Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-07 / 157. szám
CIKCAKKBAN AZ gáfigg6*- ATOMFRONIHOZ S05— A Bonn—Párizs tengely végleges megszilárdításaként ünnepük Bonnban Adenauer franciaországi látogatását Bonnból jelenti az MTI: i,A kommüniké nagyon keveset mond azokhoz az általánosan ismert nehézségekhez képest, amelyekbe ma a nyugat-európai egység politikája ütközik” — állapítja meg a bonni Parlamentarisch-Politischer Pressedienst a De Gaulle—Adenauer tárgyalásokról kiadott párizsi hivatalos közleményt kommentálva. Bonni megfigyelők általában egyetértenek abban, hogy a kommüniké még csak halványan sem utal arra, hogy a valóságban milyen megállapodások születtek, illetve esetleg milyen1 véleményeltérések merültek fel a francia elnök és a bonni kancellár három ízben is megismételt négyszemközti találkozói során. A nyugatnémet sajtó vezércikkei ugyanakkor elsősorban az Adenauer-látogatás fényes külsőségeit hangsúlyozzák és arra utalnak> hogy a megbeszélések tényleges tartalmán kívül e formai mozzanatok is nagy jelentőségűek, mert mintegy megpecsételik a hivatalos szóvivők által ugyan cáfolt, de a valóságban nagyon is létező Bonn—Párizs tengely végleges megszilárdulását. Bonni hivatalos körökben ugyan azt állítják, hogy a megbeszéléseken nem volt szó közös atomfegyverkezési tervekről, a nyugatnémet sajtó vezető lapjainak célzásai azonban arra utalnak, hogy ezen a téren valószínűleg titkos megállapodások születtek. A Welt tudósítója például hangsúlyozza, hogy „a katonai problémák képezték a megbeszéléseken a legkényesebb témát, s ezeknek szentelték a tárgyalások során a legtöbb időt”. A hamburgi Die Andere Zeitung „cikcakkban az atomfronthoz” című vezércikkében rámutat, hogy Bonn — miután nem sikerült egyetlen nekilendüléssel megszereznie az ellenőrzési jogot az atomfegyverek fölött — most cikcakk vonalban igyekszik közeledni ehhez a céljához. A legújabb jelszó: ezen az úton az „önálló európai atomerő” létrehozása — hangsúlyozza a lap, majd így folytatja: „ennek az európai atomerőnek kikényszerítése érdekében a Bonn—Párizs- tengely a következő módon igyekszik nyomást gyakorolni: tervszerűen késleltetik a közös piachoz és a politikai unióhoz való angol csatlakozást, amelyet pedig mind Washington, mind Macmillan kormánya óhajt. A francia— nyugatnémet kis-európaí szövetkezéssel az atomfegyverkezés terén való egyenjogúságot akarják e csatlakozás feltételeként kikényszeríteni. Nemzetközi szemle Mi történik Brazíliában? — Gorbach moszkvai útja A Közös Piac Laosz semlegessége —A német békeszerződés A kubai forradalom szüntelenül mozgósítólag hat a latin-amerikai országokban, így Brazíliában is. Brazília természeti kincsekben gazdag, nagy kiterjedésű ország, valóságos külön világ egy földrészen. A legutóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy ez a megbilincselt óriás ismét megmozdult. A helyzet változatai, az egymást követő események Rió de Janeiróban az elmúlt napokban a világ közvéleményének figyelmét ismét Latin-Amerika felé fordították. A nyugalom, a dermedtség csak viszonylagos a világnak e részén és rendkívül rövid ideig tart. A kráter forr és szüntelen kitörni készül. Az újabb brazíliai lépésekre azért figyel fel most a világ, mert minden jel arra mutat, hogy itt megvannak azok az erők, amelyek képesek az országnak az imperializmustól való megszabadítására, gyökeres földreform végrehajtására, a független iparosítás megvalósítására, új világkereskedelmi távlatok megnyitására, az országnak a demokrácia és a béke irányába vezetésére. A kubai példa mozgósítja a latin-amerikai országokat, köztük Brazíliát, de ugyanakkor megriassza az Egyesült Államokat, amely attól tart, hogy a latin-amerikai imperialista épület összeomlik, ha egyik tartóoszlopa, Brazília kidől. Az Egyesült Államok a sikertelen kubai agresszió és az elkeseredett blokád után mindent megtesz azért, hogy a haladó erők ne kerülhessenek felül Brazíliában, a népi erők viszont újabb és újabb harcra indulnak. A világ érdeklődéssel figyeli mint jut el Brazília az őszi választásokig és ott. milyen eredmények válnak lehetségesekké. A világközvélemény és a sajtó részéről nagy érdeklődés kísérte e héten Gorbach osztrák kancellárnak a Szovjetunióban tett látogatását, mely kedvező légkörben folyt le és amelyről a kiadott közös közlemény megállapította: bizonysága volt annak, hogy a két állam kapcsolata jó irányban fejlődik. Bár a látogatás után kiadott közös szovjet—osztrák közlemény nem foglalkozik külön a Közös Piac problémáival, az osztrák fővárosba visszaérkezett kancellár is hangoztatta, hogy sok szó esett Ausztriának a Közös Piacba való belépése problémájáról. Szovjet részről őszintén' hangoztatták azt az aggodalmat, hogy Ausztria esetleges belépése a Közös Piacba veszélyeztetné Ausztria önként vállalt semlegesség kötelezettségét. Márpedig ez ellentmondana az államszerződésnek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szovjet— osztrák viszony alapja éppen az államszerződés és Ausztria semlegessége. A Közös Piac szervezeteit tudvalevőleg azzal a céllal hozták létre, hogy gazdasági téren hajtsa végre egy agresszív tömb, a NATO feladatait. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Adpiauer nyugatnémet kancellár 1961. november 21—i közös nyilatkozatukban nyíltan hangsúlyozták, hogy az Európai Gazdasági Közösség fejlődése „fontos szerepet játszhat az egész atlanti szövetség további erősödésében”. Ausztria belépése a Közös Piacba szövetséges viszonyba hozná őt Nyugat-Németor- szággal, a me!/ tudvalevőleg a Közös Piacot fel akarja hasz- j nálni arra, hogy revansista tervei végrehajtását előkészítve fokozza gazdasági, politikai és katonai befolyását Nyugat- Európában. Az osztrák kancellár hazatérte után leszögezte, hogy az osztrák kormány maga is látja: a teljesjogú belépés a Közös Piacba ellentétbe állna Ausztria semlegességével. Ezért vala- ] miféle olyan formát keres, | amely laza társulás, vagy va- I lamilyen más szóval illethető kapcsolat lenne, azzal a lehetőséggel, hogy Ausztria bármikor megszakítja ezt a kapcsolatot is. A küszöbön álló brüsszeli tanácskozás a Közös Piac problémáiról ad majd választ arra, hogy merre tart Ausztria. Mint a De Gaulle—Adenauer tanácskozásról kiadott közlemény hangsúlyozza, ugyanennek a tanácskozásnak arra is feleletet kell adnia, mikor és hogyan csatlakozik Anglia a Közös Piachoz. Tovább folytatódnak ezen a héten a genfi tanácskozások! annak érdekében, hogy Laosz semlegességét hivatalosan is kinyilváníthassák. Laosz problematikájának teljes megoldása még számos tanácskozás témájául szolgál majd, egy azonban bizonyos, hogy alapjában véve az ellenségeskedések megszűnésével az alap- elvek leszögezése, a koalíciós kormány megalakulása után a laoszi kérdés megoldottnak tekinthető. A laoszi probléma megoldása fényes bizonysága annak, — mutatott rá a minap N. Sz. Hruscsov egyik beszédében' —, hogy van értelme a tárgyalásoknak, s a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján megoldhatók. Minden lehetőség megvan rá, hogy más napirenden lévő fontos nemzetközi kérdések is békés módon megoldódjanak. Minden nehézség ellenére tovább folynak a tanácskozások a német kérdésről, Nyugat-Berlin problémájáról is. Kennedy csütörtök esti sajtóértekezletén közöltéi a tanácskozások folytatására Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és Rusk amerikai külügyminiszter a közeljövőben ismét találkozni fog egymással. Mindezen problémák mellett a nemzetközi közvélemény figyelme — a nyugati sajtó minden mellébeszélése ellenére — Moszkvára irányul. Két nap múlva ott ülnek össze a világ békeszerető erőinek képvigplői, hogy meg- * tárgyalják a béke biztosítására irányuló legfőbb teendőket, hogy felkészítsék a népeket a fokozott harcra a háborús kalandorokkal szemben. A moszkvai békekongresszus korelnöke, a Lenin-békedíjas Heribert® Jóra tábornok nyilatkozata A Magyar Távirati Iroda munkatársának Moszkva (MTI) Heriberto Jara tábornok, a nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett neves mexikói békeharcos 1 Moszkvában fogadta Sugár Andrást, az MTI moszkvai tudósítóját és a leszerelési és bé- ke-világkongresszusiról beszélgetett vele. A „béke tábornoka” július 10-én lesz 83 esztendős. Élete valósággal a történelem egy szakasza, igazi nagy regény. Az 1910. évi demokratikus nemzeti forradalom egyik vezéreként vonult be Mexikó történelmébe, s hivatalosan is megkapta a „nemzeti hős” címet. Harmichét éves korában, 1916-ban az alkotmányozó tanács tagjává választották: ez a tanács írta meg a modem Mexikó első demokratikus alaptörvényét. Tíz évvel később szülőföldje, Veracruz tartomány kormányzója lett. Jóval később, 1940-ben, a mexikói forradalmi párt elnökévé választják, a második világháború alatt és után a köztársaság tengerészetügyi minisztere volt. 9 nemzetközi Lenin- békedíjat 1951-ben kapta meg. Első kérdésünk személyes jellegű, egyéniségéhez és magas katonai rangjához kapcsolódik: —Tábornok itr! Mivel magyarázható az, hogy ön katona létére a béke. a leszerelés egyik legismertebb harcosa? — Itt nincs semmiféle ellentmondás — válaszolja mosolyogva, — Én nem vagyok hivatásos katona, semmi közöm a tiszti kaszthoz. A forradalom katonája vagyok, azért fogtam fegyvert, hogy megvédjem a munkások és a parasztok jogait, megszabadítsam népemet a belső és külső elnyomók zsarnokságától. Nemzeti forradalomban, népi felkelésben szereztem tábornoki rangomat. Egyszerű, szegénysor« ú családból származom “s sohasem szakadtam el osztályomtól, sohasem váltam a „fölső tízezer” tagjává. Kérdés nélkül áttér a beszélgetés tulajdonképpeni témájára. a moszkvai kongresz- szusra. — A fegvverkezésre fordított BÉCS, (MTI): Az egész osztrák sajtó vezető helyen ismerteti és kommentálja a Szovjetunióból hazatért os » - rák kormányküldöttség moszkvai látogatásának és tanácskozásainak eredményét. A kormánylapok elsőhelyen emelik ki, hogy Gorbach kancellár elragadtatással nyilatkozott a Szovjetunióban látott építő munkáról és teljes megelékedését fejezte ki . a moszkvai tárgyalások eredményeit illetően A sajtó nagy j eléírt őséget tulajdonít annak a feltűnő előzékenységnek és szívélyességnek, amellyel Hruscsov személyesen búcsúztatta a Moszkvából hazadnduló Gor- bachot A moszkvai tárgyalások lényeges részének tekinti az Arbeiter-Zeitung Gromiko szovjet és Kresiky osztrák elképesztő nagyságú összegeket az életszínvonal emelésére, a tudomány fejlesztésére lehetne felhasználni, ha megvalósulna a leszerelés. A hidegháború nemcsak az emberiség életét fenyegeti, nem csupán a jövő nemzedékek egészségét és boldogságát veszélyezteti, hanem a ma élő munkások és parasztok nyomorát, nehézségeit is súlyosbítja. Ezért őszintén, tiszta szívből hiszem és vallom, hogy az általános és teljes leszerelés szovjet javaslata helyes utat mutat a világnak. — Az Egyesült Államok urainak meg kell érteniük, ho'gy a hidegháború az ő országuk fejlődését is akadályozza, az ő gyermekeik jövőjét is veszélyezteti. Nálunk La- tin-Amerikában egyre diadalmasabban fejlődik a béke híveinek mozgalma, egyre biztosabban győzi le az útjában álló akadályokat. Véleményem szerint a gazdaságilag elmaradott országok -különösen érdekeltek az általános és teljes leszerelésben, s ennek a meggyőződésemnek kívánok han- got''adnüa moszkvai komgresz- szuson is. — Milyenek a benyomásai a kongresszus eddigi moszkvai előkészületeiről? — kérdezzük. — Abból, amit eddig láttam, megbizonyosodtam affelől, hogy a kongresszus sikeres, jó munkájának minden feltétele megvan, hiszen a szovjet emberek a legmelegebb együttérzéssel és szeretettel fogadtak mindnyájunkat, s lépten-nyo- mon ezernyi bizonyítékát adják mélységes békeszerete- tüknek és baráti érzelmeiknek. Jómagámról elmondhatom, nagyon jól érzem magam Moszkvában. Egy hét múlva lesz 83. születésnapom, s ezen a napon az ember szeret ott lenni, ahol valóban otthon érzi magát. Nos, én itthon vagyok a szovjet emberek között, itthon vagyok Moszkvában. — Befejezésül kérem, tolmácsolja legforróbb baráti üdvözletemet a dolgos és békeszerető nemes magyar népnek, amely velünk együtt szolkülügyminiszter megbeszélését, amely ismét, nyomatékosan dokumentálja: különböző társadalmi és politikai rendszerű országok között fennállhat baráti kapcsolat, s ez csak használ a béke és az európai enyhülés ügyének. A Presse — amely egyébként ugyancsak megelégedéssel nyilatkozik a moszkvai szovjet—osztrák tárgyalásokról — arra utal, hogy a Közös Piaccal kezdődő osztrák tárgyalások alkalmával a Nyugat részéről is olyan bizalomra és megértésre van szüksége Ausztriának, mint amilyen a Szovjetunió részéről most megnyilvánult. Ezeken a tárgyalásokon majdnem kiderül, mennyire sikerül elválasztani a gazdasági követelményeket a politikaiaktól. Rio de Joneirot Összetűzés az életszert követelő tömeg és rendőrség között 25 halott, 200 sebesült Francoellenes tüntetés Hamburgban Hamvas püspök miséje Moszkvában Hamvas Endre Csanádi püspök, aki a leszerelési és békevilágkongresszus küldötteként érkezett Moszkvába, pénteken reggel a moszkvai Szent Lajos templomban főpapi misét fcJébrált. (MTI» Rio de Janeiro egyik külvárosában, Duque de Caxias- ban csütörtökön heves incidensekre került sor, amelyeknek az volt az oka, hogy a rendőrség és a segítségül hívott katonaság lövéseket adott le az üzletek előtt sorbanálló és élelmiszert követelő tömegre. Az összetűzés során huszonöt személy meghalt, mintegy kétszázan megsebesültek. Ä zűrzavarban több üzletet kk fosztottak és magánlakásokat is megtámadtak. Az est beálltává!, amikor a hadsereg őrségeket állított az utcákon, helyreállt a nyugalom. A brazíliai szakszervezeti vezetők Brasilia fővárosból visszatérve, ahol Goulart elnökkel folytattak megbeszéléseket, bejelentették, hogy a 24 őrás sztrájk után utasítást adtak a munka újra felvételére. Goulart elnök csütörtökön OUveira Britó volt oktatásügyi minisztert bízta meg', hogy kezdjen tárgyalásokat az új kormány megalakítása; rőL Több száz Nyugat-Németor szagban élő spanyol munkád tüntetett Hamburgban Franco fasiszta rendszere ellen. MTI Külföldi Képszolgálat Moszkva (MTI). Az MTI tudósítója jelenti: 5 Fennállhat baráti kapcsolat különböző politikai rendszerű országok között gálja munkájával és tehetségével az emberiség békéjét. Néhány évvel ezelőtt felejthetet- | len napokat töltöttem Ma- I gyarországon, s most nagyon ] örülök, hogy a kongresszuson ismét alkalmam lesz találkozni a magyar nép képviselőivel.
