Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

Egymillió forintos szívesség Jó ütemben épül a diákok munkaotthona Építőipari Váfialatnafc. _. de más neveket is mondhatnék. Jelentés, döntés, intézkedés Valaki jön, és jelenti: — A téglahordó-szalagot kéri a TÜZÉP. Honnan ve­gyünk másakat? — Kérjük a TITÁSZ-töl. Megjavították a sajátjukat, bizonyosan1 idekölcsönzik. Jön valaki mási, (egyik ta- ; nár lehet, fiatal és csupa | tetterő): — Szállíthatják az anyagot' Hova jöjjön a kocsi? A raktáros is jelent, aj igazgató dönt, intézkedik Nem lehet könnyű dolga; va­lóságos építésvezetői tisztség ez, amelyet most be kell töl­tenie. És nem is ennyi az égés: építkezés. Nyolc nevelői lakát alapját is lerakták a sport­pálya mellett. Egyedülálló az országban ez a nagymérvű építkezés társadalmi munkával, poli­technikai oktatás részére. S ha az építkezési időt tekint­jük, az sem utolsó teljesít­mény. Áprilisban kezdték a komoly munkát, és október elsején már szeretnék „üzem­be helyezni”, a diákok e nagyszerű munkaotthonát. —y. Mikor én kik haphatamk táppénzt, baleseti kúria tanítást, segélyt ? Nyilatkozik az SZTK alközpont vezetője na mar rövid ital, legoen „rövid“ Fraktikus számla —- Kevesebbért felár — Újítás a halászlé adagolásánál — Hétvégi ellenőrzés az éttermekben, büfékben SRermefcbén, büfékben tar­tott hétvégi ellenőrzést a Bel­kereskedelmi Minisztérium Szabolcs-Szafcmár megyei Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő­ségé, Hajdú-Bihar és Borsod megyei felügyelők részvételé­nek Példamutató vezető a Jerevánban Viszont nem így a nyíregy­házi Jereván kerthelyiségben. St* a próbavásárlás eredmé­nyé: három féldecinél 25 szá­zalékkal kevesebbet mértek a pohárba. Furcsa, hogy épp a vezetőnőt, Kárpáti Dávid- nét terheli a mulasztás a fogyasztók megkárosításáért, ő mérte a rövid italokat. Hogyan ellenőrizhette a beosztottakat, ha 6 maga is vétett a vendégek pénz­tárcája ellen. Már kiszabták Kárpátinénak aí 500 forintos pénzbírságot. Később derül kk használ-e a figyelmeztetés. A Tölgyes Csárdában há­rom féldecinél láiszólag cse­kély 7 százalékos hiányt ál­lapítottak meg De mennyire megy ez egy forgalmas na­pon?! A hiányos féldecikért a kisegítő pincértanuló rá­adásul 5 forint 50 fillér­rel többét is számolt. A csapos! teendőket itt egy családilag, Pacz József látta el. De ez sem csökkenti Sváner Mihályné vezető mu­lasztását. Az iftleies felszolgáló A nyíregyházi repülőnapon Melich Dezső mozgóárus 4 pár virsliért 8 forinttal számolt többet a megen­gedettnél. Két évvel ezelőtt, az elköve­tett szabálytalanságokért 200 forint pénzbírságot róttak ki terhére. Talán a mostani em­lékeztetőbb lesz! A mátészalkai strandfürdő területén a földművesszövet­kezeti étteremben a szakács­nő — Deme Kálmánná — a halászlé adagolásánál a kívántnál kisebb kanalat használt, a rártott hal kö­retének „módosításával” pedig az áron felül is megterhelte a fogyasztók zsebét. Makri László felszolgálónak is úgy. látszik gyengéje a szá­molás. 3 forint 65 fillér he­lyett 4 forintot, 3 forint 45 fillér helyett ugyancsak 4 forintot számlázott. Valóban, így egyszerűbb az összeadás, csak éppen szabálytalan. SS, ha a „kedves vendég” ellenőr, akkor az ilyen árfelkerekítésekért a. fi­zetőpincérnek is fizetnie kell. Épp úgy Alvári Béla vezető­nek, az ellenőrzés elmulasz­tásáért. Amikor Mátészalkán a Szatmár Étterem csaposét, Elemért felelősségre a rövid italok „meg­szabó vonták rövidítéséért” arra „hivatko­zóit”, hogy a zárás-nál nem mélák át az italokat, és az esetleges hiányt így hozzák be. Zűrzavar a kisvárnál falatozóban A Kisvárdai Büfé-Falatozó kerthelyiségében nagy volt a zsúfoltság és fejetlenség. A büfé vezetője nem tartot­ta fontosnak, hogy ezen a for­galmas szombat estén az üz­letben tartózkodjék és eset­leg segítsen is a beosztottai­nak. A csapos mérte az «alt, a felszolgáló blokkolt, a ven­dégek maguk vitték a söntés ablakától az italokat. A* önkiszolgálás okozta zűrzavarban az italokat enyhén szólva nem meg­felelő pontossággal kapták meg a vendégek. Az ÁKF hamarosan kikül­di „elismerését”, a pénzbírsá­gokat. _ Kádár Edit Sok problémát okoz a táp­pénz, a baleseti kártalanítási-, segély és egyéb SZTK-val kapcsolatos igény. Tájékozta­tást kértünk Nagy Káról jené­től, a Szakszervezeti Társa­dalombiztosítási Alközpont nyíregyházi vezetőjétől né­hány közérdekű kérdésről. — Kit illet meg a táppénz? — Táppénzre általában az a dolgozó jogosult, aki mun­kaviszonyban áll, napi mun­kája közben megbetegszik és emiatt foglalkozását folytatni nem tudja. — Meddig jár a táppénz? — A táppénz a dolgozót keresőképtelenségének tarta­mára, de legfeljebb egy évig, tbc megbetegedés esetén két évig illeti meg, ha legalább ugyanennyi folyamatos mun­kaviszonya van. Viszont em­lítésre méltó, hógy tekintet nélkül a folyamatos munka- viszonyra, táppénzre jogosult az a fiatal dolgozó is, aki ke­resőképtelenségének első nap­jáig a 18. életévét még nem töltötte be,- avagy iskolai ta­nulmányait kővetően hatvan napon belül válik keresőkép­telenné. Hasonlóan jogos táp­pénzre az a fiatal, aki az is­kolai tanulmányai után a kötelezően előírt szakmai gya­korlatot . éppen a keresőKép- telensége miatt nem tudta megkezdeni. Megjegyzendő, hogy az egyes munkaviszo- njmk általában akkor tekint­hetők folyamatosnak, ha 30 napot meghaladó megszakítás nincs. — Milyen esetek jogosíta­nak még táppénzre? — Talán kevesen tudják: táppénzre jogosult az a dol­gozó is, akit a környezetében élő személy ragályos beteg­sége miatt eltiltanak foglal­kozásától, természetesen ha­tósági határozattal. — Az anyákat bizonyára érdekli, hogy ugyancsak táp­pénz jár a dolgozó anyának is, ha egy éven aluli gyer­mekét, — aki beteg, — ápol­ja és családjában nincs olyan 16 éven felüli nő, aki a be­teg gyermek gondozását anél­kül eltudná látni, hogy ne veszítsen keresetéből. Az az egyedülálló anya is megkap­ja a táppénzt — egy éven belül összesen legfeljebb 60 népig —, aki egy évnél idő­sebb, de két éven aluli gven- mekét ápolja. De csak abban az esetben ha háztartásában nincs olyan 16 évén felüli nő­személy, aki a beteg gyerme­ket keresetveszteség nélkül gondozni tudja. Szántén táp­pénz illeti meg a dolgozó anyát, ha a kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptat­ja és emiatt nem folytathat­ja kereső foglalkozását. Úgyszintén, aki munkahelyén azért nem jelenhet meg, mert ! a kórházból kiadott 14 éves­nél fiatalabb hozzátartozóját kell ápolnia. — Milyen anyagi megsegí­tés illet meg baleset után a tsz-tagokat? — A tsz-tagotot és a kö­zös munkában részt vevő úgynevezett segítő-icsaládita- gokat a baleseti biztosítás keretében üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetén kártalanítás illeti meg. Üze­mi balesetnek ebből a szem­pontból azt kell tekinteni, amely a tsz-tagot, vagy csa­ládtagját a közös munka köz­ben, vagy azzal összefüggés­ben végzett tevékenység köz­ben éri. Üzemi baleset az is, amely a tsz-tagot, vagy csa­ládtagját közvetlenül a mun­kába menet, vagy onnan la­kására (szállítása) menet köz­ben éri. Sok vita zajlik a foglalkozási betegségek meg­ítélésénél is. Foglalkozási be­tegség alatt az ide vonatko­zó jogszabályban felsorolt eseteket kell értenünk, ezek általában: műtrágya és nö­vényvédő-szerek általi mérge­zések, szénkénegméfgezés, tarlósömőr, a bőr rákos meg­betegedése stb. ha azok a foglalkozással kapcsolatban jelentkeztek. A háztáji gazdaságban tör­tént balesetet nem lehet üze­mi balesetnek tekinteni. Et­től függetlenül jár az orvosi kezelés, a gyógyszerellátás ás a kórházi ápolás. — Itt említem meg, hogy a tsz-tagok és kisegítő család­tagok az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség eseten megkapják mindazokat a szolgáltatásokat, amelyekben a munkaviszonyben álló dol­gozók hasonló esetben ré­szesülnek. A különbség amy- nyi, hogy a fez-tagnak és a segítő családtagnak nem táp­pénz, hanem kártalanítási se­gély jár. — Mi az Irányadó a kárta­lanítási segélynél? — A kártalanítási segély összegénél az arány adó a ha­vi 900 forintos jövedelem 65 százaléka, vagyis havi 585 fo­rint. Ha pedig nem teljes hó­napra kell fizetni, akkor na­pi 20 forint. — Kik kaphatják meg s baleseti járadékot? — Ha a dolgozó felgyögjTil ugyan a betegségéből, de az üzemi baleset, vagy a foglal­kozási betegség miatt munka- képesség csökkenés maradna vissza és annak mérteke a 15 százalékot meghaladja, baleseti járadékra jogosult. Ha a munkaképesség csökke­nés 15—20 százalék között van, a baleseti járadékot két éven át kapja meg. Ha pedig a rokkantsági fok meghaladja a 25 százalékot, — de nem éri el a 67 százalékot, — a mun­kaképesség csökkenés tarta­mára kapja meg a baleseti járadékot. Viszont, ha a mun­kaképesség csökkenése meg­haladja a 67 százalékot, a állapotában nem várható ja­vulás: a dolgozónak baleseti rokkantsági nyugdíjat állapí­tanak meg. P. CL Négy és félmilliárd éves a Föld Fizikusok vándorgyűlésének második napja Debrecenben a fizikusok vándorgyűlésének második napján, szerdán nagy érdek­lődést keltett Kovách Adum­nak, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató In_ tézete tudományos munkatár­sának az átörnrriagfizikai módszerekkel történő geoló­giai kormeghatározásokról tartott előadása. A geológiai korok megha­tározása áz atómmagfizikai módszerek bevezetéséig csak viszonylagos módon történhe­tett. Az új eljárások lehető­vé tették a geológiai korok években kifejezhető pontos megállapítását. A rétegtani módszerekkel vizsgálható ko­rok csak a Föld életének utolsó 600 millió évét foglal­ják magukban, ugyanakkor a Föld felszínén található leg­idősebb kőzetek mintegy há- rommilliárd évestnek bizo­nyultak. Az izotópgeológia eredményeiből a földkéreg valószínű életkorára is kö­vetkeztethetünk, ami mintegy négy és félmilliárd évre te­hető. A debreceni Atommagku­tató Intézetben eddig a Ve­lencei-hegység ólomérceinek vizsgálatát végezték el. Az intézetben a hegység 32 ölömére mintáját vizsgálták meg izotóp összetétel szérh- póntjából Eredményeik sze­rint eresen valószínűsíthető, hogy a Velen cei-hegj>ség ólomércei háromszázmillió év­vel ezelőtt, az úgynevezett Variszkuszi hegyképző elés kapcsán alakultak ki, leg­alább is elsődleges előfordu­lásban. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atom­magkutató Intézetében a vizsgálatokat a továbbiakban hazánk többi ólomérc előfor­dulási helyeiről származó ércmintákra is kiterjesztik. A moszkvai mechanikai játékok gyárának egyik műhelye, ahol a mi króm ato rák készülnek. KRÓNIKA A gólyák Az a gólyapár, melyet a nyár elején említettem, nemcsak hogy belépett tsz-ünkbe, hanem titokban táplált re­ményüknek megfelelően szaporodott is. Az átköltöa etés után három, vagy négy nap múlva kezdtek el mindent. Sze­münk láttára,, amelynek első aktusa abból állt, hogy gályákká! és limmel- lommal egészítették ki Kiss Feri bácsi kezemunkáját, a szőlővenyigéből elő­regyártóit fészket. Másodiknak a titkosabbik része kö­vetkezett. Hiába, mordult el újra az idő, megjött a kedvük. Kelepeitek, hangoskodtak, körülugrándozták egy­mást, majd az egyik váratlanul elvesz­tette élénkségét és otthon maradt. Gunnyasztani kezdett, nyakát begörbí­tette és rövid loporgás után lekuporo­dott a fészek közepére. A széllel szem­ben, nehogy felborzolja tollazatát a Já­tékos, vagy dühöngő fuvallat. Mondhatnám, hogy hamar napirend­re tértünk tevékenységük feleié. Minke' is serkentett a kötelesség. Az irodabe lieket a kimutatások és az akták nem hagyták nyugton. Kelleti: az előlegosz­táshoz. az SZTK-hoz és egyéb jelenté­sekhez. A többieket meg a mező. A határ, ahol bajt bajra halmozott ez a szeszé­lyes időjárás. Élőbb nedves volt min­den. Aztán meg oljran száraz, hogy a szél az elvetek ‘magról is elvitte a föl­det. Ami kikelt, azt kisütötte a nap, amit meghagyott azt a mocskos-pajor harmadolta meg. Szóval, ha Katikánk nincsen, a nagy teremteni akarásban teljesen el­felejtkezünk jószágainkról. (Katinak, azaz üdvöskénknek kora és családi ál­lapota maradjon titokban.) Ö azonban az egyik reggel kipirult arccal állított be az irodába. Haja a legújabb divat szerint kócos volt, -de szeme a gyémánt csillogását is meghazudtolta. — Jaj, de aranyosak, jaj, de kedve­sek, jaj így, jaj úgy — hajtogatta, mint jó pereces a mondókáját. — Mi? Hogy? Mint? Micsoda? — kaptuk fel fejünket, mint a vad, ami­kor új szimatot kap. — Nem látták? Kikeltek. — ? — Hált a kis gólyák... Hiába csengett a telefon, az iroda üresen maradt. Pillanatok alatt az ud­varon voltunk. Később meg a tornácon, ahonnan jobban lehetett látni és hét­köznapi gondjainkról megfeledkezve szívből örültünk a jövevényeknek. Az öklömnyi pihecsomóknak, amin! fekete Orrocskájukat az anyjuk félé nyújto­gatva, ott totyogtak a fészek közepén. Ketten, mint igazi párocskák. Attól kezdve mindent tud unk róluk. Mikor esznek, mennyit esznek, hogyan követelőznek, és a legfontosabbat, mek­korát fejlődnek? (Az igaz, hogy csak szemmel történt a mérés.) Utoljára még azt is megfigyeltük, hogy csőrük és lá­buk színe a feketéből miként változik át az élénk pirosba. Egy hónap múlv» annyira fejlődtek, hogy ném totyogtak. Lassan elhagyták az esetten mozdula­tokat és mindég erősebbek lettek. Eleinte csak a fészek szélén sétálgat­tak, de aztán átléptek rajta és bille­nős nélkül mentek végig az éles csűr gerincen. Oda és vissza. Hogy aztán pár nap múlva vágyakozva nézzenek a bodrozó felhők felé. S miire felbú­gott a cséplőgép, S az új dohány illatát vihette a szél, á kis gólyákat már nem tudtuk megkülönböztetni a nagyoktól. Anyányiak lettek mindenféle képpem. Ott álltak a fészekben és mire szorong­va figyeltük esetlen szárnypróbálgatá­saikat. Mintha gyermekeinket látnánk, amint készülődnek, hogy hűtlenül hagy­ják el a szülötte helyet. De hiába volt minden szorongás. Aminek el kellet jönni, eljött. Egy reggelre üres volt a fészek. Sem ki­csik, sem nagyok, se öregek, se fiata­lok. Csak a puszta fészek és felette a végtelen ég. Még a hajnalon útra keltek — újsá­golta egy kicsit szomorúan Feri bácsi, aki első szokott lenni az udvaron. — Előbb köröztek, aztán nekivágtak a fellegek útjának — s kezével mutatta a torony felé az irányt. Sokáig nem tudtunk szóhoz jutni. Nyelvünkre békjót tett a szorongás, a múló időt jelentő apró történés. Áll­tunk és csak akkor tértünk magunk­hoz, amikor egy hűvös áramlat kapasz­kodott belénk. — Azért ilyen hideg, ment a tartó lyukából fúj — jegyezte' meg Feri bá­csi, de mind a ketten tudtuk, hogy nemcsak az borzongatta meg hátunkat. Szállási László Az udvaron tégla-, építési anyagba lmok. Friss piros szí­nevet magasodik már az ud­var hátsó részén egy új épü­let A második emeletet fa­lazzák. Hosszú szállítószalag fut fel a falakhoz. Gyerekek állnak a szalag mindkét vé­gén. mSzinte hihetetlen — Gyorsabbon azt a tég­lán — hangzik egy erős kiál­tás. No persze, nem felnóttmun- ka a diákoké, türelmetlenek á kőművesek. — Mindössze négy szak­munkásunk van — mondja Sinká Antal, a gimnázium igazgatója, — szinte hihetet­len, hogy mégis ilyen magas­ba emelkedtek már a falak. Ajtó, ablak helye üres még. De odabent kibomlik a jövő képe, ahogyan az igazgató biztos mozdulattal int egy hatalmas méretű teremre: — Ez lesz az autószerelő műhely. Mellette két másik terem, az egyikben a maró­gépek, másikban a lakatos műhely foglal majd helyet. Középen folyosó. Jobbra öl­tözői fürdő, anyagraktár. Vafééágos üzem! És épp ilyen lesz az emelet is! Lakatosműhelyek,. rádió­műszerész terem. műszaki szoba, famegmunkáló mű­hely. .. nyolc tanműhelyes épület ez bizony! Mindenki? Nem érzik a büszkeség az igazgató szavából, pedig büsz­keség, hogy a teljes épület kétmillió forintot ér majd, s ebből egy teljes millió for rint társadalmi munka! Egy­millió forint szívesség, gyer­mekek, szülők, vállalatok megértő munkája. — A szülők majdnem tel­jes egésze dolgozott az igen fontos tanépületen. Volt, aki egy napra jött, s egy hétig maradt! De itt dolgoztak az ipari tanulók is, akik vizsga­munkaként építettek. Mindenki egyformán szíve­sen? A kérdés nehéz. Sinka elv­társ diplomatikusan felel: — Akik jöttek, igen. Per­sze, nem mindenki jött azért... És a vállalatok? — Különösen sokat köszön­hetünk a Vízügyi Igazgató­ságnak, a TITÁSZ-nalc, az

Next

/
Thumbnails
Contents