Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
följön Í5ÜO kvíosramm hús Favilla és kombájn sccotn&zéxlsÁfrá&CUtMi lesz az erdekes 20 év múlva? A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet sok egyéb mellett szép eredményeket ér el a szarvasmarha hizlalásban is. A képen látható „Betyár” és „Szarvas”,. a két húskolosz- szus 16 mázsát nyom. Gondozójuk, Baráth Pál a télen még jármolta a két füstös ökröt. Az elmúlt évben a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben 255 holdon termeltek kukoricát, holdanként 32,5 mázsa átlagterméssel. A terület 75 százalékán őszszel mélyszántást végeztek. A szántással égyidőben holdanként 2 mázs# szuperfoszfátot, 1 mázsa pétisót. 50 kiló kálisót dolgoztak a talajba. Tavasszal tárcsázták, majd gyűrűshengerezték a ta- lajt. Géppel vetették a kukoricát, 100 holdat négyzetesen. Holdanként 14 kiló vetőmagot használták, a négyzetes vetésűnél 16 kilót. Vetés után minden területet simáhéngeréztek. 'Amikor már a sorok jól látszottak, tögasol- tak. Az első kapálás előtt — mivel a kukorica előrehaladott fejlődése a gépi műtrágyázást nem tette lehetővé — kézzel holdanként 2 mázsa 'pétisóval . fej trágyáztak. Az első kapálást géppel és kézzel már május utolsó napjaiban befejezték, a második növényMintegy 150 vagon trágyát hordtak ki a telepről. Néhány. hónapja hizlalják a jármot már kiszolgált jószágokat és rövidesen a mészárosok baltája alatt rengnek majd a hatalmas combok. Hammel .1. fclv. ápolást júniusban végezték. Ösz- szesen kétszer kapáltak géppel, illetve fogatos lókapával és kétszer kézzel. Ezután a gazoló kapálást végezték el. Holdanként 20 000 löszámot biztosítottak. Ezzel a módszerrel holdanként 32,5 mázsa kukoricát termeltek. Ezt az eredményt közepesnek tartják. Jobb lett volna a termés, ha ősszel minden talpalatnyi területet mélyen szántanak. A tavaszi szántásé talajon holdanként 7 mázsával termett kevesebb, mint az őszi szántásban. A szép termésátlagot az őszi mélyítő szántásnak, az őszi mélyszántással- bemunkált holdankén- ti nagyadagú vegyes műtrágyának, a beltenyésztésé hibrid vetőmagnak. az optimális tőszám biztosításának, a tavasszal kiszórt nagyadagú fejtrágyának és az idejében jól végzett növényápolásnak tulajdonítják. Az idén is jól készültek, szeretnék túlszárnyalni a múlt évi eredményüket. N. T. A múzeum szó hallatára elsősorban kicsorbult, foltozott cserépedények, régi pénzek, rozsdamarta hadieszközök, hires emberek ruhái, eszközei jutnak eszünkbe. A Nyírbátori Báthori István Múzeumba hasonló gondolatokkal léptem én is az ódon falak közé. Szalon tai Barnával, a múzeum igazgatójával az 1962-es munkatervet nézegetve egyik ponton megakadt a tekintetem. — Hogy jön ide a termelőszö- vetkezeti mozgalom? — kérdezem. — Gyerünk a legújabb kori helytörténeti részhez — válaszol az igazgató. Igen. a tegnapi favilla mellett a tablón a modern takarmánytárolás. a silózás látható. A kézi kaszás aratás mellett ott van a kombájn fényképe is, amint a nyírbátori szövetkezet gabonáját vágja. A tablón olvasható Nyírbátor szövetkezeti mozga imának rövid története. Hány család, mi- kor milyen nevű tsz-t alakított. Ma még könnyen elsiklik e mellett a látogató tekintete. De úgy hiszem máris sok embert találnánk Nyírbátorban, aki nem tudná elsorolni, hogy 1950 óta milyen nevű szövetkezetek voltak a községben. A múzeum doku- mentjai pedig akár száz év múlva is tanúsítani tudják e történelmi változásokat. A közelmúltban például Sza- lontai Barna a járási tanács elnökhelyettesével látogatott az encsencsi Virágzó Tsz-be. A mellékelt képen örökítette meg a nagyüzemi kacsatenyésztést. Ma talán ez sem tűnik érdekesnek, de húsz év múlva az lehet, amikor olvassák az emberek, „En- csencsen 1962-ben volt először nagyüzemi kacsatenyészet. a gondozó Nagy Mihályné volt”. zel nem merül ki. Ösztönző, propaganda tevékenységet is folytat, azzal, hogy a legújabb módszereket fényképekkel bemutatja. A járási versenytáblát a múzeum látja el fényképpel. Többek között itt látható a nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezetben megvalósított új módi állványos lucernaszárítás. " Tervezi a múzeum a szövetkezeti mozgalom egy-egy nagyobb szakaszának a történeti megírását is. Ez a munka Nyírbátorban meg a kezdeti lépéseknél "tart. Arra azonban jó példa, hogy a régmúlt idők históriának dokumentumai mellett nemcsak megfér a jelen, hanem egy múzeum hasznosan ‘előremutató is tud lenni. Csikós Balaam 190 helyett 199 Ami a sikeres zárszámadáshoz tartozik 4 nyíregyházi Dózsa Tsz példája Hogyan lehet holdanként 32,5 mázsa kukoricatermés ? A nyíregyházi Ságvári Tsz hízott sertés értékesítési terve hízott sertésből 190 darab és már 199 darabot adott .át a felvásárló vállalatnak. Baromfiból eladásra 49 mázsát szerződtek és ez ideig 30,5 mázsa baromfit szállítottak. A Vörös Csillag Tsz-nél a tervezett 32 ezer tojással szemben 37 ezer 500 darabot- adtak el ebben az évben. löbb termelőszövetkezeti csoportnál ugyancsak tojásértékesi- tésből értek el jó eredményeket az idén. A Haladás Tszcs 2100 darab tojást szerződött és kötelezettségének máris 100 száz dókban elegét tett. De többet kell törődni a tervek teljesítésével a Mai fiatalok — Juliskái Én hidd eJ a legszívesebben védnökséget vállalnék 'ölötted... Longamc Imre rajza Békéért és az Igazság Termelőszövetkezeti csoportoknál, amelyek előirányzatukból még alig teljesítettek. A múzeum tehát friss adatokat gyűjt, rögzít az utókor számára. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatos tevékenység azonban ezNagy Mihályné, az encsencsi Virágzó Tsz kacsagondozója kedvenc állataival. Szalontai Barna felvétele. GEORG1.I MART1NOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE IÍAJMHD a marsom A parancsnok nyomban Paj- csadzéhoz sietett. Egész úton paciensén jártak gondolatai. A sebesült jól érezte magát. Kámov kicserélte a kötést, megmérte Pajcsadze lázát és csak akkor nyugodott meg. — Szerencsésen megússza az egészet — mondta. — Holnapután már kutyabaja sem lesz! A vihar még másfél óráig tombolt s oly hirtelen elszáguldott az űrhajó mellett. Még néhány percig fújt a szél, de aztán az is elült. A környék ismét olyan látványt nyújtott, mint reggel. Körösitörül a legkisebb nyomát sem találták az orkánnak. A talaj homokrétege érintetlennek látszott. A sűrű bozótok ugyanúgy álltak,, mint azelőtt, sőt még a tövüket, sem töltötte lel homokkal a vihar. — Vajon mi lehet a növényünkkel? — kiáltott fel váratlanul Melnyikov és az ablakhoz ugrott. Kár volt megijednie. A növény, amelyről a vihar alatt teljesen megfeledkeztek, a helyén volt. Néhány perc alatt megtisztították a homoktól és elhelyezték a hűtőszekrényben. Napnyugta még messze volt. A nap hátralévő részét az emlékmű felállításának szentelték. A leszállás helyén építették fel. .Az egy Pajcsadzét kivéve, valamennyien dolgoztak. A csillagásznak tilos volt kiszállni az űrhajóból. Bison a fülkéjében ült bezárva. Csak akkor jöhet ki onnan, ha már elhagyták a Marsot... Az űrhajósok állig felfegyvereztek magukat. Minden övintézkedést megtettek, tehát nyugodtan dolgozhattak. Este nyolcra befejezték a munkát. A homokos tisztáson, rozsdamentes acélból készült három méteres obeliszk állt. Tetején aranyfoglalatban rubincsillag ragyogott. Az emlékmű lecsiszolt négy oldalán egy-egy színarany dombormű csillogott. Ciolkovsz- kij és három követője nézett a marsbelj tájra. Az emlékmű előtt álló űrhajósokat jogos büszkeség töltötte el. Hazájuk lélegzését érezték a végtelen űrön át, amelyet űrhajójuk azért hódított meg, hogy ezen a távoli bolygón hagyja a tudomány nagyszerű diadalának jelképét. Belopolszkij és Melnyikov semmi újat nem fedezett fel az űrhajótól északra és keletre. A táj semmiben sem különbözött a már átfésült nyugati résztől. A Mars természetvilága tehát mindenütt egyforma. Űrhajósaink arra a következtetésre jutottak, hogy a bolygó csaknem teljesen lapályos sivatag. Alighanem „ugró gyíkokból” és „nyulakból” áll az állatvilága. Ilyennek látták hát a Marsot az első emberek, akik a Földről érkeztek. Sziklák Kámov dél felé haladt, abba az irányba, amelyet még nem kutattak át. Úgy határozott, hogy befejezi kitűzött programját és egyedül indul el az utolsó expe- díciós útra. Munkájukat a Marson befejezték. Semmi értelme, hogy két ember életét kockáztassák. Társai fájó szívvel engedték útnak a parancsnokot. Belopolszkij megígértette vele, hogy semmi körülmények között nem száll ki a gépből. A terepjáró átlag 40 kilométeres sebességgel haladt. A táj fokozatosan lejtett. Egyre több tó tűnt fel. Jó messzire el lehetett látni és Kámov nem félt az „ugró gyík” váratlan támadásától. Nyomait sehol sem látta. Már 70 kilométernyire távolodott el az űrhajótól. Ideje visszafordulni. Két óra kell ahhoz, hogy szétszedjék és elrakják a terepjárói, Pontosan nyolc órakor az űrhajó elhagyja a Marsot. Valószínű, hogy ez az utolsó kiruccanás sem hoz semmi újat. Megállította a gépet. Körülnézett. Minden a régi. Bekapcsolta a mikrofont és közölte az űrhajóval, hogy visszafelé indul: — Másik úton megyek vissza — mondta. — Egy óra múlva kérem a rádióirányzót. Keletnek fordult. Húsz kilométeren fésülte át a terepet, majd északnak kanyarodott. Hazafelé indult. A terepjáró útjá- val párhuzamosan haladó jól látható nyomok hosszú sorát pillantotta meg. Lecsökkentette a sebességet és figyelmesen megvizsgálta a nyomokat. Az „ugró gyík” a Mars ura hagyta maga után. Vajon mikor járt erre? Lehetetlen megállapítani. A tömör homokon sokáig megmaradnak a nyomok. Ekkor jobbra körübelül egy kilométernyire kisebb, félig szikla, félig dombvonulat tűnt a szemébe. Dombok a Marson! Nem lehetnek homokból! A szél rég széthordta volna őket. Tehát sziklák. Eddig egyetlen követ sem találtak a bolygón. (Folytatjuk.) 5 KKLEX-MAGYAKORSZAG »7.
