Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás asz JL «Mából) csökkentették a költségszínvo­nalait. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túl­zottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jöve­delmezősége például Bács-Kis- kun, Vas és Szabolcs megyé­ben két-háromszorosa a Fe­jér, a Somogy, vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyagiparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedelme­zősége háromszor-négyszer ak­kora Veszprém, Bács-Kiskun és Győr megyében, mint So­mogy, Fejér, vagy Borsod me­gyében. A természeti feltéte­lek, vagy a gyártmányösszeté­tel különbözősége aligha in­dokolják ezeket az eltérése­ket, ezért az okokat közelebb­ről meg keil vizsgálniok az érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a múlt év­ben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kel­leténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgálta­tási igényeinek kielégíté­sére. Termelési volumenüknek csu­pán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szük­séges, hogy a kisipxari szövet­kezetek és a magánkisipar ja­vító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mér­tékben állítsák rá erre a fel­adatra. Ennek segítésére köz­ponti intézkedések folyamat­ban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a cél­ravezető megoldásokat. — Köztudomású, hogy szo­cialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó tömegek életszinvongc la között közvetlen összefüg­gés van — mutatott rá a to­vábbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. A műszaki-technikai színvonal emelése — Fejlődésünk mai szaka- I szán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkené­sét nagyobbrészt a termelés mennyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség-csök­kentéssel érjük el. Többre van szükség. Ez a több pedig el­sősorban a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságossá­got és végső fokon a nemzeti jövedelmet. — A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházások- [ nak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal. — ame­lyek elérik a lerjobb nem­zetközi színvonalat. — nagyban előmozdíthatjuk a műszaki-gazdaságossági haladást. — A műszaki haladásnak nem kevésbé fontos feltéte­le a folyamatos gyártmány- fejlesztés. Még mindig elő­fordul, hogy nagyobb becsü­lete van annak az üzemnek, amelyben a termelés mutató­számai valamivel jobbak, még akkor is, ha a gyárt­mányfejlesztést elhanyagolja. Ahol így van, ott változtatni kell ezen. — A műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelésé­nek és a gazdaságosság javí­tásának egyaránt fontos fel­tétele a központi és üzemi kutató-, kísérletező munka szé­lesítése. Iparunk műszaki ha­ladását, versenyképességét az­zal alapozhatjuk meg legjob- • ban, ha növeljük azon termé- I' kék arányát, ahol a termelés j; korszerű magyar találmány j vagy szabadalom alapján fo- 1 lyik. — A beruházások kivitele- J j zésében is rengeteg tartalé­kunk van még. Gyorsabb és j jobb minőségű kivitelezéssel ; . előrehozhatjuk az üzembehe- ‘ lyezést. fokozhatjuk a nemzeti jövedelmet. — Miután gazdasági fejlő- | désünk szempontjából döntő t jelentőségű a beruházások , hatékonyságának növelése, 1 az 1961. évi tapasztalatok < alapján indokoltnak lát­szik, hogy a gazdasági mi- < nisztériumok munkájában központibb helyet foglal­jon el a beruházások elő­készítése és a kivitelezés koordinálása. Az iparirányítás napúrenden levő továbbfejlesztése során a kormány célul tűzi ki többek között ezt is. — A gazdaságosság növelé­sével szorosan összefügg a gazdaságosabb exportáru­struktúra kialakítása. Az el­múlt évben is, jelenleg is ta­pasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban vannak kiemelkedően jó, vannak átlagos gazdasá- gosságú, de sajnos vannak ki­fejezetten gazdaságtalan ex­port-termékeink is. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése — Nyilvánvaló érdeke a nép>gazdaságsnak, hogy minél inkább növekedjék a jó gaz­daságos export-termékek há­nyada és szűnjék meg mie­lőbb a gazdaságtalan termé­kek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyorsabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításá­val érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes termé­kek — amelyek gyártását cél­szerűbb beszüntetni és a fel­szabaduló kapacitással más, gazdaságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az export-struktúra javítását a termelő és a külkereskedelmi vállalatok fokozott együttmű­ködése eredményezheti. — A múlt évi gazdálko­dásnak kedvezőtlen tüne­te volt a tervezettnél lé­nyegesen nagyobb készlet- növekedés. Az állami vál­lalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 szá­zalékkal szemben 14 száza­lékkal nőttek. Az indokoltnál jobban növe­kedtek a készletek az ipar­ban és a kereskedelemben is, mind a bel-, mind a külke­reskedelmi vállalatoknál. A készletek növekedése önmagá­ban véve még nem káros, hi­szen a bővülő termelés és for­galom egyre növekvő készlet- állományt igényel. A múlt évi készletemelkedés azonban erősen meghaladta azt a mér­téket. amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is talál­hatunk. Ilyenek a fogyasztás Most új, nagy lehetősé­gek tárulnak fel az együtt­működés szélesítésére. A KGST oikzágok képviselői ál­tal nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munka­megosztás alap>elvei” című dokumentum nagy jelentősé­gű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesíté­sével meggyorsulhat ha­zánkban az ipar szerkeze­tének kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — sa­ját erőfeszítéseinkkel pá­rosulva — biztosítják szá­munkra a leghaladottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből faka­dó előnyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasá­gi kapcsolatainkat a tőkés or­szágokkal és az újonnan füg­getlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befe­jezésül a képviselőknek elfo­gadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után ir. Dabronaki Gyula, a terv- És költségvetési bizottság tit­kára a törvényjavaslat elő­adója szólalt fel. Dr, Dabronaki Gyula elmon­dotta. hogy az 1961. évi állami növekedésének mérséklése, a beruházások csökkentése, az expwrt fokozása, amelyek a javak termelése és felhaszná­lása között kisebb átmeneti összhanghiányt eredményez­tek. Ezeknek, a lényegében népgazdasági okoknak árnyé­kában azonban sok-sok válla­lati hiba is meghúzódik. Meg kell említeni a ren­delek nélküli gyártást — rendszerint tervtúlteljesi- tés formájában —, a he­lyenként túlzott anyagbiz­tosítást, a kooperációs szál­lítások tervszerűtlenségét és a vállalati vezetők kö­zömbösségét a készletnagy­ság tekintetében. A tavalyi tanúlságokait le­vonva, az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is ha­tékony intézkedések szüksége­sek a helyzet javítására. Már ez évben igyekezni kell a le­kötött készletek egyrészét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a miniszté­riumok több intézkedést tet­tek, amelyeket pénzügyi esz­közökkel is alátámasztunk. A nemzeti bank csökkentette a vállalati készle tid ónormákn t, megszigorította a hitelnyújtási feltételeket és emelte a bün­tetőkamatok rátáját. — Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével Is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállala­tok közömbösségét a leg- k< rszerűbb állóeszközök I kapacitásának kihasználá­sa és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparválla­latnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrésze­sedés! rendszert, hogy az év végén a többletnyereség mel­lett figyelembevesszük a vál­lalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amennyiben 100 forint árbevételt az elő­ző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz felhasználásával érnek el, úgy hozzátesszük az egyébként járó nyereségrésze­sedéshez, ellenkező esetben pedig bizonyos részt levonunk abból. — Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eredményezhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában részt vevő országok együtt­működése és a velük lebo­nyolított külkereskedelem magas szintje. Enélkül gazda­sági fejlődésünk eddig is el­képzelhetetlen lett volna. költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az or­szággyűlés bizottságai az el­múlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot vagy észrevételt nem tettek. Ai előadó ezután kiemel­te, hogy a népgazdaság fejlesztésében elért ered­mények nagyok. A kitű­zött fő gazdaságpolitikai célok lényegébe« teljesül­tek. Egyes nem vart ne­hézségek ellenére a nép­gazdaság egyensúlyi álla­pota kedvezőbb volt az előző évinél. Az iparban a termelési költségek színvonala a terve­zettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek elő­irányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt. Dabronaki Gyula szóvátette, hogy még min­dig nem erősségünk az ütemes termelés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium negyedik negyedévi ex­port-tervének több mint felét csak decemberben teljesítette. Következetesen kell töre­kednünk ezért a termelési ka­pacitások egyenletesebb ki­használására. javítani kell a termelés, illetve kibocsátás ütemességét* (lapzártakor a tanácskozás tart) De Gaulle proklamálta Algéria függetlenségét Párizs (AF*P, Reuter): Ked­den délelőtt elhangzott De Gaulle francia köztársasági elnök nyilatkozata, amellyel proklamálta Algéria független­ségét. Az elnök nyilatkozásba hivat­kozik az 1961. január 8-án és az 1962. április 8-án Francia- országban lefolyt népszavazás­ra, amely elismerte az algériai nép önrendelkezési jogát és azt a jogát, hogy szabadon döntsön a Franciaországgal va­ló együttműködés mellett vagy eilen. Az elnöki nyilatkozat kije­lenti, hogy az 1962. július else­jén megtartott népszavazással Algéria népe a Franciaország­gal együttműködő Algéria füg­getlensége mellett foglalt ál­lást. Fentiek alapján Franciaor­szág ünnepélyesen elismeri Al­géria függetlenségét. A kedden reggel megtartott rendkívüli minisztertanácsi ülésen a francia államfő ismer­tette a kormány tagjaival a nyilatkozat szövegét. A francia államfő levelét, amely hivatalosan elismeri Al­géria függetlenságát, Chris­tian Fouchet, Franciaország al­gériai 'főmegbízottja a nyilat­kozattal körülbelül egy időben adja át Abderrahman Faresz­nek, az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv elnökének. A Francia Kommunista Párt üzenete az Algériai Kommunista Párthoz Ünnepi nagygyűlés Tuniszban az algériai ideiglenes kormány távozása küszöbén Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt üzenetet in­tézett az Algéria Kommunista Párthoz, amelyben rámutat, hogy az algériai nép 132 esz­tendős súlyos gyarmati elnyo­más, a nemzeti felszabadulá­sért vívott lankadatlan harc és óriási áldozatvállalások után nagy győzelmet aratott, Őszinte szívvel örülünk en­nek — mondja az üzenet — és kérünk benneteket, tolmácsol­játok az algériai kommunis­táknak, a felszabadítási harc hőseinek, minden algériai ha­zafinak legmelegebb jókíván­ságainkat. — Az üzenet a to­vábbiakban éberségre inti az algériai testvérpártot és hang­súlyozza: — Az algériai hazafiak bizo­nyosak lehetnek a francia kommunisták és országunk minden haladó dolgozójának testvéri és hatékony szolida­ritásában. Algir (MTI) Az algériai népszavazás végleges eredmé­nyét még nem tették közzé. A szavazatszámlálás kedd regge­lig beérkezett adatai nem sok­ban módosítják a hétfőn kö­zölt első eredményeket: a népszavazáson való részvétel több mint 90 százalékos volt és a leadott érvényes szavazatok 99,59 százaléka „igen”. A „nem" szavazatok zöme — mint az előre Iáható volt — Oran megyére esik, de ott is elenyésző: a 483 723 bejegy­zett szavazó közül csupán 5469 szavazott nemmel. Algéria fő városa vasárnap óta örömmámorban él, szaka­datlan egymásutánban tűnnek fel a város különböző részei­ben az FLN zásdói alatt fel­vonuló éneklő csoportok. Szü­net nélkül bosszú sorban ke­ringenék a gépkocsik, telve ünneplő, éneklő fiatalokkal, gyerekekkel. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának kü­szöbönálló elutazása alkalmá­ból Tuniszban ünnepi nagy­gyűlést tartottak, amellyel egyben a most született füg­getlen államot ünnepelték. Ben Khedda algériai mi­niszterelnök beszédében hang­súlyozta, hogy az algériai nép győzelmes szabadságharcát az ideiglenes kormány vezetésé­vel vívta meg. A győzelem napja — mondotta — nagy nap, de nemcsak Algéria szá­mára, hanem Tunézia, minden arab nép és egész Afrika szá­mára is. A győzelem csak fe­gyelemmel és mindenfajta provokáció ellenére megőrzött egységgel vált lehetségessé — hangsúlyozta Ben Khedda, majd röviden célzott az ALN három vezérkari tisztjének el­mozdítására, és egységre szó­lította fel mind a lakosságot, mind a hadsereget. A nagygyűlésen jelen volt az ideiglenes kormány Tunisz­ban tartózkodó valamennyi tagja. Burgiba tunéziai elnök fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy Tunézia továbbra is az algériai nép és az Algériai Köztársaság ideiglenes kor­mánya mellett áll. A kor­mánynak az ALN vezérkarára vonatkozó döntését „hatékony intézkedésnek” nevezte. Tuniszban tartózkodik jelen­leg dr. Mosztefai, az FLN kül­dötte. az ideiglenes végrehajtó szervben. Mosztefai az ideigle­nes végrehajtó szerv javasla­tait ismertette a kormány tag­jaival az elkövetkező hetek már közösen végrehajtandó teendőit illetően. A fontos ülésen jelen volt Busszuf, az algériai ideiglenes kormány fegyverkezési minisztere, és több vezetője is. Zavargások törtek ki a brazíliai Niteroiban, az éleliiszerkiáiy miatt Rio De Janeiro (AFP). Ni­teroiban, Rio de Janeiro iker­városában hétfőn délután az élelmiszerhiány következté­ben zavargások törtek ki. A városban csaknem egy hónap­ja komoly ellátási zavarok ■mutatkoztak. Főképpen rizs­ben, cukorban, és babban volt nagy hiány. A hatóságok időnkint korlátolt mennyiség­ben ugyan osztottak ki ezek­ből az élelmiszerekből a la­kosság körében, ez azonban a szükséglet fedezésére nem volt elég. Jelentések szerint a hétfői zavargásokat éppen egy ilyen élelmiszerkiosztás elmaradá­sa váltotta ki. A kiosztóhely előtt türelmesen várakozó háziasszonyok felháborodá­suknak adtak kifejezést, ami­kor közölték velük, hogy az élelmiszerosztás elmarad. A haragosan tiltakozó házi­asszonyokhoz rövid idő alatt csatlakoztak a környező üze­mek munkásai is. A tünte­tés olyan méreteket öltött* hogy a hatóságok rendőri ala­kulatokat rendeltek ki. A kar­hatalom és a tüntetők között összecsapásokra került sor* amelyek során a rendőrök konnygázbombákkal igyekez­tek szétoszlatni a tömeget, sőt lőfegyverüket is használták és több tüntetőt kór hasiba szállí­tottak, a tömegből a rendőr­ség sok embert letartóztatott. A jelentések szerint a város­ban a hangulat még mindig feszült, a középmleteket bezár­ták. Tovább gyűrűzik Angliában a felháborodás a náci mozgalom szervezkedése miatt London (MTI): Az alsóhéz- ban ShinweU volt munkáspárti hadügyminiszter, továbbá E. G. Fletcher és B. Janner mun­káspárti képviselők figyel­meztették a kormányt az Ang­liában szervezkedő új náci mozgalomra, amely erőszakos­kodásokra és gyilkosságokra bujtogat. Nyilatkozatot köve­teltek Butler belügyminiszter­től, I. N. Madeod mint az al­sóház egyik vezetője azzal tért ki a kérdések elől, hogy Butler esetleg csütörtökön felelhet majd, amikor a belügyi tárcá­ról lesz szó. A további kérdé­seknek a házelnök vette elejét. Az angol nácizmus új „füh- rerje”, C. Jordan visszatért a Coventry-i középiskolába, ahol történetesen a közügyeket tanítja — 15—16 éves fiúkat oktat a polgári jogokra és kö­telességekre, valamint a de­mokrácia szabályaira. Újság­íróknak kijelentette: politikai meggyőződése és tevékenysége tisztára az ő magánügye, ehhez az iskolának semmi köze sincs. Coventry város tanácsának közoktatásügyi igazgatója, L. Ohinn viszont elmondotta: a tanácsot az ország minden ré­széből elárasztják panaszos le­velekkel Jordán politikai te­vékenysége miatt. Arra azon­ban nincs bizonyítékuk, hogy nézeteit a tanteremben is hir­detné, tehát nem bocsáthatjuk el és semmit sem tehetünk el­lene — jelentette ki az igazga­tó. A Daily Mirror ezeket írja: — Szánté hihetetlen, hogy nem egészen tizenhat .»évvel az­után, hogy Gőringet, Rib- bentropof és cinkosaikat halál­ra ítélték, egy angol ember a Nelson-emlékmű talapzatáról azt a bűnös ügyet hirdeti, amiért a náci vezéreket kivé­gezték. Magasztalta Hitlert, hangoztatta: igaza voK neki. Híveinek csőcseléke „sieg heil” és más náci jelszavakat ordí­tozott, mire heves zavargások törtek ki. A Gauleitert azonban nem tartóztatták le, sőt a rend­őrség védelmét élvezte. Miért? Gyalázatos bűn a gázkamrák politikáját dicsőíteni. A Daily Worker írja weaé»- cSkkébe*« — Amikor az angol kormány Adenauer pártfogásával is­méi bejutni a közös ptacoa, nem lehet szigorú olyan szer­vezetted szemben, amely nyil­vánosan hősként imádja Adenauer elődeit, Hitlert és cinkosait. Hogyan várjunk szi­lárdságot a tory vezetőségtől egy fasiszta szervezet ellen, amikor ő maga is ünnepélye­sen üdvözli Hitler volt tábor­nokainak nyugatnémet páncé­los csapatait Walesiben? Ki utasította a rendőrséget, hogy védje a nácikat? Az an­gol népnek ezt tudnia kell. Fenner Brockway munkás­párti képviselő több ízben nyújtott be az alsóházban tör­vényjavaslatot. amely tiltja a gyűlöletre bujtogatást a bőr­szín vagy a vallás alapján. Több mint 140 képviselő, sok közéleti vezető személyiség tá­mogatja ezt a javaslatot. 5 A szocialista együttműködés lehetőségei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents