Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

nA fordulat éré64 Ra kam azon A híft gazdálkodók ma mór ráérnek olvasni « ALIGHA VITATHATÓ az •z állítás, hogy egy község kulturális életét egyetlen em­ber nem képes fellendíteni semmilyen erőfeszítéssel sem, Ha például s község vezetői semmit sem törődnek a kultti- rális dolgokkal, egy-két ember hiába igyekszik, Rakamazon sem tehetett mindjárt i958-ban észrevenni, hegy Huszár Istvánná vette át'« községi könyvtárat. Az igaz, hagy azzal a 292 kötet­nyi, nem is a legjobb össze­tételű könyvállománnyal nem sokat kezdhetett, amit akkor átvett. A következő években azonban már eléggé szépen fejlődött az állomány: 1980- ban, 1961-ben és az idén is 9-9 ezer forintot adott a köz­ségi tanács könyvvásárlásra a könyvfejlesztési alapból, És Huszár « vénné mégis csak az idén hívta fel magára a könyvtárosok figyelmét. Miért', A „tegnapi” rakamazi kul­turális étet Illusztrálására csak egyetlen dolgot említsünk meg: a művelődési házat még tavaly is ideiglenes termény- raktárnak, napközi otthonnak használták tel, Az idén pedig már szépen berendezett klubszoba várja a szórakozni, művelődni vágyó rakamaziakat a régi napközi helyén. BORBÉLY JANQSNÉ füg­getlenítek: igazgató lett a mű­velődési házban, egész idejét arra fordíthatja, amit addig csak táraaoaimi munkában vé­geztek, vagy kellett volna vé­gezni, A jegypénztár szűkös helyi­ségében szorongó könyvtár is így került januárban szép, ott­honos külön helyiségbe, A tanács ötezer forintja mellé az idén újabb összeg kerül: a termelőszövetkezet 4900 forintot ajánlott fel könyvvásárlásra, Az fmsz pe­dig szép, értékes könyvállo­mányát adja át a községi könyv árnak, A mér meglévő 1144 kötettel együtt év vé­gére lehet, hogy az 1958. évi­nek ötszörösét ts túlhaladja a könyvtár állománya, És az olvasók száma? Az is többszörösen megha­ladja ex 1858, évit. Mér jú­nius végén 910 olvasója volt a könyvárnak. Több mint öt­ezer kötetet kölcsönöztek W, Volt nap, amikor 120—140 könyv ts gazdára talált. És itt sem maradt magára a könyvtáros. Először ugyan félt az iskolás gyermekek segítsé­gét igénybe venni, de olyan sok munkával járt a kölcsön­zés, hogy mégiscsak „rákény­szerült', Most már látja, hogy érdemes volt Krancz Mária, Bajor Borbála, Popovics Anna és Kiss Erzsébet segítségét igénybe venni, mert nem csak neki segítettek, hanem közben ők maguk is tanultak, fejlőd­tek. Mint seaédkőnyvtérosok- nak bizonyára barátjuk ma­rad a könyv egész életükben. Elősegítette az olvasás elter­jedését a mezőgazdaság át­szervezése is. A híres, jól gaz­dálkodó rakemaziak jobban rá­érnek ma mér olvasni is. Sui­ter Mihály hallotta mér bizo­nyára régebben is olvasni Laci unokáját, nemcsak a múltko­riban, amikor az Egri csilla­gokból olvasott fel többjüknek egy részletet, mégis csak ez­után jutót eszébe, hogy életé­ben először elmenjen a könyv­tárba kölcsönözni, „Többet érünk ezzel, mintha csak foly­ton pénzre játszunk és iszo­gatunk" — mondta a kiköl­csönzött könyvvei $ kezében, Laci egyébként 87 könyvet kölcsönzött ki az első fél évben hatodikos létére, Enné! többet csak a vasbolt dolgozója, Mez frigyes olvasott: 92 könyvet, ÖRVENDETES a vasu'asok szorgalma is. Ismert dolog, hogy a vasutasok szívesen veszik kezükbe a kártyát (persze, mások is!), itt viszont inkább olvasnak. Különösen az éjjeli szolgálatban levők olvasnak rengeteget, A dolgozók általános isko­lája és a 'kihelyezett techni­kumi osztály szántén növelte jaz olvasottságot. A kötelező olvasmány magában is sokra megy, de szívesen olvastak „ajánlottat" is. Végiül maguk az olvasók is egyre több olvasót szerveznek be: elmondják, hogy mennyire tetszett egy-égy Jókai, Gárdo­nyi, Móricz, Mesterházy vagy Berkes! regény és vissza sem kerül a könyv, amíg vagy tí­zen el nem olvasták. Lassan aztán ezek a zugolvasók is ál­landó tagjai lesznek a könyv­tárnak. Természetesen mind­ebben nagy része van Huszár Isivánnénak. A TESTNEVELÉS—ÉNEK szakos tanár nemrég Debre­cenben kéthetes könyvtáros tanfolyamon vett részt, ahol jó munkájáért André Maurois Fleming és a penicillin regé­nye című könyvét kapta ju­talmul, a szellemi vetélkedőn elért eredményéért pedig Erich Kästner Szív a főkörben című verskötetét. <5 azonban a két könyvnél, sőt a kitűnőre sike­rült vizsgájánál Is jobban örül j annak, hogy sok olyan hasz­nos dolgot tanult a két hét alatt, amit nagyszerűen fel­használhat a gyakorlati mun­kájában. Biztos, hogy év végén is be tehet majd írni a statisztikai jelentése végére; kitűnőre vizsgázott, Gál Béla Színpad a virágok kozott Pompázó rózsák, nagyszerű szikiakért 140 féte sziklai dísznövénnyel, virágok, üde­zöld növények — ez a kép fogadja a nyíregyházi Sza­badtéri Színpad látogatóik Főidért Miklós, s szépsé­gek „varázslója" — * ker­tén é* gondnok egyszemély- ben. Szívesen mutogatja mag szebbnél szebb virágait, Meg­tudtuk tőle, hogy a jövő év­ben olyan cserjéket szeretne meghonosítani, melyek léten is látványosak, gyöpyörű szí­nű bogyókat hoznak, A jelen­legi állományt még kínai ere­detű fás bazsarózsával és a Tiszafa nevű északi-sarki örökzöld növénnyel akarja gyarapítani, A 22 éve kertészkedő em­ber nem éremé jól magát vi­rágok nélkül, Reggelenként első dolga, hogy megnézze, nincs-e valami baj. — Mit talál foglalkozásé­ban legkellemesebbnek? — Azt, hogy érdemei volt évekig dolgoznom, mert «gy­re szépül a kertem, — S a legkellemetlenebb­nek? Kis tűnődés után válaszol. — Tavaly egy fiatalember letépett egy teái rózsát és négy szál szegfűt. — És mit szólnak a kert­hez a vendégek? — Előadások Idején min­dig körülsétálok, » gyűjtöm a közönség elismerő meg­jegyzéseit. Jól esik ezeket új­ra, meg újra hallani. Ilyen­kor kicsit büszke is vagyok. b. 1. err színház keresi az alapkövét Képző mű részeink ráziatkönyréből HUSZÁR ISTVÁN: A prágai Nemzeti Színház­nak „eltűnt” az alapköve, Ki­derült, hogy az a kő, amely­ről eddig úgy vélték, hogy az alapítási okmányokat tar­talmazza — üres. Márpedig a színház 1888. évi alapkőle­tételénél ezeket az okmányo­kat az egyik kőben helyez­ték el, A kutatások most kü­lönféle műszerek segítségé­vel folynak mindaddig, amíg „megtalálják” a prágai Nem­zeti Színház alapkövét, Boccaccio eredeti kézirata A páduai egyetem két ta­nára kétséget kizáróan meg­állapította, hogy a Marburg-í könyvtárban örzött kézirnt Giovanni Boccaccio: „Beea- merone"-jának hiteles példá­nya. amelyet Boccaccio saját kezűleg írt, A két egyetemi tanár szerint ez a mű az egyetlen jelentős, középkori irodalmi alkotás, amely a szerző kézírásában maradt fenn. Eddig kételkedtek a kéz­irat valódiságában, mert a szöveg durva nyelvtani hibá­kat tartalmaz, Ibolyántúli su­garaikkal megállapították azonban, hogy a XV. század folyamán a szöveget egyes helyeken — ahol az eredeti kézirat elhalványult — is­meretlen kéz kiegészítette. A hibák nyilván így kerültek a kéziratba, Nyíregyházi városrész. ketten egy FELHŐN Amikor a slágersserző meg­halt, a mennyorssági elosztó­ban tanácstalanul nézte a szolgálattevő angyal a be­utalólapot. Slágerszerző, slágerszerző... Micsoda foglalkozás ez? Ho­vá osszam be? — töprengett. De nem sokáig törte a fe­jét és elhatározta; oda teszi, ahol éppen hely lesz.., így került a slágerszerző egy kisebb felhőre, ahol rajta kí­vül csak egyetlen lakó volt. — Régóta van itt? — kér­dezte ettől, mihelyt 6 is be­rendezkedett, a felhőn. — Régen. Még a múlt szá­zadban jöttem. Mi Újság a földön? — Semmi különös. Genf- btn tanácskoznak, a berlini kérdés még nem dőlt el, ké­szülnek a tokiói olimpiára, és igyekeznek megvalósítani az emberek Holdba való uta­zását. Szóval semmi különös. Azaz.,, A felhő régi lakója érdek­lődve kérdezte: — Hogyan, még a holduta­zásnál is van érdekesebb? — Van! Tegnapelőtt, né­hány órával a halálom előtt megírtam a slágerek sláge­rét, De maga ezt nem érti! Tudja, kell egy kezdő sor. Az viszi az egeszet! Várjon, igyekszem megmagyarázni, tudja, olyasmi, mint régeb­ben a „Teve van egypupu" volt, vagy az, hogy „Zabáid a számat, a pofikámaf’, 4 jó kezdés már sikert jelent. De az én kezdő sorom, az korszakalkotó! A slágeriroda­lomban ilyen meleg még nem volt. Megtelefonáltam a ki­adómnak, képzelje, elájult a telefonnál a gyönyörűségtől. Rögtön nagy előleget utalt át a Jogvédő Irodán keresztül. Sajnos, amikor a portás b#~ csengetett a pénzzel, én már fél órája jobblétre szende- rülttm, Pech. Korszakot al­kotok és már nem élem meg! Akarja hallani? — Nagyon kiváncsivá tesz. — Tudja, a siker minden kelléke benne van « kezdő sorban, Nem akarok nagyot mondani, de a „Megesz a fene, elmegy az ember esze érted, drágám", amellyel a Frecsenyák félmilliót kere­sett, semmi az enyémhez ké­pest, Na, figyeljen, Figyel? — Figyelek. — „Ma még tör a frász ér­ted, itt a szám, pedig csak a kezemet kérted". Na, mit szól hozzá? — Ne haragudjon, de a maga korszakalkotó sorát éppúgy, mint a többit, nme- lyeket felsorolt, parlaginak, pongyolának, és ha nem fut- ragszik meg őszinteségemért, rossznak, sőt pocsékunk ta­Űjabhan már modernizálta is funkcióját Szekeres Pál. Kerékpárén iár’a az Őrire'.ír bí­zott közös határt, a vasas boltban W& terek tükröt vett és a kományra szereltette azt a kovácsműhelyben Fóris Miskával. Ügy, mint sok motorkerékpáron látja. Hátulról, ha gép vagy szekér közeledik utána, tüntetőén a tükröt nézi, Mégcsak köszönésre is nagyritkán fordítja ol­dalra fejé':. Karcsú, hosszú nyelű fejszéjével úgy lépked, ha gyalogszerben van, mint ama mondabeli bet­lehemi királyok egyike, Kerékpáron ülve, há­tán szijjal keresztbe vetve hordja hatalma jel­vényét, ahogy a vadászok fegyverüket, Mondják suttogják is a téeszben, hogy kevélykedése nem ismer határt, Futkos erre-arra. néha meg napo­kig nem látják, A* irigy nyelvek szerint p-ea* gat Ilyenkor a folyóban, vagy a kellemes hfívö sön fetreng, — Ds nagy melled van, hogy min den napra megvan az egységed morgott utána valamelyik délután is az egyik kapáló, miku Szekeres elsuhant előtte a dűlőül on. Az elnök, mikor megkérdezte tőig néhánj hete, mi újság körletében, elnevette magát. — Mi lehetne? As már nem újság, bog' mindenki tudja; engem az isten Is kerülőnél teremte' t Elég baj, hogy magam is csak a? idén jöttem rá­— Nana, Pali bátyám — emelte fel mutató ujját a nálánál jóval fiatalabb elnök, — A ló­nak is négy lába van, mégis megbotlik, Szóval.,, fontos munka a kerülőké is, A jog és fegyelem mindenkire egyformán vonatkozik, — Vonatkozzon is. Ha akad, megteszem a feljelen é*t, tovább siusez. Én még nem tize ttom tandíjat! A beszélgetés emléke hamar elszállt belőle mint a meggyújtott száraz szalmaesutak kévé füstje. Most. hogy karikázásának célja 8 szövet­kezeti iroda, az elnök szava eszébe villan, De 6 köve kézé pillanatban megint nem gondol rá, — Előttem nincs mese, nincs kivétel, Néha telin kell valamit... — heesenti el magától a gondo­latot. Folyton az előtte ragyogó kerek tÜkrÖCS kébe pislog. Kivált, mikor a községbe ér, De amikor Szekeres Pál még á pedált nyomja, Dicső Sándorné már az irodában van Az ötven körüli asszony kerek arcán pirossá a lobban, ahogy körülnéz az irodában és kapáját a falhoz támasztja. — Ki küldte nekem ezt a papírt? Es miért?! — kérdezd repkedő tekintettel. A TANDÍJ Dávid Balázs, a fegyelmi bizottság elnöke elkérd az asszonytól a fél ív papircet, Ki» ideig nézi, aztán megszólal: — Ide van írva. ni, hogy tárgy: cukorrépa lopás ügyben. Nem olvasta el? — Elolvastam én, kedves. El még a férjem is, lányom is. Dohát, honnan van az véve, hogv én lop'am?! Én, aki.,, mióta élek, egy *w»*á' nem sok, annyit nem bántoltam a mádéból Mondták is az enyéim, ne jöjjek »ahova, D én,,, nem t* tudom,,- ilyen rágalmazástI Egyesek suttognak is rólam, Hinni mégsem hi­teik, hogy én ilyesmire képes lennék, ügy jö­vök egyenesen a kapálásból . . . Ismertek mind- umyian. Az egész családomat... Az uram akar lenni. Amilyen természete van, nem tudom mi' -sinálna itt. Ezért a . . . szégyenért... A bizottsági tagok hallgatnak Egyik gyor­san rágyújt, másik az asztalon dobol Van ak az ablakon néz ki, vagy éppen most jut e§zéb alaposan megnézi az iroda padlózatának állapé tát, — Jé, jó, Dicsőné, Mi elhisszük, amit mond. Sőt azon csodálkozunk, hogy,,, Na, ig<m, Sze­keres Fái, a mezőőr nincs még itt? Nem látta kint? — Nem láttam én, lelkem — feleli gyorsan íz asszony, akinek (Ha lehetne a bizottság elnök' Négy hónapja körül választották Dávid Ba­lázst a fegyelmi bizottság élére, Nem sok idő, d azóta sokat emlegetik, Hol volt a közösség szeme mikor észre nem vette mindjárt ezt a gy©r. eszű, határozott tempójú fiatalembert?! Besze "ezte a bizottság jogkörével foglalkozó hivatalos közlönyt, s azt mindig magánál tartja, A fe iytlmi ügyekben tett javaslatai alapján hoze' latánozatok még egyetlen esetben sem estek • irgság részéről kifogás alá. — Nézd meg, Annus, nem jön-e még Bzeka rés Pál — mondja Dávid Balázs a jegyzőkönyv­vezető leánynak. Annus mikor nyitni akarja az ajtót, kívül r<H is nyitják. A feljelentő mezőőr lép be, — Jó hogy jön, Pali bátyám — móndja Dávid Balázs és maga mellé inti Szekerest. — Maga írta ezt a jelentést? — emel tel az asz!álról egy közönséges irkalapot, A mezőőr elveszi a ceruzaírásos papírt, Nézi, forgatja, Aztán, mintha valamire emlékez­nék, megszólal: — Persze, hogy én írtam Mert Dicsőn*4 cukorrépát lopott, —- Meggyőződött róla? — Akkor,,, minek jelentettem volna? — Dlesőné, maga látta, találkozott a mező, őrrel? — Nem találkoztam én wnkiféiével. Nem loptam én egy tűnyl répát se. Csak mted *nk úgy becsülné a közöst, min' az én családom, — Szekereshez fordul, —- Nem tudom, honnan vet­ted ezt te?,,, Mondtad, kitol»” egyszer ve'ünk amiért a férjem nem szavazott rád, De tg mis növényápolásban lenne a te helyei, ahhoz ér­tei... —■ Pali bátyám, a fegyelm' btz.tteás névé ben kérdem — veszi át a szót Dávid Balázs — látta kőt szemével Dicsőnél, mikor. s*ed:e r zsákba a cukorrépát? — így éppen nem,,, JDn magam nem lát­tam húzza beljebb a nyakát a mezőőr és ide* tea pislog. — Csak úgy, mondták nekem- Hogy ... tán ő volt. —- Ki mondta?-» Ki? Ki is csak?, • •, Nem tudom hirfele- nében. Nem emlékszem rá... Mit abajtettek még?! Szekeres Pál a szemek tüzébm izzadni kezd — Még egy kis türelem, Pali bátyám — mondja nagy nyugodtan Dávid Balázs. Szája sarkában tneeoly bujkál, mikor feláll. — Tisz­telt fegyelmi bizottság! Mivei beigazolódott hogy Szekeres Pál, a mág'dik brigád mezőőr alaptalanul- bizonyítás nélkül tett jelente:; Dicső Sándornéval szemben, a feljelentett he lyett a feljelentőt javaslom megbüntetni, Dics- Sándornét szégyen, erkölcsi sérelem érte és bog' most Ott kellett hagyni munkáját, amiért leg alább fél munkaegységet veszített, javaslom Szekeres Pál 50 forintra való bírságolását és tői­két munkaegység levonást, Ezt helyénvalónak tartom arra, hogy ezután körültekint őbben, ala­posabban lássa el feladatát, Szekeres Pál ahogy megint kerékpárja nyer­gébe veti masát, észre se veszi a kormányon isillámló tükröcskét. Gondolata a tandíjon jár. No meg azon, miképpen titkolja el felesége elől ASZTALOS BÁLINT látom. A slágerszerző dühös lett: — Nocsak! Szóval magának nem tetszik, És ha szabad kérdeznem, milyen jogom bí­rál? — 4 szépség jogán. — Ért is maga a slágerek­hez! — Bevallom, nem értek hozzá — ? • maga, milyen erő van '. f a kérdésben, hogy J „Ma, meg tör a frász ér­I ed’? — Fogalmam sincs. Nahát! B vallja, hogy nem I árt hassá és van mersz? az én halhatatlan soromat meg­bírálni. Mondja, kicsoda ma­ga tulajdonképpen? A felhő régi lakója halkan bemutatkozott; — Heine vagyok. Palásti László A vSlág ejvjHlfo i’óz«n»!<ii<iiíó> állóm»»« A bulgáriai Kazáníak kör­nyékén, a rózsatenyésztés köz­pontjában áll az e kute-ósllo- más, amely kizárólag rozsate- nyésztási problémákkal foglal­kozik. itt úiabb keresztezések j kitenyésztésén dolgoznak, bio­kémiai vizsgálatokat végeznek a rózsákat pusztító betegségek és kártevők leküzdésére, »tb. A kutatóéltemé» munkatársai­nak sikerült olyan hibrid ró­zsafajtákat kitenyészteni, amelyek rendkívül ellenállónk a hideggel és a növényi meg­betegedésekkel szemben. Meg­vizsgálják a világ valameny- nyi rózsafajtáit, Az intézet gyűjteménye jelenleg 90 fajta rózsából áll.

Next

/
Thumbnails
Contents