Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM Ära J 50 fillér 1962. JÜLIUS 5. CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az országgyűlés Losonczi Pál földművelésügyi miniszter tájékoztatója a mezőgazdaságról Az országgyűlés szerdán folytatta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Apró Antal, Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kossá István, Nagy Jó- zsefné, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Tausz János, dr. Traut- mann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt . a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. A múlt évi eredmény kedvező — Nyers elvtárs beszámolójában foglalkozott a mezőgazdaság elmúlt évi helyzetével — mondotta többek között a földművelésügyi miniszter. — Megállapításaival egyetértek. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy részben kiegészítsem Nyers élvtárs megállapításait, részben pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról adjak tájékoztatást A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. Döntő feladatként a termelés fejlesztését tűzhettük magunk elé és most már minden erőnket e feladat sikeres megoldására összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság az elmúlt évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette tervét, mégis az elmúlt év eredménye sok tekintetben kedvezőnek ítélhető. Az eredményeket talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy az 1961. évi körülményeket egy korábbi évvel hasonlítanám össze. Ismeretes, hogy 1952-ben az elmúlt évinél kedvezőbb csapadékeloszlás ellenére a szárazság milyen súlyos károkat okozott a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságban akkor még túlnyomóan kisparaszti gazdaságok uralkodtak és az alacsony technikai színvonalú kisparaszti gazdaságok nem tudták mérsékelni a természeti tényezők káros hatását. Ennek következtében a mezőgazdasági termelés 1952-ben az előző évinek 76 százalékára esett vissza és különösen súlyos volt a veszteség a növénytermelésben. Ezzel szemben 1961-ben a a legkedvezőtlenebb természeti körülmények ellenére is, a mezőgazdasági termelés szintje az előző évihez hasonlóan alakult. Az állami gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás ellenére is nőtt a termelés, mert a növénytermelésben 8 százalékkal, az állattenyésztésben 12 százalékkal volt nagyobb a termelési érték, mint az előző évben. A nagyüzemi termelés biztonsága A régebben alakult, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek többségében is hasonló volt a helyzet. Ezek példája is bizonyítja, hegy a már kialakult nagyüzemek jobban tudják az időjárás okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdaságok. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi területről nagyobb értéket adó növényféleségek vetésterülete, bővült az öntözéses gazdálkodás, emelkedett a műtrágya-felhasználás. Az állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a kollektivizálás befejezését követő évben az állatállomány szinte valamennyi állattenyésztési ágban nőtt. A mezőgazdasági üzemeknek az időjárás okozta nehézségek leküzdésében komoly segítséget jelentett az állam támogatása. Például ismeretes, hogy az elmúlt évi gyengébb takarmánytermés miatt a megnövekedett állat- állomány átteleltetése meglehetősen nagy gondot és problémát jelentett. A különböző takarmányakciók során mintegy 35 000 vagon import abraktakarmányt használtak fél a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. így sikerült a megnövekedett állatállományt nagyobb veszteség nélkül átteleltetni és a .hozamok kisebb mértékű csökkenése ellenére is kedvezően alakult a vágóállat és az állati termékek felvásárlása. 1962 május végéig 22 százalékkal több vágóállatot vásároltunk fél, mint az előző év hasonló időszakában. Nőtt a parasztság bizalma Az eredményekről szólva megemlítette még. hogy az építkezéseknél elterjedt egyszerűbb módszerek, valamint a sajáterő nagyobb hozzájá- , rulása következtében a tervezettnél jóval több épület készült el. összességében tehát a me- j tógazdaság szocialista átszer- j J vezése a kedvezőtlen termé- j szeti viszonyok ellenére is, már az átszervezés befejezését követő első évb^-n jelen- | tős eredményeket hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szövetkezetek iránt, ami a jobb munkában jutott kifejezésre és ez a bizalom napjainkban is tovább n^v-kcT’'-, A továbbiakban rámutatott: az átszervezés befejezésével megnőtt a lehetősége annak, hogy mezőgazdaságunk is a népgazdaság szükségletének megfelelően termeljen. A vetésszerkezetet ennek megfelelően alakítottuk ki. Terveinket — kisebb eltérésektől eltekintve — üzemeink teljesítették is. Célul tűztük ki néhány főbb probléma — például a kenyérgabona-kérdés megoldását, a takarmányellátás javítását, a zöldségtermesztés mennyiségi és minőségi növelését, stb. Most kezdhettük el termelőszövetkezeteinkben a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést, és néhány olyan gazdasági előny kihasználását, amely az egyes táj- és talajadottságokban rejlik. A* Idei tervek Mi a helyzet jelenleg a mezőgazdaságban, mit várhatunk az idei esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, a kenyérgabona-termelést. A múlt évinél alacsonyabb gabonatermeléssel számolhatunk. Az intenzív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet fajták — a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére legalább 3—4 mázsával, nagyobb termést ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több mint-800 000 kát. holdon vetettünk ilyen búzát és ez kedvezően befolyásolja az össztermelést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetésterületének arányát. Ez év őszén 1 000 000—1100 000 kát. holdon vetünk e búzafajtákból. összességében növeljük a takarmánytermelést, s ezen belül növeljük a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények termelését. A kukoricatermelésben a mélyművelés kiterjesztése, a hibrid vetőmag széles körű alkalmazása, a tőszám növelése, mind olyan tényező, amelyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, méghozzá minden nagyobb beruházás nélkül. A szálas takarmányok nem kellő gondossággal végzett betakarítása miatt igen jelentős takarmányérték, elsősorban fehérje megy veszendőbe. Ma már itt is vannak kialakult jó módszerek. Ez évben már egyre szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű ágasokon történő szénaszárítási eljárást. A burgonyaellátás megoldásának kedvező előjele, hogy a termelőszövetkezetekben a terveikben előírt burgonyát — a vető- bureonya-ellátásban jelentkező nehézségek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetettek a tervezettnél. Az évek óta fennálló étkezési babhiány megszüntetésére komoly erőfeszítéseket tettünk. Lényegesen nagyobb területen vetettek köztes babot, mint a korábbi években. A Szabolcs megyei ter- melőstóve*kezetek kezdemé- nvczí" f»z or szó f számos szövetkezetében az egyéni művelésre kiosztott kukorica- j Területeket köztes babbal ve- ; (Folytatás az 5. oldalon) Hammel József felvétele JELENTÉS A FOLQEKROL: Harminc termelőszövetkesetben megkezdődött az aratás (Munkatársun ktől). Az utóbbi napokban, tekin-, tettel az aratás érkezésére, meggyorsult a megye termelő- szövetkezeteiben a növény- ápolási munka. Tsz-, háztáji- és egyéni gazdaságokban a kukorica második kapálását 64, a burgonya töltögetését 83 százalékra végezték el. Az élenjárók A járások közül a kukorica ápolási munkáiban a legjobb eredményeket a nagykállói, kisvárdai és csemgeri járás közös gazdaságai érték el. A burgonya töltögetésében a nyíregyházi és kisvárdai járás vezet. Gépállomások közül a legutóbbi dekádban legjobb teljesítményt Nyírbátor, Tisza- vasvári, Tiszaszalka, Nyírma- da és Tyúkod nyújtották. Ezek a gépállomások traktorosai — százalékos értékeléssel — már 100 vagy ettől is több százalékra teljesítették kapálási tervüket. Legtöbb a rendrearatás A múlt hétvégi szórványos kezdet után ezen a héten megyénkben mintegy harminc termelőszövetkezetben kezdték meg az őszi árpa aratását. Legtöbb helyen még a rendrearatás folyik, hogy gyorsabban száradjon a levágott termés. Megfelelő időben kévébe kötés és keresztbe rakás következik. De ahol az érés megengedi, ott kévekötő aratógépA nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet első évfolyamot végzett hallgatói megkezdték nyári gyakorta- j ti munkájukat az ibrányi és szamostatárfalvi termelőszövetkezetekben és a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat asz- , talos részlegében. A tanító- j jelöltek két hetet töltenek a | szövetkezeti földeken és az pel, vagy kézi erővel végzik a munkát és mindjárt össze is gereblyézik a . tarlót. Fontos feladat A termelőszövetkezetek saját gépei mellett 171 kombájn, 81 rendrevágó és 190 kévekötő gépállomási gép segíti megyénkben az idei aratást. A kombájnoknál jó ütemben halad a dobok, rosták szerelése, beállítása. Rövidesen megkezdődik ezeknek a gépeknek is teljes munkába lendülése. Megkezdődött az aratás. Ezekben a hetekben a mező- gazdasági terményeknél fokozódik a tűzveszély. A lábon álló, vagy már keresztekbe, asztagokba rakott gabonákban a gondatlanul eldobott égő gyufaszál, cigarettavég, traktor- vagy mozdonyszikra súlyos károkat okozhat. A tüzesetek megelőzése érdekében az érdekelt szervek, valamint az állami és az önkéntes tűzoltó. g idén is megtette a szükséges óvintézkedéseket, a betakarításra váró vagy már learatott gabona tűzkár elleni védelmére. Mindez azonban csak a lakosság tevékeny támogatásával válik hatékonnyá. A tűzoltóság ezért felhívással fordul a parasztsághoz, hogy a tűzrendészed hatóság előírásait I mindenkor és mindenütt tartüzemben. Az időszerű munkák — növényápolás, aratás, stb. — elvégzéséhez nyújtanak segítséget a közös gazdaságoknak. Ezenkívül ismerkednek a faiu életével, részt vesznek a kulturális rendezvények szervezésében. Sőt, a munkaszüneti napokon műsorral szórakoztatják a szövetkezeti parasztokat. Az aratással egyidőben sem szünetelnek a növényápolási teendők végzése. A falvak határában különösen sok a nő és az olyan idősebb szövetkezeti tag. akik nem aratnak, hanem kapálnak. Szükség is van erre* mert az utóbbi napok hűvös, borús időjárása meggyorsitot- ta a gyomosodást. De az aratás végzése köziben ugyancsak fontos feladat, hogy a termelőszövetkezetek már menetközben végezzék a nyári mélyszántásokat. Mielőbb szerezzék be és vessék el a má- sodnövényeket. sák meg. Különösen fontos, hogy a tüzrendészeti szabályainak megfelelően az aratást mindig a vasútvonal mentén kezdjék. Rendkívül fontos ez ott, ahol a vonat emelkedésen, kanyaron halad, mivel a mozdony a rendesnél nagyobb erőt fejt ki és ilyen esetben sűrűn pattan ki szákra a kéményből. Fokozott gondot fceH fordítani a termények megfelelő őrzésére, a védőszántásokra és arra, hogy a vasútvonaltól számítva 60 méteren belül keresztet, 190 méteren belül asztagot, kazlat ne rakjanak, A gazdaságok az aratást úgy szervezzék meg, hogy a vasútvonaltól számítva 40 méteren belül renden gabona* illetve kambájnszalma ne maradjon. A töltés meEtetti területet tisztítsák meg á könnyen gyúló anyagoktól ás így akadályozzák meg, hogy a mozdonyszákra tüzet okozzon. A gépállomások és traktorosok fordítsanak gondot arra, hogy a mezőgazdasági munkálatokban részt vevő erőgépek szákrafogól megfejeljenek a követelményeknek és állandóan üzembiztos állapotban legyenek. Az aratás megkezdésével egyidejűleg részesítsék a dolgozókat tűzrendészet! oktatásban. Biztos-ftsák az asztagofc mellet az dorrt <200 Bfeer vizelt és vedret. Tanítójelöltek a termelőszövetkezeti földeken Tájékoztatás az aratással kapcsolatos tüzrendészeti tennivalókról AZ ÚJ ÉLET <mta »voter*»/« eo«*ffcjro*T
