Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
R tsz-ek belső ellenőrzése Német vendégek a 99nyírségi aranyról“ Rudolf Huchel és Simon Werner, a Német Demokratikus Köztársaság követségének két munkatársa pénteken a nyírbátori járásba látogattak. Hogy fejlődik a vetés, milyen gyümölcstermés várható az idén? Mindketten kereskedelmi szakemberek, és a járás mezőgazdaságát most nemcsak mint vendégek nézték meg, hanem mint a minőségi átvevő bizottság szigorú tagjai. — Az a benyomásom, — mondta Huchel elvtárs, — hogy a szabolcsiaknak nincs okuk panaszkodni. Az országban sokfelé jártunk, a tavasz késése nagy kiesést jelentett a mezőgazdasági munkait ban. Ebben a megyében a termés, a többiekhez viszonyítva, jónak Ígérkezik. A gabona szára elég magas, a kalászok tömöttek. Valószínű időben kaplak kiadós esőt. — Szabolcs-Szatmár nem is annyira ismeretlen az NDK dolgozói előtt. — Folytatta Huchel elvtárs. — Minden évben innen kaptuk az első burgonyaszállítmányokat. A vendégek azt is elmondták, hogy megyénkből 1948 óta rendszeresen vásárolnak jonatán almákat. Ez annyira közkedvelt a német dolgozók körében, hogy már azt is tudják, hol termesztik őket. Az üzletekben úgy emlegetik, hogy ,.nyírségi arany”. Ha tízszer annyit exportálnának, az sem lenne elég. Szabolcsban „üdültetik” a csillagfürtöt. Náluk ugyanis a kedNégy találat: 120 ezer Ft A Sportfogadási és Lottó igazgatóság tájékoztatása szerint a 23. játékhétre 4 286 117 lottó- szelvény érkezett be. így egy- egy nyerőosztályra 1 607 293 fo- rint jut. A kihúzott nyerőszámok a következők: 17, 21, 64, 71, 78. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 27 fogadó ért el, nyereményük egyenként 119 058 forint, A háromtalálatos szelvények száma 3832, nyereményük 419 forint. Két találatot 105 839 nyelvén yen értek el, ezekre 15 ionnt "10 fillért fizetnek. vezőtlen időjárás miatt nem fejlődik ki. A szára megnyúlik, kevesebb termést hoz, mivel a be- érleléséhez nincs elegendő napfény. Ezért kétszáz holdon vetőNagyon sok függ a termelőszövetkezetek pontos könyvelésétől, nyilvántartásától. A mátészalkai járásban újabban sikeresen tértek rá az ágazati" könyvelési módszerre — önköltségszámí- tás alapján. Ez a módszer ugyanis pontosan kimutatja, hogy egy mázsa búza, kukorica vagy egy kiló hús, egy liter tej előállítása mennyibe kerül. Ezt azonban csak megfelelő könyvelői gárdával volt lehetséges bevezetni. Ezért az utóbbi időben tervszerűen törekedett a járási tanács arra, hogy jói képzett könyvelői legyenek a közös gazdaságoknak. Több ilyen irányú tanfolyam szervezését . segímagfelerősítést végeznek. Már megtekintették néhányszor a tér-, mesztést, elégedettek az eredményekkel. (b. f.) tette. Az eredmény nem maradt el. Ma már a járás minden vezető könyvelője kettős könyvelési képesítéssel rendelkezik. De .a cél, hogy valamennyien mérlegképes könyvelői oklevelet szerezzenek. Négynek ez máris sikerült. Kilencen most végeznek ilyen taníolyamot, tízen pedig a következőn tanulnak tovább. A könyvelés azonban csak úgy tudhat kifogástalan munkát végezni, ha a valóságnak megfelelően konkrétak a főbb irányból érkező adatszolgáltatások. Itt még van tennivaló. Javítani kell a brigádvezetők, maglárosok, telepvezetők és egyéb beosztottak adatszolgáltatását. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN a tagság részéről való hivatalos ellenőrzés a közgyűlésen választott ellenőrző bizottság munkájával érvényesül. Megyénkben a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válása 1—2 éves múltra tekint. Eny- nyi idő kevés ahhoz, hogy valamennyi szövetkezetben jól képzett belső ellenőrök ,.nó- jenek fel", pedig a munkájuk gazdaságilag és politikailag rendkívül fontos. Éppen ezért a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság rövid időn belül kétszer is foglalkozott a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságokkal. Az utóbbi vizsgálat megállapította, hogy javulás ugyan van, de a szövetkezetekben egyéb téren elért fejlődéssel nem tart lépést az ellenőrzés. A rátermettség terén ugyan van változás, de ez csak alap, ez még nem hozzáértés. A helyes ellenőrzést meg kell tanulni. Az ellenőrző bizottságok többsége munkaterv nélkül dolgozik. Legtöbb szövetkezetben az ellenőrzésnek nincs írásbeli nyoma, nem készítenek feljegyzést, jegyzőkönyvet, csak szóban intéznek el dolgokat. Legtöbbször egyéni sérelmeket vizsgálnak, vagy a szövetkezet elnöke kéri fel vizsgálat- tartásra a bizottságot. Az ilyen vizsgálatok rendszerint arra irányulnak, hogy a tagság hogyan vesz részt a közös munkában, illetve kisebb lopásokat, f egyelmezetlenségeket vizs- gáigatnak. Egyes üzemágak működésének vizsgálatára, vagy az egész gazdálkodásra, a vezetés munkájának vizsgálatára igen kevés helyen van példa. Ez a nehezebb és ez lenne a lénye- gesebb. így a tagság részéről jogosan hangzik el a bírálat, miért csak minket vizsgál az ellenőrző bizottság, miért nem nézi meg a vezetést, az egész gazdálkodást. A BELSŐ ELLENŐRZÉS gyengéinek fő oka a bizottság tagjainak ebben a munkában való járatlansága, képzetlensége. Mi hát a teendő? Nyilván nem az, hogy sorra leváltsák az ellenőrző bizottságokat. Aid becsületes, a rátermettség© megvan, azt meg kell tanítani az ellenőrzés munkájára. Ez az egyetlen járható út. Külső ellenőrzés a belsőt soha nem helyettesítheti. A járási tanácsok tartottak ugyan néhány napos tanfolyamokat, értekezleteket az ellenőrző bizottságok részére, de ezek a megbeszélések a közvetlen feladatokra irányultak; mint például a zárszámadás felülvizsgálata vagy ^ a tervké- szítés segítése. Az általános ét- lenőr zésre. annak szakszerit végrehajtására nem tanítják a termelőszövetkezet tágjait. A termelőszövetkezetek vezetőinek is elsőrendű feladata lenne tanítani az ellenőrző bizottságot, különösen nagy feladat vár e téren' a könyvelőkre. A vezetőség munkája lesz köny- nyebb, ha az ellenőrzés jól működik. Ha látja a tagság, hogv szakszerű ellenőrzés van a szövetkezetben, nő a bizalma, ez pedig olyan ,,tőke’r a szövetkezet — a vezetőség — számára, ami busásan kamatozhat minden újabb anyagi befektetés nélkül. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGI tagok különböző tanfolyamokon, értekezleteken való képzése mellett és a helyi vezetőség segítségadásán túl igen fontos, hogy a szövetkezeteket felkereső szakemberek tanítsák az ellenőrző bizottság tagjait. Számos ellenőrzés. vizsgálat folyik a termelőszövetkezetekben, amikor a járási tanács, banfiókok kiküldöttei napokat töltenek el egy-egv szövetkezetben anélkül, hogy az ellenőrző bizottságot vagy annak elnökét bevonnák munkájukba, csupán tanítás végett is. Természetesen ez vonatkozik nemcsak a pénzügyi, gazdálkodás! szakemberekre, hanem a politikai munkásokra is. Érdemes lenne azon gondolkodni, hogy nem lenne-e célravezető más oktatáshoz hasonlóan körzeti — öt, hat község összevonásával — téli tanfolyamot tartani speciális ellenőrzési politikák szakmai tematikával. Nem lényegtelen dolog a* sem, hogy az ellenőrző bizottság» tagok részére megnyugtatóan rendezzék az ellenőrzésben eltöltött időre a díjazást. Csikós Balázs Hamarosan befejezik a dohánypalánták ültetését megyénkben A Nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Vállalattól nyert Értesülések szerint sikeresen halad megyénkben a dohánypalánták ültetése. Két jelentős területen — a nagykállói járásban és Rakamazon — már június ötödig kén befejezték ezt a munkát. Említésre érdemes elmaradó* csak a nyíregyházi járásban van, és sürget a munka a vásárosna- ményi járásban is, de mindkét helyen túlhaladták a 90 százalékot. A vállalat működési területéi» az idén összesen 9863 holdon ter-. melnek dohányt és eddig már több mint kilenc és felezer holdon ültették ki a palántákat, 5 KELET-MAGiAROBSZSfti A német vendégek megtekintették a nyírbátori Üj Barázda Termelőszövetkezet szarvasmarha-állományát. ftSsyinízliató a könyvelés, de javítani kell mm az adaiszoliáilalásí a mátészalkai! járás tsz»eiben GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE ÜALAHd A MARSOM lit. A lövés hangja kissé megnyugtatta Melnyikovot. •Szégyeli- te kishitűségét. Visszadugta pisztolyát övébe. Elhatározták, hogy magukkal viszik a „mocsár” egyik növényét, amely magasabbra nőtt, mint az űrhajó környékbeli bozótok, s más felépítésű lehetett. Meglepetésükre, sokkal nehezebben ment, mint hitték. Két órai megfeszített munka után végre elérték céljukat. A marsbeli növényt óvatosan kihúzták a homokból és rákötözték a terepjáró lapos tetejére. A gyökereket gondosan becsomagolták. Az értékes szállítmányt az űrhajón külön erre a célra fenntartott hűtőszekrénybe helyezik. A földi botanikai intézet laboratóriumában majd gondosan kielemzik. — Indulás! — pillantott órájára Kámov. — Sokat időztünk itt. Sietnünk kell. És a terepjáró teljes sebességgel robogott tegnapi nyomdokán. .. Alig mentek pár kilométert, amikor ötven méternyire előttük hirtelen egy hatalmas vadállat ugrott ki a bokorból az útra. Mind a ketten jól látták, hogy az állat egész testét ezüstszínű bunda borítja, s hogy feje hosszúkás, mint a krokodilé. Az alias. megpillantotta a gyorsan közeledő terepjárót, s egy pillanatra a „földhöz” lapult. Aztán hatalmas ugrással eltűnt a bozótban. Kámov megnyomta a jobb hernyótalp fékgombját és a terepjáró éles fordulattal a bokrok közé vágott, s a bozótokat tiporva üldözőbe vette a vadat. — Gázálarcot fel! — kiáltotta Kámov. — Gépét tartsa kéznél! Le kell filmeznie az állatot! — — S hirtelen lefékezte a terepjárót. — Ott van! A tó vízétől húsz méternyire lapult a „földön” az üldözött vad. A víz elzárta útját, s megállásra kényszerítette. Melnyikov megindította a feivevőgépet. A vad pár másodpercig mozdulatlanul állt. Aztán hatalmas állkapcsát szélesen és fenyegetően kitárta: láthatóvá vált néhány fogsora. Fogai háromszögletűek és hegyesek voltak. Az állat hossza — fejétől a lompos farkáig —- 3—3 és fél méter lehetett. Törzse három pár lábra támaszkodott. Az elülső két kurta, egymáshoz közelálló pár hegyes karmokban végződött. Hosszú hátsó lábai térdben megtörtek, mint a szöcskelábak. Kerek, zöldes-szürke szemeit a terepjáróra szegezte. Pupillája elkeskenyedett, mint a macskának. A következő pillanatban kiegyenesítette hátsó lábait és 12 méternyi távolságból ráugrott a terepjáróra. Melnyikov a váratlan támadás láttán hátradobta magát. Kámov nem vesztette el fejét. Az ugrás pillanatában bekapcsolta a sebességet: a terepjáró előrelendült, de ugyanakkor jobbra fordult, nehogy a tóba zuhanjon. A vad teste á'suhant fölöttük, s mögöttük ért földet a homokban. De felbőszítette a balsiker, mert. helyből villámgyorsan megfordult és másodszor ugrott. A terepjáró megremegett a rázuhanó testtől. Kámov kikapcsolta a motort. A állat a tetőn volt. Hallották, amint karmaival, vagy talán fogaival a fémet marja. Az oly nagy fáradtsággal kiásott növény összetörve esett a „földre”. Melnyikov félretette a gépet és puskát fogott. A terepjáró lassan elindul. Ám a vad nem ugrott le róla. Farka lecsüngött és a „földet” seperte. — Rá kell kényszerítőn a leugrásra! — mondta Kámov. Megnyomta a sziréna gombját. A vad megrémült és megpróbált leugrani, de karmai megcsúsztak a fémtetőn és a súlyos test lezuhant A hátára esett a hernyótalp mellé. Melnyikov egy pillanatra egészen közelről látta az állatnak a levegőben tehetetlenül kalimpálódzó hat mancsát. Aztán egész testét ösz- szehúzta. átfordult és hosszú, tízméteres ugrásokkal eliramodott. Kámov rátaposott a gázra és a terepjáró hamarosan utolérte a vadat. A sziréna még mindig bőgött, s a marsbéli vad hátra sem nézve rohant előre. Kámov kinyitotta az elülső • ablakot. — Csak aztán pontosan célozzon! — mondta. — A fejébe lőj jön! Melnyikov követte a vad minden mozdulatát. Gyors ugrásai miatt nem tudta jól megcélozni. — Hát ez így nem megy — mondta Kámov. — Kipróbálunk egy másik módszert. Kikapcsolta a szirénát (Folytatjuk.)
