Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

Megnyílt Moszkvában a leszerelési béke-világkongresszus (Folytatás az i. oldalról.) k<S küldött egyébként hang­súlyozta, hogy ", a békére a legnagyobb . veszélyt az imperializmus jelenti. A gyengébb or­szágok állandóan ki van- , nak téve az Imperializ­mus gazdasági és politi­kai nyomásának. X béke fennmaradásának egyik legfontosabb előfeltéte­le a népek, függetlensége — mondotta Montagna. Ezért a |(U- . , még függő helyzetben levő népeiknek és országoknak ál­landó harcöt kell vívniuk az imperializmus ellen. Ä mexikói küldött rámu­tatott, hogy a Kínai Népköz- társaságot is amerikai táma­dás veszélye fenyegeti. — Ez­zel kapcsolatban elmondotta, hogy a Kínai Népköztársasá­got nem lehet kihagyni olyan fontos problémák megtárgya­lásából és megoldásából, mait amilyen a leszerelés problémája. Sikraszálli azért is, hogy a Kínai Népköztársaság elnyerje törvényes jogát az ENSZ-ben. Ä délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Keita Jala, mali kül­dött volt. Szót emelt a há­ború ellen és követelte az amerikai atomkísérletek be­szüntetését, a háborús propa­ganda eltiltását, s ehelyett a békepropaganda legszélesebb- körű kibontakoztatását Újabb revansisla« gyűlések Nyugat- Németországbm Bonn, Wm Münsterben vasárnap gyű­lést tartott a nyugat-porosz- országiak szövetsége nevű re- vansista szervezet. A gyűlé­sen, amelynek szónokai ismét revansista szólamokat hangoz­tattak, bejelentették, hogy Düs­seldorfban „danzingí rádió” névvel rövidesen megkezdi működését egy új adóállomás, amelynek az lesz a fő feladata, hogy „ébren tartsa a keletné­met hazához fűződő emléke­ket”. Jellemző egyébként, hogy e revansista szervezet Nyugat-Poroszország” címén már nem is csupán az 1937-es határok, hanem az 1914. előtti határok visszaállítására törek­szik, mint ez a Deutsche Sol- daten-Zeitung álltai közölt tér­képből is kitűnik, ez a szélső- jobboldali lap e térképen a Lengyelország feldarabolása után Poroszországba bekebe­lezett Visztula-menti területe­ket egyszerűen „ősi német földként” tünteti fel és han­goztatja, hogy „ez a föld örök­re német marad, az igazság órája ütni fog Nyugat-Porosz­ország számára is”. Bűnös provokáció9 a világköxvélemény megsértése A világkongresszus küldöttei az amerikai magaslégköri nukleáris robbantásról Xzom a napon, amikor min­den nép képviselői összegyűl­tek a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson, az amerikaiak felrobbantottak a .Világűrben egy hidrogónbom- í>át és ezzel bűnös provoká­ciót követtek el, — mondot­tja a TÁSZSZ tudósítójának lantomé. Tabet. (Libanon). Tabet hangsúlyozta, hogy Valahányszor a nemzetközi kapcsolatokban bizonyos eny­hülés észlelhető, az amerikai szoldateszka provokációkat követ el. Azt hiszem — mon­dotta Tabet —, hogy a vi­lágkongresszus el fogja ítélni a Pentagonnak ezeket a bű­nös cselekedeteit, „Az amerikai hidrogén- bomba felrobbantása — je­lentette ki Mumuni Abdu szenegáli közéleti személyiség Áz amerikai militaristák bűntette kihívás kongresszu­sunk ellen, a föld békesze­rető népeit képviselő embe­rek gyűlése ellen — mondot­ta A. Succino, az argentin küldöttség egyik vezetője. Az amerikai vezetők a bé­kéről beszélnek, de a hábo­rúra készülnek. Az argentin küldött véleménye szerint a magaslégköri robbantás „minden szempontból igazol­hatatlan és csak a háborús gyújtogatők érdekeit szolgál­ja. Feladatunk: erősíteni az akcióegységet az ilyenfajta cselekedetek ellem harcban”. „Meghökkentett berniünket a magaslégköri robbantás hí­re, — jelentette ki Vrveka- nanda Mukkerdzsi, a Dzsu- ganter című ismert indiai lap szerkesztője. — Ez a robban­tás — kihívás kongresszu­sunkhoz. Ennek ellenére azt hiszem, az egész világon egyesülni fognak a békehar­cosok, folytatják majd a küz­delmet e kísérletek megszün­tetéséért és el fogják érni a leszerelés reália programjá­nak megvalósítását. — megsértése a világ köz­véleményének”. Mumuni Abdu felháboro­dással mutatott rá, hogy a robbantást azon a napon haj­tották végre, amikor meg­nyílt az a kongresszus, ame­lyen összegyűltek a békéért harcoló népek képviselői „A hidrogénbomha felrobbantása a világűrben — mondotta a szenegáli békeharcosdk kép­viselője — ismét csak azt bi­zonyítja, hogy a békeszerető népeknek egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a borzalmas következményekkel járó nuk­leáris háború elkerülése érde­kében”. Az amerikai atom­őrültek magaslégköri atom­robbantása rendkívül veszé­lyes dolog az emberiségre. moszkvai tanácskozáshoz a világ népei a legfőbb reménységeket fűzik" Dobi István elvtárs üzenete n moszkvai kongresszus részt vevőihez az általános és teljes leszere­lésért, azért, hogy megőrizzük a békét a világnak. — A magyar nép történel­me tömérdek háború szenve­déseinek emlékét és tanulsá­gát őrzi, s még mindig hor­dozzuk a második világháború számtalan sebét. Mi is elküld­tük. képviselőinket Moszkvába. Bizonyos, hogy ők legjobb lelkiismeretük és képességeik szerint szolgálják majd a bé­ke, a népek közötti' barátság és megértés ügyét. A moszk­vai tanácskozáshoz a világ népei a legjobb reménysége­ket fűzik. Meggyőződésem, hogy a kongresszus méltó lesz. az iránta megnyilvánuló általános bizalomra. Ehhez is­mételten sok sikert, jó mun­kát kívánok minden részt ve­vőnek — fejeződik be Dobi István üzenete. ' Dobi István, s Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke. akit a. közelmúltban (öntettek ki a nemzetközi íenin-békedíjjal, üzenetet In­tézett a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus részt Vevőihez: — A béke legyőzhetetlen erejébe, az emberi értelem­be és a népek jólétébe vetett rendíthetetlen hittel üdvözlöm a kongresszust és teljes sikert kívánok tanácskozásaihoz — hangzik az üzenet. ■A’ — Tizenhét évvel a fegv- Perezünet után még' mindig nincsenek a második világhá­borút véglegesen lezáró bé­keszerződéseink, és a fegyver­kezési rverseny, a revansvágy, a nemzetközi politika sok ve­szélyt’ hordozó mozzanata, va­lamint a mesterségesen szított bizalmatlanság már ni háború­val fenyegeti a világot. En­nek áz állapotnak a súlyát nemcsak a múlt háborúban sokat szenvedett nemzeteknek, hanem a világ többi nénei- fiek is át kell érezniük1. Sen- Id előtt nem lehet kétséges, hogy egv újabb háború ese­ten a legmodernebb fegyve­rek most. már a világ minden tájára, minden nép otthonába élvinnék a szenvedést, a pusz­tulást, olyan mértékben, ame­lyekét még Hirosima is csak seitetni tud.----A tudományok hallatlan fejlődése á föld minden néoe számára ~ a jólét forrása le­hetne. S ehelvett félnünk kell. hogy gonosz és lelkiismeretlen emberek kezében százmilliók pusztulásának eszközévé vál­hat. Az emberek békességen és biztonságban szeremének íélni és ehelyett nyugtalanság­ban. sőt sokan félelemben él­nek. ; — A moszkvai tanácskozást áz emberiség sorsa és, jövője iránt érzett felelősség és az a felismerés Hozta létre, hogy a jóakmatű embereknek, ve­zetőknek és vezettetoknek, szegényeknek és gazdagoknak világ”*'5""‘'''K°n össze kell fogniok a pusztítás erőivel szemben. Bátran kell kezde­ményezniük és cselekedni ők Az Humanité az algériai kommunisták elleni rendszabályokról Párizs (MTI) Az Humanité algíri tudósító­jának jelentése szerint az utóbbi napokban letartóztatott algériai kommunistákat mind­eddig nem bocsájtották szaba­don. Az Algériai Kommunista Párt Központi Bizottsága leve­let intézett Ben Khedda mi­niszterelnökhöz, amelyben Musztafa Szaadun és Abdelka- der Hanasi, a Központi Bizott­ság tagjainak szabadlábra he­lyezését követelte, de minded­dig nem kapott választ levelé­re. A két algériai kommunistát az ALN elemei tartóztatták le. A tudósító rámutat: Blidában, Algírban, Arbában és más vá­rosokban több kommunista ve­zetőt Vettek; őrizetbe. A kom­munista ellenes intézkedések az FLN különböző irányzatai­nak képviselőitől származnak. Dzsamila Buhired és Zora Drif, az algériai szabadságharc hősei a tudósító szerint ugyan­csak rendőri felügyelet alatt állnak. Algírban és környékén több algériait azért tartóztat­tak le, mert nyilvánosan elí­télték az OAS fasisztáival kö­tött kompromisszumot. Varsóban megkezdődött a szocialista országok gazdasági szakembereinek konferenciája VARSÖ, (MTI): Július 9-én a varsói kul­túra és tudomány palotájá­nak tanácstermében megkez­dődött a szocialista országok gazdasági szakemberednek értekezlete, amelyen az ipar é)> a munka szervezésével, valamint gazdaságtanával fog­lalkozó tudományos intézmé­nyek képviselői vesznek részt. Az értekezletre b Szovjet­unió, Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK és Románia küldte el képviselőit össze­sen 150 külföldi és mintegy 500 lengyel szakember vesz részt a tanácskozáson. . Ha­zánkat negyventagú küldött­ség képviseli, amelyet Hevesi Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia aleL- nöke vezet i, ... , Magyarország 22 'előadást készített és tevékenyen részt vett az értekezlet egyes do­kumentumainak előkészítésé­ben is. , , A hétfői megnyitó Ülésén Oscar Lange, a világhírű köz­gazdász elnökölt. Megnyitó szavad után az egyes küldött­ségek vezetői, — közöttük Hevesi Gyula akadémikus — mondottak beszédet Köszön­tötte az értekezletet a KGST közgazdasági bizottsága, vala­mint a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke is. Vala­mennyien kiemelték, hogy a szocialista országok közgaz­dászainak és mérnökeinek el­ső ilyen jellegű értekezlete erősíti a testvéri országok együttműködését a szocialis­ta építés szempontjából dön­tő területén: a termelés meg­szervezésében. A bevezetők után E. Szyr lengyel miniszterelnök-helyet tes tartott előadást Rámuta­tott a szocialista országok gazdasági szakemberei együtt­működésének fontosságára a népgazdaság számos időszerű kérdésének megoldásában, Egy látogatás tövisei TIZENHATODSZOR JÄRT az elmúlt héten Adenauer Franciaországban. Szemben azonban korábbi villámláto­gatásaival, vidéki kastélyok­ban tartott bizalmas megbe­széléseivel, a nyugatnémet kancellár most először tett körutat államfőnek kijáró ke­retek között. Gálafogadást rendeztek, amelyen becsület- renddel tüntették ki; nem hagytak ki semmit a proto­koll szokott listájából; Párizs zászlódíszt öltött — jólehet az autóbuszokat és a metró­állomásokat a közlekedési al­kalmazottak nem voltak haj­landók fellobogózni. A kan­cellár ezúttal nem a nyugatné­met nagykövetség palotájának a lakója volt, hanem a külügy­minisztérium királyi lakosz­tályát foglalta el, s mivel közismert antinikotinista, az összes hamutartókat pompázó rózsákkal teli vázákkal cse­rélték fel. A franciák mégsem rózsa­kancellárnak látták a vendé­get — ahogyan néhány jobb­oldali túlzott buzgalmában el­nevezte — hanem a látoga­tás veszélyes tövisei miatt aggódtak. Az egyeduralkodók kézfogása nem a hirdetett francia—német megbékélést szolgálta, hanem ellenkezőleg, mindkét nép és egész Európa békéje ellen tört. És, ba va­sárnap, a látogatás végén, Reims közelében egy ütemre csattantak a francia hadse­reg és a Bundeswehr felvo­nuló egységeinek bakancsai, ez szinte jelképes záróakkord lehetett. "I A De Gaulle—Adenauer • találkozó ugyanis je­lentős mértékben katonai kérdésekkel foglalkozott. A közös parádét nem befejezés­nek, hanem csak kezdetnek szánták. A kiszivárgott hírek szerint újabb nyugatnémet egységek érkeznek Francia- országba, a bonni hadsereg újabb támaszpontokat kap, sőt felvetődött a két ország közös vezérkarának terve is. A militarista törekvések ösz- szeegyeztetése azonban nem maradt meg egyszerűen a „hagyományos^ keretek kö­zött. Franciaország önálló atom-ütőerővel kíván rendel­kezni, s ezt a jelszót most bizonyos mértékben módosí­totta, mert a kancellár és a tábornok tárgyalásai során az „önálló európai atom-ütőerő” megteremtésének szükségessé­géről beszéltek. Ez tulajdon­képpen olyan csereüzletet ta­kar, hogy Párizs az atomfel­fegyverzés meggyorsítására igénybe venné a nyugatné­met hadipotenciált, Bonn vi­szont részesülne az atom­fegyverek közös ellenőrzésé­ben. Ezek a tervek minde­nekelőtt a hidegháború foko­zására irányulnak és végre­hajtásuk növelné a feszültsé­get Ugyanakkor saját atlan­ti szövetségeseik szándékát is kereszteznék vele, hiszen az Egyesült Államok válto­zatlanul saját kezében kíván­ja tudni a Nyugat atom-kul­csát. 2 X politika! tanácskozá- “• sokat illetően az euró­pai egység állt a középpont­ban. Természetesen „kis Eu­rópáról35 van sző, hogy aa Európád Közös Piac hat orszá­ga hogyan működjék együtt a gazdasági tömörítés után más területeken is. Nyug&t-Né- metország is, Franciaország is mint a „hatok35 két leg­erősebbje, szeretné szorosabb­ra fűzni kapcsolatait a gyen­gébb partnerekkel. Egy euró­pai unió formáiban már nem értenek egyet. Bonn a foko­zatos egybeolvadás mellett van, Párizs viszont a „ha­tok Európáját” kívánná, egy olyan laza szövetséget, amely saját vezetőszerepét biztosít­ja. A tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy Adenauer bizo­nyos mértékig magáévá tet­te De Gaulle álláspontját — nyílván a más vonalon adott francia engedmények fejé­ben. A párizsi találkozó után ezért sürgős kísérletek vár­hatók az európai politikai unió létrehozáséra. A sietsé­get főként az okozza, hogy Angliának szándékában áll csatlakozni a Közös Piachoz, Nagy-Britannia megjelenése kétségtelen változásokat okoz­na, a kis Európán belüli erő­viszonyokban, nem látszik le­hetetlennek egy Lomdon-Ró- ma ellensúly kialakulása, sőt a Benelu x - államok is esetle g Angliára támaszkodnának. De Gaulle jó előre biztosítani akarja a megfelelő francia szerepet a Közös JPiacon és a tervezett unióban!, Tető alá akarják azt hozni, még az an­gol csatlakozás előtt, hogy Nagy-Britanniát kész helyzet elé állíthassák. A New York Herald Tribune szerint Ade­nauer és De Gaulle tárgyalá­sainak olyan titkos záradéka van, hogy lehetőleg két évig elodázzák Anglia felvételét a Közös Piac tagjai közé. ADENAUER KIRÁLYI lak­osztályában, rózsái között, in­terjút adott a nyugatnémet rádiónak, s ebben nehezmé­nyezte, hogy a két ország vi­szonyával kapcsolatban ' _a rosszemlékű tengely kifejezőét használják. Ez azonban nem változtatott a tényeken és szinte minden kommentár a két főváros tengelyéről be­szél. Van aki Párizs—Borra tengelyről és van aki Bonn— Párizs tengelyről. S ezúttal nem egyszerű sorrendről van szó, hanem a lényegről. A tengely két tagját ugyanis összefűzik a közös törekvé­sek, de a kulisszák mögött késhegyig menő harcot foly­tatnak egymással, ki kénysze­rítse a másikra saját akara­tát. „Senki se higgye — ír­ja például a Vorwaerts című nyugatnémet lap —, hogy De Gaulle őszinte érzelmekkel viseltetik vendége iránt. De Gaulle szemében Adenauer egy figura azon a sakktáb­lán; amelyen meg szeretné nyerni a nagy játszmát az angolszászokkal szemben...55 A PÁRIZSI TAT /VLKOZÖ nem hozott és nem hozhatott semmiféle megbékélést, ha­nem olajat öntött a tűzre. Veszélyes terveket kovácsol­tak, de a visszhangból Ítélve —, hogy stílusosak legyünk — me"”~1'\sításuk nem lesz könnyű. 'ük nem lesz ró­zsákkal s "élvezve... Szent ember WilRam Kuli angol tiszteié tes ür igazán buzgó hittérí­tő. Az volt például a leghőbb kívánsága, hogy a milliók meggyilkolása miatt halálra ítélt és kivégzett Adolf Eich- mannt — elkobzása előtt — az igaz hit útjára vezesse. E célból több alkalommal és hosszan elbeszélgetett a gá­lád tömeggyilkossal. Adolf Edchmann azonban semmiképp nem akart az igaz útra térni, igaz, ideje sem volt rá. El­pusztult, mielőtt William Hull angol tiszteletes úr elérte volna a céját. Node, hogy a pompás anyag mégse vesz- szen kárba, a derék tarit pap most nagy summa dollár el­lenében az USA-ban kiadja könyvét Beszélgetéseim Eich- mannal címmel. No lám, nem rossz üzlet a hittérítés. Hat schilling Az Aktuell című nyugatnémet revansista lap, amely­nek szélsőséges hidegháborús hangja közismert, amint mondani szokás „minden kommentár nélkül” közölte a kö­vetkező hírt: „Lord Bertrand Russellt, a nukleáris háború ellenfelét, az angol Labour Party kizárta soraiból. E nép* szerűiden eljárás igazolására a pártvezetöség megá otta( hogy lord Russel 6 shilling tagdíjjal van hátra! n, i ezért automatikusan nem tekinthető már a Lab Party tagjának”. A régebbi farizeusok még 30 ezüsttel éztéM el afférjaikat, a modernek olcsóbban ad k. Neki shil­ling is elég. Ehhez a tényhez azután vak ban — neun keli kommentár; I csendes-óceáni térségben meg­1 szakadt. A melbouimei hír szerint a robbanás utáni percekben Ausztrália és Kanada között megszakadt a táviróösszeköt- tetós. Zavarok voltak az Ausztráliát, Honolulut és San Franciscót összekötő távközlési vonalon is. A japán közleke­désügyi minisztérium rádió­zavarszűrő állomása közölte, hogy a robbanás után meg­szakadt a Honolulu, Kalifor­nia és Buenos Aires közötti rádió-telefon vonal. Hasonló eset fordult elő a Reuter an­gol hírügynökség rádióadásá­nál is. Húsz percre „eltűnt az éterben” az Uj-Zélandból a tengerentúlra sugárzott rádió­adás. Hasonló zavarok léptek fel a Fidzsi-szigeteiken is. E zavarok rövidebb—hosszabb idő elteltével megszűntek. Az Egyesült Államok hét­főn délelőtt magaslégköri nuk­leáris kísérletet végzett a csendes-óceáni Johnston sziget felett. A körülbelül egymillió tonna hagyományos robbanó­anyag erejének megfelelő hidrogénbombát Thor-típusú raktával lőtték fel, s a robba­nást 320 és 800 kilométer kö­zötti magasságban hajtották végre. Az Egyesült Államokhoz tartozó Honolulu 1200 kilo­méterre fekszik a kísérlet színhelyétől. A robbanást azonban még innen is ész­lelni lehetett. A kísérlet pilla­natában nappali fény törte át az éjszakát, utána pedig má­sodpercekig narancsszínűvé vált az égbolt. A tudósok megállapítása szerint a robbanás súlyos za­varokat okoz az ionoszférá- ban. A rádióösszeköttetés a Magaslégköri nukleáris robbantás iohnston sziget felett

Next

/
Thumbnails
Contents