Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
A tankötelezettségről Művelt, képzett nagy tudású embereket követel a* élet, iskoláink feladata elsősorban, hogy a megnőtt követelményeket maximálisan igyekezzenek kielégíteni, s oktatásunk jó alapja lehessen a később nagyon szükséges önművelésnek. A tavaly tömegeket megmozgató iskolareformról folyó országos vita gyors eredményeket hozott, érezhető javulás következett a pedagógiai módszerekben, a tanulás minőségében. Erinél még többet akarunk, s.ez jelentkezik az Elnöki Tanács szerdán alkotta törvényerejű rendeletének szellemében, amely tízéves tankötelezettséget tett kötelezővé. A cél. hogy a gyerek a hatodik életév betöltése után egy évtizedig járjon iskolába — középiskolába, szakmunkásképzőbe, vagy tovább, képző intézménybe. Államunk nagyfokú gondoskodásának jele ez, egyúttal a művelt jövendő alapja is. Tanulószobák, napközi- és nevelőotthonok száza; épülnek a jövőben — erről is intézkedik az Elnöki Tanács. Kimondja a rendelet, hogy az általános iskolák oktató-nevelő munkáját az ipari, mező- gazdasági üzemek különösen azzal támogatják a jövőben, hogy részükre gyakorlati területet adnak, tanácsokkal és szakemberekkel, üzemi termelésre már nem használható anyagokkal, szerszámokkal látják el azokat. A fejlesztésre már körzeti iskolák építését irányozza elő, ahol a gyermekek szakrendszerű oktatásban részesülnek a legapróbb településekről is. Mindenki tanul, s hogy ez méginkább így legyen, előfeltételeit teremti meg s törvényerejű rendelet. A tanköteles kort már túlhaladottak esti. vagy levelező hallgatókként szerezhetik meg a Vili. osztályos végzettséget, magán- tanulás utján is pótolhatják, amit elmulasztottak. Uj ebben. hogy már önálló intézményként is működhetnek a dolgozók általános iskolái az ipari, vagy mezőgazdasági üzemekben. termelőszövetkezetekben. s az oktató műn'iához szükséges tárgy; fettételeket az üzem, a termelőszövetkezet köteles megteremteni. A rendelkezés az. országosnál is többet ad. többet jelent Szabolcs-Szatmárnsk. ahol szomorú emlékekkel jár oktatásunkban is a múlt. Segítségével teljesen megszüntethetjük évszázadok gyászos örökségét. Egymagában viszont a rendelet — amely hamarosan törvény lesz — nem elég. Arra van .a leginkább szükség. hogv a tanácsok, pedagógusok. üzemek, termelőszövetkezetek időben és közösen fogjanak hozzá a végrehajtásához. láttassák és használják Eel a lehetőségeket.. KJ Ylíéz proletariat, egyesillietek f XIX. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Ára: 50 fillér 1962. JÚNIUS 15. PÉNTEK Karolják fel az üzentek vezetői a dolgozók kezdeményezéseit Ipari-közlekedési tanácskozás Ny íré« v házán Tüntetés a iraíjcia parlamentben Az indonéz külügyminiszter JNyugat-lrián felszabadításáról A rádió és televízió műsora Kiesik-e az NB Il-böl a Ny íregyházi Spartacus ★ Szabolcsiak lórii ma Megbeszélést tartottak tegnap Nyíregyházán, a Móricz Zsig- mond Művelődési Házban megyénk ipari üzemeinek igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai, műszaki vezetői részvételével. Az ipari tanácskozáson megjelent Benkei András elvtárs is, az MSZMP Központi . Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a részt vevőket, majd Szabó Gyula elvtárs ismertette a megyei pártbizottság beszámolóját ipari üzemeink múlt évi munkájáról, 1962 első negyedévi tevékenységéről, s a kongresz- szusig előttünk álló feladatokról. Három év alatt 25,9 százalékkal termelt többet iparunk Az értékelésből kitűnt, hogy megyénk ipari üzemei általában sikeresen teljesítik azpkat a feladatokat. amelyeket a Vll. párt- kongresszus megszabott. Sok kedvező jelenség található a munkafegyelem javulásában, a társadalmi tulajdon védelmében, az emberek egymáshoz való viszonyában, a kollektív szellem kialakításában. — Ezek tükröződnek a termelés számszerű alakulásában is — mondotta Szabó elvtárs. — Megyénk ipara 25.9 százalékkal termelt többet 1961-ben, mint 1958-ban, a hároméves terv első évében. Javult a tervszerűség, nem keletkeztek túlzottan felesleges raktárkészletek. Csupán ott történt mennyiségi túlteljesítés, ahol az indokolt volt: az export és a szerződéses kötelezettségek teljesítésénél. Bizonyíték erre a nyersmorfin 8.6. a kenyér 12,7, az égetett tégla 9.5, a fogyasztási tej 65,8 százalékkal való emelkedése 1961-ben. Adósság: a termelékenység növelése A továbbiakban arról szólt, hogy bár a vállalati teljes termelés 14,1 százalékkal haladta meg az idei első negyedévben 1961 hasonló időszakáét, az eredmények mellett fogyatékosságok is találhatók. Elsősorban a termelékenység területén maradt adós megyénk ipara. — Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy amíg 1958- hoz viszonyítva 26 százalékkal növeltük a termelést, addig csupán 92 százalékos termelékenységet értünk el 1961-ben a három év előttihez képest. Megállapította, sok helyütt a termelés emelkedése kizárólag létszámnövelésből adódik. Ennek megszüntetése halaszthatatlan feladat. A továbbiakban a múlt évben több helyen sikeresen végrehajtott normakiigazításról beszélt: jó hatással volt a termelés alakulására. Részletesen elemezte a tanácsi vállalatok tevékenységét, foglalkozott az építőipar eredményeivel, problémáival, a tervezőiroda munkájával, majd a vezetés sztnvgnafaniik szűntelen emeléséről beszélt: — Egyre többen képezik magukat üzemi dolgozóink, vezetőink. Rohamosan növekszik azoknak a száma, akik sietnek meggyorsítani a fejlődésünket. Sok múlik a vezetőkön Itt a szocialista brigádmozgalom megyei helyzetét elemezte, kérte a vállalati vezetőket, segítsék munkájukban a szocialista brigádokat., mint a termelés élharcosait. A segítségadás kérdéséről szólva figyelmeztette az illetékes megyei felügyeleti szerveket: ne felületes, futó ellenőrzésekkel akarjak megoldani a problémákat, hanem időt és erőt áldozva, a helyszínen adjanak segítséget a vállalatoknak. Példákkal igazolta a továbbiakban azt, hogy ahol jó volt a párt- és gazdasági vezetők kapcsolata, ott eredményes volt a munka is. A következőkben azt elemezte, milyen hatása van a közlekedésnek, az áruszállításnak a termelési költségek alakulására. Szólt a közlekedési dolgozók körében kibontakozó versen ymozgalomról. majd a szállító és a szállíttató vállalatok kapcsolatának megjavítását sürgette. A kongresszusi verseny sikeréért Végezetül elmondotta, a párt helyes politikai irányvonalát igazolják eddigi eredményeink. Most arra van szükség, hogy üzemeink párt-, gazdasági ás tömegszervezeti vezetői karoljak fel a dolgozók kezdeményezéseit közösen vigyék, sikerre a párt- kongresszust vállalásokat. A beszámolót kövem vitában Varga János, Bejczi Ferenc, Tóth Ferenc, Scholtz Béla, Mar- kovits Gyula, Szűcs Ferenc, Mányik András és Sándor József szólalt fel. Orosz Ferenc elvtárs. a megyei pártbizottság titkára válaszolt a felvetett problémákra, majd annak jegyében zárta be az üzemi vezetők tanácskozását, hogy jó alkalom volt ez az örömök és a gondok kicserélésére, megbeszélésére. Hatása minden bizonnyal már a közeljövőben érezhető lesz a termelés javulásában. (as) Felhőátvonulások, zivatarok Nyári ismeret lerjesselés a nyíregyházi járásba»» Az eddigiektől eltérően az idén nyáron som szünetel az ismeret- terjesztés a nyíregyházi járásban. A népművelési szervek a termelőszövetkezetek vezetőivel közösen külön tematikát készítettek ezekre a hónapokra. A terveket úgy állították össze, hogy az előadások szorosan kapcsolódnak az időszerű mező- gazdasági munkákhoz. Többek között foglalkoznak a növény- ápolással, a takarmánygazdálkodással, a tűzvédelemmel, a nyári egészségügyi és más fontos problémával. A nyári kulturális munkát egy-egy pedagógus irányítja a közös gazdaságokban. Az előadásokat — tekintettel a sürgős munkákra — rendszerint a munkaszüneti vágj' esős napokon tartják, de vannak községek. köztük Nyírbogdany, ahoi a munkaközi szüneteket — ebéd- és pihenőidő — is felhasználják erre, Az ismeretterjesztő előadások népszerűek. Különösen Ra- kamazon. Nagyhalászban és még néhány községben látogatják sokan a foglalkozásokat. Ä kalászosok 80 százalékát gép aratja a tiszalöki járásban A rósz tori gépgyár mérnöke a kombájnok seregszemléjén Harminc traktoros vetélkedése — Több száz érdeklődő Járási szán tó verseny N.ajjyecseden Junius 10-én szép, napfényes időben került sor a mátészalkai járás idei szán tó versenyére. A versenyt Nagyecsed határában rendezték termelőszövetkezetek, gépállomások, állami és tangazdasagok részvételével. A benevezett traktorosok száma elérte a harmincat. Az érdekesnek ígérkező vetélkedést a járás csaknem minden községéből érkezett. több száz főnyi vendég drukkolta végig. A jelenlévő szakemberek nagy figyelemmel kísérték a versengő traktorosok munkáját. A versenyen a járásban található géptípusok közül szinte mindegyik megtalálható volt. Közülük különösen elismerést váltott ki az új magyar gépóriás, a D4K—70-es erőgép. A leggyorsabb és a legjobb munkát Tóth János, a Mátészalkai Gépállomás traktorosa végezte és megérdemelten jutott az első díjat jelentő éremhez és zsebrádióhoz. A másodiknak járó érmet és egy fényképezőgépei Sáfár János, a tiborszállási termelőszövetkezet traktorosa kapta. Harmadik helyen — érmet es karórát nyerve — Demeter Antal, az Ópályj Tangazdaság traktorosa végzett. A győztesek értékes nyereményeik mellett könyvjutalomban is részesüllek. Szerdán reggel nagy izgalommal sürögtek a Tiszavasvgri Gépállomás szerelői a példásan sorakozó kombájnok, cséplőgépek között, A szokásos aratás előtti •szemlére vonultatták fel a kijavított gépeket. A szemlebizottság vezetője Áldott István elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója. A bizottság tagjai: Jurij Kovtun gépészmérnök, a rosztovi gépgyár megbízottja, Gerai László járási föagronómus. Kelemen András tűzoltó főhadnagy és a gépállomás vezetői. ÖT KÖZSÉG — 28 KOMBÁJN A tiszalöki járás mezőgazdasági gépesítése magasan az országos szint fölött van. 11 ezer hold kalászosra 28 gépállomási kombájn és négy darab termelőszövetkezeti aratógép jut. Ez a gépesítési lók eléri a 80 százalékot. Az aratási munkaszervezés is ehhez igazodik a termelőszövetkezetekben. Az -ilyen intenzív' gépesítés nagy könnyebbséget jelent a dolgozó parasztság számara és fokozott felelősséget kíván a gépállomástól. Ahol az aratás négyötöd része a gépekre vár nagyobb szervezettséggel és jól javított. gépekkel kell várni az aratást. AZ ALAPVETŐ JAVÍTÁS JÓ A szemle gerincét a kombájnok vizsgálata képezte. Az idén már csak szovjet kombájnnal dolgozik a Tiszavasvári Gépállomás. A rosztovi gépgyár SZK—3-as kombájnjai nagy sikert arattak a tiszalöki járásban. A gyár hazánkban tartózkodó mérnöke pedig azzal volt megelégedve, ahogyan a javítást végezték a vasvári szerelők. ..Az alapvető javításokat nagyszerűen végzik — mondta Jurij Kovtun — csupán az összeszerelésnél, az után vizsgálatnál kell nagyobb gonddal eljárni.” Hasonló megállapításokat tett Áldott István a bizottság elnöke is. Szép eredményt hozott az itt bevezetett szakágankénti javítás, azonban egyik-másik gépen a csavarok meghúzásánál, vagy más kisebb munkával még baj van. Ezek jelentéktelennek látszok, de nagy baj lehet belőlük. A kombájnoknál a bizottság a legszigorúbban vizsgált minden „apróságot”. mert ez a gép mindössze két hétig van üzemben és ez idő alatt a legrövidebb munka képtelenség is hatványozott kárt jelenthet. A BETAKARÍTÁSNAK elsőrendű DOLOG A TŰZVÉDELEM A cséplőgépek, elevátorok és rend vágók vizsgálata mellett a bizottság nagy gondot fordított a tűzvédelmi készültségre is. Szükséges ez hiszen a legkisebb gondatlanságból is százezres károk lehetnek. A fecskendők, vontató láncok rendben vannak. Néhány géphez a szikrafogókat még most készítik. Nincs még elegendő csáklva és szikracsapó. A tűzoltóság a jövő héten brigádonként újabb vizsgálatot tart és csak akkor adja meg az engedélyt a betakarítást ban való részvételre, ha minden szükséges felszerélés meglesz. A szemlét lezáró jegyzőkönyr- ben elismerését fejezi ki a bizottság a jó javításért és egyben utasítást adott a kisebb hiányosságok kiküszöbölésére. C* *,
