Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 139. szám

Kielégítő am autósmi fon* patron ellátás e Átmenetileg szüneteltetik az új készülékek árusítását Az utóbbi időben többen pa­naszkodtak, hogy nem kapható az üzletekben autószifon-készü- lek, Az MTI munkatársa megkér­dezte a Belkereskedelmi Minisz­térium élelmiszer-háztartási és vegyi főigazgatóságán mi az oka a hiánynak, s a következő felvilá­gosítást kapta: Az autósziíon-készülékek for- galombahozatala mindenkor a szensavpatron-készlet függvényé, ami azt jelenti, hogy csak annyi új autószifon-készülék kerülhet forgalomba, amennyinek a rend­szeres használatához szükséges patront biztosítani tudják. A pat­rongyártás nem tartott lépést a forgalomba hozott készülékek számának gyors növekedésével, s csak az új készüléktulajdonosok bosszantását jelentené, ha a most megvásárolt autószifont patronhiany miatt nem használ­hatnák. A minden egyes készü­lékkel egyidejűleg megvásárolt patrondoboz csökkentené az amúgy is szűkös, cserélhető pat­ronkészletet. Uj készülékeket most is gyártanak, a kereskede­lem azonban arra törekedett, hogy az idei nyáron zökkenőmen­tessé tegye a patronellátást, ezért átmenetileg szüneteltetik az új autósziíon-készülékek árusítását. Csak így oldhatták meg, hogy a szifontulajdonosok folyamatosan megfelelő mennyiségű patronhoz jussanak. Most cserélhető is pat­ron, korlátozás nélkül. A készü­lékek árusításának szünetelése csak átmeneti, s minden erőfe­szítést megtesznek, hogy őszre kiegészítsék a patronkészlelet. A probléma megoldásában számít a kereskedelem a magyar ipar gyors segítségére, ezenkívül azon­ban tárgyalások folynak külföld­del is, hogy mielőbb még az ősz folyamán feloldhassák az autó- szifon-készülékek árusításának szüneteltetését. ga gyalogosan indult útnak ha­zafelé, a gyári munkásoktól ka­pott civilruhát Miskolcon, meg­úszta a Tiszát, napokig bujkált liken Major Pálnál, barátjánál. A sok keserűség megviselte. De a munkától ma sem vált meg, ácsbrigádot vezet, maga is jól forgatja még a faragó baltát. O a megkérik az iskolák, szí­H vesen mesél élményeiről. Hozzálátott az íráshoz is, meg­örökíteni a negyvenhárom évvel ezelőtt történteket. Sót versfara­gással is tölti pihenő idejét. Nagyapjáról is megemlékezik, aki 1848-as honvéd volt, Kos­suth katonája. Az unoka, — aki már maga is 65 éves — nem lett hűtlen a régi fegyverhez. Csak jót, nemeset tanulhatnak tőle a fiatalok, akik sokszor körülve­szik és hallgatják olykor elfúló beszédét. — Fogódik a szivem! — men­tegetőzik ilyenkor, kicsit pihen és úgy folytatja... Páll Géza Mesél az öreg harcos h'iatalok gyűrűjében mesél * az öreg harcos: — És akkor megpillantom a mi kocsinkat, tele vörös katoná­val. Hát ezek hová mennek? Oaárohanok, — 'egy jóképű lány­nyal sétáltam — a kíváncsiság nem hagyott nyugodni: Alárom, siess! — kiabáltak a fiúk. Az a nap így kezdődött. .. S folyik a történet, Feuera- bend Ferenc, az egykori kisvár- dai vöröskatona sorolja élmé­nyeit. Negyvenhárom évvel ez­előtt a 3. nemzetközi vörösez­redben harcolt. Csehek, romá­nok, szerbek, oroszok, magyarok voltak bajtársai. — Zubrik István, a századpa­rancsnokom nagyon megszere­tett. Vakmerő voltam, nem mon­dom, talán emiatt ragaszkodott hozzám.. Császárra mentünk ki. komárom megyébe. Fellázadtak az ellenforradalmárok a község­ben. Már állott az akasztófa a téren, huszonnyolc embert akar­tak felakasztani, a direktóriumi tagoka t. Épp jókor érkeztünk... Izgalmas perceket teremtenek- az öreg harcos szavai az iskolai tanteremben. Gyakran eljár a Bessenyei gimnáziumba, még a szünidőben is, mindig összejön néhány fiatal sakkozni, olvas­gatni, ki miért, ilyenkor Feri bácsi történetei jelentik az új szint. És mondja, a császári fel­lépést, hogyan közelítette meg rajával a községet, hogyan fog­ták el az ellenforradalmárok ki­végző osztagát. Ö, amolyan ké­szenléti csoportban harcolt, min­dig oda küldték rajával, ahol gyors közbelépésre volt szükség. Az Eger melletti Ócsák pusztán is ott volt az ellenforradalmá­rok szétverésénél. — De hadd mondom el, hogy fogtunk el öt csendőrt és két szekér lőszert az öcsényi, decsi erdőben.. . A csendőrök bizton­ságban érezték magukat, béké­sen falatoztak egy nagy pok­rócon, mikor Feuerabend István másodmagával rájuk rontott. Ké­zigránáttal a kezükben a csend­őrök előtt termettek. Egy alka­lommal Poroszlónál a román fe­hérektől géppuskát loptak ma­guknak, — mert a réginek meg­repedt a hűtője — hasznát is vették a tiszafüredi ütközetben. Hosszú, nehéz harcok részese a. kisvárdai veterán. Huszon­nyolcán jöttek vissza a zászló- oijjagl, a többiek elestek, Ö ma 36000 holdon öntözéses termesztés Három év múlva megépülnek Nyíregyliáia rízmővei — ('lést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó-bi­zottsága tegnapi ülésén megyénk vízgazdálkodási helyzetéről és az öntözésfejlesztés lehetőségéről tárgyalt. Megállapította, hogy na­gyon kevéssé használjuk fel a lehetőségeket. Megyénket négy folyó: a Tisza, Szamos, Kraszna és a Túr szeli át, összesen 360 kilométer hosszúságban. Öntözés­re a Túr kivételével folyóinkat szinte egyáltalán nem hasznosít­juk. Két nagy í oly ónk: a Tisza és a Szamos vízhozama szinte korlátlan lehetőségét nyújtja az öntözéses gazdálkodásnak, az öntözőfürtök kialakítása a folyók mentén igen gazda­ságos. Ezzel a megoldással, mintegy 39 ezer holdas területen öntözhet­nénk a növényeket. A Keleti Fő­csatornából és a második ötéves tervben épülő rendszerből, mint­egy tizenötezer holdas terület öntözhető a tiszalöki járásban. A nyírségi lecsapolt tavak he­lyén —r Vaján, Rohodon stb. — mintegy 7 millió köbméter vizet tárolhatnánk, amely FI ezer hold te­rület esőztető módszerű öntözé­sét biztosítaná. Ugyancsak jó tá­rolási lehetőségek kínálkoznak a folyók holtágaiban — Tu- nyogmatolcson, Szamossályin stb. — amelyekben hozzáve­tőlegesen 7 millió köbméter vízből további 7 ezer hold te­rületet öntözhetünk. Igen jó lehetőség a csőkutakból- való öntözés. Elsősorban a beregi, felső-szabolcsi és a szatmári ré­szeken. ahol egy-egy kútból, 9p0—. 1200 liter víz nyerhető percen­ként. Ezeken a vidékeken mint­egy 37 ezer hold a csőkutakból öntözhető terület. Megyénkben csak* tfzí'éve szá­mottevő az öntözéses növényter­mesztés. 1950-től 1959-ig kettő­ezer, 1960—1961-ig már 4319 holdra nőtt az öntözött terület. Az ez évi öntözés már ötezer holdat érint és jövőre 8000 hold kijelölését kérték a ter­melőszövetkezetek. A terszerű fejlesztésre tanulmány- tervek készültek. Az e ter­vekben eddig felkutatott öntözési lehetőségek szerint, folyókból ön- tözőfüntökkel — a tiszabecsi, mi- lotai, szatmárcseki, tivadari, ti- szaszalkai. komlodtótfalui. cé- génydányádi. csengeti, ökörító- fülpösi és tunyogmatolcsi fürtök — összesen közel 40 000 hold ön­tözhető csőkúttal. Talajvízből a kisvárdai járásban 500. a csen- geri járásban 5000. a fehérgyar­mati járásban 11 000 a vásáros- naményi járásban pedig 15 500, — összesen 32 000 hold földet ön­tözhetünk. A holtmedrekből, holtágakból és homoki tárolók­ból újabb 14 000 hold öntözése válik lehetővé, a tiszalöki járás öntözőrendszeréből további 15 000 hold kaphat megfelelő mennyisé­gű csapadékot. A lehetőségek szerint me­gyénkben 100 000 holdas te­rület öntözését oldhatjuk meg a jövőben. Második ótéves terv törvény és a Központi Bizottság márciusi ülése kimondja, hogy 1965-re ha­zánk öntözésre berendezett terü­letének el kell ■ érnie a 660 000 katasztrális holdat. Az országos terv és megyénk lehetőségeinek figyelembevételével a végrehajtó bizottság a második ötéves terv időszakára javasolja, hogy me­gyénkben fokozatos fejlesztéssel, beruházással ez év' végére össze­sen 5600, 1963 vegére 13 000. 1964 végére 24 000. 1965 végére pedig már 36 000 hold felületi és esőz- té.tő öntözését tegyük lehetővé. A Tisza becs-milotai, a tunyog­matolcsi és komiódtótíalul öntő- zőfürt tervezése már 1962-ben megtörténik. 1965. végére a há­rom öntözőfürtből 10 900 hold öntözhető. A második ötéves terv időszakában 1963-tól 1965-ig 4500 hold öntözését tervezik a Keleti Főcsatornából is. Az öntözésfejlesztés fó irá­nya — zömmel permetező ön­tözéssel — zöldség, gyümöl­csös öntözés, öntözéses rét, legelőgazdálkodás. Megyénk területén 385 ezer holdas területtel működnek a víz­gazdálkodási társulatok. A társu­latok most új és nagy feladat előtt állnak: rövid idő alatt víz- hasznosításra öntözésre, halastó létesítésre kell áttérniük. Megyénkben az ivóvízellátás meglehetősen kedvezőtlen. A második ötéves tervben sor kerül Nyíregyháza vízmüvei­nek létrehozására. Nagy szükség van törpe vízművek építésére megyénk községeiben, amely az ivóvízellátáson kívül az iparosodás gondjain is segí­tene. A végrehajtó bizottság kéri a megye lakosságát — elsősorban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőit, a szakembe­reket, — hogy a megye vízgaz­dálkodási tervével s a szakmun­kásképzéssel, kapcsolatos észre­vételeiket. javaslataikat juttassák el írásban a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága elnökségéhez. Kopka János JNégy évig kereste gazdáját 50 000 forint Ez igen. ezt nevezem szeren­csének — mondogatták az ünne­pélyes kifizetés nézői, mikor Márkus Gyulának átadták az 50 ezer forintos nyereményt. Nagy volt a meglepetés, ahogy az OTP Nyíregyházi Fiókjának A Déli pályaudvar áj jegvváltó-csarnoka Mint lapunk tegnapi szamában beszámoltunk róla. pénteken átadták rendeltetésének a Péti pályaudvar új épületét és korszerűsített vágányait. Képünk az elkészült új létesítményt ábrázolja. Bojár Sándor feiv. vezetője, Bojtos István közölte; a III, Békekölcsön 01276 sorozat 1—2 számú kötvény érte el a nagy nyereményt, még 1958-ban. A gratulációk után a boldog nyertes elmondta a pénz megta­lálásának történetét. — Új lakásba költöztem vol­na, de nem volt együtt a köl­tözködéshez szükséges pénz. Mindig felületesen néztem meg a békekölcsön kötvényeimet, el­könyveltem magamban, hogy ne­kem nincs szerencsém. Hallot­tam, még sok nyeremény van kifizetetlen, mivel gazdáik meg nem jelentkeztek. Megkértem Bojtos Istvánt, nézze át kötvé­nyeimet. Egy héttel a kifizetés előtt csengett a telefon Márkus Gyu­la munkahelyén, a Vendéglátó­ipari Vállalatnál, — Ezer forintot nyert — kö­zölte Bojtos István. Egy hétre újabb telefon; — de most mar 50 000 forintról. — Álmodni sem mertem vol­na — mondja a boldog nyertes. — Mi lesz a nagy összeg sorsa? Harmincötezer forintot takarék- könyvbe tettem, autót szeretnék venni. A többiből a költözködést, és a bútorfelújítást szeretném megoldani. Márkus Gyulának szerencséje volt. Ha idén nem került volna elő a kötvény, 1975-ig lett volna ideje a nyeremény kiváltására. Még sok ezer kifizetetlen nyere­mény van az OTP fiókokban. Érdemes utána nézni... Takáts Ferena 3 KEKET - MAG 1AK.OKSZA&

Next

/
Thumbnails
Contents