Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
m&G PimtTiftfa &SY&QLteTGCl XIX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1962. JÜLIUS 4, SZERDA le^kezdődott az országgyűlés ülésszaka \ ' iv: •. !\' " v ‘ ; • , 1 ‘ r ' Jelentés a Magyar Népköztársaság 1961• évi költségvetésének végrehajtásáról Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. 1 Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, llku Pál, Incze Jenő, Kossá István, ’ Losonczi Pál, Nagy József né, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes ' számban vannak jeleni, majd bejelentetté: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Huth Tivadar képviselő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Rónai Sándor megemlékezett az elhunyt képviselő tudományos munkásságáról, politikai tevékenységéről, amelynek elismeréseképpen 1958-ban országgyűlési képviselővé választották. Az elnök javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg dr. Huth Tivadar emlékét. A megüresedett képviselő helyére, Baranya megye Pécs városi választó kerületének képviselőjeként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtósáról szóló jelentést. A törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időbért alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációk tartalmát. Madarász Istvánná képviselő a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásánál társadalmi munkát végző személyek nyilvántartásáról a munkaügyi miniszterhez, Schucmann Zoltán képviselő pedig a bányász lakótelepek hovatartozásáról az építésügyi miniszterhez kíván interpellálni. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnek. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra: Nyers Rezső referátuma Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. Hat százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem — A nemzeti jövedelem 1961-ben 6 százalékkal nőtt. az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mező- gazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg elmarod attól az évi átlagtól, ami ötóves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné ötévre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott* erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. — A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági termés- kiesés viszont csökken tőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni. — Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. Nyers Rezső pénzügyminiszter beszédét tartja —- A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. E2en belül szociális és egészségügyi célokra az állami költség- vetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj-kiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kór- | házak felújítási lehetősége, i javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az általános-, a közép-, és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevett! esezlk az országgyűlés zetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. — A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állo- nások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3,4 milliárd forintot, a Védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A beruházási program A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 3313 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakásépítésekre fordított 800 millió forintos állami bitéiből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. — A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzem-belépett új nehézipari, könnyűipari, élelmi szeripari üzemeket, a rudabányai vasércdúsító műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővült a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió forint sajáterő és 130 millió forint visz- sza nem térítendő állami támogatás szolgált. — A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5300 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. — A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi 'kötelezettségeink teljesítésére és az államkölcsönök visszafizetésére. Járult az ipar, a mezőgazdaság eredménye — A vállalati nyeresége®! összege 1961-ben 4,5 milliárd forinttól nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt láthatják, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők között kell említeni a villamosenergiaipart, a vegyipart és a közlekedési minisztérium iparvállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászat, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az allami gazdaságokban és az erdőgazdasági vállalatokban a költségszínvonal a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazságokozta nehéz munkakörülményekkel indokolható. — A közlekedési, belkereskedelmi és felvásárlási vállalatok költségszíntje ugyancsak a tervezettnél magasabb vott 1961-ben. — A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növel ték a termelést és (Fotytetós az 5. atűaftw*
