Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

bolgár vendégeink látogatásai A bolgár pártmunkás ielpzáció! Rakamazon úttörők fogadták. A gyulatanyai gazdaságban bemutatták a vendégeknek • Hungasinnal kezelt kukoricát. Bafltányban megismerkedtek a vetöburgonya termesz­tésénél alkalmazott szári elhúzásos módszerrel. A vendégek Sóstó nevezetességeit Is megtekintették. Hammel József telv. Aki 99találko%ott a% ördöggel“ Tiwieff professzor, aki először szállt le a tűzhányók krátereibe Bedapestne érkezett Ha­nsen Tatíeff francia profesz- mat, aM egy személy ben vi­lághírű tudás — a pórizni ée a brüsszeli egyetem vufkanoló- gte tanéra — filmalkotó, é* «létbe soha time nem kíséreli vakmerő vállakózások hőse Működő tűzhányók kráterei- boa és könnyűbúvárként a '««genek mélyén gyűjtött éj adalékokat a tudomány gazda- gjÉtáRáhos. Találkozás az Ör* döggel című filmjét, víz és tűz című úti naplóját a magyar közönség ta Jól ismeri. Nem­rég elhunyt témával, Jacques Richard-«! együtt vezetett ex­pedíciója volt a harmadik, •mely meglátta Afrikában a Rudodí-tó mellett a Teleki Sá­muel által felfedezett- tadeki- vulkáwt. A professzor elmondotta, hogy hazánkban néhány napot tölt. Hétfőn előadást tart a magyarhoni földtani társulat ülésén a Technika Házában, de itt tartózkodását felhasznál­ja arra is, hogy megnézze az ország vulkáni eredetű hegy­ségeit. ­Rossz örökség, új magvetés Lit kei művelődési képek Viszálykodó község, — így ismerték hosszú ideig a me­gyében Fényesldtkét. Nem múlt el bál késelés nélkül, egy-egy alkalommal ingajá­ratban közlekedett a mentő Kisvárda és Fényeslitke kö­zött. Hamar oltott ki élete’ is az indulat. Futó vendég volt a kultúra a községben évtizedekig. Akik a kisvárdai polgári is­kolába. vagy a gimnáziumba bejutottak nemigen jöttek vissza. Könyv, újság minden ötvenedik ember kezében sem került. Egyedül a re­formátus dalárda és a szín­játszók próbálták, a maguk módián. a szórakozás, a mű­velődés morzsáit osztogatni önképzőkör! estéken. S mivel kisvártatva létrejött a ró­mai katolikus színi-egyesület is. egymást, igyekeztek felül­múlni. A valóságos kultúra mégis hűtlen maradt az emberek­hez, nem apadt az iskolából kimaradt gyerekek száma nem vált mindennapossá a’ asztalon fekvő Vönv. folyó­irat. viszont nyitvaállt a „bú­felejtő”. s mindig akadt ók a szóváltásra. Koremn. Tizenkét évvel ezelőtt épült fel egy ház. A legtöbb családhoz bekopogtak az épí­tők: ki, mivel tudott, azzal segített. A község önerőből fedél alá hozta a községi mű­velődési otthont. Talán ma­guk sem tudták akkor, mi­lyen sötétségre húztak falat. A járásban ekkor Kisvárdán, a járási székhelyen volt csak művelődési ház. S akik az építését szorgalmazták mun­kához is láttáik Mozga János iskolai igazgató vezetésével. Az énekkultüra új tartal­mat, szint kapott, a megala­kult ifjúsági énekkar próbáin száz-kétszáz ember tolongott. Érdekes ismeretterjesztő alő- adások, fOmvetftésefk, sédn­él őadások váltogatták egy­mást Később megalakult a mandolin zenekar, tizenöt taggal, — rövidesen megis­merte játékukat a fél me­gye. S bár a kocsma maka­cs«! vonzotta embereit, egy­re többen vették útjukat a művelődési hé* Arié. Köziben sok minden meg­változott a falúban, százon felül járlak mér középisko­lába, rádiók tucatja talált új gazdára, megnyílt a helyi könyvtár, megkezdte a rend­szeres vetítést a mozi. Isko­lapadba ültek MZ ezüstk»lá- saon tanfolyam hallgatói, s akik felnőtt korban pótolhat­ták csak a kimaradt isko­lád osztályokat... Hozjralmas nyár Fényeslitke művelődő, kul­túrát szerető községgé válto­zott. Jelenleg is így tartják számon a járásban. Nem „morzsolódott” le a kihelye­zett kertészeti technikumi osztály: a helyi nevelők sem hagyták magukra az idősebb „diákokat”, rövidesen hu­szonnégyen rizsgáznak hely­ben. csakúgy, mintha közép­iskola lenne Fényeslitkén ősztől mégjobban kézbeve­szik a tanulásukat, tanuló­köröket szerveznek, főképp a közismereti tantárgyak elsa­játítására. A kulturális rendezvények sem ritkák, legközelebb tiszt-estre hívják meg a ze­nei szakkör tagjai a község lakóit. Alakulóban van egy helyi cigányegyüttes — a táncruhákat kölcsön kép pen meg is kapták a mátészalkai fmsz együttesétől, — a szál­kái Csíki Júliát várják, hogy tanácsokkal lássa el a leendő ének- és táncegyüttest Állandó énekkaruk jelen­leg nincs, — kivéve a járás­ban egyedüli kisdobos ének- írait, viszont nyitvaállt a „bú­szeretnek és tudnak énekel­ni. Ám hozzáértő karvezető hiányában egyhangúvá vál­tak a próbák, nem maradt együtt a felnőtt énekkar. A pegetős zene véglet honossá vált Lilikén egy felnőtt ée egy úttörő zenekaruk műkö­dik sikerrel. Van a nyárra egy izgalmas tervük, melynek megvalósí­tásához hozzákezdtek. A köz­ség közepén kultúrparkot építenek, — ők úgy neve­rik; úttörő stadion: minia­tűr sportteleppel, süllyesztett kézilabda-pályával, mely té­len korcsolyapályául szolgál. Szabadtéri színpad is lesz a parkban ahol délután sport­vetélkedőket, nyári estéken, a zenekarok közreműködésé­vel oedig zenés, dalos este­ket tartanak. Már legyalul­ták a hepe-hupás részeket a Budapesti Betonútépítő Vál­lalat gépei. Nagy László mér­nök a vállalat munkásaival társadalmi munkával segíti a kultúrparkot létrehozni. 4 mi fejtörést okoz Fejtörést okozó problémák is vannak a fényeslitkei kul­turális életben. Kinőtte a község a 300 személyes, már jócskán megkopott hiányos művelődési házat. Nincs öl­töző, emiatt nem tart elő­adásokat a községben az Ál­lami Déryné Színház. A nagyterem, — a mozi elő­adásokat is itt rendezik —. kevés a zenekaroknak, a szakköröknek, szűknek bizo­nyul egy-egy alkalmi elő­adás, színdarab rendezésekor. Olvasó terein sincs, pedig a könyvállomány és az olva­sótábor tekintélyes. Más helyrehozni való is van: a két tsz jobbén kell. hogy törődjön a kulturális munkával. A Füri* Sándor Tsz televíziót vásárolt, jól be­rendezett klubszoba áll a tsz-tagok rendelkezésére, de a Kossuth Tsz: — amely­ben a község többsége van — kevésbé foglalkozik kul­turális problémákkal, egy fillért sem használtak fel 24 ezer forintos szociális és kulturális alapjukból. Helyes és időszerű lenne jobban a tez-ekre alapozni a kulturá­lis munkát Fényes!itkén, mind a két tsz--ben gondoskodni kulturális programról, esetleg közös rendezvényekről a nyá­ron is. Sok tehetőséget kihasznál - tak a fényeslitkei művelődési munkások, de sok van még parlagon. Még jobban sike­rülne minden, ha a falust ér­telmiség minden tagja r— nemcsak a nevelők — részt vermének a község kulturá­lis munkájában, így teljesebb tenne a litkei művelődési kép. Páll Géza „A NYÍR“-től a „KELET-MAGYARORSZÁG“-ig Ssásévet megyei újangnk — A% ellő nyomda Érdekeaeégek Svaholc#-S*atmár sajtótörténetéből Kelet-Ma gyarország. Házhoz szállítja a postás, vagy ép­penséggel a szemfüles mozgó­árus nyújtja át az állomáson, író, olvasó egyaránt megszok­ta már, hogy az országos la­pokon kívül hosszú időn át egyetlen napilap van, a me­gyében, amelyből értesülhet a legfrissebb külföldi, belföldi és megyei eseményekről. Keve­seknek jutott még eszébe föl­kutatni, hogy vajon hány lap, újság jelent meg már Nyír­egyházán, sót az egész megyé­ben. Ezek közé a kevesek közé tartozik Csallány Dezső, a Nyíregyházi Jósa András Mú­zeum vezetője is, akinek hosz- szú, fáradtságos kutatómunká­ja nyomán sikerült képet al­kotnunk az elmúlt 92 év me­gyei sajtótörténetéről és bepil­lantást nyerni a régi sajtó- nagyságok annak idején köz­ismert, vagy kevésbé tudott dolgaiba. Ki gondolná például, hegy [ a Kelet-Magyarország elneve­zés nem 1« olyan frise keletű, j hiszen ezzel a fejléccel már j 1931-ben 1®p jelent meg Nyír­egyházán. Jelenlegi megyei i lapunk névrokonáról — saj­nos —- nem is tud többet a krónika. A Nyű-egyhazán megjelenő lap első hírnöke; „A NYÍR” volt. A később „TTSZAVI- DÉK” címmel megjelenő újság még Debrecenben készült 1867-ben és szerkesztője Do- bay Sándor voit, aki három évre rá — 1870-ben — meg­alapította az első nyíregyházi nyomdát. Ebben a nyomdában látott napvilágot a „NYÍRI KÖZLÖNY" is. Ezután már szinte gomba- módra szaporodnak a nyom­dák és a különböző érdekkép­viseletei éa politikai Irányzatú lapok, mint például a „SZA­BOLCS”, a „TERMÉSZET­GYÓGYÁSZ”, a „NYÍREGY­HÁZA". m „ÉBREDJÜNK”, a „SZABOLCSI SZABADSAJ­a nyíregyházi színház idei műsora Sok operett és vígjáték A Debreceni Csokonai Szín­ház, a Miskolci Nemzeti Szín­ház, az Egri Gárdonyi Géza Színház, a? Állami Déryné Színház, az Országos Filhar­mónia és az Országos Rende­ző Iroda látja «1 műsorral a nyíregyházi színházat nyá­ron és az új évadban. A múlt szezonhoz hason­lóan az új évadban is a Deb­receni Csokonai Színház tart­ja a bérlett előadásokat. 14 előadásra lehet előre bérletet váltani. Újdonság, hogy mind- egyik, darabból 3—3 bérleti és egy bérlet szűneti előadást terveznek. Az ifjú színházlá­togatók részére nyolc elő­adásból álló bérletet tervez­nek. Az Országos FKfiarmőnia két bérleti sorozatot tart. Julius elsején az Egri Gár­donyi Géza Színház Kálmán Imre Cirkuszhercegnő ope­rettjét adja elő ugyancsak a szabadtérin. Egri művészek vendégsze­replésével kerül bemutatás­ra július 7-én ée 8-án Ábra- kém Pál Bál a Savoyban cí­mű 3 felvonásoe operettje a szabadtérin. Sportol az asszony címmel az ŐRI mutatja be Tobi László vígjátékát fővárosi imuvészek részvételével 18-án. Augusztus 7-én ugyancsak az ŐRI tart vidám műsort A vészbejárat címmel. 19-én és 20-án este nyolc órakor a Miskolci Nemzeti Színház Millöcker Koldusdiák című 3 felvon ásos nagyope­rettjét adja elő. Gounod Faust című operá­ját 2S-én láthatjuk a Csoko­nai Színház előadásában. A Csokonai és a Déryné Színház után a miskolciak adják élő Keltái Jenő Néma levente című vígjátékét 26-án. Az Álomkastély című ope­rettben neves fővárosi művé­szeket vonultat fel az Orszá­gos Rendező Iroda 29-én. Fali Leó Pompadour című nagyoperettjét szeptember el­sején adja élő újból a Deb­receni Csokonad Színház. Frederick Knot Éjféli nyo­mozás című 3 felvonásos szín­művét szeptember másodikén adja elő a Déryné Színház. Gádor Béla Lyuk az élet­rajzon című szatirikus vígjá­tékéval jelentkezik újból a Miskolci Nemzeti Színház szeptember 19-én. 21-én délután négy órakor ifjúsági, 22-én felnőtt előadá­son mutatja be a Déryné Színház Jókai Kőszívű ember fiai című darabját. Üjabb Tabi vígjátékkal, az Egyszerű kislánnyal Jeieníke- zík a Déryné október 6-án, 7 órai kezdetted. Jókai AranyemberébSl a miskolciak 7-én felnőtt, 9-én ifjúsági előadást tartanak. Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékéból négy elő­adást tart a Debreceni Cso­konai Színház. Az előadások időpontja október 18, 19, 30. ée 27. A Valahol délen című ope­rettet október 24-én adja is­mét elő a Déryné Színház. Lehár Vígözvegy cfmfi nagyoperettjét négy előadás­ban mutatja be a Dérytaá Színház november 3-én, 4-én. 9-én és 10-én. LHhovicsnij maj témájú Nászutazás című zenés víg­játékét láthatjuk 11-én az Ál­lami Déryné Színház előadá­sában. Németh László Utazás című színművét 3 előadásban mu­tatja be a Csokonai Színház; november 23-án, 24-én és* 28-én. Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámáját láthatjuk december 4-én, 5-én' ée 6-án a Csokonai Színházi előadásában. Kálmán Imre Csárdáski­rálynő című operettjét 15-én és 16-án mutatja be a Déry­né Színház. Megállapodtak abban is, hogy a karácsonyi és szilvesz­teri műsort a Debreceni Cso­konai Színház aidjs majd. TO”, a „NYÍREGYHÁZI FRISS ŰJSÁG”, a „NYÍREGYHÁZI HÉTFŐI HÍRLAP”, a „SZÍN­HÁZI ÚJSÁG", a „PHILATÉ- LIA” és a többi. 1898-ban jelenik meg a vá­ros első napilapja GUy Bde és Székely Imre szerkesztésé­ben s a századforduló után külön újság készül mér a var- rógépkereskedőknek, a sza­bóknak, a tanítóknak és a különböző vallási feletkezetek- nek is. A Kelet-Magyarorazág igazi elődjének végső soron az 1945- bem megjelenő „MAGYAR NÉP”-et tekinthetjük, amely később Nyírségi Magyar Nép. Nyírségi Néplap, Szabolcs- Szatmárl Néplap, Néplap, Sza bolcs-Szattnár Népe és végül Kelet-Magyarorsság címmel is­meretes. Az elődök felelős szerkesz­tői; Farkas Pál, Pincrési Pál, Vajda Márton, Zsuralkovsaki Mihály, Siklód Norbert és Saécsény István voltak. Az 1986-ban megjelenő Szabales- Szatmár Népe felelős szerkesz­tője az önmagát, a* ellenfor­radalom idején erre a poszttá, kinevező Lengyel Antall volt. add ezért és egyéb viselt dol­gaiért börtönbüntetést kapott E 92 esztendő folyamán csak a megyeszékhelyen 126 féle tap látott napvilágot. Sokkal többre rúg azonban a számuk, ha hozzáadjuk ehhez a megye máa helységében kiadásra ke­rült sajtótermékek számát js Számtalan lapot adtak ki pél­dául ez idő atett Nyírbátor­ban, Nagylíállóban, Mátéénál, kán, Fehérgyarmaton, Kisvár- dán. Még Ttesalökön is két új­ság jelent meg; 1901-ben Há­ry Gyula szerkesztésében a Szabolcsi Tlsza-Vldéfc és isii­ben a Zsur-Lap. Tiszapolgáron két újság, sőt Ti sza vasváriban — az akkori Büdszwrrtmlhá- lyon — « harmincas éveikben Magyar Vidék címmel Gom­bás Bálint hetilapot jelente­tett meg. Az újságot Debre­cenben. a Nagy András féle nyomdában állították elő. Sajnos, ezeknek a lapoknak egy részét már hiába keres­sük a kiadás helyén, sót a meg­lévő régik is hiányosak. Pedig a több generáción át ránMha- gyott örökség a roúH kutatása szempontjából értékes forrás­anyagnak számítanának, Jó lenne, ha ezeket a dokumen­tumokat egy helyen hiányta­lanul összegyűjtenék, hogy ne kelljen egy egy közlemény, vagy esemény megismerése miatt Budapestre utazni. * * • *- Tóth Árpád 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents