Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-31 / 177. szám
A gyümölcs is tud beszélni Séta a kölesei határban A közelben traktor dohog, a gyümölcsös közét szánt* ja. frissen felfordított, omlós földön lépkedünk. A megszólalásig szép sárga almák mosolyognak ránk. Nyári fajta. Máté Gyula teli ágért nyúl és mutatja: — Látja, a gyümölcsös is tud beszélni. Elmondja: gondját viseljék, vagy sem... A fiatalember egy hónapja jött haza Zsámbékról, a tsz. vezetőképző iskoláról. Ö lett a kölCSey Kossuth Tsz. egyik agronómtisa. — Újra kell szokni mindent. Bele kell rázódni az itthoni életbe. Hosszú volt a távoliét, — és elbeszéli huszonöt évének legutóbbi történetét... Tényleges szolgálatát töltötte a határőrségnél. Tavaly februárban szerelt le. Akkor a „Zöld Mező” kertészetébe jött dolgozni. S jóformán meg sem „melegedett” idehaza. mert szeptemberben 2sámbékra küldték tanulni. Az egy év gyorsan elszaladt, de sok változást is hozott. Amíg 6 az agrotechnika és az üzemszervezés tudományával foglalkozott, Itthon sem állt egyhelyben az élet, hanem nagyot fordult. Január elsején egvesült a Zöld Mező a Kossuth-tal. így történt, hogv tavaly elment a Zöldmezőből és most az egész községet egységbe tömörítő KoSsuth-ba tért visz- sza Beszélgetünk Halk szavú, sága mögött ott rejtőzik az energia, A tenniakárás. Nem amolyan „fiatalos felbuzdulás” ez, hanem olyan, amelyet megfontolt szaktudás érlelt reálissá. — Ö! Terv, az van. De megvalósításukhoz tehetség kell — mondja Máté elvtárs. A maga területén két nagy munkát szeretne mielőbb véghez vinni. Az első: egységesíteni a szarvasmarha-állományt. Jelenleg a szövetkezet 87 tehene eléggé vegyes összetételű. Az egységesítésük minden szempontból előnyös. El is mondja miért. Látszik, nem hiányzott arról az óráról sem, amikor ezt tanították. A második; a gyümölcsösöket lehetőség szerint Összpontosítani. Sok darabban van a 76 hold termőgvümöl- csös s úzvszintén a 64 hold új telenítés is szórványos, a határ különböző pontjain található. Mondani sem kell. mennyit étnél az a szétszórt- sáe a termelési költségeken. Es mée más elgondolások. Van belőlük bőven. Máté elvtárs minduntalan visszakanyarodik a gépesítéshez. Úgy látszik, ez a •„vesszőparipá j a”. — Erőgépből elég jól állunk — mondja. — Van hat traktorunk és egy kis robotgépünk. Azonban munkagép kellene sok. Vennénk is, de nem kaptunk. Milyen nagy utat téttünk meg néhány év alatt! — erre gondolok. A fälü gépet követel! A parasztok elhajították a járomszeget és az ostort. Ha nem jön ez a nagy változás, amely mélyen megfordította és égyré termékenyebbé teszi a kölesei földét is — tudom, Máté — És ahogy tehetségünk engedi — veti közbe ismét Máté Gyula, A szövetkezet tagjai Szívesen dolgoznak. Ezért szép a határ. Hétszer permet»- ték a gyümölcsöst, a dohány is kifogástalan. Tehát a kilátások szerint a Máté elvtárs által annyiszor ernlegeA szocialista országok egyesitett energiarendszere I. T. Novikovnak, a Szovjetunió erőműépítésügyi miniszterének, a KGST vil- lamosenefglaügyl bizottsága elnökének nyilatkozata — A gyümölcs is tud beszélni! elvtárs ott poroszkálna az ökrök előtt, az út porában. Igenlően biccent a fiatal ember. S mivel tudja, hogy valóban így lett volna — talán éppen ez teszi nyugtalanná, ez hajtja, készteti tovább, megállás nélkül, egyre erősebb ütemben. (Foto: Hammel) tett „tehetség” egyre jobbán növekedni fog. S az iskolán szerzett szaktudás biztosan beérik. Leszakítottunk egy szép mosolygós gyümölcsöt, finom, ízletes, nyári alma. Ez már beérett. —Vincze— Nemzetközi ifjúsági vöröskeresztes tábor a fóti gyermekvárosban Az NDK és Csehszlovákia után az idén Magyarországon rendezik meg az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom találkozóját. A nemzetközi vörös- kereszt kezdeményezésére létrejött, évenként ismétlődő táborozáson a különböző országokban működő általános iskolai vöröskereszt szervezetek legjobb tagjai vesznek részt. Kilenc szocialista országból — a magyarokkal együtt — 74 diák érkezett a fóti gyermekvárosba, ahol két héten át Vendégül látják őket. üzembe lépett a nyugat- ukrajna! és magyarországi energiarendszert összekötő áramvezeték. A szovjet és magyar építők nagy győzőimé ez. Óriási munkát kellett élvégezni. Az építők több rtlínf félmillió köbméter földet és Közel ISO Ötlö köbméter kőzetet mozgattak még. Majdnem 2Öt)t) km höSszú, Összesen 3500 tonna sfllyü vezetékét feszítettek ki. Több, bonyolult berendezéssel és készülékekkel felszerelt, al- állomást építettek. Ha fel akarjuk mérni a nyugat-ukrajnai és magyarországi energiarendszer egyesítésének jelentőségét, előbb általánosságban kell beszélnünk az energiarendszerek egyesítésének szerepéről. Különböző vidékekén, a különböző napszakokban, eltérő az áramszükséglet. Az Iparvállalatók munkájától függ ez, este pedig, amikor a lakóházakban égnek a lámpák bekapcsolják a rádió- és tv készülékéket, természetszerűleg megnövekszik ä fogyasztás. Az energiarendszerekét egyesítve egyes helyekről 3Z áramfelesleget át lehet terelni oda. ahol pillanatnyilag megrtövekedett á fogyasztás. így lehet a legteljesebben és a legésszerűbben kihasználni a vlllanytelepek kapacitását, s biztosítani a folyamatos áramellátást. Az energiarendszerek egyesítése akkor a leg140 000 választóval találkoztak az év első felében a' szabolcsi tanácstagok Az év első felében SÍ 00 tanácstagi beszámoló hangzott el megyénkben. A beszámolókon 81 300 választó vétt részt. Ugyanezen Idő alatt megtartott 60Ö0 fogadóárán csaknem 60 000 dolgozó kereste fel a választott Szervek képviselőit. Ez azt jelenti, hogy hat hónap alatt majdnem 140 000 választóval találkoztak közvetlenül a szabolcsi tanácstagok. Jól bevált az a módszer, hogy a tanácstagok közül egyre többen tartják beszámolóikat Üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben. Amellett, hogy ezek látogatottak, mód adódik arra is, hogy a tanácstagok közelebbről megismerjék a dolgozók munkakörülményeit. Általában jellemző, hogy a végrehajtó bizottságok jól előkészítik a beszámolókat és fogadóórákat. A tanácstagok sokoldalúan tájékoztatják a lakosságot. Ezzel magyarázható, hogy a közérdekű javaslatok száma magas. A mátészalkai járásban például 1Í3 ilyen javaslat hangzott el. A tanácsok igyekeznek a fogadóórákon és beszámolókon elhangzott javaslatokat munkájukban hasznosítani. Tiszavasváriban a tanács közbenjárására a Lenin és Vasvári Pál Termelőszövetkezetekben darálót szereltek fel. Ugyanitt megoldották a műszaki javításokat, a tanács intézkedett, hogy műszaki javító részleget létesítsenek a községben. Ehhez helyiségről lg gondoskodott. előnyösebb, ha nemzetközi méretekben történik. A szocialista országok szoros együttműködése megteremtette ehhez a feltételeket. Már korábban egyesítették Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország energiarendszereit. A nyugat- tlkfäjttal és magyarországi energiarendszerek egyesítésével újabb fontos lépés történt az európai szocialista országok egységes energiarendszerének megteremtése felé, amit tervbe vett a KGST A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak tanácskozása hangsúlyozta, hogy mennél teljesebben én hatékonyabban használják ki a szocialista országok minden erőforrásukat, annál hamarabb építik fel a szocializmust éS a kommunizmust, annál hamarabb arat döntő győzelmet a szocialista világrendszer a kapitalizmussal folytatott versenyben. Ezt a nagy célt szolgálta a nyugat-ukrajnai és magyarországi energiarendszer egyesíhl. I tése is. Kiket vettek fel és kiket nem—a kollégiumba? Ebédről, tanulószobáról minden vidéki diáknál gondoskodnak A múlt iskolai évben' végzett 33 gimnáziumi negyedik osztály helyébe az idén 60 első osztályba több, mint 2500 gimnáziumi tanulót vettek fel. Az első osztályosoknak körülbelül a fele igényel kollégiumi ellátást. Mennyit tudnak belőlük elhelyezni? Ezzel a kérdéssel fordultunk Bessenyei Lajoshoz, a megyei tanács művelődésügyi osztályának dolgozójához. — Sajnos, nagyon keveset. A végzett negyedikesek után mindössze ISO üres hely maradt, az igénylők száma ennek sokszorosa. Bővítésre sincs kilátás ebben az iskolai évbén. A meglévő kollégiumokban pedig nem lehet az eddiginél több tanulót elhelyezni. Növeli a nehézséget az is, hogy az idén két szak- középiskola, vízügyi és mezőgazdasági elektromos berendező nyílik területi beruházással, ami azt jelenti, Megkezdték a rozs betakarítását a nyír- bogáti Rákóczi Tsz-ben A nyírbogát! Rákóczi Termelőszövetkezetben befejezték a 243 hold területű őszi árpa aratását. Bár a rozs általános aratása csak az elmúlt hét végén kezdődött meg, a szövetkezet hármas és négyes számú üzemegységeiben már szép eredményeket értek el az aratásnál. Nagy segítséget adott két napon keresztül a járási és a helyi fmsz dolgozóiból alakult brigád is, amely két napon át dolgozott a földeken. Rltzu József, a hármas sz. üzemegység vezetője a tagok gyermekeiből alakított brigádot, akik a kévehordásnál és a keresztrakásnál segítenek. Így akarják mindjobban kihasználni a szeszélyes időjárás adta lehetőségeket, hogy a több mint 1400 hold terűiéiről a tervezett tizenkét nap alatt learathassák a termést. Fügedi Imre tudósító Valahányszor utaztam, tekintélyes sorokat kellett vé- gigdllhom a nyíregyházi vasútállomáson a jegyért. A múlt szombaton ismét Pestre vitt az utam, de úgy alakult, Hogy a délelőtti 11,10-es személyvonattal indulhattam. S mivel 10 óra után néhány perccel már sikerült kijutnom az állomásra, előre Örvendeztem, hogy ezúttal gyorsan és kényelmesen, félórás sorban állást nélkülözve jutok jegyhez. Tévedtem. Ezúttal tömeg nem volt, de egyetlen sor mégis volt az inspekciós ablak előtt. Ez a sor azonban minőségben különbözött a már tapasztalt soroktól, mert nem a jegyváltók sokasága, hanem az ügyeletes pénztár lehúzott ablaka miatt kellett ácsorogni a szokásos 30—40 percig. Kopogtattam és érdeklődtem, vajon miért áll a sor. A kartársnő közölte, mivel nagyon meleg van, eugot csináltak, s amíg a eug tart, jegykiadásra nincs lehetőség. Mivel a eug kínosan sokáig uralta a pénztárfülkéket, az állomásfonökségen érdeklődtem, hogy miért kell sorban állnunk, amikor a sorbán- állás természetes előidézője, a sok utas e pillanatban még hiányzik. A helyettes főnök kétségtelenül szívélyesen, sőt udvarias mosolygással közölte, hogy, az ilyesmi bizony megtörténik, s hogy miért történhet meg. Első gondolatom az volt, hogy panaszlevelei írok a SORÁLLÁS Kelet-Magyaror szagnak. Már ki is találtam a jó címet: „Miért kell védekezni, ha nem kell?” Mégis azonban eltekintettem ettől két okból: először is, mert tudtam, hogy igazam aligha lehet, hiszen a Debreceni Vásútigazgatóság a törvényesen előírt határidőn belül pontosan, gondosan és precízen megválaszolja, hogy milyen vasútszabályok és rendelkezések értelmében, sőt a szocialista vasút biztonságos közlekedése szempontjából helyes elvi szempontok alapján megengedhető, indokolt az a eugszünet. (Ezirá- nyú tapasztalatot már szereztem, amikjr szomorú panaszlevélben érdeklődtem, hogy miért dudát, sípol, hajókür- töl a város területén néha- néha átvánszorgó kisvasút? Határidőre és udvariasan megkaptam az ennek szükségességét indokló köziratot. Megkaptam, ahogy bizonyára mások is megkapták a múlt évtizedek folyamán, akik hasonló kérdéssel fordultak szabolcsi újságokhoz. Alapos választ, a dudálás pedig maradt és marad!) De másrészt lemondottam a panaszlevélről — és ez a fő ok —, mert úgy éreztem, hogy itt nem egyszerű figyelmetlenségnek, hartem sokkal mélyebb, nagyobb jelentőségű dolognak lehettem tanúja. Miről is van szó? Egyesek azt állítják, hogy a szocializmus elképzelhetetlen sorállás nélkül. Perzse, nincs igazuk, de most ez mindegy, lényeg, hogy állítják. S ezeknek egy része bizony szíves-örömest lemondana, — indokul persze csak a sorállást hozná fel, — akár az egész társadalmi rendszerről. Mások ugyancsak azt állítják, hogy a sorállás elkerülhetetlen, de ezek merőben más oldalról, más szempontból. Ezek a szocializmussal teljes mértékben egyetértenek, ők azok, akik a barikád másik oldalán állnak — szemben a sorban állókkal. Ezek azt állítják, a sorban állás nemcsak elkerülhetetlen, hanem politikailag hasznos jelenség. Hiszen állandó jelzője az életszínvonal emelkedéséhek. Azért Van, mert mind több embernek jut bőségesen sörre, szalámira, nyloningre, vasúti utazásra, stb. (Ki hol dolgozik, ott indokolja.) Még mások viszont — s ez a nemzet túlnyomó többsége — szilárdan hangoztatják, hogy a sorban állás nem fá- tum, nem kikerülhetetlen elemi csapás, amit az is bizonyít például, hogy pontosan ugyanazokért a dolgokért nem egy állami bcltban sorba kell állni, amit a ge- bines kezelésben lévő hasonló intézményeknél anélkül is fürgén kiszolgálnak. Ugyanaz a többség állítja, hogy jobb munkával, jobb szervezéssel, a szocializmus építésének bármely szakaszában leküzdhető a sorban állás. Arra gondoltam, hogy talán a mi jegykiadó hivatalunk is állást foglal ebben a vitában, s talán ez idő szerint azokkal ért egyet, akik az életszínvonal emelkedésében látják a sorban állás előidézőjét. Azután bizonyára van bennük egy kis lokálpatriotizmus (a mi életszínvonalunk sem kisebb, mint a másokét) úgy igyekeznek, ha valaki idegen arra bámészkodna, hát lássa, még a kevésbé forgalmas időpontban is milyen szép sorban álást tudunk produkálni. A beszélgetés alapján meggyőződésem, hogy a helyettes főnök nem egy olyan makacs ember, aki csak azért is alapon kitartana egy hibásnak minősült álláspont mellett. Nem. Ha a vita majd eldől abban az irányban, hogy társadalmi fejlődésünknek nem előmozdítója, nem motorja a sorban állás, akkor bizonyára, még ha idevonatkozó vagy értelmezhető szabályok erre lehetőséget is nyújtanak, nem fogja azt támogatni. Ordas Nándor hogy nemcsak a megyéből, hanem a szomszédos megyékből is vesznek fel tanulókat, akiknek feltétlenül kollégiumi elhelyezést kell biztosítanunk. — Kik hem vehetők fel? — Eddig olyanokat is felvettünk a lehetőségekhez képest, akiknek volt valamilyen bejárási lehetőségük. Most pedig az eddig kollégiumban elhelyezett — akár másodikos, vagy harmadikos' — tanulóknak sem adjuk meg a kollégiumi elhelyezési lehetőséget, ha be tudnak járni. Meg kell érteni minden szülőnek és tanulónak, hogy azokat illeti az elsőbbség, akiknek semmilyen bejárási lehetőségük sincs! Naponta érkeznek a fellebbezések, különösen azoktól, akik eddig kollégiumban laktak. Elhiszem, hogy például Vállajról nem kényelmes Mátészalkára bejárni, de van buszjárat, így nem vehetjük fel az ottani gyerekeket. — Nincsenek így előnyben a helyben lakók az • iskolai felvételnél? — Az iskolai felvételnél egyáltalán nem jön számításba az, hogy a tanuló az iskola székhelyén lakik-e, vagy a járásban. Csák az elhelyezésük jelent aztán nekik maguknak problémát, ha nem vehetjük fel a kollégiumba. Igaz viszont, hogy leginkább a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt nem vehettünk fel az idén Is több tanulót a gimnáziumokba. — Hogyan lehet segíteni az elhelyezési problémákon? — Akik nem tudnak bejárni, azok jól teszik, ha jó előre gondoskodnak házaknál szállásról. Ebédjükről — minimális térítési díjért — minden esetben gondoskodunk a kollégiumokban. Ugyancsak a kollégiumokban biztosítunk számukra tanulószobát is, ahol tanári felügyelettel és segítséggel, nyugodt körülmények között készülhetnek fel az órákra. Hathatósabb segítséget — igaz, hogy most már csak a jövő évre — maguk a szülők is biztosíthatnának, ha összefogással társadalmi munkában igyekeznének, esetleg üzemeket is bevonva kollégiumot építeni, vagy bővíteni. Magukon és gyerekeiken segítenének ezzel. • GB, 3