐSI EMLÉKMŰNÉL 18. évfordulója — alkalmából Nyíregyháza lakossága nevében városunk párt és tanácsi vezetői megkoszorúzták a Marx téri román hősi emlékművet. Az aratás befejezésével | egyáltalán nem csökkent a gépállomások feladata. Megkezdődött a hordás és asztag- ból való oséplés, de kezdetét j vette a tarló művelése is másodvetés, vagy jövő évi jó magágy előkészítésére. A gépállomások megyei igazgatóságának jelentése szerint, a legutóbbi dekád cséplési eredménye: 122 ezer 423 tonna kenyérnek való. A gépállomások közül, mennyiségben á Ktsvárdai Gépállomás jár az élen: 18 052 tonna cséplési eredménnyel. Százalékos teljesítményben viszont a Ti~ szavasvári Gépállomás vezet, 92.7 százalékra teljesítette tervét. Utána a mátészalkai és a 'kisvárdai gépállomások kö- 1 vetkeznek. Ezzel szemben ! mégis azt kell mondani, hogy a cséplés további fokozására van szükség. Különösen sokat tehetnek ezért a csépelíető Termelőszövetkezetek ■ azzal, hogy teljes mértékben biztosítják a kézi munkaerőt és a kedvező időt legmesszebbmenőkig kihasználják. A gépállomások megyei igazgatóságán arról tájékoz- |tattak bennünket, hogy több termelőszövetkezetben nem használtatják ki kellően a gépállomások gépeit. Vonatkozik ez elsősorban az aratás utáni tarlószántásokra. Ugyanis mindjárt aratás után. egyes tsz-ek „legelőnek” hagyják a tarlót, ahelyett, hogy a helyes nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően mindjárt szántatni kezdték volna azt így az ideiglenes alkalmazásban álló traktorosok közül, munka hiányában sokan más helyekre mentek dolgozni. Most viszont, hogy fokozódik a szántási igény, a gépállomásoknak gondot okoz a másod- műszakosok biztosítása. A legutóbbi dekád jelentések alapján 373 gépállomás! traktor üzemel két műszakban. Ezt azonban szinte, még mindig meglehetne duplázni, ha a közös gazdaságok jobban kihasználnák a gépállomásokkal szembeni lehetőségüket. A két műszakos gépek munkáltatásában a Tisza- szaikai Gépállomás vezet, 78 géppel. Utána Kisvárda és Fehérgyarmat következik 62, illetve 31 géppel. Megyénk gépállomásai aratás utáni, összes tarlászánfási i terve 103 490 hold, amelyből eddig mintegy 48 ezer hold a ' teljesítés. Ez is oizonyítja, Ihogy a csépléssel párhuzamosan ezt a munkát is feltétlen gyorsítani kell. Legtöbb tarlószántása a Ven- csellői Gépállomásnak van: 5724 holdat szántottak a ven- csellői traktorosok. Melyszán- ! tás végzésében viszont Tisza- szalka az első. De Vencseliő ebben a munkában is jeleskedik, mert a tisztes második helyet foglalja ei Tiszavasvári élőt!. Megelégedésre azonban itt sein gondolhatunk, mivel megyénk gépállomásain * mélyszántási terv teljesítése, összességében még mindig alig 50 százalékos. Arra van szükség, hogy gépállomásaink karöltve a termelőszövetkezetekkel, minden *e- hető módon tovább növeljék, egyenletesebbé tegyék .1 nyári hajrá eredményeit. (ab.) fl Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtp- i kön ülést tartott. Megvitatta j és jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnökének az j 1962. évi népgazdasági terv 1 első félévi teljesítéséről szó- I ló jelentését és elfogadta a I Közponi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jelen- i téshez fűzött hozzászólását. I A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a kormánynak a gépekkel és üzemi berendezésekkel való gazdálkodás megjavítására hozott határozatok végI rehajtásáról, valamint az állományon kívüli bérek fel- j használásának vizsgálatáról j az egészségügy és a felsőok- ' tatás területén. A Miniszter- j tanács a jelentéseket tudomásul vette. A . művelődésügyi miniszter az oktatási reformról szóló I törvény végrehajtásaként elő- 1 terjesztette a felsőoktatási in- I tézményekről szóló törvény- erejű rendelet, tervezetét. A I kormány úgy határozott, h gy a tervezetet az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács ezután í folyó ügyeket tárgyalt. Mint lapunkban beszámoltunk róla hazánkba érkezett a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttsége, dr. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke, az Államtanács elnökhelyettese vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke fogadta. i együtt maradjon a néhány ! holdacska, testvérek, rokonok ; házasodtak össze. A szellemi ■ nyomornak, a föld rabságé- : 1 nak vetettünk véget a mező■ gazdaság átalakításával. Elhatározásban szakítottak - I - • a magyar föld művelői a ré- j gi életmóddal, de a fejekben ! még meg volt a ragaszkodás ; I az ősi jusshoz. Ezt a gondol- j 1 kodásmódot magukkal vitték a szövetkezetbe földjükkel, állataikkal, gazdasági felsze-; reléseikkel együtt A régi tagok féltették jogaikat az újaktól. A volt szegényparaszt tartott a középparaszt- ; tói. A volt közzépparaszt le- ; nézte az egykori kisparasz- 1 \i tot. Ez viszont féltette veze- : I tó .posztját a szövekezetben. I ■ ■ S az ellentétek többségét ol- j dotta fel a termelőszövetike- ; '; zet, a közös munka, mely egy j célra egyesíti és kovácsolja j a parasztok akaratát, erejét. ‘ S ez a folyamat tart, nincs j befejezve. E falusi forradalom 1 eredményezte, hogy őrben j béke jobbot nyújtott egymás- j nak a tégi két haragos: Kál- j j mándi Károly és Mester La- j jós. Kezdetben saját lovát j i akarta hajtani az egykori kó- I zépparaszt S azt is megnézte kit vesz fel székeiére. Külön brigádot alakítottak a I „szegények”, s ha el vort maradva a munkában az : „úri brigád” nem segítettek volna semennyi pénzért. Belépés után viszont hiába kért munkát a nyírmadai Kossüth- i ban Durfos András, valósággal kirekesztették. ..Van miből élnie nem kell közénk ispán” — hangoztatták az ' egykori s zegén y parasztok. Leveleken viszont a középpa- | : rasztok nem akartak együtt í ; dolgozni a többiekkel. „Nem értenek a gazdálkodáshoz” — jelentették ki. Az első köz-, gyűléseken még meg lehetett1 látni, hol ülnek az egykori szegényparasztok, középpa- j rasztok. Egyik csoport is mást j akart, meg a másik is. Ha a mezőn ebédelésre került a j j sor, külön ültek a „tehető- ! sebbek”, külön a „szegények”. Kezdetben nem akarták, hogy a középparaszt vezetőtisztségTegnap délelőtt 11 ómkor koszorúzási ünnepséget rendeztek városunkban. A román Népköztársaság nemzeti ünnepe — felszabadulásának
