Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

A cselekvés virtusa Elöl I<awnl Makai — MMi már nem öregszünk olyan hamar“ Tréfa és példamutatás Míg Kondor Elekkel lépe­gettünk a buja, erdőszerű kerti lan kasok alatt, mind­untalan a paraszti élet-való­ság író óriására, Móricz Zsig- mondra gondoltam. A szom­szédos Csecse nagy szülötte is járt itt valamikor, Milo- tán, a milotai lankások alatt. Mily végtelenül szerette ezt a népet, kevés örömét, irgal­matlan sok jaját, küszködését kiáltotta... A legszebb cukorrépa A lankák alól kiérve, előre mutatott agronómus kísérőm. Oít vannak ni — mondta. — A vezetőjük is? —- Legelői kaszál. Barna, középtermetű fla^- talember Makai Endre. Mel­lén csíkokat szánt a lefutó izzadság. Mikor megállt, hogy szót váltson velünk, a töb­biek tovább igazították a sort, vágták a rendet. — Hallom, maguk a szocia­lista munkabrigád cím meg­szerzéséért dolgoznak. — Ügy van — -felelte Ma­kai Endre. Kis idő múltán hozzátette még: — Bár nem ajánlatos nálunk vaktában virtuskodni. Cselekedni kell. — Na, na, csak ne szerény­kedj — szólt közbe az agro­nómus. — Kiknek legszebb a cukorrépájuk? A tietek. Ahogy becsülöm — fordul fe­lém magyarázólag —, megad­ja holdanként a kétszáz má­zsát. Aztán, kik hánytak ki májusban ezer köbméter föl­det a tanyai út két árkából? Kik szárítottak nálunk áll­ványosán lucernát? Kik vál­lalták, hogy a tervtől húsz százalékkal többet termelnek? Kik vágták ma le tíz órára porciójukat a szöszösbükköny- bSL, míg mások csak délre? Együtt érezzük jól magunkat Sorolt, példákat idézett az agronómus. Mígcsak Makai Endre fel nem tartotta ke­zét. — Akkor mit akarnánk, ha ilyesmiket se tennénk meg? — ráncolta homlokát és kér­dően nézett ránk. — Látom, mindannyian fia­talok — intettem szememmel a többiekre. Nevetett. — Ügy látszik. Pedig... hét házaspár van köztünk. Csalá­dosok is. Nem öregszünk olyan hamar, mint a régiek. Mi, ahogy vagyunk, harminc- ketten, együtt érezzük jól magunkat. Jobban telik a nap. Mert az is fontos, mi­lyen módon dolgozunk. Még tán... éppen ez a fonto­sabb. — Hogy kell ezt érteni? Kicsit lehajtotta a fejét és mosolygott. Az agronómus rá­gyújtott, messze fújta a füs­töt. — Hogy? — kérdezte vissza a brigád vezetője. Ezt felelte rá: — Amiben az élet is benne van. Két közeli, kedves esetet beszélt el. Az egyik akkor történt, amikor a szovjet bú­zát aratták. Ebéd után Cse­repes Béla olyan jóízűen el­aludt, hogy még akkor is hor­kolt, amikor a délutáni mun­kát kellett volna kezdeni. A tréfa érdemes mestere, Tö­rök Dezső, a kannából vizet loccsantott Cserepes arcába. De az alvó tovább horkolt, mire Török megint loccsan­tott. Erre Cserepes hirtelen talpra ugrott, felkapta a kannát és egy gyors mozdu­lattal a körülötte állókat mind leöntötte. És nevetett, nevetett annyira, majd meg­fulladt belé. A másik eset akkor történt, mikor ezt a tábla búzát jöt­tek aratni. Kezdődött a do­log azzal, hogy a kaszások hozzákezdtek a fasor alatt kalapálni. Addig a többiek is leültek. Bállá Dezső még a bakancsát is lehúzta, hogy szabadabban legyen a lába. Mikor menésre került a sor, Bállá bakancsainak se híre, se hamva. Addig keresgélt mezítláb a tövises fasor alatt, hogy a többiek megunták várni, elmentek és jó két­száz méterre aratáshoz láttak. Egyszer csak kiáltotta valaki: „A bakancsod már megunt itt várni, Ballal” És tényleg, a pár bakancs a dűlőn ár­válkodott. Egy ideig volt min nevetni. Tanulás és viselkedés Mikor megint a dűlőre ér­tünk, az agronómus megszó­lalt. Arról beszélt, hogy a télen tizenöten végezték ed közülük az ezüstkalászos tan­folyamot. Környező községek­ben színdarabokkal vendég­szerepeinek. A tanulást, a rendes viselkedést is komo­lyam veszik. Asztalos Bálint ölúa.iénk írj cl: Ütavatás, újabb tervek Bökönyben Nagy esemény színhelye volt a napokban községünk. Átadták rendeltetésének a Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat dolgozói a felköve­zett, újjáépített József Attila és Ady Endre utcákat. A két utca korszerűsítésére község­fejlesztési hozzájárulásból egymillió-kétszázezer forintot biztosítottunk, ugyanakkor a bökönyiek is 40 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község éle­tében nagy jelentőségű épít­kezés befejezéséhez. A két újjávarázsolt utca átadása alkalmával rendezett ünnepségen a község lakói szóban is kifejezték örömü­ket. A termelőszövetkezet idős tagjai — Rektor Mihály, idős Tóth Mihály, Palincsár János és még többen — el­mondották, hogy ők mint ura­sági cselédek sokat küszköd­tek a rossz utakkal, de az uraknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy rendbehozassák azokat. Most közös összefogással, népi ál­lamunk segítségével ez is megvalósult. A jó munkáért dicséret il­leti Gál Imre főmérnököt és Hegedűs György építésveze­tőt, akik minden igyekezetük­kel azon voltak, hogy minél kevesebb költséggel és minél rövidebb idő alatt átadhassák a forgalomnak a két utcát. A község lakóinak távlati tervében szerepel 1965-re egy korszerű művelődési ház épí­tése. Ennek megvalósítását tartják egyik igen fontos fel­adatuknak. Salamon Miklós vb. elnök Ónodvári Miklós jiiiiiimmimmiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiimiiiMimiiiiiiiiimiimmimiiiiiiiiiiiimiiiiimniiimimniiiim XXIV. Horváth a rádióhoz ült, csavargatta a gombot. Magyar szavak ütötték meg fülét. A Kossuth-adó műsorát szűrte ki: „Kedves hallgatóink, hí­réket mondunk.” Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy a magyar rádió adását hallgatta. Eddig is módjában állt volna, de nem érdekelte. Mohón szívta magába a magyar szavakat: „A diósgyőri gyárban or- szágraszóló termelési eredmé­nyek születtek... Az egész országban készülnek április 4 megünneplésére... Munkagyő­zelméről adnak hírt bányá­szaink is... A hegyeshalmi határállomásra újabb hazaté­rő disszidens csoport érke­zett, A Hazafias Népfront megvendégelte őket...” i«X52. július 28. Igazított a skálagombon; az éterből tüzes spanyol tánc ze­néje szüremlett be. Rose jött vissza. Áttetsző, könnyű selyemruhában volt. A hajába diadémot tűzött, a nyakán aranylánc ékeskedett. Vele együtt parfőmillat su­hant a szobába. — Hogy tetszem? A tükör előtt Megette ma­gát, s a meglepett ember elé állt. Horváth szólni is alig tu­dott. Roset most nagyon szép­nek találta. Ránézett egy pil­lanatra, rajta felejtette tekin­tetét. — Elragadó vagy, Rose! — Valamikor így léptem fel a strip tease bárban. Sikerem volt. — Elképzelem... — Nagy sikerem volt — mondta elmélázva Rose és Horváth mellé telepedett a kanapéra. — Kértelek, hogy mesélj nekem a magyar lányokról. — Mit mesélhetek? — Mindent, amit tudsz ró­luk. — Olyan régen volt az amikor megnéztem őket... — Nem baj, mondd el, ami eszedbe jut. Engem minden érdekel. Nagyon kíváncsi ter­mészetű vagyok... Az orvos gondolatai azon­ban ismét messze kalandoz­tak. „Mi volt az a forró kéz­szorítás az asztal alatt. Mit akart vele mondani? Most miért nem beszél hát? Vagy csak véletlenül történt az egész?” Nem, nem, Rose tud valamit róla, kiolvasta ezt a tekintetéiből: Rose ismerné azt a titkot, amelyet ő hóna­pok óta képtelen megfejteni? Sokféle jelből arra a követ­keztetésre jutott, hogy Elza is közéjük tartozik, tőle tudtak meg róla mindent; ügyességé­vel, vagy ügyetlenségével El­za játszotta a kezükre. De jó volna ezt megfejteni! Mi tör­ténhet a háta mögött, milyen szálak kuszálják össze a sor­sát? Rose talán segíthetne... Rose biztosan tud valamit, Elárulta a tekintete, amikor odalent a vacsoránál össze- villant a szemük. — Mesélj nekem te, a né­met lányokról! — Egyről vagy többről? Statisztika 26 000 család gazdálkodásáról A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével emelkedik a háztáji jövedelme A Központi Statisztikai Hi­vatal összeírást végzett 26 000 termelőszövetkezeti család gaz­dálkodásáról és jövedelmi vi­szonyairól. Az összeírás anya­gát gépekkel dolgozták fel; ennek méreteire jellemző, hogy körülbelül 7,5 millió lyuk­kártyát futtattak keresztül a gépeken. A feldolgozás és az adatok ér­tékelése most fejeződött be. Az összeírás az elmúlt év ta­vaszán történt, s az 1960-as évre vonatkozott, a leszűrt ta­pasztalatok és következtetések azonban most is érvényesek. A statisztikai felmérés ered­ményei is igazolják, hogy a jelenlegi viszonyok kö­zött igen jelentős a háztá­ji gazdaságok termelése és az abból származó jövede­lem. A szövetkezeti családok a ház­táji gazdaságból elégítik ki háztartásuk zöldség-, burgo­nya-, szőlő-, gyümölcs-, hús-, és tojás szükségletét. Emelett ezekből és néhány más cikkből tekin­télyes mennyiségű árut is termelnek, ami segíti a nem mezőgazdasági lakos­ság ellátását és pénzfor­rást jelent a családok szá­mára. Ami a szövetkezeti családok jövedelmét illeti, az összeírás adatait szolgáltató 26 000 csa­ládnál igen nagyok a különb­ségek. A háztáji gazdaságból származó jövedelemnél az elté­rések ennél kisebbek, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy a családok általában igye­keznek kihasználni a ház­táji gazdálkodás lehetősé­geit, másrészt azt, hogy életszínvonaluk további fejlődését leginkább a kö­zös gazdaság jövedelmező­ségének növelése biztosít­ja. Az összeírásnál az egy hold­ra jutó termelési érték nagy­sága szerint öt csoportba osz­tották a szövetkezeteket. Az ötödik csoporthoz tartozó, leg­jobban gazdálkodó szövetkeze­tekben a családok átlagos össz­jövedelme csaknem . 70 száza­lékkal volt magasabb, mint az első csoportba sorolt szövet­kezetek családjaié. így tehát a teljes jövedelem mértéke, a statisztikai számok szerint is, elsősorban a közös gazdálkodás színvonalától függ. Ugyanak­kor figyelemre méltó, hogy a háztáji gazdaságok is an­nál több jövedelmet ad­nak, minél jobban gaz­dálkodik az egész szövet­kezet. Az ötödik csoport szövetke­zeteihez tartozó családoknak 25 százalékkal volt magasabb a háztáji gazdaságból szárma­Legszívesebben felkiáltott volna, hogy Elzáról. Ehelyett ezt mondta: — Egyről is... többről is... — Ah! — Rose önkéntelenül felkiáltott, de úgy tett, mint­ha a kezében lévő brosstű hegyével szúrta volna meg az ujját. — Ismerem? — Lehet... — Mi a neve? — Kinek? — Annak a lánynak, akiről mesélnem kelL — Nem tudom. — Kár. így, hogy tudjam, kiről meséljek? — Körülírom: szőke haja van. Kék a szeme és magas is, karcsú is... — Van egy lényismerősöm — mondta Rose és érezte, hogy nem tudja palástolni nyugalmát —, akire ráillik ez a leírás. Magas, karcsú és sző­ke. Csak a szemét nem néz­tem még meg sohasem. Ilyen lány persze sok van... — Persze! Persze! —mond­ta Horváth, akinek hirtelen melege lett a sok italtól. Ká­bult feje zúgott a sok izga­lomtól. — Ebben igazad van. Kezdjük meg a táncleckét. — Hohó, barátom, most te mesélj nekem a magyar lá­nyokról! Megígérted. — Mit mondjak? Sokfélék. Szépek és kevésbé szépek is vannak köztük. — Neked is vannak ott lány ismer őseid? — Nemigen. zó jövedelmük, mint azoknak, akik a leggyengébb szövetke­zetek tagjai. Ennek az összefüggésnek egyik legfőbb oka, hogy a háztáji termelés és kü­lönösen az ebből szárma­zó jövedelem nagyságát leginkább a háztáji állat­tartás mértéke és iránya befolyásolja, ez viszont jelentős részben azon múlik, hogyan tud a kö­zös gazdaság a takarmányellá­tásban segíteni. Az erősebb szövetkezetek sokkal több sze­mes takarmányt biztosítanak tagjaiknak, akik így nagyobb mértékben foglalkozhatnak a jövedelmező sertés- és barom­fi tartással. Jellemző, hogy a legjobb szövetkezetek­ben, — ahol egyébként a közös állatállomány is a legnagyobb — átlagosan csaknem 20 százalékkal több a háztáji sertés és 38 százalékkal több háztáji baromfi jutott egy-egy családra, mint a leggyengébb szövetke­zetekben. A statisztika néhány tanúl­ELSÖ KÉRDÉS: a ter­melőszövetkezet köteles-e a bevitt fiatal gyümölcsös után telepítési költséget fizetni, milyen határidőre és milyen mértékben? VÁLASZ: A termelőszövetkezet abban az esetben köteles a tagjai álfái közös használatba adott, még nem termő gyümölcsös telepítésének költségeit meg­téríteni, ha a gyümölcsös a termelőszövetkezetben kiala­kított vagy kialakítani kívánt nagyüzemi gyümölcsös terü­letébe esik, telepítése az ér­vényben levő rendelkezések­ben meghatározott fajtákkal történt, az állománynak le­galább 80 százaléka megeredt, szakszerűen kezelt, nyúlrágás- tól mentes, továbbá az állo­mány átlagos kora a belépés időpontjában alma, körte, birs és dió esetében 8 évnél, cseresznye, meggy, szilva és kajszi esetében 6 évnél, őszi­barack esetében 4 évnél, kösz­méte, ribizke és málna eseté­ben 2 évnél nem idősebb. Ha a bevitt gyümölcsös talaját a telepítés előtt a gépállomás megforgatta, az igazolt for­gatás költségeit is meg kell a termelőszövetkezetnek térí­tenie. A térítési díj megálla­pítása a 30/1960. (XII. 19.) FM. sz. rendelet melléklete­ként kiadott táblázat szerint — A rokonaid között sin­csenek? — Nem tudok róluk. Alig van rokonom. — így azt sem tudhatod, melyek a magyar lányok szo­kásai? — Furcsa kérdéseid van­nak. Rose elnevette magát. — Mit tudod te, hogy mi érdekel egy magamfajta lányt! — Te mondd meg, hogy hívják azt, akire a leírásom ráillik? — Elza!*... Az orvos felkiáltott. — Elza Geissler?... — Ügy van. Régi ismerő­söm. A Nemzetközi Vöröske­resztnél dolgozik... Horváth elvörösödött az iz­galomtól. Igen, ő is így tudja. Elza a Vöröskereszttől kereste fel őket annakidején Nickels- dorfban. Eszerint mégsem tar­tózkodik Ausztriában!... Las- san-lassan megvilágosodott előtte minden: sejteni kezdte már, mit jelentettek Elza ti­tokzatos szavai, amikor el­mondta neki tervét; e__.~zen­ben megértette, hogyan akar ja az életét „rendbehozni” Ezt akarta az első pillana óta, amint találkoztak. De miért? Miért éppen ezt az utat választotta? — Miért? Miért? (Folytatjuk^ ságos adatot ad arról is, hogy milyen tendencia szerint ala­kul a háztáji termelés szerepe a közös nagyüzemi gazdálko­dás fejlődése során. Eszerint minél nagyobb volt egy szövetkezetben a közös gazdaság egy holdjára ju­tó termelési érték, annál kisebb arányban részese­dett a háztáji gazdaság a közös és a háztáji együt­tes termelésből. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a háztáji termelés ab­szolút értelmében is csökkent — ellenkezőleg: kisebb mér­tékben, de ott is tapasztalható növekedés. A legjobb ered­ménnyel gazdálkodó szövetke­zetekben a háztáji gazdaságok átlagosan tíz százalékkal több terméket állítottak elő, mint a leggyengébbekben. \ sta­tisztikai számok tehát egyértel­műen bizonyítják, hogy a nép­gazdaság számára igen fontos háztáji termelést és a szövet­kezeti családok számára je­lentős háztáji jövedelmet is elsősorban a közös nagyüze­mi gazdálkodás fejlesztésével lehet növelni. történik. Az így megállapí­tott térítési összegből az alap­szabálynak megfelelően 20— 35 százalékot kell levonni, s az ezen felüli összeget 1—3 év alatt, kell a tag , részére kifizetni. A termelőszövetkezet köte­les megtéríteni a még termő­re nem fordult spárga telepí­tési költségeit is. A térítés módja és a fel nem osztható szövetkezeti alap javára tör­ténő befizetés mértéke felől a szövetkezet közgyűlése hatá­roz. A szóban forgó területeken művelési ág változást a fenn­álló jogszabályok keretei kö­zött eszközölhet a termelőszö­vetkezet. Ha a vezetőség úgy látja, hogy valamely kultúra nem hozza meg a kívánt hasz­not, termelése nem gazdasá­gos, úgy természetesen javas­latot tesz annak megváltozta­tására, illetve olyan növé­nyek . termesztésére, amelyek nagyobb jövedelmet biztosí­tanak a szövetkezet tagjai ré­szére. MÁSODIK KÉRDÉS: köte­les-e a termelőszövetkezet háztáji földet adni az egy kh. betagosított föld után, kiknek és mennyit? VÁLASZ: Háztáji' gazdaság fenntartá­sára minden termelőszövetke­zeti tag jogosult, aki tartós jelleggel önálló háztartást ve­zet, akkor is, ha 1 kh-nál ke­vesebb földet vitt a szövet­kezetbe. s akkor is, ha föld nélkül lépett be. A háztáji föld területét a szövetkezet közgyűlése fél és 1 kh között állapíthatja meg attól függő­en, hogy milyen nagy család­ról van szó. hogyan vesz részt a tag a közös munkában, stb. Ha a tag fegyelmi vétséget követ el. büntetésként lehet a háztáji föld területét is csök­kenteni, de ekkor sem lehet fél kh-nál kisebb. Ha a tagot kizárják a termelőszövetke­zetből, a közgyűlés határoz arról is, hogy a volt tag a gazdasági év végéig használ­hatja-e a háztájit, vagy pedig megvonja tőle és zsupán a ki­zárás idejéig ráfordított mun­ka ellenértékét fizeti meg részére. Kilépés esetén a ki­jelölt háztáji föld használaii joga a gazdasági év végéig tart, akkor is, ha a tag gyü­mölcsöst vagy más telepített kultúrát vitt a szövetkezetbe. 'ir A termelőszövetkezeti tagok háztáii földjének méreteit a vezetőség javaslatára, tagon­ként a közgyűlésnek kell mee- áUspftani, A közgyűlés 800 négyszögöl és 1 kh között el­térő módon is megállapíthat­ja a háztáji mértékét flásd az előbbi válaszunkat!). Nők és férfiak között semmiképpen sem tehet különbséget a köz­gyűlés a háztáji földek elő«- 1 fásában. Tsz rendelefmagyarázó 2

Next

/
Thumbnails
Contents