Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

Pálfy József: Felhők a í üggetlenség; hajnalán AlflMi □épe vasárnap sza­vazott,' s a népszavazás első, ismertté vált eredményei iga- ' alják a várakozásokat: a 132 -wes gyarmati múltat elsöprő igen” szavazataikkal az or- zág fiiaBettensége mellett .lyiiatkoztak meg az algériai milliók. Még az európaiak te­temes része is az „igen” sza- •'azólapjdt dobta az urnákba, \z arab, berber, kabil, maza- >ita választók pedig — a há­ború hét esztendeje alatt öez- zekováesoiódoitt nemzeti egy­ség jegyében — szinte kivétel nélkül «igent" mondottak a íüggettenségre. Mi lese ezután.? Kedden, vagy szerdán teszik közzé a népszavazás hivatalos vég­eredményét — a késedelem oka nyilvánvaló, hiszen a Szahara oázisainak és az al­gériai hegyvidékek távoleső falvainak szavazási adatait is összesíteni keíL A hivatalos bejelentés Mén Párizsban De Gaulle tábor­nok deklarációban ismeri el Algéria függetlenné válását. Algírban visszatérnek az ed­dig száznki vetésben, Tunisz­ban élt miniszterek, az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormányának tagjai és a Rocber Norr-ban székelő, ve­gyes összetételű ideiglenes végrehajtó testülettől átve­szik aac ország ügyeinek mié- zásét. AlgVmilwm 1962. július 1-e, a népszavazás napja örömtto- nep volt: daloló, táncoló, a zöld-fehér zászlókat lengető tömegek lepték el a városok, faivak álcáit, gyűlések szó­nokát éltettek a hosszú, véres harc árain kivívott független­De a szabadság hajnalán felbók is jelentkeztek az or­szág égte. Íme a tények: Mo­hammed Kinder, az ideigle­nes termény áUamminísztere aki az érteni egyezmény alá­írásakor szabadult ki Ben Bédtéral együtt a franciák foggágábők lemondott tiszté­ről. Beit Beda elnökhelyettes Túráséiból váratlanul Líbia fővárosába. Tripoliba uta­zott. Ben Khedda miniszter- elnök a felszabadító hadse­reghez, az ALN-hez intézett parancsában bejelentette, hogy «bűnös tevékenységük” miatt lfiwájtja az ALN vezér­kari főnökét és a vezérkar kié* tagját. Az AL.fl főpa­rancsnoksága nem ismerte el a kormány elnökének jogát a vezérkari főnök eltávolításá­ul, mondván, hogy az megbí­zatását az algériai nemzeti forradalmi tanácstól kapta. Az FLN, a féJszatoadítási front, illetve az ALN, a fel­szabadító hadsereg soraiban jelentkező ellentétek egyik oka nyilván abban a kompro­misszumban keresendő, melyet június 17-én kötött R ocher Notr-ban ez ideiglenes végre­hajtó testület és ez ultrák, a fasiszták szervezete, az OAS. Mint ismeretes, ennek a megegyezésnek nyomán az OAS megszüntette terrorak­cióit, sőt egyik hírhedt fa­siszta vezetője, az I960 já­rműi puccs vezéralakja. Su- sini, ezt követően arra sízóli- totta fel Algír európai lakos­ságát: maradjon a helyén, szavazzon «igennel” a nép­szavazáson, s illeszkedjék be am áj algériai államba. Sa­na* nyilván megkérte az árát a „pálfordulásnak”. Az algé­riai szabadságharcnak népük­höz hü vezetői azonban nem járulhatnak hozzá, hogy az OAS-ál kötött alku révén az európaiak előjogokat kapja­nak Algériában. Az is bizonyos, hogy a fran­cáé gyarmatosítók nyomást gyakorolnak az FLN úgyne­vezett „mérsékeltebb” polgári eredetű szárnyára, hogy ne nyúljon gazdasági reformok­hoz, ne sértse e francia nagy töke érdekeit, ne hajts, végre földreformot stb. független Algéria bölcsője; nemcsak jó tündérek szorg kodnak” — írja találóan Humanité. Akik megprób; nak éket verni az algériai v v. zebők közé, akik megkísérli s eltántorítani az algériai for­radalmat igazi céljaitól, azok a neokoloniali zims gonosz manói. Már 117 országban folynak a moszkvai kongresszus előkészületei ! Moszkva, (MTI): A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus braott­1 sága közölte a Magyar Távira­ti Iroda moszkvai tudósító­jával, hogy a világ minden részéből érkező hírek szerint 117 országban folynak az egy hét múlva megnyíló kong­resszus előkészületei: legtöbb országban máris megalakultak a küldöttségek s számos or­szágból már úton vannak Moszkva felé A legfrissebb hírek szerint a következő országokban ala­kultak meg a küldöttségek: Franciaország. A francia küldöttség körülbelül 100 tag­ból áll. Közöttük van Pierre Cot volt miniszter. Emanuel D.astier de la Vigerie, Eugenie Cotton asszony, Raymond Goyát szenátor, Jacques Ma- daule íré, Jean-Paul Sartre író, Germande Guille és Jean Schaefer, a CGT (általános munkásszövetség) titkárai, Langevin-Joliot asszony és Casalis lelkész. A brazil küldöttség ugyan­csak száz tagból áH. Tagjai között van Lucio Costa épí­tész, Brazília főváros terve­zője, Di Cavalcanti festőmű­vész, Henrique Oest tábornok. Helena Sil vei ra írónő ós több parlamenti képviselő A japán küldöttség 110 tag­ja között szerepel a szocialista pártot képviselő több megfi­gyelő, az atom- és hidrogén­bomba dien küzdő japán ta­nács 30 küldötte, Kaoru Já­szul nemzetközi Lenin-béke- díjassal az élen. A román küldöttség veze­tője Mihail Railea akadémi­kus, a Román Békebizottság elnöke lesz. A delegáció tag­jai között szerepel Ion Crean- ga. a iasi egyetem rektora, a világhírű tudós, és sok más ismert személyiség. Hasonló közismert állam­férfiak, tudósok, képviselik a többi országot is: A bizottsághoz naponta ér­keznek a legkülönbözőbb szer­vezetek és közéleti személyi­ségek levelei, üdvözlő táv­iratai. Ilja Ehrenburg: Jei§x2ftvnnk: le a fegyverekkel ismét összeült a Laosszal foglalkozó tisennégyhatalwni értekezlet GENF, (MTI* Genfiben, a nemzetek palo­tájában hétfőn délután isimét plenáris ülésre ült össze a Laosszal foglalkozó tízeranégy- hatalmi értekezlet. Az értekezlet — amelyen a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, a Lengyel Népköz- társaság, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, India, Kanada, Pél-Vietnam, Burma, Kambodzsa, Thaiföld és Laosz vesz részt — 1961. május 16-án kezdte meg munkáját és kisebb megszakitásokkafl 1962. január végéig ülésezett. Ez aflat ae idő alatt az érte­kezlet részvevői több fontos kérdésben megállapodtok — mint például a laoszi semte- --esség kérdésében —, néhány probléma azonban megoldat- | lan maradt, mert ezeknek a 1 p'-őbíémáfcnak eldöntéséhez szükség lett volna a laoszi nemzeti egység-kormány meg- lakjulására. Az értekedet í 1962. január végéig terjedő zakaszán Laoszt három kül­döttség képviselte Géniben. I A hétfőn délután megnyflt i plenáris ülésén első felben vee* részt egységes laoszi küldött - ség Quinte Photeenánofc, a j laoszi nemzeti egységkrxrmánry ki i iligjTTiirwsziterének ; vet ! A Laostsizal togMBkxmó | ságyhabalmi értekezlet kéí társelnöke Puskán szovjet kül- í ügymániszter-hélyetbes és Mal- j coím Macdonald, az angol i küldöttség vezetője. A hétfő délutáni ülésen Pus­kin szovjet kiilügymteisrter- helyettes eteökött. Az ülést megelőzően Puskin megbeszélést folytatott Harri- m?.n amerikai külügyi álllnm- tá t,kárral, a délelőtti órákban j pedig a nyugati küldöttségek j vezetői tartottak „taktikai | megbeszélést”. megkezdése előtt Bankokban bejelentették, a thaiföldi kor­mány elhatározta, hogy ismét részit vesz a Laosszal foglal­kozó értekezlet munkájában. Mint ismeretes, Thaiföld nem­régen úgy döntött, hogy boj- kottáíja az értekezletet. Az ülés megnyitása úton elsőnek Purtcm. «aorjet köl- iigymánmszter-+>elyett»s saótaR fel. Doaaédgbcn hangsúlyozta, hogy a laoszi nemzeti egység- termény megalakulása össz­hangban áffl Laosz népének reményeivel és törekvéseivel. Fontos tépés ez egy semle­ges és függefflen Laosz meg- tefremtése fellé és lényeges feltétele a laoszi kérdés bé­tatta a szovjet küldött. Puskin hangsúlyozta, hogy a béke őszinte hívei seerte a világon nagy örömmel fogad­tok a laoszi koalíciós kor­mány megatakJolásének hírét. A laoszi egyrégkormámr meg­alakulásának — mutatott rá a szovjet küldő» — most te­hetővé Joefi te*»ie, hogy a tizennégy havaim i értekezlet rövid időn belüft megállapo­dásra jusson a még függőben levő kérdésekben és az érte­kezlet részvevői aláírják a Laosz semlegességének és függetlenségének tiserteletben- tairtásáről szóló egyezményt. A szovjet küldött végül őszinte elismeréssel adózott a laoszi népnek, amely hősiesen harcolt semlegességéért és függetlenségéért és győzel­met. aratott. A következő felszólaló, Qumim Pholsene laoszi kül­ügyminiszter heffigoztatta, ha megvan az eltökéltség, hogy nem avatkoznak be Laosz bel- ügyeibe. akkor az értekezlet a lehető le^övidebb időn be- KH képes tesz befejezni műn- teáját. Ilymódcm — mutatott rá Qutetoi Pboteena — létrejön ja valóban független, szuverén j és semleges Laosz, és ezzel az j értekezlet részvevői raagymér- I fékben hozzá járulna le Déliké - I tet-ÁTsia békéjének megszi- , tendftásáboB. Az ülés még tar«. feggvergyárosoh SZÖíClKCZÍSC iietMwer framrtmur»»uoi utj Brüsszelben nemrég nagy- I gyűlést tartottak. Szónokai ; között volt többek közt: Sir J Noel-Baker, Dlusky lengyel kommunista, Jules Modi, Ivenkovics, a jugoszláv par­lament elnöke, De Gaulle hí­ve Bdhofcte francia tábornok, Zilliacus, az Angol Munkás­párt baloldali tagja, Henry Ralin belga szenátor és egy szovjet író. Az utolsónak fel­szólaló Jules Moch mondot­ta: ha az általános és teljes leszerelésről tárgyaló genfi bizottságot ugyanolyan jóaka­rat vezérelné, minit e nagy­gyűlés, valamint a „kerék­asztal” találkozó részt vevőit, akkor egészen rövid idő alatt megállapodás jönne létre. Az általános és teljes le­szerelés kérdése — nem egy kérdés a sok közül, hanem ettől függ az emberiség élete vagy halála, ez a kérdések kérdése. Nincs olyan nép, nincs olyan ember, amelynek illetve akiknek ne lenne lét­érdeke, hogy e kérdés meg­oldódjék. A szakemberek ki­jelentései szerint az atomha­talmak rendelkezésére álló magfegyver-készlet elegendő arra, hogy háromszor elpusz­tuljon a mi kicsiny, de még­is nagyszerű bolygónk. Mind­azonáltal folytatódik a fegy­verkezési hajsza, mintha bi­zony minden egyes embert háromszor kellene megölni. Ugyanezek a szakértők hatá­rozottan állítják, hogy a tech­nika néhány év múlva eljut az olcsó atombombák gyártá­sáig. Ha akadnak eladók, akadnak majd vevők is. A világkatasztrófát is előidézni képes borzalmas fegyver ké­részéletű diktátorok, fanati­kusok, kalandorok kezébe ke­rül. Nem szabad tovább ha­logatod az általános leszere­lést — a huzavona minden hónapja katasztrofális követ­kezményekkel járhat. Számunkra világos, hogy a szakemberek, diplomaták, ka­tonai szakértők tárgyalásaiba bete kell avatkozni a világ knavétejnényének. A kormá­nyokat csakis a népek kénv- saerithetik megegyezésre A moszkvai világkongresszus elősegítheti a nagy fontossá­gú ügyet, s ebben van jeteo­tősége. Mi, a béke és a leszerelés szovjet harcosai, tisztáiban vagyunk azzal, mekkora fele­lősség hárul ránk. A moszk­vai kongresszus gyanakvást kelthet: vajon nem az e a célunk, hogy mindenkire rá­erőszakoljuk a mi tervünket, a mi programunkat, a mű el­képzeléseteket. De nem, hm szabad légkörű, sokoldalú megvitatásra tülekszünk. Örömmel nyugtázzuk, hogy különböző mozgalmak, szer­vezetek sok képviselője, kü­lönféle pártok pol'iUkuCTÉ: szocialisták, liberálisok, na­cionalisták, katolikusok már­is hajlandónak mutatfeortak részt venni a lavrtgretezm munkájában. Nevetséges és méltatlan lenne azt állítani, hogy a leszerelésért fokvte- tott harc — egyetlen állam, egyetlen1 párt vagy áBamcso- port monopóliuma. Nemé A moszkvai kongresszus i iWárfei1 akkor képes eámozdítani a szekeret a holtpontról, ha reprezentatív, átfogó és tár­gyilagos lesz. Legyen mtoel kevesebb éíjenzés, minél több munka a bizottságokban, tárgyalják meg komolyan a problémákat, keressenek olyan megoldásokat, ametyeh mindenki számára elfogadha­tok ' M< igen komolyan miuffli a moszkvai világkongresszust, s úgy tekintjük, mint az etoő nagyszabású kísérletet arra, hogy egyesdiíjenek a bétoesne- rető erők. Be fogjuk braonyí- tani, hogy bizakodásunk nem mond ellent türelmeseégünk- nek, hogy büszkeségünk nem zárja, ká a szerénysége*: hadd áll janak csak e*ő tcüflönééte javaslatokkal, hadd hallatsza­nak csak egymástól etető hangok. Nem atejitehá hanem bezonyftom, sem éh* tálni, hanem megvitatta, sem szavazattöbbségre, hanem Iga­zi egyetértésbe törekedni — ez a közelgő kengresszuc M- adate. ddsumjnú le a tegspseuefc­kel. Párizs, ftetTTk Adenouer kanceüárságának kezdete óto most került sor a 1«. francia- országi látogatására. Ezúttal azonban nem a szokásos \ „munkamegbeszéléeek“ egyi­kéről van szó, hanem a bonni kancellár első hirvaioios láto­gatásáról, amelynek során körutat tesz Franciaország vidéki városaiban. A kancel­lárt elkíséri kormányának, több tagja, körtük Schröder Könyörüljenek meg egy szegény Segg trabercnl ktSKigyinimszwr. Vete tesz Ham Globke, háborús bűnös, a nürnbergi fajüldöző törvé­nyek hírhedt kommentátora De Gaulle a szokástól elté­rően államfői protokoll sze­rint fogadja a nyugatnémet kormányeiaökiöt. A ceremó- oáa a látogatás utolsó napján éri el csúcspont ját: a Bun­deswehr és a francia hadse­reg közős díszszemléjével — a MourmeUm-i katonai tábor­ban — és ünneyi nagymisé­vel a B evms-i székesegyház­ban. Adenauer látogatásának hi­vataloson hangoztatott cétja a „francia és a német népki- békűfese”. Valójában azonban a Parias—Bonn tengely meg- szilárdítáaáról van szó. „Ez a sötét komédia — írja a L’Hu- tnanóte — nem tévesztheti meg azokat, akik előtt vilá­gos. hogy a fegyvergyárosok szövetkezésetek semmi köze a két nép barátságához. A Párizs—Boor tengely hábo­rús peéáMka eredménye, szö­ges ellentétben áll Franciaor­szág érdekeivel”. A francia polgári sajté ed dig feltűnően keveset foglal­kozott a bonni kancellár lá­togatásával. Ez a tény össze­függ a francia közvélemény ellenséges, vagy közömbös magatartásává I. Azok, akik nem felejtették el a háttéri megszállás borzal­mait, provokációt látnak a né­met mUitarizmus és revan »iz­mus vezető képviselőinek franciaországi látogatásában. A volt ellenállok és a háborús deportáltak szervezetei fel- I szólították a lakosságot, hogy tüntető gyűléseken fejezze ki tiltakozását. Szerdán egész Franciaországban megrende­zik az „emlékezés napját” s ez alkalommal mindenütt vi­rágokat helyeznek el a né­met fasizmus áldozatainak emlékművein. Hruscsov etvtárs fogadta a jugoszláv parlamenti küldöttséget MOSZKVA, (TASZSZ): Nyitóte Hruscsov, az SZKP Központi Biaottságánák első titkára, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke hétfőn fogadta a Szovjetunióban tar­tózkodó jugoszláv parlamenti küldöttséget. A küldöttség Pe- tar Sztambolicsnak, a szövet­ségi nemzetgyűlés etookének vezetésével kremli doágooó- szobájában kereste fed lirus- osovot. A meleg, baráti be­szélgetésben íven Szpirtdovon és Jen Pejve, a Szovjetemé L^egfelsö Tanácsának háaetoo- kei is résük vettek. „Le a fasizmussal I“ „Emlékezzetek Belsenre4i Óriási ielháborodáM Londonban a/ angol nemzeti szocialiotn mozgalom gyűlése miatt London, (MTI): Két óra hosszat tartó elke­seredett verekedéssel végző­dött a háború éta Angliában tartott első, kifejezetten náci jellegű gyűlés, amelyet, az an­gol nemzeti szocialista moz­galom a Frafalgar-téren ren­dezett. Munkáspárti képvise­lők levelekben és interpellá­ciókban előzetesen tiltakoztak a gyűlés élle«, de Hope köz­munkaügyi miniszter azt fe­lelte, hogy a gyűlés betiltása „sértené a szólásszabadságot”. A horogkeresztes karszala-, got viselő érkezőket és a párt vezérét, C. Jordan középisko­lai tanárt kettős rendőrgyű­rű védte, midőn a Nelson­szobor talapzatán „Ébredj Anglia!” csatakiáltásokkal és „Heril Hitler!” ordhozással te­letűzdelt beszédeiket mondták. A tömeg „Le a fasizmus­sal!” „Emlékezzetek Belsen- re!” kiáltásokkal szakította félbe a beszédeket, Midőn Jordán azt állította, hogy Hitler láoflÉW teát, akinek teljesen igaza vöd* abban, hogy Angliának nem a nemetek el­len kellett volna harcolnia, a tömeg felháborodása többe nem ismert határt: záptojás, rothadt gyümölcs, zápor hul­lott az emelvényre. Mikor Jordan és vezérkara távozni készült, a tömeg meg­támadta teherautójukat, ame­lyet a rendőrök csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel men­tettek meg a fel borítástól. Jor­dan a felbőszült tömeg dühe elől erős rendőri fedezettel a közeli földalatti vasút ál­lomásra menekült. A rendőr­ség húsz náciellenes tüntetőt letartóztatott. Jordan mozgalmának be­vallott célja fajvédő nemzeti szocialista állaim teremtése Angiában a hitleri német ná­ci állam mintájára. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents