Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-18 / 166. szám
Föld m ű vessző vet kéz etei nk életébő 1 Jobb söldségellálást ! léShen történjen a szedés — A szállítást jobban meg kell szervezni A szükségletek kielégítését a zöldség-felvásárlás csak abban az esetben tudja biztosítani, ha a termeléssel az árualap biztosítva van. A korai zöldségfélék — a kelkáposzta, a karai karfiol, a fejeskáposzta stb. —' megyénk szükségletéhez képest csak részben lett megtermelve szerződésesen, ezért a termelőszövetkezetek által termelt zöldségfélék felvásárlására fokozottabb gondot kell fordítani. Nem fordulhat elő olyan eset máit Pátyodon, ahol a Kossuth Tsz megtermelt 5 hold korai kelkáposztáját és 5 hold zöldhagymáját, nem szedték le időben! A termelőszövetkezet jobb munkaszervezéssel, a földímű- vesszövetkezet pedig megfelelő felvilágosító munkával elkerülhette volna a hagyma magszár bakötését, a kelkáposzta értékcsökkenését, ami elhemyósodás és a repede- aés miatt fordult elő. Ez az eset sajnos nem egyedülálló! A korai zöldségek Időbeni szedésére különös gondot kell fordítani, mivel egykét nap elég ahhoz, hogy ezek a cikkek jelentős minőségi változásokon menjenek keresztül. Például a zöldborsó hamar öregszik, a karfiol kinyílik, meglilásodik és ezzel a termelőszövetkezeteket nagy anyagi kár éri! Miután a korai zöldségfélékből a szükséglethez képest kevesebb van megtermelve nem fordulhat elő olyan eset, hogy a helytelen szervezés miatt későn vagy egyáltalán ne kerüljön az áru felvásárlásra. Nagyban befolyásolja a zöldségfélék időbeni szedését és szállítását a szükséges göngyölegek biztosítása és a szedés helyes meghatározása is. Mivel a zöldségeknek nagy a víztartalmuk, — lehetőleg kora reggel vagy a késő délutáni órákban szedessük le azokat és a szállítás idejéig hűvös, szellő« helyen tárolják. Az előírásoknak megfelelően kell végezni a zöldségfélék csomagolását is. Ügyeljenek arra, hogy égy ládába csak egyforma minőségű áru kerüljön berakásra. Kötegelt árunál lehetőleg egalizáltan csomagoljanak, ami azt jelenti, hogy egyforma minőségű áruból, egyforma mennyiséget rakjunk minden ládába. A szőke Tisza mentén, a festői szépségű Morotva partján terül el Rakamaz. Sokan a híres burgonyájáról ismerik. A valóságban azonban másként van. Fejlett tsz-ei már a korábbi időktől számítva a megye egyik leggazdagabb községévé sorolták. Fejlődik a község, de vele fejlődik az üzlethálózata is. A helyieknek Nem szabad a ládákba zsúfoltan rakni az árut, csak annyit, amennyi lazán, nyo- módásmentesen elfér azokban. Ugyancsak ügyeljünk arra is, hogy a vagonok ablaka, ajtaja megfelelően biztosítsa a szellőzést, mert a nagy melegben a zöldség könnyen befülhet. Ügyeljenek a szövetkezetek arra is, hogy a menetrend szerint közlekedő, továbbító vonat indulásáig elkészüljenek az áruberakással, mert annak be nem tartása miatt 1 napot késhet az áru, ami a piaci ellátásban okozhat zavarokat. Kárt jelent ez a földművesszövetkezeteknek és a népgazdaságnak egyaránt, amit jelenleg a korai zöldségfélék hiánya miatt nem engedhetünk meg magunknak! Mikó József zölds. oszt. vezető. kevésbé, de az idegenek — aki évenként egyszer-kétszer fordul meg a községben — annál feltűnőbb, a korszerű üzlethálÓ7,áta. A községben három önkiszolgáló fűszercsemege bolt szolgálja^ a kulturált kereskedelmet. Vasműszaki önkiválasztó boltjuk nemcsak a község, de a környék egyik legszebb és legnagyobb boltja. Érdekessége az üzletnek, hogy az ország majd valamennyi megyéjébe szállítanak árut, nem kis di- ‘ esőségére a jó szakvezetésnek. PÉLDAMUTATÓ BOLTVEZETŐ A rakamazi fmsz túlteljesítette féléves lervét Korszerűsíti üzlethálózatát, italbolt helyett kiscuhrászda Azt szokták mondani a szép, rendes üzletre — olyan, mint a patika! Ez a szólásmondás sok esetben lehet túlzás, de a tyukodi önkiszolgáló bolt esetében semmi esetre sem az! Olyan rend és tisztaság van az üzletben, hogy az valóban bármelyik patikának is dicséretére válna. A rendben kirakott és jó ízlésről tanúskodó árupolcok, nemcsak nagy szakértelemről, hanem a bolt, a szakma sze- retetéről is vallanak. Aki ismeri Őri Ferencet, az már nem csodálkozik, hanem egyenesen természetesnek tartja, hogy övé a község legszebb, legrendesebb boltja. 11 évig volt áruházvezető — itt megszokta, hogy csakis akkor tarthat rendet, ha minden a helyén van. Az elmúlt év decemberében vette át az önkiszolgáló boltot, amire nemcsak a földművesszövetkezet, hanem az egész község büszke — hiszen a kis bolt valóban meg is érdemli ezt a megbecsülést, olyan rend és tisztaság van abban állandóan. Őri Ferenc nem sájnálja sem az idejét, sem a fáradságot attól, hogy ott minden állandóan a helyén legyen. Erről tanúskodik az üzlet ellenőrzőkönyve is. A MÉSZÖV, a járási központ, a járási tanács és a helyi választott vezetők ellenőrzései alkalmával csak az elismerés hangján szólnak a boltról, vezetőjéről és példának állítják nemcsak a. község, hanem a járás boltvezetői elé is. Valóban megérdemel minden elismerést ezért, a munkákért Őri Ferenc, hiszen a rend és tisztaság mellett még azzal is méltán dicsekedhet, hogy 21 éves kereskedői munkája alatt még soha nem volt leltárhiánya, sőt a legtöbb esetben még a megengedett kállót sem veszi igénybe. Napi munkája mellett a tanyai boltok raktárát is ő kezeli — rendszeresen 6 adja ki az árut három tanyai boltnak — de még soha nem volt kifogás vagy panasz a munkája ellen. Kétségtelen, hogy ilyen munka mellett minden dicséretet és elismerési megérdemel őri Ferenc — ez azonban ,, hiánycikk” ennél a boltnál, sőt a földművesszövetkezetnél is. Igaz, kapott már néhány esetben kisebb pénzjutalmat és dicsérő oklevelet, azonban ilyen munka mellett már régen megilletné a „Kiváló dolgozó” jelvény, a „Kiváló bolt” cím. A szövetkezet vezetői nemcsak Őri Ferencnek, hanem a többi hasonlóan jól dolgozónak is adósai az elismeréssel — ezért hasznosnak tartanánk, ha a jövőben nagyobb gondot fordítanának az erkölcsi és anyagi elismerésre is! balassa A vezetőségnek gondja van a ..perifériákra” is. Ugyanis kereskedelmi szempontból a községhez tartozik Virányos és Tiszanagyfalu is. Virányoson új helyiségben kapott helvet a vegyesbolt és a büfé. Nagvfaluban a büfét nagyob- bítják, korszerűsítik. Emellett a szórakozásról sem feledkeztek meg. Mindkét községben a büfé mellé kuglipályát is építettek. A nyárra viszont időben és alaposan felkészültek. A tsz-ékkel úgy állapodtak meg, hogy három mözgóboltot indítanak a határba állandó jelleggel a mezőgazdasági munkák ideién. A nyári idényben két triciklis a környező községeket járja, de a határt is felkeresik fagylalttal. A közeli tsz munkahelyeket öt kosaras mozgóárus látogatja, aki cigarettát, cukorka árut visz magával. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a vezetőség az alkoholizmus elleni küzdelemben is részt vesz. Énnek megfelelően hathatós intézkedést foganatosított. Az állomással szemben lévő volt italboltot bezárták és helyette kiscuk- rászda — fagylaltozót nyitottak. Amá az eredményeket illeti, a szövetkezet az első féléves kiskereskedelmi tervét 106, vendéglátóipari tervét pedig 104 százalékra teljesítette. —dorogi— Büfé Gyula tanyán A kölcsönös Gyulatanyát az illetékesek bizonyosan nemsokára községé nyilvánítják, ha így fejlődik. Üj utcasorok épültek és közel egyezer lelket számlál ez a település, ami bizony nem kis gondot okoz a nyírteleki földművesszövetkezetnek. A jelenlegi vegyesbolt a kísérleti gazdaság központjá1962. július 18. ban van, ami jelenleg, bár nem teljes mértékben, megfelel a lakosság ellátásának, de a fejlődés megkívánja, hogy a bolt a település központjában legyen. Korábban a gazdaság központjában volt elhelyezve, a büfé, azonban ez munkavédelmi szempontból nem volt I megfelelő és a szövetkezet vezetősége a dolgozók kívánságának eleget téve áthelyezte az Üj sorra a település központjába. > DM segítés A mátészalkai járásban egyre jobban tért hódít az a hasznos kapcsolat, amely a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek között jelentkezik. Szamosszegen például a tsz rendszeresen ellátja az fmsz-i boltot friss zöldséggel, gyümölccsel. Ugyan ez tapasztalható Hodászon és Kántorjánosiban is. A földművesszövetkezetek ugyanakkor rendszeresen segítenek a növényápolási és a növényvédelmi munkákban. Ejnye, ejnye ! Ez igen ! A tiszavasvári földművesszövetkezet igazgatósági elnökének íróasztalán bor- dószinű, műanyagboritású könyv fekszik. Benne üres, fehér papírlapok, amelyek az emberi ségítőkészséget példázzák majd. Az egyelőre üres lapok összetűzése, tetszetős kivitelezése nem a véletlen műve. Íme a történet: Nagy Lajos kőműves, földművesszövetkezeti tag ötödmagával felhúzta a cukrászda raktárának falhit és a közeljövőben be is vakolják. Több mint 200 társadalmi munkaórát végeztek., illetve végeznek. A Rákóczi Termelőszövetkezet néhány tagja kifogásolta a fürdőnél lévő italbolt beosztását és állapotát. A földművesszövetkezet — keret hiányában — nem tudta vállalni az átalakításhoz szükséges költségeket. A termelőszövetkezet épitőbrigádjának tagjai gondoltak egyet. Falat bontottak, majd újat húztak fel, vakoltak, padlót javítottak. Azóta az italbolt úgy néz ki, ahogy ők szerették volna. A szocialista brigádok munkanaplói is számtalan elvégzett munkaórát bizonyítanak. S így született az ötlet. Díszes kivitelű albumban kellene megörökíteni azoknak á neveit, akik minden ellenérték nélkül rakják le a maguk tégláit, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelem egyre kulturáltabban elégítse ki tagjainak igényét. Nem lehet szó nélkül napirendre térni a kezdeményezés felett. Hányszor és hányszor találkozunk becsületes, igyekvő, hozzáértő munkával, mélyet nem követ megérdemelt elismerés! (?) öröm. hogy Tiszavasváriban felismerték: a jó munka egyik fontos fellé:ele az erkölcsi megbecsülés. Pl. Hallottunk már sárbatapo- so t, és egyéb módon elpocsékolt forintokról? Ezúttal is ilyen jelenséget kívánunk szóvá tenni. A záhonyi földművesszövet- kezet sörkertjében a Mándoki Vegyesipari KTSz készítette a villanyszerelési munkát. Végezetül — annak rendje-módja szerint — vakoltak, festettek. Amikor már minden elkészült a tűzoltók rájö'ték, hogy a sörkert tűzveszélyes. A ktsz szerelői ugyanis hogy-hogynem? „elfelejtették” bermancsőbe szerelni a vezetéket! Most újra kell szerelni, vakolni és festeni! Nem beszélve arról, hogy a földművesszövo’:- kez.et a mintegy 400 000 forint forgalom kié«-’és miatt alaposan lemaradt a 'tervteljesítéssel. Ügy véljük, hogy ez az eset nem vet jó’ fényt a Mándoki Vegyesipari KTSz vezetőinek ellenőrző tevékenységére. ReA Kelet-Magyarország 1962. július 4.-i számában cikk jelent meg arról, hogy visszásságokat és szabálytalanságokat követett el Vince József, a fé- ny esi it kei földművésszovetke- zeti húsbolt kezelője. A cikk beszámolt arról, hogy Vince József kivételezéseket tett! a hús szétosztásánál, egveKi ad el több tojást? Mind többen ismerik fel a szerződés jelentőségét és előnyét. Idős Újvári Imre, a nyírteleki földművesszövetkezet igazgatósági tagja a napokban kötött egy mázsa babra szerződést. Nagyhalászban Csombók Mihály, a felügyelőbizottság elnöke 300 tojást adott át a szövetkezetnek és versenyre hívta társait; — ki ad át ez évben több tojást a íöldművesszövétkezetnék. Mint mondotta — ezzel is elő kívánja segíteni a tojás- felvásárlási terv teljesítését és a jobb áruellátást. méljük, hogy a szerelést végző dolgozók is „rájöttek”, hogy az ilyenfajta „feledekenység - egyenlő a társadalmi tulajdon tudatos megkárosításával. Mozgóboltok a tiszalöki határban A tiszalöki járásban valamcny* nyi fmsTz. megbeszélte a termelőszövetkezét vezetőségével, hogy milyen mozgó egységet kérnek, hogy minél zavartalanabb legyen a nyári munkák idején a tsz- tagok ellátása. A megbeszélések alapján valamennyi földművesszövetkezet mozgóárusokat állított be, akik friss süteményt, hűsító italokat, cigarettát és egyéb fogyasztási cikket visznek a tsz által kéri és meghatározott helyekre. A megállapodások alapján a mozgóárusok részére a tsz. fogatot biztosít és mindég ott jelenik meg a bolt, ahol am a legna« gyobb szükség van. seknek nagyobb mennyiséget adott ki, másoknak pedig — éppen ezért nem jutott hús! Szó volt arról is, hogy előre elvett néhány ismerősétől kosarat, akiknek félre "tette a húst, majd záróra után adta ki. A cikk írója felvetette, hogy a kivételezett személyek között voltak a községi tanács vezetői is, akik hivatali beosztásuknál fogva tartottak igényit erre a külön elbírálásra. Ezek felelősségre vonása és elítélése nem a mi feladatunk, a húsboli! kezelőjét azonban szükséges kioktatni és felelősségre vonni, hiszen nem használ az ilyen és ehhez hasonló eset a szövetkezet jó hírének, de törvénybe ütköző cselekedet is. A helyi szövetkeze»" vezetői és a járási központ tájékoztatót bennünket arról, hogy Vince Józsefet fegyelmi utón felelősségre vonták és megbün- te ték. Bízunk abban, hogy a jövőben ilyen és ehhez hasonló eset nem fog előfordúlni a községben. Ellenőrzés — felelősségre vonás Milliós takarékszövetkezet HOGYAN LETT DOMBRÁD A MEGYÉBEN HARMADIK ? A szövetkezet 1958. április 24-én alakult meg 102 taggal és 8400 forintos befizetett részjegyalappal. Működési területe kiterjed Dombrád, Ti- szakanyár és Kis-Tiszahát községekre. Kezdetben még idegenkedtek tőle a dolgozók, de amikor megismerték az előnyeit, a célkitűzéseit és feladatát, egyre inkább megnőtt a lakosság bizalma a takarékszövetkezet iránt. A takarékszövetkezet vezetőségét, az igazgatóság tagjait maga a tagság választotta soraiból és ruházta fél azzal a jogkör- rel, hogy nevükben és megbízásukból képviselje és irányítsa a takarékszövetkezetet. Az igazgatóságnak — élén Tóth Sándor igazgatósági elnökkel — kezdetben sok 'akadályt kellett leküzdenie, mégis fejlődésről adhatnak számot. A betétek után évi 5 százalék kamatot fizet a takarékszövetkezet, ha a> összeget tartós betétként helyezik el. A takarékszövetkezet igen nagy jelentőségű tevékenysége a kölcsönfolyósítás. A takarék a kölcsönöket évi 8—10 százalékos kamat mellett folyósítja. Az ügyvezető-könyvelő rendszeresen eljárt a tanács, a tsz és helyi szervek gyűlésére, ott ismertette és népszerűsítette a takarékszövetkezetet. A fenti munkának lett az eredménye, hogy 195S végére a takarék- szövetkezet már 207 taggal, 20 700 forintos Részjegy alappal és 169 000 forintos betétállománnyal rendelkezett. Jélentős fejlődésnek indult a szövetkezet, amikor ez év elején az igazgatóságot újjáválasztotta a közgyűlés. Az új igazgatóság elhatározta, az ügyvezető-könyveflót nem hagyják magára a szervezésben és a családlátogatásba maguk is bekapcsolódnak. A VIII. pártkongresszus tiszteletére az igazgatóság tervet készített és versenyfelhívással fordult a megye ösz- szes takarékszövetkezete felé. A versenyfelhívásban az igazgatóság vállalta, hogy június 30-ra a 650 ezer forintos betétállományát egymillió forintra növeli és a betétesek számát 88 fővel emeli. Vállalta továbbá az igazgatóság, hogy a községet felosztják maguk között utcákra és havonta egyenként 10 000 forint betétet gyűjtenek. Az igazgatóság vállalását tett követte és június 30-ra a takarékszövetkezet betétállománya elérte, sőt meghaladta az egymillió forintot. A takarékszövetkezetnek jelenleg 540 tagja van és ez év folyamán 200 tag részére közel egymillió forint kölcsönt folyósított. Az igazgatóság újabb célkitűzése, hogy év végére betétállományuk elérje a más- félmillió forintot, a tagság pedig a 600 főt. Barfha Sándor főrevizor NAPSÜTÉSBEN János bácsi, lőjön már ide is avval a víziágyúval! Fnarödl Isfvín rajz* 2
