Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

»» Nem akarunk még.:,“ Fiatalasszony kereste ftel nemrég az abortusz-bizott­ságot. Terhesség-megszakí­tásért. Első gyereke lett vol­na. Mikor megkérdezték, miért nem akarja megtarta­ni születendő gyerekét, így íelelt: „Nincs még rendben a szobánk. Meg motorra is gyűjtünk. Különben is, még nem akarunk gyereket. Fia­talok vagyunk. Élni, szóra­kozni szeretnénk". „Nem akarunk még.. .* Hányszor hangzik el a ked­di és pénteki napokon a bizottság asztalánál. Havon­ként száz—száztíz nő keresi fel a nyíregyházi abortusz­bizottságot. Hatvan százalé­kuk fiatal, legfeljebb egy­gyermekes. És február óta egyetlen asszony gondolta meg. Egyetlen a sok száz közüli Milyen indítékok késztetik a leendő anyákat ily nagy számban' arra, hogy megsza­kítsák terhességüket? Ho­gyan vállalják a velejáró fájdalmakat, végső soron az állandóan leselkedő veszélyt: talán soha többé nem szül­hetnek gyereket? Az abortusz-bizottság ta­pasztalatai változatosak. Leginkább mégis a szűkös lakásviszonyok, a megrom­lott családi élet és a beteg­ség szerepel felhozott in­dokként. Sajnos, a bizott­ságnak nincs lehetősége és módja meggyőződni a való­ságos helyzetről. Egyedül a leendő anya elmondására alapozza döntését. Kétségte­len, az esetek egy részében valóban helytállóak az in­dokok. De nem mindig! Vannak nők, akik hamis érvként hozakodnak elő az iméntiekkel. Holott egészen más szándék húzódik meg szavaik mögött. Megdöbbentő példa erre az egyik fiatalasszony meg­jelenése a bizottság előtt Azért kérte terhességének megszakítását mert külföldi útra gyűjtenek férjével. tJgymondván nem telik gye­reknevelésre — kettőjük 4 ezer forintos fizetéséből. Kü­lönben hogy is mehetne külföldre terhes állapotban — tette fel a kérdést az asszony. A meggondolásra intő szóra így válaszolt: „Ha nem, majd megpróbálom másképp..." Az arcok, a szavak arról árulkodnak: sok leendő anya minden szorongás nél­kül szánja rá magáit művi beavatkozásra. Nincs eléggé tisztában a beavatkozás ká­ros következményeivel, „Nem vagyok én olyan já­ratos!” — mondják az anyák. De egyáltalán léte­zik-e nálunk szervezett fel­világosító szolgálat? Kielé­gítő-e az egészségügyi és társadalmi szervek ilyen vo­natkozású munkája? Egyetlen számadat vála­szol erre: az első fél évben csaknem hétszáz nyíregyhá­zi és környékbeli nő kért terhesség-megszakítást a me­gyei kórházban'. Vajon, ha a Vöröskereszt, a nőtanács és más szervek a mostani­nál többet tennének érte; lehetne ilyen aggasztó ez a szám? Aligha. Egyes szer­vek, egyes emberek kényes­nek találják e társadalmi problémát, inkább nem fog­lalkoznak ilyen munkával. Nincs az egész városban, — de megyeileg is elmondható — kiterjedt felvilágosító szolgálat. Kevésbé ismerik a nők a terhesség megszakí­tásának káros hatását. Nincs, aki számokkal, té­nyekkel eléjük tárja: száz műtét közül ennyi és ennyi okozott meddőséget, stb. _ a legnagyobb szakszerűség mellett is. Nincs fogalmuk arról sem, hogy százakat kezelnek a műtétek után, éppen azért, hogy legyen gyerekük. Persze nemcsak ilyen j előzmények vannak. Olykor érzelmi és felfogásbeli dolog válik perdöntővé. Az ébre­dő anyaság érzését eltakar­ja az önzés, a hiúság, a ké­nyelem, az anyagiasság. „Él­ni akarunk, fiatalok va­gyunk”. De hogyan képzel­ték a házas életet az ilyen „fiatalok”!? Sok nő meg­feledkezik valamiről: az abortusz-törvény nem szán­dékozik csökkenteni az anyák felelősségét születen­dő gyermekük iránt. Min­den anya önmaga dönti el, megtartja-e leendő gyerekét. De ez a nagyfokú önállóság nem kisebbíti felelősségét, hasonlóan nem zárja ki az apa felelősségét. Gyakran el­marad az apa beleszólása. Néma megnyugvással, avagy a felelősség áthárításával in­tézik el egyesek; „rábízzák” az anyára. És az anya nem mindig hallgat a jobbik én­jére. Közbeléphetnek rossz tanácsadók is. Páll Géza EZ-AZ Nyíregyháza belvárosi­ban, a Kossuth Lajos ut­cán juhok, bárányok bé- getése vegyül el néha a nagy forgalom zajában. Nemrég is itt hajtotta to­va a falkáját egy gazda, s a szelíd jószágok mohó ét­vággyal legelték le a há­zak előtti virágokat. A la­kosok bosszankodnak, a bárányok bégetnek, s a gazda mosolyog. Miért ne mosolyogna? Hiszen nincs tiltó tábla! •ti Szombatonként sokan keresik fel Sóstót, százak, ezrek szórakoznak az egy­re szebb fürdőhelyen. Es­te megtelik a terasz: jó egy kis zenét hallgatni, táncolni, hús sört fogyasz­tani. Hanem ami a ha­zajövetelnél van, az fe­ledteti a kikapcsolódás utolsó villamos — kon- kellemes érzését. Az éjféli zerves doboz; tűt nem le­het leejteni, a lépcsőjén — ha a rendőr észre nem veszi — fürtökben csün- genek azok, akik nem akarnak hajnalig kima­radni. Miért? — Mert a viUamosirányítók nem kapcsolnak pótkocsit a vontatóhoz. Nem és nem. Talán elv­ből. Talán dacból. Talán — ez is lehetséges — fe­lelőtlenségből. — gyal Kinek a hatáskörébe tartozik a lakáscsere-szerződés végrehajtása? A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai A lakásrendelet szerint a lakásügyben hozott bírói ha­tározat végrehajtását a bíró­ság rendeli el, de a végrehaj­tás foganatosítása a lakás­ügyi hatóság feladata. Vita esetén Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy a lakásukat elcserélő személyek között vi­ta esetén a lakáscsere végre­hajtását ki foganatosítja. Konkrét esetben két bérlő lakását elcserélni kívánta és a cserét a lakásügyi hatóság jóváhagyta. Utóbb az egyik fél nem volt hajlandó a cse­re lebonyolítására. Ezért a másik fél a bírósághoz for­dult és az a feleket kölcsö­nösen kötelezte, illetőleg jogo­sította a lakásuk elhagyására, illetve átadására. A lakáscserétől vonakodó fél ezt követően sem tett ele­get a bírói ítélet rendelkezé­sének. Ezért a másik fél a bí­rósághoz fordult a végrehaj­tás elrendelése iránt. A bí­róság úgy döntött, hogy a lakáscserére kötelező bírói ha­tározat végrehajtása a tanács hatáskörébe tartozik. A Leg­felsőbb Bíróság szerint, ha a bíróság csupán a bérlemény­hez tartozó egyes helyiségek, berendezési tárgyak stb, hasz­nálata kérdésében keletkezett A tiszántúli városok sóstói ankétia (Munkatársunktól): Sóstógyógyfürdőn tartotta csütörtökön harmadik ankét­jét a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa mellett mű­ködő várospolitikai bizottság. A dunántúli városok székes- fehérvári, az északi városok salgótarjáni várospolitikai táj-megbeszélése után Nyír­egyházán került sor tizenki­lenc tiszántúli város ankét- jára. Részt vett a rendezvényen Orbán József né elvtársnő, az MSZMP KB képviselője, Kan- da Pál, a megyei párt vb. tag­ja, Kollonai Béla, a megyei ta­nács elnökhelyettese, ár. Fá­bián Lajos, a megyei tanács titkára, Bíró László a városi tanács elnöke. Eljöttek a HNF várospolitikai bizottságának tagjai: dr. Valló István, dr. Beér János, és dr. Borsos Jó­zsef budapesti egyetemi taná­rok. Bíró elvtárs megnyitója Után dr. Valló István tartott bevezető előadást. Ezt köve­tően a részvevők megvitatták ,,Mi a várospolitika” című írá­sos tanulmányát. A hozzászólók közül Sholc Béla nyíregyházi mérnök a nemrég alakult műszaki és természettudományos munka- közösség szerepét emelte ki, amely sokat segíthet a város- poljtikai kérdések megoldása során. Kokas Ferenc elvtárs a HNF megvei titkára a nép­front mozgalom új vonásai­nak Ismertetésén kívül érin­tette Nyíregyháza fejlődésének távlatait, egyben kérte az or­szágos bizottság segítségét. Dr. Fábián Lajos elvtárs Nyír­egyháza és a megye népes­ségi problémáival, s a közsé­gek községpotUtikájával foglal­kozott. Kalocsai Tibor elvárs. a vá­rosi tanács főmérnöke javasla­tát, — hogy létesüljön város­kutató munkaközösség és ren­dezzenek várostörténeti kiál­lítást a várossá nyilvánítás 125, évfordulója alkalmával — a részvevők helyesléssel fo- gadták. Dr. Beér János evtárs, egye­temi tanár foglalta össze a hasznos tapasztalatcsere leg­főbb tanulságait Felhívta a figyelmet: minden város a sajátosságai szerint lásson munkához, juttassák el az el­hangzott és még időközben felbukkanó kérdéseket, terve­ket, a városok dolgozóihoz. Nyolc és fél holdon termel idén karósbabot a nagyhalá­sz! Petőfi Tsz. A termelésnek fontos követelménye a karó­zás, ezt a munkát szép lányok hada végzi a szövetkezet földjén. (Foto: Hammel) Mikor lesz kulturális élet Zsarolyánban? Kevés hasonló kis község­ben lehetne olyan művelődési házat találni, mint az 530 la­kosú Zsarolyánban. Nagyter­me akkora, hogy a község la­kosságának a fele kényelmesen ülőhelyet kaphat benne, állva elférne a másik fele is. Modern világítóberendezéssel, reflek­torokkal, nagy színpaddal, kör- függönnyel ellátva. Mellette berendezetten klub­szoba. Másik oldalán újonnan épített rész pénztárfülkével, két öltözővel. Százezer forin­tot költött rá tavaly is a ta­nács községfejlesztési alapból. Mégis, amikor a község kul­turális életéről érdeklődünk, „Nincs itt semmi" hangzik a meglepő válasz. De miért? A legegyszerűbb válasz természetesen az, bőgj' nem lehet itt semmit sem csi­nálni. Nem érdekli az embe­reket semmi... Pedig ha a tavalyi munka­egységet nézzük, — 37 forint volt az érteke — nem hihetjük, hogy ne lenne szorgos, igyek­vő nép a zsarolyáni. Vasárnap reggel társadalmi munkában hívta aratni a fiatalokat Da- róczi István, vb titkár és el­mentek, egy óráig arattak. Amikor az említett klubszo­bát megkapták, — évekig ter­ményraktár volt — egy szom­baton és két vasárnap tata­rozták, festették a fiatalok tár­sadalmi munkában. Akkor sem kellett sokat be­szélni a lányoknak, fiúknak, amikor arról volt szó, hogy menjenek este táncolni a rend­behozott klubszobába. Igaz viszont, hogy a televí­ziót legtöbbjük már nem szí­vesen nézte. Nehéz magyaráza­tot találni a közönyre, de az biztos, hogy a szervező, irá­nyító munka hiányzik. Jó néhány éve még labdarú­gó felszerelés is volt. A cipő­ben mezőre jártak, lassan el­kopott minden. A labda azon­ban még megvan, csak éppen nem használják. Talán nem is tud már róla a legtöbb fiatal éppen úgy, mint a röplabda és az asztalitenisz felszerelés­ről. Ott van a sakk, a rádió a lemezjátszó, a televízió is, mind-mind kihasználatlanul. Lehetetlen, hogy a zsaro- lyániakat mindez ne érdekel­je. Nincs aki összetartsa a fia­talságot. Ha egyjzer-egyszer össze is hoztak egy színjátszó csoportot, addig működött csak, amig egy darabot előad­tak. A szükség törvényt bont. Miért ne lehelne a vb titkár a művelődési ház igazgatója, még ha a tanács is az ellenőr­ző szerv? Más alkalmas em­bert nem találnak, idegenből segítséget nem várhatnak. A lehetőség pedig Zsarolyánban is adva van, csak élni. kel] ve- I le...l Gál Béla j vitás ügyben hozott végrehajt­ható határozatot és a határo­zat végrehajtása folytán a kötelezett nem válik hajlék­talanná, az ilyen bírói hatá­rozat végrehajtása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyan­ez a helyzet lakáscsere ese­tén is, mert mindegyik szer­ződő félnek kölcsönösen ren­delkezésére áll a cserébe ka­pott lakás és így nincs szó arról, hogy a kiürítésre köte­lezett fél részére a végrehaj­tás során a lakásügyi ható­ságnak szükséglakásról kell gondoskodnia. Nincs indoka tehát annak, hogy a lakáscse­re-szerződés végrehajtására a kötelező bírói határozatot a lakásügyi hatóság hajtsa vég­re. Jogosult-e a testvér, vagy az unoka? A lakásrendelet 31. 5-a sze­rint a bérlő halála esetén házastársa, eayeneságbeli ro­kona, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke a bér­leti jogviszonyt folytathatja, ha a bérlő Halálakor a lakás­ban lakott. Az elhalt bérlő testvére, vagy élettársa is jogosult a bérleti jogviszony folytatására az esetben, ha a bérleti jogviszony kezdetétől fogva, vagy legalább 6 hónap­ja a bérlővel együtt lakott. Konkrét esetben az elhalt bérlő testvére és Unokája egyaránt igényt jelentett be a lakásra. A lakásügyi ható­ság az elhalt bérlő testvérét jelölte ki bérlőül, minthogy az együtt lakott a bérlővel annak haláláig. A lakásügyi hatóságnak ezt a döntését másodfokú ható­ság is helybenhagyta, s az unoka a bírósághoz fordult a lakásügyi hatóság határozatá­nak hatályon kívül helyezése iránt. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott arra, hogy az unoka igényének alapossága azon fordul meg, hogy ő a nagy­anyja halálát megelőzően ténylegesen a lakásban la­kott-e, vagy sem. A lakásrendelet végrehajtási rendeletének 60. §-a ugyanis meghatározza azok sorrendjét, akik a bérleti jogviszony folytatására jogosultak. Ezt a sorrendet a lakásügyi hatóság köteles figyelembe venni és közömbös az, hogy a végre­hajtási rendeletben megálla­pított sorrend szerint jogosult személy valamelyik hozzátar­tozójának van-e lakása, vagy nincs. A bérleti jogviszony folytatására jogosult szemé­lyek sorrendjét az említett jogszabály a következőképpen határozza meg; Házastárs, gyermek — ide­értve a vérszerinti, az örök- befogadott, a nevelt és a mos­tohagyermeket egyaránt —, az egyeneságbeli rokon — ide­értve az elhalt bérlő apját, anyját, nagyapját, nagyany­ját unokáját, stb. —, az együttélő élettárs, a testvér, az a személy, aki a bérlő el­tartását szerződésben vállalta. Ha a bérlő halálakor a la­kásban több azonos sorrend­Dr. Babo« Zoltán élelmexésügyi miniszterhelyettes látogatássá nyíregy­házi konzervgyár építkezésénél ( ben jogosult hozzátartozó la­kott, a lakásügyi hatóság, csak ebben az esetben határozhat­ja meg azt, hogy ezek közül ki jogosult a bérleti jogvi­szony folytatására. Kiskorú személy a bérleti jogviszonyt csak akkor folytathatja, ha a gyámhatóság ehhez hozzájá­rul. Elcserélhetik-e a társbérlők ? Ugyanabban a lakásban lé­vő társbérleti helyiségek egy­más közötti elcserélésére, vagy az egyes helyiségeknek a ki­utaló határozattól eltérő hasz­nálatára megállapodás köthe­tő. Ez a Legfelsőbb Bíróság 787 sz. polgári kollégiumi ál­lásfoglalása szerint akkor vá­lik hatályossá — a lakásren­delet végrehajtási rendeleté­nek 74. § (1) bekezdése értel­mében —, ha a megállapodást írásba foglalták, azt a lakás­ügyi hatóságokhoz bejelentet­ték és a lakásügyi hatóság a kiutaló határozatot megfele­lően módosította. Ha a társ­bérlők nem ilyen módon Jár­nak el, akkor bármelyik társ­bérlő változása esetén a cse­re, illetőleg a kiutaló határo­zattól eltérő használat az új társbérlőt nem köti. Az említett állásfoglalás szerint azonban a társbérlők megállapodása az előbb fel­sorolt feltételek hiányában is hatályossá válhat, ha a meg­állapodás már korábban tör­tént és az így előállott hely­zet huzamosabb idő óta állt fenn. Ha az új kiutalás a korábbi megállapodáson ala­rmló, már állandósult helyze­tet és az annak megfelelő használati jogot sérti, az új kiutalás ebben a részben igénybevételnek minősül és a lakásügyi hatóság határoza­ta, ha azt a másodfokú ható­ság is helybenhagyta, a bíró­ság előtt perrel támadható meg. A lakás kiürítésére kötelező ítélet végrehajtása Egy házaspár albérletben lakott és a bíróság az albér­leti viszony megszüntetése folytán a lakás kiürítésére kötelezte őket. Az albérlők a végrehajtási eljárás során ki­jelentették, hogy nem haj­landók a lakás kiürítésére csak akkor, ha megfelelő la­káshoz jutnak A Legfelsőbb Bíróság megállapított', hogy a lakáshiány sem s&Tgálhat ürügyül arra, hogy a jogerős biról ítélet végrehajtását megakadályozzák arra hivat­kozva, hogy az ítélet vég­rehajtása objektív körülmé­nyek miatt lehetetlen. A la­kás kiürítésére kötelezett sze­mélyek nem igazolták, hogy rajtuk kívülálló körülmények folytán lehetetlen az ítéleti rendelkezés teljesítése. Nem igazolták azt sem, hogy a ma­guk részéről mindent elkövet­tek annak érdekében, hogy másik albérletet szerezzenek. 137 év Anna-báljainak divatja Tegnap a délelőtti órákban dr. Babos Zoltán élelmezés- j ügyi miniszterhelyettes és Kovács Imre, sz Élelmezés- ügyi Minisztérium konzerv­ipari igazgatóságának vezető­je megtekintette a nyíregy­házi konzervgyár építkezését. A vendégek megelégedésü­ket fejezték ki afelett, hogy az építkezés jó ütemben ha­lad. Ezenkívül megtekintet­ték a gyár távolabbi tervé­ben szereplő terjeszkedési le­hetőséget. Két futballpálya nagyságú pince és üzemcsarnok átadá­si határideje jövő tavaszon esz, amelyben o következő esztendőben már gyümölcslét és paradicsomlét kell ter­melni, Ezekre a helyekre még az idén 38 millió forint értékű importgépet szerelnek fel, összesen 1700 négyzetmé­ter alapterületen, Az üzem­csarnok tetőpanelei már a helyén vannak és most vég­zik a pince alapozását. Az építkezés jelenlegi elő­rehaladottsága következtetni enged arra, hogy jövő évben a vállalt szerződéseket telje­síteni tudja.az üzembe helye­zendő gyáregység. Dr, Babos Zoltán miniszter- helyettes látogatása során el­beszélgetett az építés dol­gozóival és vezetőivel. Az Anna-bálok őshazájában, Balatonfüreden, egy hét* tel a hagyományos bál előtt a Jelmezkölcsönző Vállalat bemutatta 137 év An na-báljainak divatját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents