Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-14 / 163. szám
Az egész közösség érdekében sőt hónapok óta ké- a termelőssövetkeze- nyár legnagyobb fi— és napjainkban ,y erőt is — igénylő Oára, az aratásra, dől a rend, emberek ,-k birkóznak az őszi Mákkal, élesítik a ka-. a kombájn kését a Dona betakarítására. yi most a tennivaló ?ken. Érett a szem, .11 szabadítani a kuko- i gyomoktól és egye- nyíregyházi járás széleiben több, mint száz urgonyát kell felszed- özös gazdaságok tagmindez időben menjél, egyöntetű akarat- rányitásra vár — buz- i, amoly megteremti tág, egyúttal természe- i falvak dolgozóinak t A szövetkezetek •ek, tagjainak zöme, re megalapozta a felté- Gondoskodott róla, nár az év elején meg- ’ a nagy nyári mun- z azokkal járó jö- z aratási céljutal- legjobbak részére. szövetkezetünkben éppen most jelentke- baj, a megnemértés, most, aratás előtt k a hangjukat azok, •*ddig semmit sem, lig tettek a közös bölcséért. «koron és Paszabon már ckezett néhány ember a .‘telesekkel, hogy az ere- leg meghatározott tervvel ’beni teljesíthetetlen igé- 'l megzavarja a tagság jiilatát, elrontsa a lát- jó termés és szépen ő év végi jövedelem rzett örömét, munka- Bár a közgyűlések általiak már a korábbi a követendő módsze- dlett, ezek a „szalmát odébbtevők” most ki ék használni a lehe- t és bejelentik, hogy i kkor hajlandók dol- ha minden learatott ttán tíz munkaegységet en kiló terményt kap' kell: az eredeti terv- ’tároaott részesedé- egész évben szor- dolgozók érdekeit — tehát az egész s nem azokét, akik íny nap alatt sze- behozni” azt, amit hónapokon át elmulasztottak. A vezetőség és a tagság nagy- része szerencsére átlát ezeken a mesterkedéseken és egyhangúan foglal állást ellenük, A párttagok taggyűléseken beszélik meg ezekben a napokban mindenütt a feladatokat és bírálják a gyors és szemveszteség nélküli aratás hátráltatóit. Azt tapasztaljuk viszont, hogy elkéstek a politikai felvilágosítással, amelynek feltétlenül meg kellett volna előznie a technikai felkészülést. Még nem késő. Meg lehet és kell is magyarázni a tagságnak, hogy a zökkenőmentes aratás elsősorban az ő érdekük, hogy a zavartkel- teni szándékozóknak nincs közük a becsületes és szorgalmas munkásokhoz, s nagyon jó módszer, hogy aki nem dolgozik:, ne is részesüljön a megtermelt javakból. A megbeszélések feladata elérni azt is, hogy az aratás miatt ne szenvedjem csorbát a többi fontos munka sem. Ügy kell megszervezni a tennivalókat, hogy jusson erő a növényápolásra, a burgonyaszedésre. A burgonyát azok szedjék, akik megkapálták, ássa mindenki a saját parcelláját — akkor nem lesz probléma a premizálással sem. Jó módszer ez, hiszen így a családtagok elvégzik a rájuk jutó feladatokat, a családfő pedig még sokat segíthet a kenyérgabona betakarításában, magas lehet a családok jövedelme. Nem kismértékben függ az év végi jó, vagy gyenge zárszámadás ezek megértésétől. Kopka János Eiső államvizsga a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Jelentős dátum a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet életében 1982. július 12. Ezen a napon kezdték meg államvizsgájukat az in. tézet három évvel ezelőtt beiratkozott tanulói, összesen ötvennégyen. „Drukk" a folyosón Így első pillantásra talán nem sokat változtak az elmúlt egy év alatt. Emikor azonban a régi névsort állítják újból össze — ugyanis névsor szerint mennek vizsgázni — felborul a régi sorrend: 26-an már mint feleségek, férjek, mennyasszonyok és vőlegények jöttek államvizsgázni. cjt&mwkedfa, iim Műszaki filmek kisfesztiválja .Metssz" klub a Zsdánov utcán & Terv: külföldi tapasztalatszerzés A július első napjaiban megalakult Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége nyíregyházi intéző bizottságának céljairól, jövőbeni terveiről beszélgetünk Sehol tz Béla titkárral. — miért jelentős A SZÖVETSÉG ÉLETREHlVÄSA? — A különböző tudományos egyesületeknek eddig nem volt megyei irányító szervük, éppen ezért munkájuk sem lehetett tökéletes: nem tudták összegezni tevékenységük közvetlen hasznát. A MTESZ ezt a hiányt igyekszik pótolni, ezenkívül szakmai segítséget kíván nyújtani a megye, a város vezetőinek fontos kérdésekben, meg akarja teremteni a műszaki élet fellendítésének lehetőségeit, segítséget nyúlt a gyengén működő egyesületeknek, bővíti a tudományos egyesületek számát. FZ „KONKURALAS” a TIT-el? — Szó sincs róla. Ellenkezőleg: a megyében működő tudományos egyesületek ösz- szefogása, egységes irányítása csak segítség az ismeretterjesztő munkában. Ebben a hónapban például val a menynyi tudományos egyesületnek be kell nyújtania hozzánk a második féléves munkatervét. Amikor jóváhagyjuk, vagy kiegészítjük azokat, azt szeretnénk elérni, hogy ezík az egyesülések ne egymástól függetlenül dolgozzanak, hanem valamilyen nagyobb, értékesebb eél elérésében közösen. Végső soron a szövetség az önműveié» sürgetésével növelni szeretné a tudományira munkák forintba mérhető hasznát — HOGYAN TEREMTIK MEG AZ ÖNMŰVELÉS FELTÉTELEIT? — Nem elég csak sürgetni a műszakiak tudásának állandó gyarapítását, meg kell teremteni ennek a technikai, anyagi feltételeit is. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa felismerte a szövetség fontosságát, és otthont adott neki. Megvan a klubhelyiség a Zsdánov ucai székházban: 30 ezer forintot kap.unk berendezési tárgyakra. — A KÖZELJÖVŐ PROGRAMJA? — Klubestekkel szeretnénk megindítani a munkát. Első eseményként a műszaki filmek kisfesztiválját rendezzük meg nyíregyházán. A vetítéseket yiták követik. Később ismerkedési jelleggel tanulmányi kirándulásokat szervezünk. Már megkezdtük kutatni annak a lehetőségét, hogyan juthatnának el a szomszédos országokba megyénk műszakial tanulni, tapasztalni... Tehát: jónak Ígérkezik az indulás. Illetékes párt- és tanács szervek támogatásét élvezzük, reméljük, egyre több tanulni vágyó mérnök, technikus áll közénk. A. S. A folyosón nagy az izgalom. Három teremben mór „van” három-három hallgató, ök már legalább tudják, melyik tételből kell felelniük, de id^klnt még nagy a bv zonytal-nság. Drukkolnak azokért is, akik már benn vannak leginkább azonban magukért. Kint a falusi iskolákban mór bebizonyították a múlt iskolai évben, hogy rójuk lehet bízni a legifjabb nemzedék nevelését, de itt újabb bizonyítékokra van szükség, És itt a folyosón nem na. gyón látszik rajtuk, hogy egy évet már az „életben” töl. tettek, mint gyakorló pedagógusok. Nagyon nehéz volt ez a kezdő év, Gönczi Mária bak- talórántházi, Hegedűs Éva ököritófülpögi, Margitics Pál kántorjánosi és Kocsis József lámái nevelők egyhangúlag megegyeznék ebben. Tanítani és tanulni Minden kezdő pedagógusnak nehéz a helyzete, hiszen az igazi gyakorlat csak az Iskola után kezdődik, de nekik kétszeresen nehéz volt, mert amellett, hogy itt-ott még túlórában is tanítottak, végezniük kellett a harmadik évet is. Tanítani és tanulni egyszerre. Hegedűs Éva például nagyon sajnálja ezt az egy évet, amit még mint diák töltheted volna az intézetben. Szerette volna meghosszabbítani a kedves, romantikus diákéletet, annak ellenére, hogy kint is jól érezte magát. Margitics Pál viszont örül, hogy egy éves gyakorlattal a háta mögött mehet államvizsgára még akkor is, ha sokkal könnyebb lett volna bent tanulni. Végül mégiscsak meg\EGYHÁZI ÚISÁGÍRÓ JEGYZETFÜZETÉBŐL A Sóstón merész fürdő- ruhás lány napozik. Mesz- sziről egy csoport fiú bámulja. — Hű, de elegáns. Micsoda táskarádiója van! Vajon milyen gyártmányú T — találgatták a fiúk. — Biztos pesti lány.,. — állapította meg egyikük. Egy barátnője lépett a Hnyhoz. — Mikor utazol aza? — kérdezte. A lány mélyet szívott ei- srettájából. — Már holnap tazom. Azt ígérte az élők, hogy elhelyez a ba- 'mfinevelőknél,.. Égy ismerősöm meséli: — i múltkor tréfából megkínál'am a szomszédék tizenhárom éves Petj fiát cigarettával PeM im u-ral hárította el a kínálást. — Terv? — fintorí’1 otta orrát. — Köszönöm, én Kossuthot szívok. Ügy látszik ezt sem lehet tiég korán, kezdeni. . vonaton egy fiú ül részemben. könyvébe meine. A könyv cimlapjá- egy revolveres, álarcos ' diia vigyorog rám.- Mi a címe? — kérde- n. "r-”'"• Erdély aranylap? Carter, nem iiiiiilllllllllllllllllllllllt akarom, hogy bepiszkolódjon a könyv. Változik a világ. ★ Sok elégedetlen emberre] találkoztam már. De az abszolút elégedetlennel a tor- nász VB televíziós közvetítése közben ismerkedtem összeÉppen a talajt omát. közvetítették Prágából, úgy hiszem sok hívet szerzett a tomasportnak a szinpompás látványos akrobatikus verseny. Az egyik versenyző dupla szabójánál az egész közönség (a tv nézők) tapsolni kezdtek. Ekkor szólt közbe az elégedetlen ember: — Hát ez semmi- Az lenne az igazi, ha a lába sem érné a földet. + Jóska bácsi ritkán jön a városba. Nem is szeret itt lenni, valahogy idegenül érzi magát. Néhány nap óta Viszont minden megváltozott. Nagy csoport ember állt körül egy leragadt teherautót. Mindenki tanácsot adott, hogy kellene megindulni. Józsi bácsi beállt a tanácsadók közé, ő is igyekezett valami hasznosat mondani. .4 tanácsok sűrűn repkedtek, de az autó még mindig nem indult meg. Józsi bácsi városi embernek rezte magát. Takáts Fere>-Gacsályban — állítólag — többet ér a kultúra, mint a szomszédos Rozsályban. Nem egyforma a művelődési „láz”. Modern, tágas művelődési ház fogadja a belépőt Gacsályban, a kulturált szórakozás, tanulás ezer lehetőségét rejtve magában. Megfordul itt a faluszínház, évente színre lépnek a helyi színjátszók. Egyszóval: van otthona a kultúrának. Nem sajnálják az anyagi áldozatot a tsz vezetői, hangszereket, könyveket vásárolnak, nemrég fürdőt építettek. 1954 óta nem ér kevesebbet 40 forintnál egy-egy munkaegység. Nem így a szomszédban. Kultűrház helyett — ahogy Rozsályban nevezik •— kul- túr-istálló várja a szórakozni akarókat, (Az épület másik fele istálló). Nem bőkezű a kultúrához a tsz vezetősége. Ugvanis, gyenge lábon jár még a rozsályi tsz. Hol ér többet a kultúra? Erősen úgy tűnik, hogy Gacsályban. Pe ha mélyére pillantunk a két községben művelődésnek, változik a vélemény, Gacsályban valóban szép otthona van a kultúrának, sok a lehetőség a művelődésre. Van is kulturális élet. De ez nem állandó, nem mozgat nagy tömeget. Csekély hányadát használják ki a kínálkozó lehetőségeknek. A művelődési ház rideg, belső tartalmi munkája, programja nem öleli fel a kultúra különböző ágait, Nincs talán érdeklődés Gacsályban? Van. Azonban egy szűk művelődő-szórakozó „réteg” körében. S ez nem csupán leszűkíthető probléma- Több ennél, felfogásbeli kérdés. Évekig nem tartották fontosnak a tsz vezetői a kulturális munkát. Sokszor hangzott el: „Most nincs szórakozás, csak munka”. És y munka maradt elsőse -ásodsorban, sőt. ha' Hol ér többet a kultúra? GACSÁLYI LÁTSZAT, ROZSÁLYI VALÓSÁG ban is. Meg is teremtették a gazdasági élet alapját, igaz. Azonban nem gondoltak arra, hogy a művelődés, a szórakozás mégjobban segítheti a munkát, a mindennapi életet. Egy ízben szóba került, hogy felférne már, s elbírna a tsz egy függetlenített kul- túrfelelőst. Már-már amellett is döntöttek. Végül mégis elálltak tőle. Fürdőt építettek. Ez önmagában helyes. De mégis gazdátlan marad a kultúra. Rozsályban viszont a nem létező lehetőségeket pótolják mással. Nincs rendes Művelődési hazuk, mégis van tartalmas klubélet az iskolában. Egy kulturális rendezvénynek 1Q0--Í50 nézője van. Ezzel szemben Gacsályban 90— 40. Helyesen Ismerték fel Rozsályban a sport és kultúra kapcsolatát. A sportoló faluban, ahol 60—-8Ó ember versenyez a különböző sportágaltban, legalább 200-an sportolnak rendszeresen, öregek, fiatalok, ma már részt vesznek a művelődésben is. Fokozatosan vezette közel őket az érdeklődés, először sporttörténeti előadásokat, érdekességeket hallgattak, majd kulturális előadásokat. Most a legtöbb sportoló rendszeres olvasó, énekkari tag, vagy szereplő. Egy-egy alkalommal együttes sport- és kultúrelőadást tartanak más községekben, mint Méhteleken, de a megyén tűk Mikó- házán is megfordultak. Mind $ két községben megvan a művelődés iránti érdeklődés. Ám, am' Gacsályban a „kész” , | messé, eléoedetté tr vetődés nunkás1 Rozsályban igyekeznek minden lehetőséget megteremteni a művelődésre. Hol ér hát többet a kultúra? A művelődésre szomjas emberek szemében mindkét helyen sokat ér, van becsülete. Bár való igaz, ahol a gazdasági alap jó, ott jobbak a feltételei. De mint a Gacsály—Rozsály példa bizonyítja, ott is lehet tartalmas kulturális élet, ahöl még hiányosak az anyagj lehetőségek. P. G. egyeznek, hiszen nem « más választás, így is nag; hiány pedagógusokban. „Mit lel olyan sokáig feleír Kijön az első vizsgázó, 1 lia Ferenc. Alig lép ki, mi kérdések özönével áraszt ek Most már megnyugod boldogan válaszolgat. Jól került. Szinte felszisszenr a többiek, amikor megmoi ja, hogv pontosan egy ór felelt. Mit lehet olyan káig felelni? Mintha megint diákok 1« nének, — Olyan furcsa dolog 1 molynak lenni. Néha mc danak olyanokat a gyerek, hogy kedvünk lenne felszal dultan hahotázni rajtuk, nem lehet, mert akkor lesz a nevelői tekintélly Szünetekben sokszor szíves játszom kint a gyerekek,k — mondja Hegedűs Éva. Pedig szeretik a kartárs: kát, mert segítik őket, an ben csak tudják. Meglátom ják óráikat, megbíráliák ők tanácsokat adnak, bemute tanítást tartanak. De még Intézetből is rendszere* meglátogatják őket, elbe getnek velük problémái" Csak azért mégis nehéz e év alatt „igazi” felnőtté ve ni. Nem csak könyvbi Hanem ez az iparosíts amiről a kihúzott tétel ala) ján feleleni kell — komo dolog. Geszten Juliannát úf kell megállítani egy továb kérdéssel. A szocialista á szervezést, a mezőgazdász leien problémáit nem, cs; könyvből ismeri, példákat h< fel községéből, Ófehértóról i Az erkölcsi kódex ismert« tésénél azonban ' már egy k segítségre szorul. Herceg Sándor magabiztc san ismerteti a proletár dit latúr« különböző formáit. A állammonopolista kapitalh műi tárgyalásánál az is ki derül, hogy a sajtót is köti lező olvasmánynak tekintett« tisztában van az Európai Ke zös Pine jelentőségével é helyzetével. Mór kollégái Általában a többieknél i igyekeznek az elvont tétele két, filozófiai megállapftáso kát a vizsgázók életéhez munkájához közelebb hozni Arra törekszenek, hogy a egyébként elég feszült han fulatú rideg vizsgái felelt« tést barátságos beszélgetés: alakítsák. Érthető lg ez, h szén nem diákok és tanárj Ülnek már itt egymással sz«< ben. «3 Tulajdonképpen már k<~. gák<Pp: Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok helyszíni próbái Szegeden a Dóm-téren megkezdődtek a Szabadtéri Játékok helyszíni próbái- A július 23-én bemutatásra kerülő Háry János *almű statisztériája látott elsőnek munkához. A népes -4 1 '"ndrás rendetu
