Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

Építők köszöntése Építők. A kezük nyomán sokasodó családi házak, isko­lák, kórházak, gyárak jelké­pesen mutatják életünk, küz­delmünk értelmét: itt a sze­münk láttára egy új rend, a szocializmus falai karcsúsod­nak a kéklő ég felé. A mai nap csak alkalom az építők köszöntésére: valójában az év minden napján, valamennyi órájában szeretetünket. meg­becsülésünket élvezik ők. Örömmel ápoljuk a hagyo­mányt: ma, az építők napjan őszinte elismeréssel szorít­juk meg a kőművesek, a mal- terkeverők, a mérnökök ke- 'zét. Az eddigi ünnepnapoknál’ azért is jelentősebb ez a mos­tani, mert, nincs szükség ta­pintatos mentegetésre: me­gyénk építőmunkásai legyőz­ték a munkát gátló időjárást, a hosszúra nyúlt telet, ma már arról szólnak a hírek, hogy az építkezések nagyré­szén tervszerűen halad a munka. S ez nagy szó! Je­lenti ez az*, hogy a megyei építőipari vallalatnal egy­millió forintos kiesést kel­lett ■„ behozni”. Mutatja ez azt is, hogy az említett vál­lalat dolgozói nem érdemte­lenül kapták meg a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vandorzáezlaját. Az eredmé­nyek első számú ki Harcolói a szocialista brigádok, vagy az ezért a címért küzdők vol­tak. Olyanok, mint az építő és szerelő vállalat Buskó- brigádja, amely munkájával, életével példaképe lehet me­gyénk valamennyi munka­brigádjának. Ez a mai nap nemcsak az ünneplés, az erőmerítés ideje is. Miközben felzeng a dal, cseng a kacagás a sóstói sátorvárosban, mi, a köz­vetve építők is éltetjük az emberi erői, a tehetséget és az akaratot, amelynek szün- télén növekedése biztos alap szép terveink megvalósítá­sára. Angyal Sándor B kulturális munka lekér foltjai MINDIG NAGYJÁBÓL ugyan­azok az arcok, a moziban, a szín­házban. alkalmi előadáson, olva­só szobában. . Sokan észrevették mái-, hogy kialakulóban van ná­lunk, város és faluszerte egy rendszeresen művelődő, haszno­san szórakozó, a kultúra ’ iránt leginkább fogékony „rétég". Ők a törzs-művelődők. Örvendetes és természetes vo­nósa ez napjainknak. De ameny- r.yire örülünk és természetesnek találjuk, legalább annyira nem tarthatjuk annak, hogy mindig és mindenütt csak e viszonylag szűk törzsközönséget látjuk, min­dig a megszokott arcokat. Hol maradnak a többiek, az új ar­cok? Hogyan lehetne velük is megkedvelteim a kultúra egy-egy ágát? A „hogyan” számos művelődés­sel törődő embert foglalkoztat, Nem mindegy, hogy száz dol­gozó közül 25—30, vagy 80—90 fordul meg a kulturális rendez­vényeken. Egyáltalán nem kö­zömbös, — manapság különösen nem, — hogy eljut-e a kultúra az emberek zöméhez, vagy csak részben jut el. Ha áll ez a vá­rosra. duplán áll az átalakuló, csiszolódó, kulturálódó falura. A K. 43004-es ügyirat Levelet kaptunk. Egy nyír­egyházi kőműves, Toth Janos küldte. írja, ő nagy mulasztást követne el, nyugtalan maradná, ha hallgatna arról az ügyirat­ról, amely a napokban a kezé­be került. A K. 43004-es iratot 1928-ban keltezték, — írja — Polinszki Pál, Magyar Királyi Kormányfőtanácsos láttamozta. Többek között ez áll benne: ., Felhívom a nyíregyházi ba­rakk lakóit, tartozásukat mi­előbb fizessék bé a város házi­pénztárába. Ellenkező esetben — minthogy valamennyien vétkes késedelemben vannak a lakbér­fizetéssel — télviz dacára ki fo­gom lakoltatni az adósokat. Kü­lönösen figyelmeztetem Hrenka Józsefnét, Trella Mihályt és Ko­vács Jánosáét, akik több, mint egy negyedéven át egyetlen fil­lért sem fizettek. Menczer La­jos kilakoltatását egyidejűleg el­rendelem és megkérem az állam- rendőrséget. a kilakoltatáshoz karhatalmat nyújtani szívesked­jék”. Tessék elképzelni. — folytat­ja levelét Tóth János — Men­czer Lajosnak apró gyermekei 0 voltak... Múlt ev októberében, ami­kor megkezdtük az tncédi sori 84 lakás építését, még csak arra gondoltam, szép új városnegye­det építünk. Pár napja, hogy most már az emeleteknél tar­tunk, ahonnan messzire ellátni, képzeletemben megjelennek az útszélre kirakott kopott bútorok, a rongyokba göngyölt, reszkető apróságok. Keresetlen, egyszerű szavak­kal mondja el ezután Tóth Já­nos: ha erre az ügyiratra gon­dol, valami összeszorítja a szí­vét, s azon kapja magát, hogy hihetetlen gyorsasággal fogy a tégla, nö a fal. formálódnak az erkély es szobák, a tágas abla­kok. Amikor megtudták, ennek a 84 lakásnak ez év augusztu­sában készen kell lennie, ide­gesek lettek. Kevés volt az anyag, közben megrekedt a tél, állt a munka. — Magam sem tudom, hogy történt, behoztuk a lemaradást — írja. Nem a kitüntető cim volt a fő serkentő, hogy egyszer talán az övék is szocialista brigád lesz. Ez a K. 43004-es ügyirat idézett fel egyet a sok keserű emlékből: gyerünk, minél előbb adjuk át a lakásokat! S az em­berek — Benkó János. Fenyve­si Zoltán kőművesek, Dynkö Fe­renc kubikos. Barkaszi János segédmunkás — szinte egymást múlták felül az igyekezetben. Épülnek a lakások, augusztus 16-án akarják kitűzni a házava­tó kendőt az Incédi sori építők. Már 2 kilométeres villany vezeték Megfiatalítják, a beregi tájon áthúzódó (psaronda csatornát, az évek folyamán a sok hordalék szinte használhatatlanná tette. Márpedig a beregi földek atka, a belvíz1 minden évben tetemes ká­rokat, okoz. Az idén nagyszabású munka keretében hozzálátnak a Csaföifda rendbehozasához. Ifjú­sági építőtábort létesítenek Ti- szakerecsenyben, melynek villa­mosítását a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat fiataljai pén­teken meg is kezdték, s vasár­napig két kilométeres villanyhá­lózatot építenek a KISZ építő­tábor részére. ÉS A MŰVELŐDÉS munkásat keresik a módját, a receptjét an­nak, hogyan szélesíthetik a kört. A vásárosnaményi ’ járásban, — már bővül a kör Eleve úgy irá­nyítják a járásban a kulturális munkát, hogy annak hatósugara elérje és átfogja a még fehér fol­tokat. Valósággal mérnöki pon­tossággal vették számba a járás 41 ezer lakója közül — mivel 7100 általános iskolás. 4600 ..el­vándorló", 5400 még nem isko­lás, 2 ezer túlkoros — legalább 21 e^er ember művelődését, sok­oldalú szórakoztatását szükséges megoldani. Hogyan látták hozzá? Először is, életet leheltek a járás vezető szervei a járási művelődési ta­nácsba. Ez a tanács gazdája a já­rás művelődésének. Jó gazda-e vagy kevésbé az. erről sokat mondanak a tények. De előbb még arról, hogy a járási műve­lődési tanacs — melyben benne van minden tömegszervezet kultu­rális törekvése — legelőször a községi művelődési tanácsokat látta el hasznos és helyszíni út­mutatásokkal. Ahol a helyiek, a párttitkár, illetve a pártszerve­zet irányításával kezdtek mun­kához, ott pezsgést váltott ki a helyi művelődési tanács. így van ez Barabáson. Gyürén, Nagyvar- sényban, Tiszaadonvban. Gem- zsén. S nincs így Vámosatyán. Tiszaszalkán. — mert itt. Sajnos egyedül a művelődési otthon ve­zetője a „tanács". Es ez így kevés!- ■ ■ r v ....■ • MEG US INDULTAK az izgal­mas témák iránt vonzódó új ar­cok a nyitott művelődési ottho­nok felé. Tavaiy szeptembertől mostanáig’ ezer klubfoglalkozáson 26 ezren vették részt a jáfás­ban. E rendezvények 20 Százaléka szervezett. 80 százaléka kötetlen foglalkozás volt. A legkedveltebb. — egyben új népművelési for­mává vált — a „nyitott, kuitűf- ház’. vagyis a benn zajló klub­foglalkozás. tv-nézés. olvasgatás. A „mindent a maga, idejében’ elvhez ragaszkodva - áprilisban mezőgazdasági ismeretterjesztő hónapot tartottak a járásban. Arról ts van adat. hogy a 9 és félezer tsz-tag közül , egy-egy előadáson - a járás tsz-tagságának- 14 százaléka jelent meg. Hozzá­adva a mezőgazdasági' előadá­sokhoz a különböző témájú is­meretterjesztő előadásokat, az 1961—02-es népművelési évben egy-egy este 4290 dolgozó jelent meg. vagyis a számításba vehe­tők 20 százaléka Ez mai' figye­lemre méltó fejlődés. Milyen nyitja van még a na- ményi kísérletnek? Az emberekre bízzák a kulturális rendezvények témáját. Mikor Gelénesen prob­léma volt a gyerekek tanulásá­val: színültig megtelt a terem a pedagógiai előadáson. Vitkán naponta keresték vitás kérdések­ben a község vezetőit, a műve­lődési otthon beiktatott műsorá­ba egy a tsz jogszabályokat is­mertető előadást. S így sorolható ez tovább. Akik - azelőtt, nem jár­tak sehová, most elmentek, mert számukra is érdekes, közérdekű problémáról esett szó. MI TARTJA MÉG VISSZA az embereket egyes helyeken a mű­velődéstől? Olykor az egyoldalú formák, egy-egy községben vagy csak színjátszás, vagy csak szá­raz előadás, vagy csak üres klub- foglalkozás várja a közönséget. Mikor a 25 közismereti — föld­rajz, rajz. magyar, történelem, számtan, egészségtan, ének stb. — tanfolyam megnyílt a járás­ban. 700-an ültek be a padokba, a művelődésre szomjazok! A naményi járásban egy könyv­kölcsönző évente 33 kötet köny­vet olvas el és állandóan nő az olvasótábor. A járás húsz mű­velődési háza és könyvtára kö­zül is legalább 15-nél hasonló a helyzet. Mi a kivitelezés módja? Bármilyen rendezvény kerül sor­ra a művelődési házakban, ott vannak a könyvtárosok is. Bővül így, s még ezernyi mó­don —. a művelődök családja? Feltétlenül. Akik alig mozdulták ki otthonukból, számszerint 800 ember. 16" kiránduláson — me­lyét a járásban szerveztek — éi- mén.vszerűen . szórakozott, közben tanult is. A 18 kiállítás 5300 rész­vevője sem elégszik meg a látot­takkal. tovább érdeklődik, köny­vekben. filmekben, előadásokon keresi . a választ , kérdéseire, fel­ébred benne az önművelés igé­nye. Es a művelődés gazdái to­vább keresik a módját, hogy a 21 ezer beregi ember ne nélkülöz­ze a kultúrát. Egészen és min­den községben a mostaninál job­ban a tsz-ekre, . a brigádokra akarják alapozni a művelődési munkát. Külön 'tsz kultúrfelelő- sök kinevelésére gondolnak, vizs­gálják a tsz kulturális alap jó felhasználását. Mindez íem köny- nyű és nem akadálytalan igyek- vés. egyes helyeken, mint Tísjh- adonyban. Tiszaszalkán falba üt­köznek, a tsz vezetői nem ártik Síz összefüggést • a - gazdasási es művelődési tennivalók között. Nem fogják fel. hogy a művelő­dés. bár nem máról-holnapra gyümölcsözik. - van olyan ága Is, amely közvetlenül haszonnal jár, mint Tiszaadonvban matek ta­pasztalták: a talaj gazdálkodási vita az .ismeretterjesztő estén HAMAR LENNE LEFIXÁLNI* a naményi járásban már minden rendjén megy a művelődésben. Nem. a rendszeresen művelődök száma még így sem több a la­kosság felénél, még a másik fele csak hébe-hóba jár el a műve­lődési otthonokba, vagy vesz könyvet a kezébe., De ez is nagy eredmény. Páll Géw Hamarosan nagyobb alakban jelenik meg lapunk. Kepüok a Nyomdagépjavító Vállalat dolgozóit mutatja: már szere­lik a nagyformátum készítésére alkalmas gépet. Utam met fsí*4 nyus vállára csapott — Ha van egy fölösleges íroncsija, tegye be a cuccat a ruhatárba, s felejtsen el visszajönni érte. Menyusnak volt’ több froncsija is. de nem vette figyelembe a ta­nácsot, dacosan felállt, s indult tovább. Jól is tette, mert a magasság­ból mély bariton szólt le hozzá: — Menyus Hugó, Me­nyus Hugó! Először azt hitte, hogy az Űr Hangja szólítja, de azután felismerte a félemeleti ablakban egy gyerekkori barátját. Hí­vására felment hozzá, s az amikor megtudta Menyus gondját, boldo­gan közölte, hogy ná­luk az ilyen ember is megle'el s rögtön fel ajánlotta fele királysa gát és egész státuszát üzeme egyik osztályá­nak. így került el Menyus Hugo ápolónak egy jó­nevű idegszanatórium­ba. Ordas Nándor latonon üdül. Menyus helyettesíthetné, persze csak próbaidőre. De ha megfelelne. Buzog ha­zatérése után is kaphat­na beosztást: a kalku­lációkat kellene dicsér­nie, a vezetés jó anyag­szervezését. Ha igyek­szik. még elérheti azt is. hogy vállalati színtű értekezleten nyilatkoz­hatna majd elismerően fontos beosztású kar- társakról. Menyus elköszönt. — Beült egy eszpresszóba, s duplát kért. Mellette zöldnadrágos, lilainges fiatalember üldögélt, s látva Menyus szomorú arcát, megszólította: — Valami hézag van, apuskám? Menyus örült, hogy valakinek . panaszkod­hat, elmesélte, mi já­ratban van. A fiatalem bér felnevetett: — Adok én magának, öregem, egy jó taná­csot — mondta s Me­kis összegyűlt önérze­tem. meg gerinces ma­gatartásom. Szívesen át­adnék belőle — mond­ta halkan. Azok csak hümmögtek. Egymásra néztek, vakargatták a kobakjukat, néhány an őszinte megértéssel pil­lantottak Menyusra. Nagynehezen kinyögték, hogy erre most éppen nincs szükség, de ha volna esetleg kis hízel­gése, lehet tárgyalni. Menyus szomorúan közölte, hogy ez saj­nos, nincs neki. Az egyik kartársnő tovább kísérletezett, Szókimon­dásra sincs ugyan pil­lanatnyilag keret, de lehetne szó egy kisebb, másirányű tevékeny­ségről. Buzog kartárs, akinek egyik reszortja, hogy a folyosón az osz­tályvezető félig nyitott ajtaja előtt dicsérje az osztályvezető remek munkáját, most a Ba­lt* enyus Hugónak “ 1 töprengés köz­ben nagyszerű ötlete tamadt. — Megvan! — kiáltott- fel, s bosszan­kodott. hogy előbb nem jutott eszébe. Hirdetést adott fel az összes la­pokba, a következő szö­veggel: „Emberi becsü­letből és önérzetből ju­tányosán átadnék. Jel­ige: Szemtőt szembe is őszinte vagyok". Ami­kor olvasta a megje­lent; hirdetést, baj úszta alatt hamiskásan . mo­solygott, arra gondolt: aktatáska kevés lesz. zsákot keil majd vin­nie a válaszlevelek ha­zahozatalára.' s bizony, nem lesz könnyű kivá­logatnia az ezernyi ajánlat közül a legmeg­felelőbbeket. Reményében azonban csalódott. Mert átadni- valója iránt egyetlen árva lélek sem érdek­lődött. Szemérmesek az emberek, gondolta, jobb »z ilyesmit szóban el­intézni. Elment hát egy kereskedelmi irodába: — Volna, kérem, egy Inkurrencia

Next

/
Thumbnails
Contents