Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-24 / 171. szám
^ßista txáeiL a lankáim Egy népfront-aktívacso- porttcU jártuk már fél napja a nagydobosi Petőfi Tsz szemet gyönyörködtető határát, amikor estére a baromfitelep megtekintésére indultunk. Az addigi sok látnivaló után újabb meglepetést tartogatott számomra a sok ezer csibe, a baromfiudvarnak és környékének rendje, tisztasága. Amikor szóvá tettem a tsz elnökének, párttitkárának, nevetve mondták: — Nem csoda, itt fiatal ember a gazda. A nyolcvankét esztendős Borbély István. A fényképét is megmutatták, elmesélték, hogy Borbély István egyik legderekabb tagja a tsz-nek, amikor ő maga is megérkezett. — Csak nem azt a csúfságot mutogatjátok? — «- pakodott a vezetőségre Pista bácsi. Majd nekem magyarázta-. — Olyan fényképet csinált rólam az a szálkái fotográfus, hogy százévesnek nézek ki rajta — dohogta az öreg, és eltette a fényképet. — Jó anyám is száznégy évet élt meg — fűzte az előbbi szavaihoz.. Így ismerkedtem meg a Petőfi Tsz legöregebb munkásemberével, aki tizenkét esztendeje tagja a közösségr- rtck, s noha nyugdíjas, egyetlen évet sem szalasztott el úgy, hogy az engedélyezett kétszázötven munkaegységét maradéktalanul meg ne szerezte volna. A fák alatt, a pádon ülve, órákon át beszélgettünk Pista bácsival. Múlt és jelen keveredett az emlékekben. Uyes dolgok megfértek szépen egymás mellett: — Én vittem Rákóczi haló porát, meg a vajai kurucét ötös fogattal Kassára 1906- ban, amikor a törököktől hazahozták. — Sok bajom volt a tsz-kocsisokkal. Mindig szerettem a lovakat. Azok meg hogy bántak vele még néhány éve...? Életének java részét cselédként töltötte. Ott, ahol most a tsz-nek egyik legbe- csültebb tagja. Egyedül van. Nyolc gyerekét az életnek eresztette. Van közöttük járási ügyész, vállalati vezető, erdész... ö magára maradt. — Miért nem megy Pista bácsi valamelyik gyerekéhez? Biztosan hívják. Átfutó keserű vonás jelenik meg szája szögletében, amikor közel hajol hozzám, bár nincs senki a környéken, és halkan mondja: — Nem, édes öcsém. Nem megyek, míg bírom a két karomat. A falu, ez a mienk, második családom lett nekem. Ha valakitől segítséget kapok, az a szövetkezet. a gyerekeim nem... — Ami meg azt illeti, ha három normát ígérnének Ber- tiék — márhogy az elnökék, — hogy maradjak otthon, hát nem bírnám. Engem a munka éltet.. Hogy ez így van, azt mutatja a környezet, a csibenevelőnél, ahol éjjeliőr. Mondják az emberek, hogy Pista bácsi egy percig se tud meglelni munka nélkül. De a környezetében senki nem kény elme skedhet, mert Pista bácsi mint — önmaga által kinevezett — „megbízott’, állandóan noszogatja őket. — Hát nincs igazam, öcsém? Na, mondja! Az elnök, van néki dolga az egész faluval elég, jó, ha kétnaponként egyszer ide is jut ideje. Addig valakinek itt is a sarkára kell állnia. Ugye! Nem sok már az ilyen gond Nagydoboson, de Pista bácsinak igaza van... Samu András Foto: Hammel József OLúUjJllk IfffCL: Kollegiális „szolidaritás46 E hónap 12-én borotválkozási és hajvágási' szándékkal léptem be Nyírbátorban a Nyíregyházi Fodrász KTSZ . 24-es számú fodrászüzletébe, j A hajvágással hamar végeztek de amikor a borotválás- ra került a sor, egyszeriben más hangon kezdtek beszélni: — Sajnos nem borotválhatom meg. Záróra! Ilyen sértegető kijelentés I után kénytelen voltam fiOnodvári Miklós Mk ^Ä!RGÄ DOSSZIÉ * 111111M111111111111111111111111111111 m 1111111111111111! 1111111 !■ 11111111111 ■ 11111111111111 ] 11111 s 111111111111111111’ it huh XX. Kopogtak az ajtón, arra ébredt fel. Csurom víz volt rajta a ruha és a lepedő is az ágyon, mintha vederszámra locsolták volna. Reszketve tápászkodott fel, sokáig nem mert a kopogásra felelni: erőtlenül vonszolta magát az ajtóig és kikémlelt a kulcslyukon. A liftesfiú állt az ajtó előtt. — Menj le az irodába! — mondta, amikor beengedte. Reszketve, zúgó. fejjél, balsejtelemmel nyitott be. A főnök haragosan fogadta — Azonnal hagyja el a szállodát! — Mit tettem? Miért kell elmennem? — Rosenzweig úr ma reggel panaszt tett önre. Ellopott a 26-osból egy arany karórát... — Hazugság! Rágalom! — kiáltotta a zokogástól fuldokolva. — Nem igaz, mert az ügynök., erőszakoskodott velem. Kérem... hallgassanak meg, motozzanak meg... nincs 1W2. tülius 24 nálam semmiféle karóra, so- ha nem vettem el egy gombostűt sem életemben... motozzanak meg!... — Nem motozunk, mert a vendég nem kívánja ezt. Tartsa meg az órát és hagyja el a szállodát! — Értsék meg, hogy nem igaz! Igazat beszélek! Nem vettem el semmit! Kérdezzék meg mégegyszer, hívják ide az urat, hiszen... lehetetlen... lehetetlen, hogy... kérem... Nagyon kérem, hívják ide az urat!... — Rosenzweig úr elhagyta a szállodát! Hiábavaló volt minden fogadkozása. magyarázkodása, nem hallgatták meg. Kitessékelték az irodából. Egy óra múlva már ott ment kis mo- tyójával, zokogva a Kartner Strasse házai között, amelyben tegnap gyönyörködött. Leült egy padra. Tenyerébe hajtotta fejét és gondolkodott. Emberek jöttek-men- tek mellette, huligánok csipkedték meg. Dacos elszántsággal nem vett róluk tudomást. Aztán felállt, megkérdezte a rendőrtől, hogy merre van a magyar, követség és határozó*! léptekkel elindult a megaö”'t irányba... Gyarmathy pénzt szimatol Ami a kiképzést illeti, Gyarmathy alapos munkát végzett. Horváth doktorral három hónap alatt elsajátíttatta a kémkedés fortélyait. Az orvos jó tanulónak bizonyult: megtanulta a titkos írást vegyszerrel, a morse-je- lek alkalmazásának módszerét, az ultrarövidhullámú adóvevő rádióberendezés kezelését, a fényképezést, térkép- olvasást és mindazt, ami fel-1 adata sikeres elvégzéséhez szükséges. Ez a három hónap összeszoktatta Gyarmathyval. Horváth a maga módján szerette a herkulesi erejű Gyar- mathyt, hiszen ebben a kompániában rajta kívül a zászlós volt az egyetlen magyar származású ember. Kapcsolatukban csak egy zavaró tényező volt: Gyarmathy sokat hencegett megtörtént és meg nem történt dolgokkal. Mindannyiszor igyekezett éreztetni vele, hogy szívességet tesznek neki, amelyért örökös hálóval tartozik... Tudta ezt Horváth maga is, de hovatovább unalEiőzetes jelentésünk a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárról Az aratást, a betakarítást elvégzik a mezőgazdaság dolgozói, mire a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui kinyílnak. Érthető tehát, ha gyakran kérdezik az emberek: — mi mindent láthatnak, milyen tapasztalatokkal gazdagodhatnak idén szeptemberben? Tojóház — tojásbegyűjtő kocsi Bizonyára nagyon sokan érdeklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfitenyésztési bemutatót, hiszen a termelő- szövetkezetekben egyre népszerűbb és jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. A két tojóház egyikét automataetetővel, önitatóval és tojófészkekkel szerelik fel, a másik tojóház közepén etető és tojásbegyűjtő kocsik közlekednek. Mindkettőben természetes és mesterséges fényforrás lesz, reggel villanyfénnyel hosszabbítják a napszakot. Az egyik tojóházat meleg levegő befúvásával, a másikat ezzel és parabolatükrös megoldással kombinálva fűtik. Bemutatják hogyan lehet egy falusi ló, illetve szarvasmarha-istállót baromfióllá alakítani. 400 legjobb termésű növény A termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdaságok 400 növényét fogadta el bemutatásra az illetékes szak- bizottság. A kiállítás vendégei láthatják majd például a Pankotai Állami Gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon átlag 26,90 mázsát termett, a székesfehérvári Szabad Életét, amely 535 holdon 24,05 mázsa termést .adott. De láthatnák majd egy tételt 23,67 mázsás őszi • árpából, 35.90 mázsát .termett kukoricából is, amelynek termesztési eljárását sokféle eszköz segítségével ismerhetik majd meg. Jó eredménnyel zárultak az I. és II. fokú állatbírálatok, annak ellenére, hogy a korábbi kiállításokénál lényegesen magasabbak voltak a követelmények. Békés megyében j például a bírált tehenek 50 ! százaléka 7000 kilónál több j tejet adott egy laktáció folya- . mán, Bács-Kiskun megyében 10 537 kiló és 4 zsírszázalékos tejet adó és 90 külemi mássá vált Gyarmathy megjegyzése: — Nekünk köszönheted, nekünk köszönheted, öregem... Ilyenkor hallgatott, csak belülről háborgott. — Miért hangsúlyozzák annyiszor? Miért éreztetik folyton velem?... A Helgával való megismerkedés után lelkiismeret-furda- lást érzett, lehangolta a kijózanodás. Nem, nem: Helgát nem tudná szeretni, Helga csak szerető lehet az Elzához fűződő komoly érzések mellett. Mégis... hétről hétre felkereste. Nála állapodott meg, ha egy kevés szabadideje akadt; szívesen tartózkodott az örökké nevető, csacsogó, mindenféle butaságokat összebeszélő lány mellett. De Helga pénzbe került.! Gyarmathy nem fizetett többét, s a márkaköteg napról napra veszedelmesen fogyott... Helga egy este azzal fogadta: — Hamarosan kiürül a bar- szekrény. Gondoskodhatnál italról. Otthon megszámolta pénzét. Alig volt százhúsz márkája. — Mit gondolsz — kérdezte másnap Gyarmathytól —, adna Körner, ha kérnék? — Már nincs pénzed? — Fájdalom... — Hallod, te nagyon költekező vagy! Próbáld meg, de nem hiszem... még nem dolgoztál érte... Tudod mit kellene csinálni? Kérj munkát tőle, próbálj a kedvében járpontszámú egyedet is bíráltak, s a Vas és a Pest megyei termelőszövetkezetekben is találtak ehhez hasonló kiváló teheneket. Kombinált jegyárusítás Talán felesleges is említeni, hogy a kiállításon bemutató gazdaságokban gondos, lelkiismeretes munka folyik, egyrészt a kijelölt állatok előkészítése, másrészt a növénytermesztés idei sikerének biztosítása érdekében. Ezzel is bizonyítják, hogy nem egyszeri, nem rendkívüli teljesítmény az, amit bemutatnak. Már most érkeznek hírek arról, hogy egyes gazdaságok csoportos látogatást akarnak szervezni: e csoportoknak az FM. Mezőgazdasági Kiállítási ‘ Iroda különböző segítséget nyújt. A belépő- és sorsjegyeket az idén is elővételben* valamint a helyszínen lehet megvásárolni. .Idén először bocsátanak ki két látogatásra szóló kombinált jegyet, tíz forintos árban — az egyszeri belépésre jogosító elővételi jegy ára 7 forint lesz — hogy ezzel az alaposabb tanulmányozást biztosító többszöri látogatásra lehetőség legyen. Bizonyára idén is népszerű lesz a kiállítás sorsjegye, amellyel a vásárlási utalványokon kívül hat főnyeremény nyerhető. A mezőgazdaság dolgozóinak százezrei kellemes napo kát tölthetnek majd a kiállításon. Sok hasznos tudnivalóval gazdagodhatnak s szóra, kozva ismerkedhetnek meg a szocializmus útjára tért mezőgazdaságunk eredményeivel. 20 cséplőgép munkában Ami nem „szentírás“ — Jó volt előre gondoskodni — Telefonüzenet segítségért Munkában a Nagyhalászi Gépállomás A nyár legnehezebb munkájából két kombájnnal, tíz kévekötő aratógéppsl és egy rend- revágóval veszi ki részét körzetében a Nagyhalászi Gépállomás. A termelőszövetkezetekkel kötött szerződések alapján, eredetileg elkészített rajon tervet a kedvezőtlen időjárás miatt nem tekintik sérthetetlen „szentírásnak”. — Minden érövéi ott igyekszik eleget tenni a gépállomás, ahol arra a legjobban szükség van. Nem volt komolyabb géphiba Legkorábban a nagyhalászi Petőfi és Aranykalász szövetkezetben érett kasza alá a kenyérgabona. S bár az előbbinek kettő, utóbbinak egy saját kévekötő gépe van, ide összpontosította a gépállomás majdnem minden aratógépét. Kezdetben volt rá eset, hogy tíz gép is aratott egyszerre a két tsz-ben. A gépállomás körzetében — a tsz-ek gépeivel együttesen, — szombatig meghaladta az ezer holdat a learatott terület. Most látszik igazán, mennyire ni, mutasd meg neki hűségedet, hátha kapsz feladatot, amelyen csinos összeget kereshetsz és nem lesz többé anyagi gondod. Ha akarod, én is szólhatok neki. — Nagyon leköteleznél vele! Azon az estén meglátogatta őket Kömer ezrsdes. Horváth fürdőnadrágban állt a terem közepén. Gyarmathytól vett bokszleckéket. Most igen nagy hasznát vette annak, hogy egyetemista korában sportolt, horogütései érzékenyen érintették a bikaerős Gyarmathyt is. — Az Istenedet! Te jobban bokszolsz, mint én! Körner elégedetten dörzsölte kezeit, ezen a napon kedélyes hangulatban volt. — Látom, jól haladnak. Magára rpég nagy jövő vár, doktor. Nemsokára sor kerülhet rá, hogy megkapja feladatát. Horváth örült ennek a megjegyzésnek. Így hát megkockáztathatja a pénzkérést Esetleg valamit, előlegbe... Kömer színészikedve folytatta:— Irigylésre méltó ember! Olyan nagy fontosságú megbízatása lesz, amelyet magam is szívesen elvégeznék. Mihelyt visszatér, beváltjuk ígéretünket. ön szabad, elmegy Genfbe orvosnak és mindig kellemesen gondolunk egymásra. Vagy akkor talán már meg sem ismer bennünket?... (Folytatjuk) helyes volt megfelelő alkatrészekről jóelőre gondoskodni. A korábbi tapasztalatokon okulva, azokból az alkatrészekből, amelyek leggyakrabban kopnak, törnek, tartalékot szereztek be, vagv készítet ek házilag. Az aratás folyamán nem is volt komolyabb időkiesés géphiba miatt. Törődnek a tsz-ek gépeivel is Rendszeresen ellenőrzi és törődik a gépállomás a termelőszövetkezetek gépeivel is. Pár nappal ezelőtt telefon-üzenet érkezett a tiszatelekl Vörös Október irodájából, hogy elromlott a kévekötő aratógépet működtető erőgépük, segítsen rajtuk a gépállomás. Nem is egy, hanem két tapasztalt szakember ment ki azonnal. Riczu István főgépész és Nyá- rádi József műhelyvezető. A helyszínen hasznos tanácsokat adtak és a „beteg” traktor ön- indítóját szakszerű javításra magukkal vitték a gépállomásra. Nem sokkal később tovább dolgozhatott a szövetkezet gépe. — Csökkenti a veszélyt az is — magyarázza Riczu István főgépész, — hogy a szövetkezeti gazdák előtt masabb tekintélye van ám a gépeknek, mint korábban volt. Gyakran előfordult, hogy a legrosszabban aratható, dűlt, gazos, vagy nagyon ritka táblára kényszerítették a gépet. Most fordítva van: ahol a gép nem tud tökéletes munkát végezni, ott kézzel vágják a rendet Elsőnek a vasmegyeriek Megkezdődött a gépállomás körzetében az asztagból való cséplés is. Elsőnek — 19-én — a vasmegyeri Micsurin Tsz kért cséplőgépet és kezdte meg az asztagból való csépeltetést. Utána a tiszateleki Béke szé- rüskertjében állt asztag mellé a cséplőgép. Meg is jegyzi a gépállomás igazgatója, Jóri István: — A napokban már mind a 20 cséplőgépünk munkájára sor kerül. De rendelkezünk annyi traktorossal, hogy amelyik traktor nappal cséplőt hajt, éjjel szántani tudjunk vele. Az aratás-, cséplési munkában részt vevő összes traktorokat szikrafogóval látta el a gépállomás. Emellett mind a gépállomása, mind a szövetkezeti gépekkel éjszakai erőpróbát végeztek: nem dob-e szikrát valamelyik gép. Gondoskodtak elegendő szikraíogó- tartalékról is. — A. B. — zetni és távozni. Azóta is azon gondolkodom, hogy vajon hogyan bánhatnak ezek az emberek az ismereten vagy éppen a munkából hazatérő, nem éppen szalonképesen öltözött dolgozókkal, ha még egy kollegájukkal szemben is ilyen udvariatlan magatartásra ragadtatják el magukat? Gere János fodrász 2
