Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

Magyar állásfoglalás a dél-koreai helyzetről Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bi­zottsága csütörtökön Kiss Ká­roly elnöklésével ülést tar­tott, amelyen részt vett a ha­zánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség is. A lengyel vendégeket a bi­zottság nevében Kiss Károly elnök köszöntötte, majd a bi­zottság meghallgatta és tudo­másul vette Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének be­számolóját a magyar parla­menti küldöttség Szovjetunió­beli útjáról. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága megtárgyalta azt a felhívást. amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság legfelsőbb népi gyűlése a világ valamennyi országa par­lamentjéhez intézett az ázsiai és a világbékét súlyosan fe­nyegető dél-koreai helyzettel kapcsolatban. A külügyi bizottság rendkí­vül veszélyesnek és tarthatat­lannak ítéli azt a feszültsé­get, amelyet az Egyesült Ál­lamok Dél-Korea térségében megszálló csapataival és a po­litikai beavatkozások soroza­tával előidéz. Az Egyesült Ál­lamoknak ez a tevékenysége sérti a koreai nép szuvereni­tását, szöges ellentétben áll a koreai nép Ázsia és a világ minden népének érdekével, mert súlyos veszélyt jelent az ázsiai népek biztonságára és a világbékére egyaránt. A külügyi bizottság követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya vonja ki csapatait Dél-Koreából és ezzel nyissa meg a békés rendezés útját. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága őszintén üdvözli és támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság leg­felsőbb népi gyűlésének és kormányának javaslatait, hogy tárgyalások iöilynek létre a •lói-koreai kormánnyal és bé­kés úton oldják meg Korea egyesítését A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága az egész magyar nép nevében mély együttérzését fejezi ki a súlyos megpró­báltatások között élő és har­coló dél-koreai nép iránt és kívánja. hogy hősi erőfeszíté­seit teljes siker koronázza és minél előbb elnyerje függet­lenségét. Teljes szolidaritásá­ról és támogatásáról biztosít­ja a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlését, kormányát és népét az ország békés egye­sítéséért, függetlenségéért. Ázsia és a világ békéjének megvédéséért folytatott har­cukban Az Egyesült Államok elismeri az új perui katonai kormáoyt A junta külügyminiszterének nyilatkozata Lima, (MTI): Odria tábornok, volt perui elnök pártja szerdán nyilat­kozatot adott ki és ebben lé­nyegében az új junta állás­pontját támogatja. A nyilat­kozat „elfogadhatatlannak” minősíti azoknak az országok­nak a magatartását, amelyek, Amerika (okozni készül délkelet-ázsiai katonai tevékenységét Július 23-án, a laoszi semle­gességről szóló egyezmény alá­írásának napján Pearl Harbour amerikai haditengerészeti tá­maszponton szigorúan titkos értekezletet tartottak Mcnama- ra hadügyminiszter, amerikai diplomaták és magasrangú ka­tonai személyiségek részvételé­vel. Bár Washingtonba vissza­érkezve Mcnamara nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy mi történt Pearl Harbour- ban, elutazása előtt tett né­hány kijelentéséből arra lehet következtetni, hogy az értekezlet folya­mán az Egyesült Államok délkelet-ázsiai katonai be­avatkozásának kiszélesíté­sére vonatkozó további ter­veket vitattak meg. Mint a New York Times ír­ja, Dél-Vietnamtoan jelenleg 9000 amerikai katona és tiszt tartózkodik. A New York Jo­urnal American szerint ezeket a csapat-egységeket a közeljö­vőben repülőgépekkel és bo­zót-háborúra kiképzett külön­leges különítményekkel fogják megerősíteni. Az U. S. News And World Report pedig egyenesen azt írja, hogy Dél-Viet- namban csak most kezdő­dik a háború. A hetilap megemlíti, hogy meg kell változtatni ennek a háborúnak a szabályait: nö­velni kell az amerikaiak be­folyását a dél-vietnami fegy­veres erőkön belül és a köz­vetlen hadműveletekben. Ha az Egyesült Államok nem vállalja magára ezt a faj­ta befolyásnövekedést, akkor a dolog úgy végződhet, mint La- oszban — a kérdést tárgyalá­sok útján fogják rendezni. Ez a megoldás pedig — a hetilap véleménye szerint — a kom­munisták újabb ázsiai győzel­me lenne. úgymond, beavatkoztak az or­szág belügyeibe. A UPI hírügy'nöikség a nyi­latkozattal kapcsolatban meg­állapítja, hogy gyengül a po­litikai pártok ellenállása a juntával szemben. Más jelen­tések ugyanis arról számol­nak be, hogy az Apra-párt, amely eddig harcot hirde­tett a katonai uralom ellen, most ugyancsak kapcsolatba lépett a juntával. Limában korábban hírek terjedtek el arról, hogy a jú­nius 10-én megválasztott kongresszus titkos ülést fog tartani, amelyen kinyilvánít­ja hűségét az alkotmányhoz és legalább szimbolikusan ki­jelöli a köztársasági elnököt. Ezzel szemben a honatyák valószínűleg megelégednek egy „nem túl kemény” nyi­latkozattal, legalább a látszat mentésére. Prado elnök sza­badon bocsátásáról is szó esik: erre a hírek szerint július 28-án kerül sor, amikor el­nöki mandátuma lejár. James Loen, az Egyesült Államok perui nagykövete Washingtonba utazik, hogy beszámoljon Kennedy elnök­nek a perui junta hatalomát­vételéről. Az AP hozzáfűzi, hogy a junta külügyminiszte­re kijelentette: az Egyesült Államok hamarosan el fogja ismerni az új katonai kor­mányt, amelynek hatalomra kerülése után Washington fel­függesztette Peruval diplo­máciai kapcsolatait és beszün­tette a „szövetség a haladá­sért” segélyprogram végre­hajtását. MEGHOSSZABiTÜXXAK A SZOVJETUNIÓ ES AZ NSZK KÖZÖTTI KERESKE­DELMI ÉS TENGERHAJÓ­ZÁSI EGYEZMÉNYT Moszkva, (TASZSZ): JüEus 26-án hatályba lépett a Szov­jetunió és az NSZK közötti kereskedelem és tengerhajó­zás általános kérdéseire vo­natkozó, 1958 április 25-i egyezmény érvényességlének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv, amelyet 1960. december 31-én írtak alá Bonnban. Egyezményt írtak alá a KGST tagállamok Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában egyezményt Ír­tak alá hét KGST tagállam— Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia és a Szov­jetunió — egyesített energia­rendszerei központi diszpé­cser-hivatalának megszervezé­séről. A központi diszpécser-hiva­tal székhelye Prága lesz. Lét­rehozásának célja az, hogy az egyezményben részt vevő álla-, mok a lehető legjobban ki­használhassák az energiarend­szerek egyesítésében rejlő gazdasági előnyöket. ■.»* Mint lapunkban beszámol­tunk róla, nemzetközi rák­ellenes kongresszust tartanak Moszkvában. A kongresszus keretében kiállításon mutat­ják be a rákkutatás legú jabb orvosi segédeszközeit. A kép az egyik igen érdekes gépet a moszkvai „Moszröntgen” gyár RUM—17 röntgen ké­szülékét mutatja. Ezer éves Gdansk Varsó, (MTI): Millenniumi ünnepet ül Len­gyelország legnagyobb balti­tengeri városa, Gdansk. Az Államtanács a „Lengyelor­szág újjászületése érdem­érem” nagykeresztjével tün­Enyhe ítéletek OAS-banditák ügyében Hadiárat a „megtévedt hazafiak“ érdekében Párizs, (TASZSZ): A különleges katonai bíró­ság több napon át tárgyalta egy OAS-banditaceoport ügyét. A „delta” elnevezésű illegális csoporthoz tartozó terroristák (akiknek a nem­régiben kivégzett Degueldte volt a vezetőjük) 11 gyilkosságot követtek el, többek között 6k gyil­kolták meg az algíri angol katonai attasét és több francia antifasiszta haza­fit. A gyilkosságokon kívül szá­mos egyéb bűntényt követtek el, mivel Degueldre bandája hosszú időn át tevékenyke­dett. Mindezek ellenére csupán egyet ítéltek közülük távollé­tében halálra Az utóbbi időben bizonyos politikai körök és a jobbol­dali burzsoá sajtó hadjáratot indított annak érdekében, hogy „tanúsítsanak nagyiéi kűséget a megtévedt haza­fiak” iránt. E körökben így vélekednek: az algériai konf­liktusnak vége, tehát keresz­tet kell vetni minden után, ami összefügg vele. Ilymódon készítik elő az amnesztiát azok számára, akik idegfeszültségben tartják egész Franciaor­szágot, akik százával kö­vették el a terrorcselek­ményeket. A napokban a francia nem­zetgyűlés egyik bizottsága jó­váhagyott egy beszámolót, amely azt javasolja, hogy ad­janak kegyelmet mindenki­nek: az OAS terroristáinak és azoknak is, akik harcoltak az algériai gyarmati háború ellen. tette ki a várost a jubileu­mon. Gdansk a felszabadulás után a legdinamikusabban fejlődő lengyel népgazdasági ágazat, a tengerhajózás és halászat központja és a leg­fiatalabb iparág, a hajógyártás hazája lett. Kikötőjébe éven­te háromezer hajó fiit be és tavaly hatmillió tonna árut rakodtak. Négy főiskolájával,, tudományos intézményeivel, operaházával, színházaival számottevő szerepet játszik az ország kulturális és tudo­mányos életében is. A távlati tervek szerint a gdanski és gdyniai kikötőt óriási városi-kikötői komp­lexumban egyesítik, amely­nek nyolcszázezer lakosa lesz. Ez a komplexum húsz év múlva évente 24—25 millió tonna áru továbbítására is al­kalmas lesz. A nrujjal-írááni kérdésről Djakarta, (MTI): A Nyugat- Inán felszabadításáért folyó hadműveletek különleges vé-_ . zérkara Sukamo elnökletével ülést tartott. Az ülés után Djuanda első miniszter kije­lentette: Indonézia a nyugat- iriáni kérdés rendezésére nem kizárólag diplomáciai úton törekszik. — Az Obnak, é hatalmas szibériai folyónak három ága van: az Irtis, az Isim és a Tobol. Ezeket egyetlen csa­tornával akarják összekötni. Ez átszelné a szűzföldi vidé­ket. Hossza több mint 900 kilométer lesz, szélessége el­éri majd az 50 métert. Mesébe illő kincsek Matvéj Sevjakov, a Gidrő- projekt vízépítészeti tervező- intézet helyettes főmérnöke fáradhatatlanul járta kollé­gáival a végtelen sztyeppét, a dombokat és vízmosásokat. Sok erőfeszítésükbe került ki­szemelni azt a kis völgyet, ahol legalkalmasabb a nyom­vonal vezetése. Előzőleg is parázs viták kerekedtek nem­csak Moszkvában és Alma- Atában, hanem az expedíciós sátrakban is a kijelölt irány előnyeiről, vagy hátrányairól. Az általános terv célja ki- javitani a természet által Kazahsztánban „elkövetett” számítási hibákat és rendel­lenességeket. Ettől függetle­nül el kell ismerni, hogy a természet ezt a köztársaságot mesébe illő kincsekkel aján­dékozta meg. A föld méhé- ben szén, vas, színesfémek, ásványi sók, bauxit, az alu­mínium nyersanyaga rejlik No és a termékeny fekete földek! Egyszóval: van itt minden bőségesen. A vizet nem számítva. Mert e tekin­tetben a természet bizony ki­semmi zte a kazah sztyeppé­két és völgyeket. De talán mégsem egészen... „Bogaras“ folyó Vegyük például az Isim fo­lyót. Szeszélyes, „bogaras” a végtelenségig. Vízháztartása merőben kiegyensúlyozatlan! Különböző években különbö­ző mennyiségű vizet visz az Ob folyóba: hol 70 millió köbmétert, hol meg 7 milliár- dot. A különbözet százszoros! Alacsony vízállás idején igen keveset emelkedik, alig tölti meg medrét, aztán apadni kezd, eltünedezik. Bezzeg, magas vizállás esetén meg­dagad, kilép medréből, be- láthatatlanul nagy területeket önt el. Ám amikor az Isim büsz­kén hömpölygeti a maga 7 milliárd köbméterét, még ak­kor sem elég a vize: alig másfél-két hónap alatt elfo­lyik. Iyenkor az Isim foly­vást fogy, zátonyosodik, kiszá­rad, élszikesedik. Száz szó­nak is egy a vége: az ipar és a mezőgazdaság fejlődése a vízkérdés megoldásától függ. /Mesterséges tavak — Éppen ezért azt tervez­zük, — mondja Matvej Sev­jakov — hogy elrekesztjük az Isim és a Tobol folyókat (ez utóbbi szakasztott mása a szeszélyes Isimnek), gátakkal feltartóztatjuk a tavaszi ára­dást, s egyenként több száz­millió köbméteres térfogatú mesterséges tavakat létesí­tünk. Mintegy tízéves se­kélyvizű lefolyót. E tárolók révén állandó jellegű, biztos vízkészlethez jutunk, amely nem függ az időjárás viszon­tagságaitól. Bármilyen szűk­markú legyen is a tavasz, bármilyen forró legyen is a nyár — a Szergejevszki víz­tároló az Isimen, a Karata- marszki tároló a Tobolon és a többi sekélyvizű folyón le­hetővé teszi, hogy a vizet ésszerűen és körültekintően osszuk el egész esztendőn ke­resztül. És ezek nemcsak ter­vek: az első két víztároló máris épüL., Mégsem csak azok a terü­letek kapnak elegendő vizet, amelyek a mesterséges tő kö­zelében laknak. A többiekéri sem kell aggódni. Szerteágazó lesz a hálózat. Valóságos fa­lusi vízvezetékek készülnek: a Bulajevszki közel kétezer kilométer, az Isimszki több mint ezer kilométer hosszú1 lesz és a többi. E csatornák eljutnak a szűzföldi vidék szovhozaiba, ahol jóízű vízzel látják el az embereket. Másodpercenként 120 köbméter víz A falusi vízvezeték-fővona­lak hossza összesen több mint 10 ezer kilométer lesz. Ha a csöveket egyenes vonalban egymáshoz illesztenék, a Szovjetunió keleti határától a nyugatiig érnének. A csőfek­tetéshez szükséges árkokat nagy termelékenységű gépek ássák. A Tobol folyón létesítendő Karatamarszkí víztároló a városokat látja el majd víz­zel: az ősrégi Kusztanájt, a fiatal Rudnijt, amely a Szo- kolovo—Szárbájszki hatalmas vasérc-lelőhely közelében épült, továbbá olyan városo­kat, amelyek neve még. isme­rétien. A víztároló az ipar- fejlesztés és a lélekszám-nö- vekedés nagyszerű távlatait nyitja még. A szűzföldi vidék csator­nája Omszk városa felett kezdődik majd. Az Irtisből másodpercenként 120 köbmé­ter vizet vezetnek el. Sok ez, vagy kevés? A Moszkva-fo- lyó nyáron, közepes vízállás esetén másodpercenként 5 köbméter vizet hömpölyget el a Kreml mellett. Vagyis az Irtistől nyugatra forduló víz­tömeg csaknem huszonötszö­röse lesz a nyári Moszkva- folyóénak. A csatorna, mi­előtt elérné a szűzföldi Vidé­ket, átszeli az Omszk-terület vízben igen szegény, termé­keny földjeit, s alaposan megitatja őket. A víz nem magától folyik, hanem kény­szerítik, hogy felemelkedjék. Az Isim és a Tobol csaknem 100 méterrel feljebb van az Irtisnél. Víz 34 emelet magasban A vizet 7 nagy teljesítmé­nyű szivattyúmű hajtja fel egy 34 emeletes ház magas­ságáig. Felemeli egy platóra és eljuttatja az elsőszámú ^címzetthez”: a Szergejevszki tárolóhoz. Am á víz továbbra sem megy önszántából. Újabb négy szivattyútelep kénysze­ríti, hogy végigmenjen a fe- kete földű sztyeppéken. Ezek juttatják el a vizet a végső pontig: a Karatamarszki tá­rolóig. Az Irtis rengeteg vize sok tízezer hektár földet ön­töz majd. Az Irtis kifogyha­tatlan vize jóvoltából élet, bőség, egészség és öröm köl­tözik Észak-Kazahsztán ma még gyéren lakott, aszályos körzeteibe. A földásó-maró gép, amely némiképp a vakondra emlé­keztet, egy óra alatt 3 ezer köbméter földet termel ki, ugyanannyit, amennyit az 50 köbméteres amerikai exkavá­tor. A különbség csak az, hogy a szovjet gép könnyű és fordulékony, jóval keve­sebb energiát fogyaszt, és a gazdasági mutatók tekinteté­ben felülmúlja amerikai „kol­légáját”. E földáső gépek egészen kis csoportja a leg­rövidebb idő alatt elkészíti az Irtis hús vizének útját. És a folyó a nagyszabású pártprog­ram teljesítésének éveiben, az ember akaratának engedel­meskedve, visszafelé kezd hömpölyögni. Georgij Blob A szűzföldek ütőere Szibéria legnagyobb csatornája: 900 kilométer bosszú, 50 méter széles S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents