Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-22 / 195. szám
riLÁG PKOLETÁAJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM 195. SZÁM Ara 50 fillér 19S2. AUGUSZTUS 22. SZERDA II világűr meghódítható Sajtóértekezlet Moszkvában az első csoportos űrrepülésről Moszkva (TA5ZSZ) A szovjet fővárosban kedden délelőtt sajtóértekezlet kezdődött, amelyen Nyikolajev őrnagy és Popovics alezredes számoltak be sikeres űrrepülésükről. Andrijan Nyikolajevvel és Pavel Popoviccsal, a csoportos űrrepülés hősével együtt az emelvényen tartózkodott két „űrtestvérük", jurij Gagarin és German Tyitov is. Az űrhajósok mellett neves szovjet tudósok foglaltak helyet. A sajtóértekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. „Az egész világ javát sz olgáija“ A Vosatofe 3. és a Vősz tok 4. szputnyik-űrhajóác repülését azzal a békés szovjet programmal összhangban valósították meg, amely a kozmikus térség tanulmányozására és feltárására irányul. „A szovjet tudomány és technika kiemelkedő eredménye az egész világ javát szolgálja” — jelentette ki Msztyiszűav Keldis. Kelchs hangsúlyozta, hogy rádióhullámok terjedésével és a különböző űrhajók közti egyidejű rádióösszeköttetés megszervezésével kapcsolatban - rendkívül értékes adatokat” szereztek. A tudományos akadémia elnöke közölte, hogy a csoportos űrrepülés idején végzett tudományos kutatások eredményeit közzéteszik és a szovjet tudomány eme újabb eredményei nagymértékben járulnak hozzá a kozmikus térség ember által történő meghódításához. A Vosztok 3. és a Vasztok 4. csoportos űrrepülése — I mondotta Keldis — „meg- ' győzőén bizonyítja az em- i bér szabad űrrepülésének le- ! hetőségét és utat mutat ah- | hoz, hogy még bonyolultabb és tartósabb űrrepüléseket valósítsanak meg mind a i Föld körül, mind más égites- t tek körül”. A’em ábránd többé eljutni más bolygókra AnatcBj Blagonravov akadémikus. felhívta a tudósítók figyelmét arra „a következetességre, amellyel a Szov.jé- t nióbam a világűr meghódi- T'ea folyik és arra a céltudatosságra, amellyel a Szovjetunióban megvalósítják azt a gondolatot, hogy az eaész ■emberiség jóléte éitdekében > kell meghódítani a kozmoszt”. — E cél elérése, a világűr békés célú meghódítása érdekében a Szovjetunió harcol azért, hogy küszöböljék ki az űrkutatási programokból az Olyan kísérleteket, amelyek gátolhatják a tudomány fejlődését, s beszennyezik a világűrt. A szovjet űrkutatás legközelebbi terveiről szólva az akadémikus kijelentette, hogy „tovább folynak maid az űrutazások, eleinte önműködő bolygóközi űrállomások, később pedig az ember közvetlen részvételével.” Blagonravov akadémikus kijelentette: ..most már teljesen bebizonyosodott, hogy van lehetőség az ember tartós utazására a világűrben. Már nem ábránd, hogy az ember eljuthat a Holdra és a naprendszer szomszédos bolygóira”. — Kétségtelen — hangsúlyozta az akadémikus —, hogy az űrhaiósok legutótfií repülésénél szerzett anyagok feidolgozása után „történnek majd bizonyos változások, amelyeknek célja a tervezett kutatások megjavítása és talán meggyorsítása is. Tudományunk és technikánk újabb vívmányai ismét lázba hoz»' k majd a világot”. lajev kijelentette, hogy a Vosztok 3. négy napon át olyan volt számára, mint ,a szülői ház”. „A szovjet emberek, a párt és a kormány részéről megnyilvánult meleg együttérzés és gondoskodás. megtízszerezte erőmet”., Szivük mélyéig meghatották az űrhajósokat az üdvözlő táviratok, valamint a N.vikita Hruscsowal rádiótelefonon folytatott beszélgetés. Nyikolajev kijelentette, hogy egész repülése alatt „állandó, megbízható kapcsolata volt a földdel”, hallotta űrhajós barátainak hangját, akik közölték vele a szükséges adatokat. „Milyen nagy volt az öröm, i amikor űrrepülésem első napjának végén az én űrhajóméhoz hasonló pályán megjelent a Vosztok 4. amelyet barátom vezetett” — mondotta Nyikolajev, majd hozzátette: ..Azonnal kétoldalú rádiókapcsolatot teremtettünk, érdeklődtünk egymás hogylétéről- és szerencsés repülést kívántunk egymásnak”. „A Vosztok 3. és a Vosztok 4. űrhajók pilótáinak a repülés folyamán nem voltak (semmi féle . egyensúlyérzéki zavarai” — állapította meg Nyikolajev. I „Nem szenvedtünk étvágytalanságban sem — jelentette i ki ezután az űrhajós. Hang, súlyozta, hogy neki és Popo- vicsnak ízlésüknek megfelelő élelmet adtak az útra. | — Amikor enni kezdtünk, rádión jó étvágyat i kívántunk egymásnak, — mondotta. — Egyszer Popovics megjegyezte, hogy szereti a Voblát (volgai, kaspi-tengeri halfajul és „most falatozza”. Nekem nem volt Voblám. „A víz friss volt, hideg, nem ittam belőle többéi, mint a gyümölcsnedvekből”. Nyikolajev közölte, hogy a repülés első napjaiban alvás idején háromszor felébredt. A második, a harmadik és a negyedik nap éjszaka két órakor mindig feléibredt. „A felkelés időpontja a tervek szerint négy óra volt. Megnéztem az órát és újból lefeküdtem”. Űrrepülése alatt Nyikolajev igen könnyen hozzászokott a napirendhez. A második napon — mondotta — két perccel a kitűzött időpont előtt ébredtem feL A harmadik napon nyolc órát aludtam, a negyediken 10 perccel később ébredtem fel az előírtnál. Ennek következtében már nem a Szovjetunió területe felölt- .jártam, mint ébredésemkor kellett volna, — hanem Észak-Amerika fölött. Az űrhajós elmondta, hogy a világűrből jól megkülönböztette a partvonalakat, a városok körvonalait, különösen éjszaka. Ilyenkor még a főútvonalakat is ki lehetett venni. A csoporti-épülés idején holdtölte volt. A belső világítás eloltásakor a holdfény mellett is meg lehetett különböztetni a kabinban a műszereket. Az űrhajó ablakán át Nyikolajev Popoviccsal egy időben megfigyelte az Orion-csillagképet. Az űrhajók visszaérkezése Tudtuk kivel kell kapcsolatot tartani Andrijan Nyikolajev fog- 5! kozott a repülést megelőző lőkészítő munka két nagy, Pálló fokozatával. Egyikük ingában foglalja az űrhajós- ilóták kiképzésének általános endszerét, a másik pedig az rrepülés előtti konkrét elő- észitési időszakot. German Tyitov tapasztaláéból kiindulva gyakorolták kézi irányítást, a pilótalés elfoglalását, illetve az lés elhagyását, hogv lehető- ■é váljon a „szabad úszás” legvalósítása az űrhajó kallójában. „Az edzőberendezés lehető- ■é tette a feladat eme elérteinek teljes mértékű kidol- ozását és ígv a repülés sóért vérehajtásuk nem oko- ott nekünk gondot. Mindent : földi előkészítésnek megfe- elően tettünk”. Az összeköttetés konkrét lökészitése és a rádióbeszélsetések .programjának tanulmányozása lehetővé tette, hogy az űrrepülés során az űrhajók és a földi megfigyelő állomások között fenntartsák az állandó kapcsolatot. „Tudjuk, hogy a repülés különböző mozzanataiban kivel kell kapcsolatot tartani, mivel a repülést irányító állomásokon elvtársaink. űrhajóspilóták tartózkodtak. A* ismerős hang növelte erőnket és fokozta kedvünket. valamint a feladat teljesítésébe vetett hitünket. Tudtuk, hogy azok az elvtársak, akik rendelkeznek a repülés valamennyi adatával, bá-- melyik pillanatban segítségünkre siethettek volna”. Az űrrepülés alatt szerzett 1 benyomásairól szólva NyikoNyikolajev közölte, hogy a ! repülés idején a földön kü- I lön kidolgozott tomagyakor- | latokat végzett. Különösen in- j tenzíven végezte e gyakorlatokat az utolsó előtti fordulóban és így készítette elő szervezetéit a leszállás során bekövetkező súlynövekedésre. Kijelentette, hogy négynapos repülése során igen érdekes volt az utolsó forduló, amikor működésbe léptek a leszállás műszerei és eszközei. „Arra gondoltam. hogy hamarosan a földön leszek. Megmondtam ért Popovicsnak. ő viszont hat pere múlva közölte, hegy nála is működésbe léptek a leszállás eszközei”. — Ezután dolgozni kezdett a fékez oberen dezés és megkezdődött a leszállás. — Amikor az űrhajó ereszkedni kezdett, — mondotta Nyikolajev — Issswtj érezni kezdtem a súÍvnövekedést és ez az érzés fokozatosan erősödött. — Az ablakon keresztül eleinte füst látszott, majd később láng, vörös, narancssárga, sárga, zöld, kék színek jelentek meg a lángban. Amikor a láng megjelent, recsegés hallatszott, de az űrhajó konstrukciójának ismeretében Nyikolajev — mint mondta — nem jött izgalomba, hanem ezt mondta magában: „nyugalom, csak égjen, normálisan folvik a leszállás”. A megjelentek viharos tapsa fogadta az űrhajós e sza- j vait. j Mint Nyikolajev elmondta, ilyenkor olyan benyomása tá- I mad az embernek, mint ami- j kor egv kocsi rossz úton megy és nagyon ráz. A további leszállás folyamán csökken1 a rázás és áz út végül egész simává válik. Nyikolajev közölte, hogy ejtőernyővel ereszkedett le és Karan ganda közelében ért földet. „Mikor földet értem, az első. gondolatom az volt, hogy megcsókoljam földanyánkat” — jelentette ki Nyikolajev viharos taps közepette. Ezután Pavel Popovics kezdett beszélni. (Folytatás az 5. oldalon.) Augusztus 20-i események képekben A nagygyülésen Trautmann Rezső elvtárs. építésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Horváth János elvtárs. a Ságvári Tsz elnöke átvette a vörös vándorzászlót és a 25 000 forint jutalmat. Recska Sándor, a Ságvári Tsz elnökhelyettese,„A szocialista munkáért érdemérem” kitüntetést kapott. Nagymáté István, a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke átvette a Termelőszövetkezeti Tanács oklevelét. Az ünnepség végén, a szövetkezeti asszony a díszelnökségnek és dr. Fekszi István elvtársnak, a megyei tanács elnökéinek szép gyümölcsös kosarat nyújtott; át. Hammel József felvételei.
