Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

Kisipari termelőszövetkezetein életéből Megyerik kisipari termelőszö­vetkezetei ebben az évben össze­sen 64 új részleggel bővítik javí­tó-szolgáltató es egyéb, a lakosság jobb ellátását szolgáló hálózatu­kat. A 64 részlegből eddig 24-et már megvalósítottak. Legtöbb új részleg nyílik ez évben a kisvárdai és a nyír­bátori járásban. Csupán Nyírbátor nyolc részle­get kap. melynek nagy része már meg is nyílt. A szakmák között ebben a „versenyben” a cipészek és a fodrászok vezetnek. A 64 részlegben összesen 21 szakma biztosítja majd a lakos­ság sokoldalú igényeinek kielé­gítését. Rádió—televízió és rádió- javító műhely például hat helyen, műszerész műhely négy és kárpitos részleg hét helyen létesül. Nyíregyházán — többek között — varrógépműszerész műhely és sirkóüzem nyílik. Tarpan kőmű­ves, míg Porcsalmán, Nyírbátor­ban és Demecserben lakatos rész­leg alakul. Többek között Vásá- rosnaményban már megnyílt a motorszerelő, rádió—.v, és gumi­lábbeli javító műhely. Három új részleget hozott létre a Tiszalöki Vegyesipari KTSz is, ahol a gu­misok, a cserépkályha-építők ja­vításokat is vállalnak. A ktsz-ekhez tartozó 64 új beszieg mellett a MESZÖV-vel Képes krónika A fehérgyarmati Szövetkezeti Bizottság színjátszói nagy si­kerrel mutatták be otthonukban Tabi László: Különleges világnap című három felvonások vig,játékát. ☆ A ktsz-ck idejében gondos­kodtak szép nyári ruhákról, amelyeket divatbemutatón is­mertetnek meg a közönséggel. Javítsuk tovább a társadalmi tulajdon védelmét A társadalmi tulajdon védel­mében megyénk kisipari terme­lőszövetkezeteiben az elmúlt években sok hiányosság merült fel. Fö ok: a szövetkezetek veze­tői nem hajtották végre követ­kezetesen az ezzel kapcsolatos utasításokat, több esetben elmu­lasztották az ellenőrzést. Ennek következtében 13 szövetkezetné) volt hiány összesen 17 800 forint értékben és ebből kártérítés cí­mén csak 37 50 forint térült meg. Sokkal súlyosabb mérvű azon­ban a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűncselekmények által okozott kár. Ebből kifo­lyóan 23 esetben vált szükséges­sé bírósági eljárás megindítása. A kár összege ez esetben már jóval meghaladja a félmillió fo­rintot. A bírósági ítélettel 350 000 forint kártérítési összeg fennáll ugyan, de eooöl még csak 19 000 forint térült meg. Ezek az adatok azt bizonyít­ják. hogy az eddigieknél sokkal nagyobb gonddal kell foglalkoz­ni a társadalmi tulajdon védel­mével úgy a szövetkezetek veze­tőinek, mini a KISZÖV-nek. Kü­lönösen a pénz-, anyag-, és bér gazdálkodásnál kell megkövetelni és ellenőrizni az ide vonatkozó utasítások betartását. A szövetkezet elnöke és veze­tősége a leghatározottabban kö­vetelje meg a bizonylati fegye­lem betartását, a gazdálkodás viteléhez szükséges nyilvántartá­sok pontos és naprakész vezeté­sét. A főkönyvelők és műszaki vezetők gondoskodjanak a bi­zonylatok és nyilvántartások he­lyes megszervezéséről így, hogy ezek minden körülmények kozott megbízható adatokat szolgáltas­sanak a szövetkezet gazdálkodá­sáról és a társadalmi tulajdon védelméről. KELET-MAGlAROKüZAG L Mindez azonban még kevés. A szövetkezetek ellenőrző bizottsá­gai is éljenek az alapszabály ad­ta jogukkal — sőt kötelességük­kel! — és rendszeresen végezze­nek érdemi ellenőrzéseket. Ugyan- j akkor — mint egymássá:, egy-1 más mellett dolgozóknak és a i ktsz-ek társadalmi ellenőrzésére elsősorban hivatott embereknek j — a tagoknak van legnagyobb j lehetőségük az ellenőrzésre, a J bűncselekmények megelőzésére. A társadalmi tulajdon védel­mére már az elmúlt évben elin­dult egy hasznos kezdeményezés, melynek célja: iparáganként egy­ségesed meghatározni a legjob­ban bevált nyilvántartási mód­szereket, ugyanakkor a szövetke­zeteken belül felelősök kijelölé­se egy-egy nyilván tar. ás vezeté­séért. Követőkre talált ez a kez­deményezés elsősorban a textil- ruházati szövetkezetekben, ahol megbízhatóak és pontosak a nyil­vántartások. Sok a javítanivaló még ezen a téren a vegyesipari szövetkeze, éknél, mint például á csengeri, dombrádi, mandoki, ti- szavasvári és szatmárcsekei ktsz-eknél, és akad még tenniva­ló a Kisvárdai Fém- és Faipari-, és a Nagyhalász! Épületszerelő kisipari termelőszövetkezeteknél is. Bar ebben az évben általában javulás mutatkozik a társadalmi tulajdon védelmében, mégsem le­het elbizakodni. A szövetkezetek tagságának, vezetőinek és a KISZÖV-nek egyaránt arra kell törekedni, hogy a fennálló hiá­nyosságok ezen a területen eb­ben az évben már teljes mér­tékben megszűnjenek. Toldi Miklós . pú. o. vez, A megye kisipari szövetke­zetei egy iparágban sem 1 tel­jesítették első negyedévi tervü­ket. Nagy az elmaradás a fa­iparban, amit elsősorban a nyírbátori- és a ' nyíregyházi asztalosipari szövetkezetek idéztek elő. Ok: a felületes munkaszervezés. A vegyesipar- ban mutatkozó lemaradás dön­tően abból ered, hogy egyes szövetkezetek vezetői a folya­matos termeléshez nem mindig gondoskodtak idejében a szük­séges anyagról, ami végső soron tervszerűtlenségh.ez vezetett. Ez történt a csengeri-, gávai- ibrányi- és a tiszalöki vegyes szövetkezeteknél Még ennél is nagyobb az el­maradás a lakosság részére végzett javítás-szolgáltatásnál. Ennek oka főleg az, hogy .sok. szövetkezet elnöke nem tartotta elsődleges feladatának e, ked­vező tevékenység minél széle­sebb körben való propagálá­sát. sőt ott. ahol új javító-rész­leget hoztak létre, nem min- dón esetben gondoskodtak ar­ról. hogy. a zavartalan - terme­léshez szükséges anyagok, szer-. számok a dolgozók rendelkezé­sére álljanak. Jó eredményt értek el a ja­vítás-szolgáltatási munkák vég­zésében a demecseri-. a máté­szalkai, valamint az újfehértói vegyes szövetkezetek. Itt nem csupán az előző év azonos idő­szakához viszonyítva mutatko­zik növekedés, hanem negyed­évi tervüket is túlteljesítették. Mindez azl igazolja, hogy ahol a szövetkezeti vezetők megfe­lelő módon gondoskodnak e ked­vező tevékenység szélesítésé­ről. fejlesztéséről. a kívánt eredmény nem is marad.el. A kisipari szövetkezetek 1962. éves tervében jelentős helyet foglal el a javítás-szolgáltatás terve és éppen ezért fokozott figyelmet is érdemel. Munká­jukat úgy kell irányítani, hogy tevékenységükkel a legnagyobb mértékben a lakosság részéről jelentkező igényeket elégíthes­sék ki. Igen sok szövetkezet megértette ezt. számos helyen helyes intézkedéseket hajtottak végre. A hiba az, hogy több azoknak a száma; ahol a szö­vetkezeti vezetők még mindig késlekednek az intézkedések­kel, mint például a baktaló- rántházi-, az ábrányi-,. a por­osaimat vegyes szövetkezetek­nél. Az építőipari termelésben mind a tervhez mind az előző év azonos időszakához Viszo­nyítva elmaradás mutatkozik, különösen a lakosság részére végzett építőipari tevékenység­nél. Ezt nagymértékben befo­lyásolta a szokatlanul hosszú ideig tartó téli időjárás, de az is, hogy például nem állt a közüietek rendelkezésére a szükséges pénzügyi fedezet. A lakosság részére végzett építés­nél azonban a szövetkezetek részéről történtek mulasztások. Ahhoz, hogy a szövetkezetek mind nagyobb mértékben vé­gezhessenek közvetlenül a la­kosság részére építési munkát, ■ annak egyik legfontosabb elő­feltétele a végzett á munka jo minősége, a helyesen összeállí­tott költségvetés és számla. Ha a lakosság körében olyan hí­rek terjednek el, hogy ez, vagy az a szövetkezet jó munkát végzett, a megadott órák lisak,. elfogadhatóak-, akkor a kívánt eredmény nem is ma­rad el. Ennél jobb propagan­dára nincs is szükség! Jó eredményt értek el szö­vetkezeteink a külkereskedel­mi tervteljesítésnél. Ezt első­sorban a rakamazi- és a nyír­egyházi cipész kisipari szövet­kezetek segítették elő. Végső soron megállapíthat- , juk, .hogy szövetkezeteink kö­zül kevesen éltek el jó ered­ményi. mert a munkaszerve­zésnél. a munkaidő kihaszná­lásánál nem követtek el, min­dent azért, hogy a tervben vál­lalt kötelezettségeiknek eleget tehessenek. A második negyed­év során már mutatkozik bizo­nyos fokú előrehaladás, de az elmaradt szövetkezeteknek sok­kal nagyobb lendülettel kell dolgozni, hogy mulasztásaikat Idehozhassák. Kékesi Béla terv és m. ü. csop. vez. A IíIüz>cIí I*itün#«*lé»éi»«I » ktsz-nek. A cím és a velejáró pénzjutalom adományozására az OfClSZ terjeszt a kormány elé javaslatot, valamint meghatároz­za a verseny részletes feltételeit I is. A forradalmi munkás-paraszt kormány a jövő esztendőtől kezd­ve május 1 alkalmával minden évben vándorzászlót és a Minisz­tertanács vándorzászlajával ki­tüntetett kisipari szövetkezet cí­met adományozza egy-egy kiváló Életrevaló emberek KÉT KISIPARI SZÖVETKE­ZETRŐL van szó, és azok tag­jairól. Az egyikben önszántuk­ból, a másikban kényszerből szakítottak a régivel és tanul­tak új szakmát az emberek. A Nyírbátori Cipész KTSz dolgozói elhatározták, hogy — figyelembe véve a lakosság igé­nyeit — az árutermelésről át­allnak a közvetlen javítás-szol­gáltatási munkák végzésére, vagyis vegyes szövetkezetté ala­kulnak át. Nem volt könnyű munka, míg a háromlábú ke­rek széket, a banklit és a susz­terkalapácsot felváltotta a nehéz satu, a fémfűrész és a hegesz­tőpisztoly, de sikerült. S köz­ben emberek formálódtak, a fél­cipők, szandálok és csizmák he­lyét felváltotta a televízió, rá­dió, a háztartási kisgépek egész sora, s a csendes suszteráj örök­kön ülő munkása talán éppen a szomszédja új hátóhoz készülő vaskapu szögvaskerétjét egyen­geti. A NAGYKÁLLÖI FÉM- ÉS FAIPARI KTSZ-ben hosszú évek keserves tanulságaként vonták le a végső következtetest; a fenn­maradásra csak akkor számít­hatnak, ha olyan cikkek készí­tésére térnek át, amelyekre szüksége van a lakosságnak. Hiánycikket kerestek és — ta­láltak; mosdóállványok, álló ru­hafogasok és hidrofortartályok készülnek — az előbbiek ezer­számra — a szövetkezetben. Ez­előtt csak faipari termékeket, elsősorban festett hálószobabúto- rokat készítették, amire már sem a lakosságnak, sem a BÜTORÉRT-nek nem volt szük­sége. AZ ÁTÁLLÁS ITT SEM MENT úgy, mint a karikacsa­pás. A kerékgyártók, asztalosok tanfolyamokon képezték át ma­gukat • hegesztővé, 'lakatossá, mert az élet így parancsolta. Életrevaló emberek. A számok mögött Az elmúlt évben negyvenegy- gyei több volt a három napon túl gyógyuló balesetek száma a megye kisipari szövetkezeteiben, mint az azt megelőző esztendő­ben. Talán kevesebb pénzössze­get fordítottak 1961-ben munka­védelemre, azért mutat rossz képet a statisztika? A hiba inkább ott van, hogy az elnökök és műszaki vezetők többsége nem tartja fontosnak a balesetvédelmi oktatások megtar­tását. sőt nem egy helyen az újonnan lelvctt dolgozók figyel­mét sem hívják fel a baleseti veszélyre. S éppen ezért az Ipari tanulók balesete az előző évinek több mint a duplájára emelke­dett. A számok beszélnek. S nem ártana, ha mögöttük olykor meg- -zolaioa. — a lelkiismeret tak­nyában — előreláthatóan még 60 j községben létesülnek .felvevő ha- I lyek. korábban megkötőt', szerződésnek megfelelően —■ a javító-szolgál­tatásban jelentkező igények ara­fl lakosság szolgálatában j Az első negyedévi munka

Next

/
Thumbnails
Contents