Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

A nagyüzem fölényéiről már sók szó esett. Nem árt azonban, ha az országgyű­lésen elhangzottak alapján kicsit szétnézünk szűkebb hazánkban is: jól, vagy ke­vésbé jól oldották meg jel- adataikat a fiatal termelő- szövetkezetek? Tavaly rendkívül kedve­zőtlen volt az időjárás, eh­hez párosult sok helyen a tapasztalatok hiánya, a ve­zetési színvonal elégtelensé­ge is. A termésátlagok még­sem lettek katasztrofálisak, hiszen a gépek munkája, az új módszerek alkal­mazása, a legbeváltabb kül­földi növényfajták megho­nosítása, az öntözés igény­bevétele — ha szűk kere­tek között is — meghozta az eredményt. Végül is azt jelenthettük az országnak, hogy több árut adtunk 1961. terméséből, mint az előző évek jobb időjárása, de még többségében kisparaszti gazdálkodása nyomán. A nyíregyházi Dózsa Tsz. ebben az aszályos évben ért el 255 holdas területén hu­szonegy mázsás májusi morzsoltban számolt kuko­ricatermést, burgonyából pedig nagyon sok szövetke­zetünk termelt rekordmeny- nyiséget, igen beváltak a nagyhozamú búzafajták is. Tudjuk, a termésátlag te­kintetében van bőven tenni­való. Csak egy példa: Szabolcs megyében 83 ezer holdon termelünk burgonyát, az or­szág összes áruburgonyájá­nak harminc százalékát ad­ja megyénk. Nem mindegy, hogy mit jövedelmez ter­melőszövetkezeteinknek az a fontos cikk, s az sem, hogy teljesíteni tudjuk-e az ország népével kötött szer­ződést, az ellátási kötele­zettséget ,,Többet termelni idén is!” — ez a jelszó a legfonto­sabb. Az időjárás igen ked­vezően alakul a kapásokra, a jelenlegi esőzés mázsák­kal emeli a várható ter­mést. Persze, ez csak része a számos termésnövelö té­nyezőnek, mint például a minőségi vetőmag, az idő­ben való és újonnan kikí­sérletezett tőszámú vetés, a műtrágyázás, növényápolás, stb. Van mit tenni, hiszen a dunántúli megyékben 10— 15 mázsával is magasabb az átlagtermés éppen bur­gonyából, mint a fontos nép­élelmezési cikk hazájában. A nagyüzemi módszerek ná­lunk is megtermik gyü­mölcsüket, ha párosulnak az akarással, a szaktudás­sal. Az ország sokat vár tő­lünk. — minden bizonnyal egyre többet adunk a jö­vőben, s nem leszünk adó­sai a munkásosztálynak, amely eddig nagyon sokat tett a falu népéért. Tovább iavíífák a lakosság áruellátását Interjú Fodor Andorral, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának vezetőjével — Hogyan alakul a lakos­ság áruellátása a jövőben? — erre kértünk választ Fodor Andor elvtársiéi, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ke­reskedelmi osztályának veze­tőjétől. — A kereskedelem gondo­sabban és tervszerűbben lát­ja el feladatát, mint az elő­ző években. A járási illeté­kes szervek is napirenden tartják ezt, s községeinkben egyre többször kérik számon az áruellátást. Ennek tulaj­donítható, hogy mindinkább csökkennek a hiánycikkek, ál­landó a forgalomjavulás az élelmiszereken kívül a ru­házati- és a tartós iparcik­kekben. — Mi a helyzet az alapve­tő élelmiszercikkeknél? — Általában biztosítja a kereskedelem a szükségletet. Kenyér, tej, zsír, liszt, cukor korlátlan mennyiségben van. Étolaj, margarin, hús, hen­tesáruk, tojás, vaj azonban már korlátozott mennyiség­ben áll rendelkezésünkre, ami az igények növekedésével és azzal magyarázható, hogy mezőgazdasági termelésünk e téren még nem tart lépést a kereslettel. Margarinból, hús­ból, vajból így is jóval töb­bet adtak el boltjaink, mint tavaly a hasonló időszakban. Áprilisban, májusban és jú­niusban például 36,6 száza­lékkal több hús, 39 százalék­kal több vaj került a megye vidéki lakosságához, mint 1961 második negyedében. A húsellátás javítására ez évben 754 sertést is vágnak a föld- müvesszövetkezetek. Nagyobb gondot okoz a vá­ros ellátása, de itt is történt intézkedés. Javult a termelő­szövetkezetek baromfi-felhoza­tala, vágott baromfi, hal is gyakori az üzletekben, jelen­tős mennyiségű mirelité húst árusitanak. A növekvő igénnyel kap­csolatban el kell mondanom, hogy így is túlzottan nagy a húsfogyasztásunk — közüle- teink heti étrendjén arány­talanul sokszor szerepel a Szövetkezeti lakásokat adnak át Nyíregyházán Negyvenöt szövetkezeti la­kás átadását kezdték meg Nyíregyházán, az Arany Já­nos utcai lakótelep környékén, s a hónap közepéig valameny- nyit elfoglalhatja tulajdonosa. Október végéig még újabb 58 szövetkezeti, egy 18 lakásos OTP örökházat és 60 tanácsi kezelésű lakás építését feje­zik be a város különböző ré­szein. Év végéig pedig még 20 egyszoba komfortos tanácsi lakást készítenek el. Az új la­kóházak mind emeletesek, egy-kétszoba összkomfortosak. Csupán a szövetkezeti lakó­házak költsége eléri a 17 mil­lió forintot. Az OTP örökla­kás építése három és fél mil­lió, míg a tanácsi rendeltetésű kt>. 10 millió forintba kerül. Egyszerre érik hassa alá a gabona 4 megyei főagponómus a várható munkákról A meteorológia szerint út­ban a meleg, s hirtelen for­rósodik fel a levegő, s érke­zik a kánikula a jövő héten. Megkérdeztük Lakatos Jó­zsefet, a megyei tanács főag- ronómusát: árt-e vagy hasz­nál ez az időjárás a növé­nyeknek, illetve milyen kö­vetkezményekkel jár majd várható pálfordulása me­gyénk mezőgazdaságában? Elmondta, hogy a hűvö­sebb, esős idő kedvező a má­sodvetésre. A kései kitava­szodás miatt sok helyütt el­maradt a pillangós takarmá­nyok egyszeri kaszálása. Negyvenezer holdon vetnek takarmánynövényeket másod­ír-.' SzSkőkút a Szabadtéri színpad előterénél. Hammel József felvétele. jára megyénk tsz-ei, nagyobb­részt rövid tenyészidejű ku­koricát. — Felhívtuk járási munka­társainkat: a takarmánypót­lás végett az aratás után minden termelőszövetkezeti tagnak amt/i tarlót juttassa­nak másodnövény vetésére, amennyit igényel, hogy meg­legyen a háztáji takarmány. A már egyszer hasznosított földeken 4500 holdat vetettek be eddig silózásra alkalmas kukoricával. Megyénk mély­fekvésű területein korábban mindenütt silókukoricát ve­tettek. Ahol kikéit, — eddig több mint kétezer holdon —, ott már a kapálást is elvé- 1 gezték. Annak ellenére, hogy két hetet késett az aratás, az idő­járás a kalászosnak is kedve­zett: szépen fejlődtek a sze­mek. — Tehát: jöhet a kánikula? — Az időjelzők jóslata megörvendeztetett bennünket, a meleg áldás lesz a mező­gazdaságra — mondja befe­jezésül Lakatos elvtárs. — A jövő hétre várható gyors fel- melegedés után valószínűleg egyszerre érik kasza alá a gabona, sok lesz a teendő. (a. s.) Magnetofonkészülék művészegyütteseknek Negyvenöt földmüvesszövet- kezeti öntevékeny művészeti csoport működik Szabolcs- j Szatmár megyében. Az együt­tesek felszerelésre az idén mintegy 200 000 forintot köl­tenek, s fokozatosan magneto­fonkészülékkel látják el őket. A próbák anyagait szalagra veszik, majd visszajátszák, s így saját magukat ellenőrzik a felkészülésben. Az első magnetofont az ökörítófülpö": tánccsoport kapta. A köz~,; napokban a szatmárcsokei és nyírcsaholyi énekkart jutal­mazzák vele. Még ez évben magnetofonkészülékhez jut az országszerte híres mátészalkai cigányegyüttes is. hús, a vitamindús és egész­ségesebb ételek rovására. Nyíregyházán és a megye 87 községében hiánytalan a gyümölcs és zöldségellátás is. A fő szempont az ellátatlan területék igényeinek kielégí­tése, így segítenek városunk ellátásában még a déli me­gyék termelőszövetkezetei is. — Lesz-e elég sör és hű­sítő, üdítőital nyáron? — Az elmúlt hónapvégi hőség okozta, hogy egyes ital­árukban — különösen sörben — hiány volt. A legfontosabb időszakra, a nyári hónapok­ra már jobb lesz az ellátás: 2140 hektoliterrel kapunk több sört, mint tartály nyá­ron. Javult a szénsavas üdítő ital gyártása, az értékesebb gyümölcslevek forgalma már­is többszörösére emelkedett, készleteink azonban kielégí- tőek. Nagy a gond a fagylalt- ellátással: még a távoli ta­nyákra is eljutnak idén a mozgóárusok. Az fmsz-ek vi­déki mozgóboltjai pedig az aratás, a nagy munkák ide­jén segítenek a szövetkezeti tagoknak, a határban dolgo­zóknak. — Felkészültek a szezon­jellegű iparcikkekkel Is? — Méghozzá alaposan. A legkeresettebb nyári ruházati áruk bősége várja a vásárló­kat. Különösen a konfekció- ipar tett ki magáért divatos, jó minőségű és olcsó karton­ruháival. Nagy a választék a strandcikkekben, a férfiszan­dálokban, sőt a gyermekszan­dálokban és tornacipőkben is. Sajnos hiányos az ellátás a nyári munkákhoz szüksé­ges néhány vasáruban, mint 55-ös kapa, 3 ágú széiíavilla, szórólapát, permetezőgépek és alkatrészeik, különböző huza­lok, fonatok, gömbvasak. Re­méljük ezek hiánya fe csak átmeneti. Mint a kereskedelmi osztá­ly«! elmondták, hamarosan több intézkedést dolgoznak ki az áruellátás további javítá­sára. KJ. <7íéqi kúzmún — írj i/i/a kúriát Nem hiába mondják, hogy aki közel ül a tűzhöz, az melegszik. Ezt az arany- igazságot követve sütögette pecsenyéjét az aranyosapáti volt tanácselnök is. A fa­lu tulajdonát képező építő­anyag egy részét magának tulajdonította. Hosszú ideig mégis kiállt mellette az egy­kori járási párttitkár. Ha­sonló Cserepes Zoltánnak, a csarodai tsz elnökének az esete is. ö az állattenyész­tők részére megállapított prémium egy részét tette zsebre. Miért történhettek ilye­nek? Mert jó emberei vol­tak a vezetőnek. Az ő ré­vén kerültek vezető beosz­tásokba. Előfordul még ha­sonló most is. Egyes embe­rek bizalmukba férkőznek a vezetőknek. Ha magasabb funkcióba nevezik ki őket, viszik magukkal saját em­bereiket. Csak így kerülhet tudását meghaladó munka­körbe egy-egy ember, lesz az előadóból osztályvezető. Pedig már előző munkahe­lyén sem állta meg helyét. De mivel az összeköttetést tartják elsődlegesnek a párt politikájával szemben, kine­vezik a társadalom kárára. Igaz, hogy manapság ez a kéz kezet most elv egyre feltűnőbb és kirívóbb, mert kevesebben vallják és kö­vetik. Látják az emberek, hogy ma már az előrejutás, érvényesülés alapja: a mun­ka, a magatartás. Tisztában vannak azzal is, hogy az elvtelen ségek alapján szer­zett előnyök, állások élőbb utóbb kiderülnek, s ez rossz fényt vet a vezetésre. Ezért is hangsúlyozza az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bi­zottságának a határozata: „Meg kell szabadítani a kádermunkát a személyi kultusz maradványaitól, el­sősorban a szubjektív szem­lélettől". Elsőrendű kötelessége min­den vezetőnek, hogy az em­berek elbírálásánál a politi­kai megbízhatóságot és a szakmai rátermettséget ve­gyék figyelembe. Csak e két fontos és összetartozó elv következetes alkalma­zásával nevezzenek ki veze­tőket, ez legyen, csak az előléptetés alapja! így érvényesülhet állami* gazdasági, kulturális terüle­ten a lenini káderpolitika. Minden vezetőnek szükséges látnia, hogy a szubjektiviz­mus minden tekintetben káros. Ez olyan vezetőknél érvényesül, akik nemcsak magukkal, de embertársaik­kal és saját üzemükkel, szövetkezetükkel, hivataluk­kal szemben is felelőtlenek. Igen, mert az ilyen vezető nem törődik azzal, milyen' jövő vár az általa helyte­lenül magasabb beosztással megbízott emberre. De meg­feledkezik magáról is. Nem szólva az üzemről, egy-egy fontos munkakörről, melyen áll vagy bukik a terv tel­jesítése, az exportmunka, a termelékenység. Az ilyen, kéz kezet mos elvet valló vezető azért ra­gaszkodik „barátaihoz”, sa­ját embereihez, mert csak azokban bízik. Azt hiszi csak ezek az emberek is­merik az ő terveit, elkép­zeléseit Kényelmüket, az elvtelen barátságot tartják elsődlegesnek. Nem törőd­nek azzal sem, mit monda­nak az emberek. Pedig szubjektivizmusukkal sokat ártanak egy-egy tsz-nek, üzemnek vagy vállalatnak. S csak akkor döbbennek már rá helytelen1 cselekede­tükre, amikor veszély fe­nyeget. Ilyenkor azonban már késő. Igen, mert az elvtelenségek alapján szövő­dött barátság, előléptetés kudarchoz vezet mind a két részről. Egyetlen orvossága van ennek a betegségnek: a párt káderpolitikájának követke­zetes alkalmazása. Ennek alapján jöhet létre vezetők és beosztottak között igazi barátság, oJv' ‘ elvi kapcso­lat, amely ja .'. a válik min­denkinek. így nem lesznek elnézőek egymással szemben még azok sem, akik közel ülnek a tűzhöz. Farkas Kálmán Nyugati fiatalok as erkölcsi posványbán CINIKUS KEGYETLEN­SÉGGEL végrehajtott bűn­tények sorozata foglalkoztatta hosszú ideig az olasz rendőr­séget. Milánó közelében olyan „szakértelemmel” követtek el számos bűntényt, hogy a nyo­mozó hatóságok sokáig New York, Chicago hírhedt alvilá­gában iskolázott hétpróbás gen.'ts •; tere k re gyana dód lak. összefogdosták és napokig faggatták Milánó éjszakai éle­tének gyanús alakjait, de nem iuto r>wmva Nem "ikerült megtalálni a rövid idő alatt elkövetett mintegy harminc bűntény tetteseit. Pedig a [bűnesetek között számos gyil­kossági kísérlet, tíz betörés, több autólopás, lövöldözés, járókelők terrorizálása, rablás szerepelt. Milánó hetekig ret­tegésben élt. | Azután sikerült rábukkanni az első nyomra. Egy kereske- ídelmi utazót Milánótól tíz ki­lométernyire leállított o^y cso­port álarcos lány és fiú. A lába elé lövöldözve, 'áncolni kénvszeritették, amint az a vadnyugati filmekben szoká­sos. Miután így „kiszórakoz- jták” magukat, elrabolták az utazó pénzét, értékeit, majd belelőttek gépkocsijának ab­roncsaiba és autóikon elhaj­lottak. AZ UTAZÓ NEM DOKKAL később Milánóban felismert" egyik fiatalkorú támadóját. Ennek alapján a rendőrségnek hamarosan sikerült lefülelnie a bandát. Kiderült, hogy a mindenre elszánt gengszterek valamennyien kiskorúak: a legfiatalabb tizenöt, a legidő­sebb n~m egészen tizennyolc es ■’•'■"dós. S a banda f“je: egv bakfis, egy tizenhat éves gimnazista leány, „tisztes” polgári család csemetéje. Nyugaton az efajta eset egyáltalán nem egyedülálló. A NEW YORK-I RENDŐR­SÉG például már hosszú idő óta fiatal lányokból alakult bandákkal küzd. Körülbelül hatezer bűnös hajlamú, min­denre elszánt fiatal nőt tarta­nak nyilván. Ennél is na­gyobb azoknak a fiafal lá­nyoknak a száma, akik java­részt még bakfiskorban van­nak, s nem kerültek a rend­őrség nyilvántartásábá, de kü­lönböző bandákba tömörültek. Ezek az úgynevezett „alsó- . szoknyás gengszterek” áruhá­zakban, üzletekben és a föld­alattin rendszeres zsebmet­szést folytatnak, s éjszakán­kén: a félreeső utcákon magá­nyos asszonyokat és idősebb férfiakat rabolnak ki. A lány­banditák „szakszerű” alapos­sággal fel vannak fegyverez- tve, s élvezik azt a kiváltságot, hogy a férfi rendőrök nem motozhatják meg őket. A FI AT ALKORÜ NŐI bű­nözők némelyike egészén „eredeti” módszerekkel dolgo­zik. A chicagói rendőrség pél­dául nemrégiben tette ártal­matlanná Lillian Teers-et, aki „hivatásos” holdkórosként mű­ködött. Csinos, fiatal lány lé­vén, éjszakai „munkájához” hálóinget öltött, s a nyitott ablakokon át hatolt be idegen lakásokba. Ha tevékenysége közben a rendőrség, vagy a lakás tulajdonosa megzavarta, megjátszotta az ártatlan bete­get, aki mitsem tud arról, hogy éjszakánként idegen la­kásokban jár. A „leleményes” leányzó ilymódon gyönyörű villát, két gépkocsit és sok egyéb értékes vagyontárgyat .boldk^rrsko^-**” össze m?"1- nak. s hosszú ideig űzte V ded játékát. Mi vezeti a nyugati or< gok lány- és fiúifjúságán;: Pgv Tvt-T-v- a bűnözés, a gene szterkedés útjára? Egy jelen-1 tős hányadukat a kalandkere­sés, az „unalom” és a fékte­len cinizmus taszítja bűnbe. Akadnak azonban, akiket a szükség és a nélkülözés visz a törvénysértés, a társadalom elleni súlyos cselekedetek út­jára. A GATLÄSTALANSAG, a kalandkeresés, a társadalom farkas-erkölcse más vonatko­zásban is elvégzi az ifjúság körében a maga romboló munkáját. Stockholmban pél­dául súlyos társadalmi prob­léma a 14—15 esztendős lá­nyok erkölcsi züllése. Az idegennek a légtöbb nyugati országban gyorsan szemibeötlik az ifjúság való­sággal féktelen, tomboló visel­kedése. Tizenhárom-tizennégy éves korban a fiúk és a lá­nyok már a maguk útját jár­ják, alig köti őket valami szü­leikhez, s a családi otthonhoz. Táncterem, rock-and-roll, kár­tya, ivás, gátlástalan erkölcsi kilengés járja fiúk és lányok körében egyaránt. Mi az oka mindennek? Két­ségtelen, hogy az ok minde­nekelőtt a társadalom jellegé­ben rejlik. Az önzés, a ciniz­mus, a haszonhajhászás társa­dalmában, ahol a kapitaliz­mus ragadozó törvényei dúl­nak, ahol az utca, a táncterem, a kávéház „neveli” a fiatalo­kat, ahol a inának élés szem­ellenzős jelszava hódít és rombol, ott szinte törvény- szerű az ifjúság féktelensége, a fiatalkorú bűnözők számá­nak növekedése, a fiatalok er­kölcsi züllése. Bertalan Istváa

Next

/
Thumbnails
Contents