Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

MOUTÁkfH, £S*£50yr»£rt Törvényerejű rendelet az alkoholisták elleni intézkedésekről Az Elnöki Tanács ülése TTX. ÉVFOLYAM 169. SZÁM Ára 50 fillér 1962. JÚLIUS 21, SZOMBAT Beszámoló a moszkvai világokon gresszusról Békenagygyűlés a Margitszigeten A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfogad­ta az alkoholisták elleni in­tézkedésekről szóló törvény­erejű rendelettervezetet. Az Elnöki Tanács elhatá­rozta a Magyar Népköztár­saság és Dahomey Köztársa­ság közötti diplomáciai kap­csolatoknak nagykövetségi szinten történő felvételét. Az. Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. ★ Az Elnöki Tanács most el­fogadott törvényerejű rende­let® hatékony eszközt ad a tanácsok, az igazságügyi szer­vek, a rendőrség, az egész­ségügyi intézmények és az al­koholizmus káros következ­ményei miatt sínylődő csalá­dok kezébe. Az elmúlt években álla­munk számos intézkedést tett az alkoholizmus visszaszorítá­sára és megelőzésére. Az erő­feszítések jelentős eredmé- j nyékét hoztak ugyan', de az üzemi és közlekedési balese­tek, a kórházak és az egész­ségügyi intézmények kimuta­tásai arra figyelmeztetnek, hogy az ital még mindig vi­szonylag sok áldozatot szed. Az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek előtt ezért további nagy feladatok állnak az alkoholizmus el­leni küzdelemben, s e fel­adatok megoldásához nyújt segítséget a most elfogadott törvényerejű rendelet. A rendelet módot ad arra, hogy nyilvános helyen bot­rányt okozó, vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség úgynevezett „kijó­zanító szobába” szállíthassa. A beszállított személy viseld a kijózanítással kapcsolatos szállítási és kezelési költsé­geket. A tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei, rende­lőintézeti elvonó kezelésben való részvételre kötelezhetik azokat az idült alkoholistá­kat, akik magatartásukkal, családi életük felbomlását okozhatják, kiskorú gyerme­keik erkölcsi fejlődését hát­ráltatják, környezetük bizton­ságát veszélyeztetik, a köz­rendet, illetve a termelőmun­kát rendszeresen zavarják. A Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága és a szakszer­vezetek budapesti tanácsa pénteken délután békenagy­gyűlést rendezett az Opera-, ház margitszigeti szabadtéri színpadán, amelyen a moszk­vai leszerelési és béke-világ­kongresszuson részt vett ma­gyar küldöttség számolt be Budapest dolgozóinak a nagy­szabású eseményről. Az ünnepi díszbe öltözte­tett színpadon a közönség vi­haros tapsa közben foglalta el helyét az elnökség, amely­nek tagjai között volt ér. Münnich Ferenc áiflam­miniszfcer, Somogyi Miklós, a SZOT elnökei, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Péter János, külügymi­niszter, Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, Szakasits Árpád, az Országos Béketa­nács elnöke, a Béke-világta- nács irodájának tagja, Kiss Dezső, a budapesti pártbizott­ság első titkára, dr. Beresz- tóczy Miklós, az Országos Béketanács katolikus bizott­ságának főtitkára, az ország- gyűlés alelnöke, továbbá Bo- donyi Pálné, a budapesti nő­tanács titkára, Bognár József egyetemi tanár, Dezséry László, az Országos Béketa­nács főtitkára, Gál László, a SZOT titkára, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-dí- jas szobrászművész, öveges József Kossuth-díjas egyetemi tanár, Pátzay Pál Kossuth- díjas szobrászművész, Szatmá- ri-Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Szamosközi 1 st- ván református püspök és Tamási Áron Kossuth-díjas író. Ugyancsak az elnökség­ben foglaltak helyet a moszK- vai leszerelési és béke-világ- bongresszuson részt vett, je­lenleg hazánkban tartózkodó külföldi küldöttségek képvi­selői is. WA békét együtt kell megvédenünk, hiszen áldásait is egyformán fogjuk élvezni“ Dr. Sík Endre nyugalma­zott miniszter megnyitó sza­vai .után Szakasits Árpád számolt be a szovjet fővá­rosban lezajlott nagy jelentő­ségű kongresszusról. Hangoztatta, hogy a moszk­vai tanácskozást nyílt, őszin­te, bizalomteljes vélemény­csere jellemezte, s még azo­kat a küldötteket is, akik fenntartásokkal érkeztek erre a találkozóra, magával ra­gadta az” általános bizalom és a jövőbe vetett hit, remény­ség ereje, amelyet a tanács­kozás légköre sugárzott. — A kongresszus úgy fe­jezhette be tanácskozását, hogy az egyetértés, a cse­lekvő szolidaritás érzésé­ben egyesülhetett a vi­lág minden tájáról egy- begyűtt delegátusok soka­sága. — A kongresszus jelentő­ségét nem lehet eléggé fel­becsülni. Meggyőződésem, hogy július 9-e, a tanácsko­zás kezdetének napja a nagy reménység napjaként kerül be az emberiség történetébe. Szakasits Árpád ezután N. Sz. Hruscsovnak, a szovjet kormányfőnek a kongresszu­son elmondott nagy hatású beszédét méltatta. Rámuta­tott: a szovjet kormányfő meggyőzően bizonyította, hogy a béke ellenségei­nek felelőtlen és lelkiis­meretlen törekvéseivel szemben hatalmas erő áll, amelyre bizton számíthat az emberiség. A szovjet kormányfő beszé­dében foglalt javaslatok — amelyek megmutatják az utat a háborús tűzfészkek békés felszámolására, a vitás nem­zetközi kérdések rendezésére, 250 000 forint jövedelmet terveztek a tunyogmatolcsi Sza­badság Tsz 25 holdas kertészetében. A korai káposztából naponta értékesítenek. A képen: Szép árut kínál Sallai Istvá nné. Hammel József felvétele. — lelkes visszhangra találtak a kongresszus küldötteinél, valamennyi nép és ország de­legátusainál. A magyar delegáció veze­tője a továbbiakban a kong­resszus nemzetközi jelöltősé­géről szólott. Beszéde további részében számot adott a magyar dele­gáció munkájáról. Elmondot­ta, hogy nélpfink küldötteit elis­meréssel és megbecsülés­sel vették körül a bizott­ságokban és a szakmai találkozókon egyaránt. Küldötteink jól szolgálták e kongresszuson az emberiség nagy ügyét, a béke megvé­dését. A magyar nép, a munká­sok, parasztok és értelmisé­giek eredményes, jó munká­val járulhatnak hozzá legha­tékonyabban a béke eszméjé­nek győzelméhez, a nemzet­közi békemozgalom erősödé­séhez, a még elnyomott né­pek felszabadításához, ahhoz, hogy mindörökre letöröl­jük a világ homlokáról a legégetőbb szégyent: a háború és az éhség szé­gyenét. Ezután Bognár József egye­temi tanár emelkedett szólás­ra arról számolt be, hogy a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszus plenáris és bizottsági ülésein kívül ered­ményes munkát végeztek a különböző szakmai találkozó­kon, a tudósok, a művészek, a szakszervezeti vezetők és az egyéb foglalkozási ágak kép­viselőinek találkozóin is. Bognár József végül hang­súlyozta: — A békét együtt kell meg­védenünk, hiszen áldásait is egyformán fogjuk élvezni. A népek együttes ereje képes arra, hogy megte­remtse a jobb világot, amelyet a humanizmus el- téphetetlen szálai fűznek össze. Benkő Gyula színművész a világkongresszus néhány fe­ledhetetlen emlékét, mara­dandó élményét elevenítette fel. A gyűlés részt vevői nagy tapssal köszöntötték a követ­kező felszólalót, Marja Rosa Lucia Olivért, Lenin-béke- díjas argentin írónőt, aki a kongresszuson részt vett több mint félezer délamerikai kül­dött nevében beszélt. Kedves színfoltja volt a nagygyűlésnek Oginga Odin- gának, a Kenyai Nemzeti Unió alelnökiének felszólalása. Aldo Silva E. Lins a S^o- Paolo-i tatományi delegáció vezetője a brazil békeharcosok üdvözletét tolmácsolta a nagy­gyűlés részt vevőinek. Anten­ne Tabet, nemzetközi Le- nán-békedíjjal kitüntetett li­banoni küldött elöljáróban tol­mácsolta az arab országok bé­keharcosainak üdvözletét, jó­kívánságait, majd hangsúlyoz­ta, hogy a moszkvai kong­resszuson megjelölt utón a világ eljuthat korunk minden fontos kérdésé­nek megoldásához, így a nukleáris háború ijesztő rémének elkerüléséhez is. Etienne Richard Mbaya kongói újságíró lépett ezután a mikrofonhoz. Patrice Lu- mumbára. a kongói nép már­tírhalált halt nagy vezéréré emlékezett. Robert Rieder, az Osztrák Béketanács elnökségi tagja arról szólott, hogy az osztrák delegáció tagjai is elégedetten tértek haza Moszkvából. A nagy tapssal fogadott felszólalás után dr. Sík End­re nyugalmazott külügymi­niszter mondott zárszót. Az egészségügyi szakigazga­tási szervek mellett külön or­vosi bizottságok kezdik meg működésüket a főváros ke­rületeiben, megyei jogú váro­sokban és a megyeszékhelye­ken, továbbá az egészségügyi miniszter által meghatározott helyeken. E bizottságokhoz egyaránt fordulhatnak állam- igazgatási, rendőrségi szervek, az alkoholisták házastársai, vagy tartásra jogosult hozzá­tartozói, és szaikszervezeti, if­júsági, nőtanácsi szervek; s javasolhatják a kötelező el­vonó kezelés elrendelését. A bizottságok a kéréseket min­den esetben gondosan meg­vizsgálják — az érintett sze­mélyt orvosi vizsgálatnak is alávetik —. „s ha a kötelező elvonó kezelést indokoltnak tartják, javaslatukat a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve elé. terjesztik. Az in­dítványról az egészségügyi szerv dönt. A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a kényszer-el- vonó kezelés munkaidőn kí­vül történik, s szükséget gyógykezelésnek kell tekinte­ni. A biztosításra jogosultak és nem jogosultak kezelése egyaránt ingyenes, útiköltség megtérítésben azonban nem részesülnek. A rendelet a továbbiakban intézkedik a gyermektartási kötelezettség megtartásáról, illetve megtartatásáról. Esze­rint a bíróság elrendelheti, hogy a házastárs, vagy a gyermek gondozója kezéhez fizessék ki az olyan személy munkabérének, járandóságé-* nak legfeljebb 50 százalékát, aki iszákos életmódja követ­keztében nem tesz eleget a gyermekével szemben fennál­ló tartási kötelezettségének. Az előírások szerint erre az ügyész tesz indítványt az illetékes bírósági szerveknek, amelyek azt nyolc napon be­lül megtárgyalják. Az ügyészi indítvány előterjesztését kér­heti az érdekelt házastárs, vagy a tartásra jogosult hoz­zátartozó s kezdeményezhetik államigazgatási, szakszerveze­ti, ifjúsági és nótanácsi szer­vek is. A törvényerejű rendelet jú­lius 21-én lép hatályba. Javult a nyírbátori tanács végrehajtó bizottság szervező, irányító munkája •• Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága soron következő ülé­sét pénteken Nyírbátorban tartotta. Az ülés fő napirendi pontja „A nyírbátori járási tanács végrehajtó bizottsága gazdasági-, szervező és kultu­rális nevelő munkájáról” szó­ló jelentés megtárgyalása volt. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogv az utóbbi hó­napokban a jobban szervezett, átgondoltabb munka gazdasági és kulturális téren egyaránt érezteti hatását. A fejlődés azonban még mindig nem áll arányban a lehetőségekkel. Sok bevált új módszert — pél­dául a vegyszeres gyomirtás, az állványos szénaszáritás — ebben a járásban is alkal­mazhattak volna. A nyírbátori járás talaja igen gyenge, a szántójának mintegy fele futóhomok. Ered­ményes gazdálkodás csak a növénytermesztés szerkezeté­nek átalakításával lehetséges. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy sok helyen még a termelőszö­vetkezetek is a kisparaszti gazdálkodás idején kialakult növényeket vetik. Különösen szükség volna a jelentős mér­vű gyümölcsösítésre, de nem­csak almára, hanem gyor­san termőre forduló, na^y jövedelmet adó málna, sza­móca, őszibarack telepítésre. Sajnos, a járás az ilyen irá­nyú telepítési tervét alig 30 százalékra teljesítette. Nagy hagyománya van itt a dohány- termesztésnek, amit hamaro­san a duplájára kellene emel­ni. A járás községfejlesztési te­vékenysége kielégítőnek mond­ható. A tervezett 6 millió 400 ezer forintos bevételét a fél év végéig 60 százalékra teljesí­tette. Az építkezés is kedvező ütemben halad. Hiba, hogy egyes községi tanácsok nem fordítanak elég gondot a tár­sadalmi munka szervezésére. Néhány községben pedig egé­szen kiemelkedő példa van ebben a járásban is. Ombo­lyon például egy keresőre eső társadalmi munka értéke 62,50 forint, Nyírlugoson pedig 52,60 forint. Sokat javult a járás egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis ellátottsága. A felszabadu­lás előtti héttel szemben most 14 körzeti és 4 szakorvos dolgozik. 17 évvel ezelőtt alig volt villamosított község, je­lenleg három faluba nem ve­zették még be a villanyt. En- csencs és Penészlek kivételé­vel minden községben műve­lődési otthon áll a dolgozók rendelkezésére. Ombolyon kí­vül rendszeresen vetítenek fil­met. Bár sok helyen még hiánvzik pedagógus, egy-két községben nem kielégítő a tanteremellátottság, de az ál­talános iskolai oktatásban igen nagy lépéssel haladtak előre. Nem mondható ez el a fenőttek tanulásáról és az is­meretterjesztő munkáról. A megyei végrehajtó bi­zottság különös kép pen fel­hívta a járás vezetőinek fi­gyelmét c tömegkapcsolatok további szélesítésére és a já­rási végrehajtó bizottságban meghonosodó jó munkamód­szer továbbvitelére a közsé­gekben. Második napirendi pontként 1 a mátészalkai járás gyenge termelőszövetkezeteinek műka. dését tárgyalta meg a vb. Megállapították, hogy a nö­vényápolás ezekben a szövet­kezetekben rendben ment, ka­pásokból jobb termés várha­tó, mint a múlt esztendőben, A mérleghiányokat általában rendbehozták. A következő években elsősorban a juh és a baromfitenyésztés, vala­mint a gyorsan termőre for­duló gyümölcsösök telepítését szorgalmazzák ezekben a szö­vetkezetekben. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta az időszerű mező- gazdasági munkálatokat és a felvásárlást. A kapálás álta­lában befejezést nyert me- gyeszerte. Az aratást az esős időjárás akadályozta. Kedve­zőtlen a tarlóhántás és a másodvetés üteme. Pedig az időjárás különösen a másod­vetésre igen alkalmas. Féléves felvásárlási tervét megyénk 98,5 százalékra tel­jesítette. Baromfiból és vágó­marhából jelentősen túltelje­sítették az előirányzatot. Na­gyobb lemaradás egyedül a toiásfelvásárlásban van. Végül folyó ügyeket tár­gyalt a végrehajtó bizottság] majd megfelelő határozatokat hozott Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents